Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-20 / 143. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! N É PÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. JÚNIUS 20., KEDD Ära: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM Mai számunkból: Ki mit vár a második fordulótól? (3. oldal) Isten malmai lassan őrölnek (Dobozon is) (4. oldal) Dél-koreai érdeklődés a dél-alföldi térségben (5. oldal) Ötvenhárom új diplomás Békéscsabán (6. oldal) Elkészült a bundaügy vádirata <s. 0idai> Bennünket is meglepett a román jegyzék átadása Interjú Horn Gyula külügyminiszterrel Az SZMT és a megyei tanács érdekegyeztető fóruma Markánsabb együttműködést a megyei politikában! A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa a közel­múltban javaslatot fogalmazott meg a megyei tanács tisztségviselőivel való konzultációkra, illetve az együtt­működés továbbfejlesztésére. Ennek keretében a javas­lat hangsúlyozza: a szakszervezeti tagságnak az üzemen kívüli érdekei képviseletéhez és védelméhez szüksége van — az ágazati megyei szövetségek mellett — a szak- szervezetek megyei szövetségére. Ez a szervezet — töb­bek között — érdekvédelmet gyakorol a megyei tanács és a szakigazgatási szervek működésével kapcsolatban. A feladatai közt szerepel a foglalkoztatás biztonsága érdekében történő fellépés — elemzi a termelési szer­kezet és a foglalkoztatottak szakmai összetételét —; a tanácsi költségvetés véleményezése, befolyásolása, el­lenőrzése; javaslattétel, a közpénzek, lakossági adók fel- használásában, a lakossági infrastruktúra fejlesztésében, az egészségügyi, szociális és kulturális ellátásban. A me­gyei érdekek egyeztetése, a közös álláspontok kialakítá­sa végett megyei érdekegyeztető fórum létrehozását ja­vasolja az SZMT. illetve az átmeneti időszakban — a megyében működő politikai erők bevonásával — kerék­asztal működne a megye politikai irányvonalának ki­alakítása érdekében. Horn Gyula külügyminisz­ter tegnap interjút adott a Magyar Rádió Első kéziből című műsora két szerkesztő- riporterének, Havas Henrik­nek és Forró Tamásnak. — A Scinteia című román pártlap közleménye alapján Bukarestben a Külügymi­nisztériumba kérették ha­zánk nagykövetét, Szűts Pált és átnyújtották neki a román kormánynak a ma­gyar kormányhoz intézett hivatalos tiltakozását amiatt, hogy — román megfogalma­zás szerint — Nagy Imre és társainak június 16-i teme­tésén szocialistaellenes, ro­mánellenes, nacionalista, re- vansista megnyilvánulásokra került sor. Válaszolt-e már a magyar kormány a román nyilatkozatra? — Nem válaszoltunk és egyelőre nem is készülünk válasszal — mondta Horn Gyula. — Meg kell monda­nom, hogy bennünket is meglepett a jegyzék átadá­sa, illetve annak a szövege. Tudniillik a gyászszertartá­son vagy előtte mi nem ta­pasztaltunk olyan kirohaná­sokat vagy olyan kitételéket, amelyeket a jegyzék tartal­maz, hiszen semmiféle to- mámellenes vagy soviniszta és egyéb megnyilvánulások­ra nem került sor. Hozzá szeretném tenni, hogy meg­ítélésem szerint a gyászszer­tartás nem csupán méltóság- teljes volt, hanem mérték­tartó is egy-két beszédtől el- tékintve. Gondolok a Hősök terén elhangzott utolsó be­szédre, amely ellentétes volt az egész szertartással. Ez azonban egyéni vélemény volt. Visszatérve a román jegyzékre, áttanulmányozva a szöveget nekem az az ér­zésem, hogy ez előre meg­szerkesztett anyag volt, mert hiszen figyelmen kívül hagyta mindazt, ami valójá­ban történt június 16-án." — A diplomáciában szá­mít az, hogy mi hangzott el és mi nem, vagy csak az a fontos, hogy ők mit állíta­nak, mert az a szó, hogy Románia vagy Erdély, el sem hangzott. — A diplomáciában is fel­tétlenül számítanak a té­nyek, tehát azoktól nem függetlenítheti magát senki sem. Ugyanakkor, ahogy a két ország viszonya alakul az utóbbi években, hónapok­ban, ez a hangnem, vagy ez a tartalom, amely függetle­níti magát a tényéktől; nem szokatlan. — Figyelembe vesszük mi a magyar belpolitikában, hogy Románia miként rea­gál nekik esetleg furcsának tetsző megnyilvánulásokra? — Mi minden szoeiailisita onsizág reagálására, illetve (Folytatás a 2. oldalon) A javaslat gondolatait teg­nap részletesen megtárgyal­ták a megyei tanács tiszt­ségviselői és a szakszerve­zetek vezetői az SZMT szék­házában. A résztvevők kö­zött volt Fodorné Birgés Ka­talin, az SZMT vezető titká­ra, az SZMT titkárai és az ágazati szakszervezetek me­gyei titkárai, valamint a Bé­kés Megyei Tanács részéről Murányi Miklós tanácselnök, dr. Becsei József általános elnökhelyettes, dr. Pataki István hivatalvezető. Elöljá­róban dr. Becsei József adott téjékoiztatót a megyei ta­nácsnál folyamatban levő át­szervezésékről ; a decentra­lizációról, a helyi tanácsok szerepének növeléséről, majd szólt a megyei tanács appa­rátusának átszervezéséről, a létszámleépítésekről. Murá­nyi Miklós egyebek mellett a megye pénzügyi tartozásá­ról szólt; ennek összege 1,5 milliárd forint, s ez a hely­zet kétségtelenül meghatá­rozza a jövőbeni lehetősége­ket. A beszélgetés során Fo­dorné Birgés Katalin hang­súlyozta: az együttműködés­ben nem valamiféle ellen­zéki szerepet vállalnának, hanem a megyei tanáccsal partneri kapcsolatra törek­szenek. Támogatják azt a megújulási törekvést, ame­lyeket a tanács testületi ülé­sein szorgalmaznak, így a helyi önkormányzatok erősí­tését, az apparátusi struktú­ra korszerűsítését. A szak- szervezetek részt kívánnak venni a megyei politika ala­kításában, ám ebben az ed­digieknél sokkal markán­sabb együttműködésre lesz szükség. Arra törekednek, hogy — míg korábban igye­keztek valamennyi kérdés­ben állást foglalni — a jö­vőben kevesebb témakörben, így a foglalkoztatáspolitika, a szociálpolitika, a képzés, szakképzés területén igye­keznek véleményt nyilvání­tani. „A programunkban szerepel — mondta Fodorné Birgés Katalin — a válasz­tásokban való aktív részvé­tel, jelöltek állításával, vagy támogatásával.” Dr. Szűcs Alajosné, a Pe­dagógusok Szakszervezeté­nek megyei titkára egyebek mellett kérte a megye kö­zépfokú iskolahálózatának felülvizsgálatát, az idegen- nyelv-oktatás új rendszeré­nek áttekintését. Csamangó Vilmos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei titkára megjegyezte, hogy a megyei tanács költ­ségvetésében az egészségügyi ágazatnak mindemképpen nagyobb összeget kell kap­nia a szinterotartáshoz. Dr. Pataki István — mintegy összegzésképpen — arról be­szélt, hogy a megbeszélés al­kalmat adott a véleménycse­rére, de ezután szükség lesz egy olyan találkozóra, 'ahol kialakíthatják a döntési me­chanizmusokat, a részletkér­déseket. L. E. Román tiltakozás A román sajtó hétfői jelentései szerint a bukaresti külügy­minisztérium kommünikében tudatta, hogy szombaton éjfélkor a külügyminisztériumba kérették Szűts Pál bukaresti magyar nagykövetet. A közlemény szerint tiltakozást nyújtottak át a diplomatának. Valójában szóban jelentettek be neki hivatalos kormánytiltakozást. Ez azok ellen az állítólagos „szocialista­ellenes, románellenes, nacionalista-soviniszta és revizionista megnyilvánulások” ellen emeli fel szavát, amelyekre — írják a szóbeli jegyzékben — június 16-án, Budapesten sor került »egyes magyar állampolgárok újratemetésén”, azaz Nagy Im­rének és küzdőtársainak végtisztességekor. A magyar nagykör vet a tiltakozást továbbította Budapestre. A külügyminisztériumban fogadták más országok diplomáciai képviseleteinek vezetőit is, akiket tájékoztattak Románia állás­pontjáról, és az említett tiltakozásról. A közlemény nem szól arról, hogy mely országok misszióvezetőit kérették be oda. A hétfői román sajtó egyébként átvette azokat az Agerpres- írásokat, amelyekben a román hírszolgálati iroda az „egyes magyar állampolgárok újratemetésére” reagáló, a tömegtájé­koztatási eszközök szerkesztőségeihez intézett háborgó levelek­ről és telefonhívásokról vél tudni. Az idézett spontán vélemé­nyek összecsengenek a külügyi kommüniké és a note verbale összeállításaival. Tanácsi vezetűk három megyéből A nemzetiségi politikát is át kell értékelni A három szomszédos — Hajdú, Csongrád és termé­szetesen Békés — megye ro­mánlakta településeinek ta­nácsi vezetőit hívta meg a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetsége bará­ti eszmecserére tegnap dél­előtt az eleki pártbizottság székházába. A házigazda nagyközségi tanács elnöke, Szántó István üdvözölte a meglepően szép számban érkezett vendége­ket, köztük dr. Becsei Jó­zsefet, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét, va­lamint a társaságában levő dr. Ibos Gyulát, a megyei tanács új sajtótitkárát. A szövetség főtitkára, Márk György elmondotta, hogy már hosszú évek óta rendszeres találkozókat tar­tanak a román nemzetiségi­ek által lakott területek gazdasági vezetőivel, és en­nek mintájára szeretnék, hogy a jövőben hasonló rendszerességgel a tanácsi államigazgatási szervekkel is hatékony kapcsolatot ala­kítsanak ki. Bevezetőjében tájékoztatta a megjelente­ket, hogy a helyi nemzeti­ségi bizottságokat azért is hozták létre, hogy közéleti, politizáló centrum alakuljon ki a településeken. Azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy ezek a bizottságok ösz- szekötő kapcsok legyenek a szövetség és az adott tele­pülések nemzetiségi lakos­sága között. Legközelebb például a most formálódó nemzetiségi törvény társa­dalmi vitájában kérik aktív közreműködésüket. De ab­ban is szeretnék kérni tá­mogató hozzájárulásukat, hogy a közelgő tanácsvá­lasztásokon olyan jelölteket állítsanak közülük, akik jó eséllyel pályázhatnak a tes­tületekbe való bekerülésre. Egyszóval rendkívül fontos­nak ítélik meg a szövetség vezetői a jól működő nem­zetiségi bizottságok munká­ját. A bevezető után sokan kértek szót, és mondták el véleményüket a hallottakkal kapcsolatban. Martyin György, a szövetség titkára, bár elismerte, hogy hazánk­ban sokat tettek a nemzeti­ségi politika kedvező légkö­rének kialakítására, mégis szükség van ennek átértéke­lésére is, hiszen jó néhány területen az erőfeszítések: el­lenére sem történt lényeges előrehaladás. A lökösházi tanács elnöke, Horváth Já­nosáé a román nyelvoktatás korszerűsítését javasolta. Azt is megemlítette, hogy töb­ben vannak olyan magyarok, akik a román nyelvet elsa­játítják, mint akik román nemzetiségűnek vallják ma­gukat. Árgyelán György ki­fogásolta, hogy a szövetség felülről gyakorol hatást a helyi szervekre. Szántó Ist­ván arra hívta fel a figyel­met, jó lenne a szakmun­kásképző intézetekben is to­vább folytatni a román nyelv oktatását. Dr. Becsei József is a nemzetiségi po­litika átértékelését sürgette: nálunk is a világ legtermé­szetesebb dolga legyen egye­bek mellett, hogy ahol erre szükség van, mindenütt két­nyelvű legyen a felirat. Dr. Takács Lőrinc, a gyulai ta­nács elnöke önkritikusan beismerte, korántsem olyan nemzetiségi politikánk, mint amilyennek azt korábban ál­lítottuk. Hosszú időn keresz­tül azzal áltattuk magunkat, hogy itt minden rendben van, ezért nincs is szükség különösebb tennivalókra. De azt is hangsúlyozta, hogy ha a nemzetiségiek nem akar­ják, nem is lesz igazi nem­zetiségi élet. Ezért is tartja jónak a helyi bizottság meg­alakítását. Elmondta véle­ményét Takács Dezső, a bat- tonyai tanács elnöke is, aki sajnálattal állapította meg, hogy az erőfeszítések elle­nére is egyre kevesebb ro­mán beszédet lehet hallani a battonyai piacon. A rendkívül hasznos ta­nácskozás Márk György ösz- szefoglalójával fejeződött be. Béla Ottó Hogy tisztább és élőbb legyen az Élővíz-csatorna, a Körkövizig több millió forintot fordít arra, hogy megtisztítsák a folyómedret a felgyülemlett iszaptól. A nagy teljesítményű úszó kotrómű eddig a befolyástól a gyulai körgátig takarította kl a medret. Itt egyelőre abba­hagyták a munkát, de rövidesen Békés alatt kezdenek ihozzá 'ismét a kotráshoz Fotó: Béla Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents