Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)

1989-06-17 / 141. szám

1989. június 17., szombat TALLÓZÓ VCÖRÖSTÁJ Kényszerű szigor A pénz diktatúrája Vastagh Pál: „Félre kell tenni a szűk pártérdekeket!” — Ebben az egyre gyor­sabban változó világban sok minden megkopik — kezdte beszédét az előadó (Vastagh Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, aki egy újszegedi ün­nepségen, az építők napján mondott köszöntőt. A szerk.) — Ügy tűnik, olykor az ün­neplések is elvesztik fényü­ket, értéküket. Valójában még sincs így. Hiszen az al­kotó, a dolgozó ember nem önmagát ünnepli, hanem visszatekint az elmúlt esz­tendőre. Az építők napja főhajtás az alkotó munka, a teremtő emberi akarat előtt. Ez adhat csak tartal­mat az ünneplésnek. Szólt az előadó arról is, hogy elismerésre méltó az az erőfeszítés, amit az el­múlt néhány évben a Délép vezetői, építőmunkásai tet­tek azért, hogy a csőd szé­lére sodródott vállalatot talpra állítsák. Mára sike­rült egy olyan reális bázist teremteniük, ahonnan jól startolhat majd a Délép a jövőben ... — Bízom benne, hogy ez az ország megtalálja a kilá­balás lehetőségét. A gazda­ságban el kell érnünk, hogy a rendkívül naggyá nőtt adósságállományunkat fel tudjuk darabolni, hogy a fo­rintot konvertibilissé tud­juk tenni. De ehhez politi­kai reformok is kellenek. A két szál csak együtt képes dinamizálni ezt az országot, Demokratikusan működő, jó­létet teremtő, szabadságot hozó országot akarunk. Az MSZMP csak ezeket a célo­kat tudja támogatni, csak ezekért képes küzdeni. Pár­beszédet kell kialakítanunk minden józan politikai erő­vel. Most olyan korban élünk, amikor mindenkinek félre kell tenni a szűk párt­érdekeket ! Társadalmi ösz- szefogásra van szükség, hogy a tragédiákat el tudjuk ke­rülni. Olyan eszközöket sen­ki sem alkalmazhat ebben az országban, mint Peking- ben! A kínai tragédia min­den becsületes magyar em­bert önmérsékletre, fegye­lemre kell hogy intsen. A jövőben új módon kell po­litizálnunk. Le kell szá­molni azzal a gondolattal, hogy a párt mindent tud. A politikai monopolhelyzet utolsó maradványait is el kell dobnunk, hogy társa­dalmi közmegegyezés jöhes­sen létre. A magyar reform ma már nemcsak nemzeti, de európai ügy is. Keleten és Nyugaton egyaránt sokan drukkolnak annak, hogy si­kerüljön. Ilyen kedvező le­hetőséget nem szabad elsza­lasztanunk. (R. G., Délma- gyarország) ,.. Három dolgot tartok fontosnak. (Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes mondja — a szerk.) Az első: mindenképpen meg kell akadályozni, hogy a gazda­ság csődbe kerüljön. Ilyen értelemben tehát szoros ösz- szefüggés van a hároméves program és a mostani cso­magterv között. A második: a gazdasági helyzet javítá­sának módja nem politikai jellegű. Bárki tartja a kor- mányrudat, vagy a zászlót, gazdaságilag, szakmailag he­lyes megoldást kell találni ezekre a problémákra. Ez az út csak a piac fejlesztése, teljes kiépítése lehet. Eb­ben egyetértés mutatkozik a legtöbb alternatív csoport és a kormány gazdaságpolitikai elképzelései között. Nem po­litikai megfontolások, s plá­ne nem rövid távú demagó­gia határozta meg a dönté­seinket. Végül minden kor­mánynak, amelyik a követ­kező időszakban ezt az or­szágot irányítani fogja, a hátizsákját ugyanaz a múlt­beli csomag terheli, mint amelyik a mostani kormány­nak ... — Arról beszélnek, hogy pénzügyi diktatúra van eb­ben az országban. Békési László pénzügyminiszter a Figyelőnek adott interjújá­ban ezt elutasítja, mondván, hogy nem pénzügyminiszté­riumi diktatúra van, hanem olyan gazdaságpolitika fo­lyik, amely kénytelen a pénzügyi szigorral élni. Ugyanakkor a kormány há­roméves programjában egy fejlesztésbarát gazdasági környezet ideálja is benne van. Hogy jön a kettő ösz- sze? — Időben és térben is el­távolodtam a pénzügyi ap­parátustól és a pénzügyek­től, ezért talán nem telje­sen alaptalan és nem lehet szubjektivitással magyaráz­ni, ha azt mondom: ez a gazdaság a pénz diktatúrája nélkül nem tud megállni a lábán. Ez azonban nem azo­nos a pénzügyi apparátus diktatúrájával! Sőt, ellenté­tes azzal, mert a pénzügyi apparátus diktatúrája azt je­lenti, hogy nem a pénz ural­kodik, mert az nem tűr más hatalmat. Ugyanakkor, ugyanez a pénzügyi appará­tus maga is tiszta szíwel- lélekkel dolgozik azon, hogy olyan piaci gazdaság legyen, ahol a kereslet-kínálati vi­szonyok alapján történik meg a szelekció, tehát nem az apparátusra van bízva, hogy mit csináljon. Ez a dolog­nak a kettőssége és az el­lentmondásossága. Mint köz­gazdász, de mint politikus is, kénytelen vagyak , azo­nosulni azzal, hogy nekünk a piacgazdaságra és ebből következően a pénz paran- csoló-integráló szerepére van szükségünk ... (Wiesel Iván, Figyelő) Népszámlálás A törvény garantálja ... A népszámlálások tör­ténelme Magyarországon II. József korába nyúlik vissza. Az adatok védelméről már a múlt század végén törvény rendelkezett : két hónapig terjedő elzárást és 600 koro­na pénzbüntetést helyezve kilátásba annak, aki illeték­telenek számára hozzáfér­hetővé teszi az adatokat __ A második világháború utáni 1949-ben, 1960-ban és 1970-ben megtartott nép- 6zámlálsok adatait csak és kizárólag statisztikai célok­ra használták, semmilyen egyéni adatot nem szolgál­tattak ki sem államigazga­tási, sem belügyi célokra. Az 1970-es évek elején szüle­tett jogszabály elved teljes mértékben megfelelnek a fej­lett európai szabályozásnak. A törvény garantálja, hogy a népszámlálások adatait csak statisztikai célra sza­bad felhasználni, más célra, például adóellenőrzésre vagy ingatlannyilvántartásra nem. (P. A., Népszava) A leendő gyermekekért Hogy legyen kapaszkodó! ... A mi kis Kárpát-me­dencében elterülő ketre­cünkben — miként arról a házi és a világsajtó büsz­kén tudósított — kezdenek lehullani a rácsok, mármint az ország nyugati szélén. Ez nagyon örvendetes. Bár­ki ki- meg besétálhat, akár itt is maradhat. Ez is jó dolog. Mindezenközben „csak” a gyerekszüléstől ment ét', no, nem a ked­vünk, inkább a lehetősé­günk. Felelős politikai ve­zetők gyakran intenek1 ben­nünket higgadtságra s nyu­galomra. Félek azonban — s bár megalapozatlan len­ne e félelmem —, hogy a perspektívában-, cél nélküli lét előbb-utóbh megbosszul­ja magát! Emberiek jöttek haza a koncentrációs tábo­rokból és más iszonyatos helyekről, mert a legember­telenebb körülmények közt az adott nekik erőt, hogy van kiért kibírni a ször­nyűségeket : a gyerekért__ A mai fiatalok nem re­ménykednek. Ez nem az ő hibájuk, vakság lenne ci­nizmussal vádolni őket. Ége­tően sürgős a gyermekes családok, a fiatalok helyze­tén változtatni, hogy érez­zék : igenis meg tudnak ka­paszkodni, ha családot ala­pítanak. Mert pillanatnyilag még vesztenivalójuk sincs. (Tö­rök Katalin, Népszava) Elvadult szavak, bátornak tetsző álcselekvés Társadalombiztosítás - többlet és kinnlévőség ... Keserűen jöttem el ma reggel e helyre, amikor az Üj Márciusi Front formát váltani kíván, egészen zárt­körű vitaklubból tagsággal gazdagodó szervezetté ala­kul. (Elhangzott az Új Már­ciusi Front június 10-i köz­gyűlésén.) Mert ha alkatom nem erre predesztinál is, ha szívem visszariad, az agyam igenis azt súgja, hogy az alapító atyák egyik legjob­bikának, Szűcs Jenőnek volt igaza, amikor odahagyta nem csupán az Üj Márciusi Frontot, hanem vele magát e földi létet. Elmondta itt, hogy nem vagy alig lát esélyt a jövőhöz. Azután el­ment, nem sokkal utóbb, az erdőbe és megölte magát. Borúlátását, menekülését azóta is ezer tény és körül­mény igazolja. Szó, szó és szó ömlik szerte az ország­ban. És bár van közöttük okos és felelősen töprengő hányad is, a szavak elva­dulnak, bundás indulatokat árasztanak, más esetben pe­dig a mind közönséges nai­vitás, az álomkergetés, a bí­rálaton túl nem jutó hely­zetábrázolás, a jövő valódi lehetőségeiről teljességgel tájékozatlanság, a tehetet­lenség megnyilvánulásai... Miközben ma — ámbár ki tudja, mennyi realitással az a tét, hogy netán még az idén sor kerülne többpárt­rendszerű, szabad választás­ra e honban, amely radiká­lisan új összetételű parla­mentet ígér, buzgó fideszes, MDF-es és egyéb aktivisták azzal szórakoznak, hogy er­re a pár hónapra hogyan le­hetne visszahívni a három- valahányszáz képviselő kö­zül egyet-egyet, összesen egy-két tucatnyit. Ordítanak, bátor egérként, hogy „Hol az a macska?”. És nem ve­szik észre, hogy a macska nemhogy most nem ott van, de sohasem volt ott. S e képviselő-visszahívósdi já­ték mellé még sorakoztatha­tó volna egy sor, roppant bátornak tetsző álcselekvés, ami csak arra jó, hogy nö­velje ezt a zűrzavart, amely­ből aztán könnyen kinőhet valami senkinek sem jó fej­lemény ... .. Elcsurkásodott és elri- bánszkisodott ez az ország mára, és én egyiktől sem várok semmi jót. De még a közbülső, széles mezőny oly színes, ám roppant vegyes értékű kínálatából se akadt sok jó szívvel elfogadható. Az eszem tudta, hogy így lesz. A szívem remélte, hogy nem így lesz ... (Lázár Ist­ván, Népszabadság) ... A TB (Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazga­tóság — a szerk.) bevételei három forrásból — a mun­káltatók társadalombiztosí­tásából, a munkavállalók nyugdíj járulék-befizetései­ből, valamint állami hozzá­járulásból származnak. A nyolcvanas évtizedben a leg-. nagyobb összeget (durván a bevételek felét) a gazdálko­dó szervezetek fizették a TB kasszájába. A költségvetés viszont 1984-től kezdve négy esztendőn át mentesült a társadalombiztosítás kistafí- rozásától: a járulékok több­szöri emelése elegendő pénz­forrásnak bizonyult. 1988-ra ismét fordult a kocka: az ál­lam csaknem 25 milliárdot folyósított a TB-nek. A kö­zös kassza igénybevételét nem annyira a bevételek várakozás alatti alakulása okozta, mint inkább a társa­dalombiztosítás feladatköré­nek (gyógyszer- és gyógyá- szatisegédeszköz-ellátás) a kibővítése. 1989. január 1-je újabb fordulópont a társadalom- biztosítás rendszerében. Az ... Beteg ember, jó diag­nózis, jól képzett szákem­ber és tű, ennyi a; „kellék” a sikerhez tulajdonképpen, A Világ Egészségügyi Szer­vezet (WHO) kiemelt prog­ramként kezeli az aku­punktúrát, hiszen sok or­szág költségvetésében a vi­lágon az egészségügyre na­gyon kis összeg jut. E sorok írója egy magyar orvosküldöttség tagjaként Kínában járt tanulmány­úton. Érdekelt bennünket az az ország, ahol' több ezer év óta sikerrel művelik, fej­lesztik ezt a csodálatos gyógymódot. Szerettük vol­na élőben, „élesben” látni a tűszúrásos kezelést. Lát­1988. évi XXI. törvény ér­telmében a társadalombizto­sítás kivált a költségvetés­ből, s bevételeivel önállóan gazdálkodik. A törvény azt is kimondja, hogy ameny- nyiben a bevételek megha­ladják a kiadásokat, a több­letet senki nem vonhatja el: az összeg a társadalombizto­sítás tartalékalapjául szol­gál. A költségvetésnek nem része ugyan a társadalom- biztosítás, de továbbra is köldökzsinór köti az állam- háztartáshoz. Amennyiben ugyanis a kiadások a bevé­teleknél többet emésztenek fel, az állam ezentúl is ga­rantálja a hiányzó összeget. Dőreség lenne az önálló­ságtól csodát várni — fo­galmazott a témában For­gács Ádám, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigaz­gatóság főigazgató-helyette­se, mondván: ettől még nem oldódik meg a nyugdíjak so­kat firtatott értékmegőrzé­se. Csoda nem is történt — mindössze a bérkiáramlás múlta felül a hivatalos vára­kozásokat, s miután a mun­káltatók és a munkavállalók hattuk gyomor-, bélpana­szok, légzőszervi, megbete­gedések, asztma, magas vér­nyomás, fejfájások különbö­ző fajtáinak, ülő ideg-gyul­ladásinak, gyermekek éjsza­kai bevizelésének, ízületi betegségeknek, rövidlátás­nak, halláscsökkenésnek ke­zelését. Szülész-nőgyógyász lévén érdekeltek a szakmá­mat illető lehetőségek is. Jó eredménnyel alkalmaz­zák a 'tűszúrást a magzat megfordítására, medencevé­gű fekvés esetén. Az eredményességről kül­ső vizsgálattal magam is meggyőződhettem. A szülő­fájások elégtelensége, ter- hessségi hányás, fájdalmas bérarányosán fizetik a já­rulékokat, terven felüli több­lethez jut az idén a TB. A szufficitet pénzügyi körök­ben 20 milliárd körülire tak­sálják. A főigazgató-helyet­tes szerint ezt az összeget megnyirbálják az infláció ellentételezésére fordított, a társadalombiztosítást terhe­lő kiadások — nyugdíj- és családipótlék-emelés —, to­vábbá a társadalombiztosítás kinnlevőségei. A vállalatok és szövetkezetek romló gaz­dasági helyzete nem hagyja érintetlenül a TB bevételeit sem: jelenleg mintegy 7 mil­liárd forintra tehető az az összeg, amellyel — be nem fizetett járulék címén — a gazdálkodók adósai a TB- nek. A hátralékosok, a fize­tést tartósan halogató gaz­dálkodó szervezetek felszá­molását a jövőben a TB is kezdeményezheti — nyilat­kozta nemrégiben a pénz­ügyminiszter. A hosszabb ideje és nagyobb összeggel tartozó vállalatokat felszólí­tották: rendezzék tartozásu­kat, különben megindítják ellenük a felszámolási eljá­rást — jelezte Forgács Ádám. Akadnak cégek, ame­lyek 8-10 hónapja rendre el­mulasztják a járulékok be­fizetését, és 5-6 hónapnál hosszabb türelmi időt a TB sem tart méltányosnak ... (Molnár Patrícia, Heti Vi­lággazdaság) menstruáció, változáskor! panaszok, a méh- és hü­velyfalaik süllyedéses elvál­tozásai, vizelési panaszok, al'hasi fájdalmak, teherbe- esési nehézségek. petefé­szek-gyulladás, folyás ese­tén is hatásosnak bizonyul a módszer. Ismeretes az el­hízás-, dohányás-, és kábí­tószer-ellenes hatása is. Széles tehát a gyógyítható betegségek palettája, a gya­korlat és az irodalom sze­rint mintegy 300. K,mában ma is sok száz kórház működik tűszúrásos kezelés és gyógynövények alkalmazásával. Az alapel­látás jelentős részét egyéves képzés után. úgynevezett mezítlábas doktorok látták el évekig. Mindazonáltal a kínai kollégák szerint a ke­leti és nyugati medicina egymást kisegítve még na­gyobb hatásfokkal gyógyít­ható, mint külön-külön. (dr. Filep Aladár; Inkogni­to című folyóirat) Az egyházi sajtó a világi sajtóról .. .„ Alapszabályunk sze­rint a szabadegyetem (az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetemről van szó — a szerk.) az akadémiai napok „alapításával és fenn­tartásával Európa különbö­ző országiban élő magyar származású értelmiségiek­nek és a magyar kultúra támogatóinak alkalmat nyújt a rendszeres találko­zásra és szabad vélemény- cserére”. Ez a cél teljese­dett ki az 1977-ben megin­dított Könyvbarátok Köré­ben, amely a szervezetet messze kiemelte a nyugat- európai magyar értelmiségi szervezetek közül. A közel félszáz eddig megjelent kötetből rendkí­vüli fontosságú egyházunk számára is a Szépfalusi Ist­ván szerkesztésében megje­lent három Ordass-kötet (Válogatott írások és önélet­rajzi írások I—II.). Remé­lem, hogy a többi kiadvá­nyukkal együtt rövidesen ezek a kötetek nálunk is hozzáférhetőek lesznek. öt ízben vehettem részt az akadémiai napokon, elő­ször 1978-ban. örültem, hogy szinte évről évre erő­södtek a hazai értelmiség­gel a személyes kapcsola­tok, ebben Bárczay GyuUa református esperes (Ther- viH, Svájc), a szabadegye­tem ez idő szerinti elnöke szerzett nagy érdemeket. Az öröm mellett némi restelkedést is éreztem, ol­vasva a Tér-Kép című füg­getlen nyugat-magyarorszá­gi hetilap május 18-i és25-i számának terjedelmes cik­keit Ordiass Lajos püspök életéről, sáróL (Szerda­helyi Pál : Koncepciós per a püspök ellen.) Akár büszke is lehetnék anra, amit a második cikk végén tőlem idéz — nyilatkozatként — az Ev. Életben megjelent írásomból. De Ordass Lajos életművének megismerteté­se a mai nemzedékkel nem nyilatkozat-kérdés. Bizony nincs mentség, ha a társa­dalmi megújulási folyamat gyorsabb az egyházinál, olyannyira, hogy a világi sajtó az egyházi adósságo­kat is gyorsabban törlesz­ti... (Frenkl Róbert, Evan­gélikus Élet) — Ügy Mtudc, megint divatba jön, én adtam el nekik pár hónapja <5 forintért... (LefcoczkJ István njn) * (Magyar Nemzet) Szúrós gyógymód Asztma? Fejfájás? Rövidlátás? Elhízás? — Akupunktúra!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents