Békés Megyei Népújság, 1989. június (44. évfolyam, 127-152. szám)
1989-06-17 / 141. szám
KöröstAj SZÜLŐFÖLDÜNK 1989. június 17., szombat o Hazai tájakon “ ^ agyesztergár és aTielységnévcár A Purgly család kastélya „A földet túró magyar parasztok” írója Szabó Dezső Geszten Már Szent István és Szent László törvényeiben és korabeli oklevelekben olvashatunk magyar falvakról, falulakókról. A magyar falu- rendszer a nomád eredetű téli szállás állandóvá való fejlődésével jött létre. Valószínűleg ez az átalakulás azért történt gyorsan, mert a magyarság téli szállása már a honfoglalás előtt is rendelkezett faluszerű vonásokkal ; maga a falu szavunk ugor eredetű. Ilyen, már az Árpád-házi királyok idejében kialakult, sok ezer társához hasonló, szokványos falu Nagyeszter- gár. Különösebb jellegzetesség nélküli, ezért tipikus. Első okleveles említése 1270- ből való. A középkorban több nemesi család birtokolta, s Esztergár volt a neve, amelyet onnan kapott, hogy lakosai a királyi uradalmak esztergályosai voltak. Mint több község azon a vidéken, ahol a Bakonyi erdők kifogyhatatlan lelőhelyei voltak a kiváló minőségű, jól alakítható fának. A századok folyamán ez a falu is — a többi királyi birtokhoz hasonlóan — nemesek kezébe került, s lakosai szaporodásával vált Kisesz- tergárra és Nagyesztergárra. Birtokosai között voltak -királyi adományozás folytán már 1501-től a faiszi Ányos- család, s később az Esterházyak is. A török háborúk alatt, 1588-ra elnéptelenedett. A törökök kiűzése után az Ányos-család 1751-ben német jobbágyokkal újratelepítette. 1850-ben az Ányosok birtokában levő KisesztergárA nádas és a Hajdanában, a tatárjárás és az 1848—49-es bukás idején a földönfutóvá lett „népekének a sűrű nádasok rengetegei nyújtottak menedéket. A füzesgyarmatiak a Cséfán-szigetbe húzódtak, mikor jött a hírnök, hogy „nyakunkon a tatár”! Voltak a tatárok közt olyanok, akik beúsztak a rónákon a gyarmatiak után ... ,De csúnyán megjárták! A legények a parton várták őket; felgyűrt gatyaszárral, lábszárukat, mellüket veresre festették, fejükre pedig lyukas kobaktököt húztak. S a megrémült tatárokat, akik azt hitték, hogy az ördögök tanyájára érkeztek, jól kifent, kalapált kaszákkal mind egy szálig lekaszabolták. Cséfány (sziget) egy középkori falu volt (1336— 1598), és a határának régies elnevezése a Cséfányi-Szi- get. Ebben a formában már nem használják, de a régi térképeken így van feltüntetve. Minden középkori helység a Sárréten tulajdonképpen egy-egy ilyen, a mocsárból kiemelkedő szárazulaton, szigeten épült. Részben azért, mert az ilyen szigetek voltak alkalmasak a szántóművelésre, másrészt azért, mert a szigeten épült falu lakosait a sziget körüli nak 200, Nagvesztergárnak 654 lakosa volt. Kiseszter- gárt ekkor pusztának nevezi Fényes Elek Magyarország geographiai szótára című, 1851-ben megjelent művében. ami itt nem valamilyen lakatlan helyet, hanem azt jelenti, hogy cselédség által lakott uradalmi, gazdasági központ volt Ányos Farkas és Móric tulajdonában, a Zirchez tartozó mai Kardosréten. Ha Nagyesztergárt szokványos falunak neveztük is, valamiben kiemelkedik sok falutársa közül. Itt született a ma is álló Ányos-kúriá- ban, 1756. december 28-án Ányos Pál, aki elégiáival megnyitotta a magyar szentimentális költészet műfaját, az akkori időkben modernnek tartott költők sorát. Tizenöt évesen belépett az egyetlen magyar alapítású római katolikus szerzetes- rendbe. a pálosok közé. Ekkor cserélte fel a kereszle- léskor kapott István nevet Pálra. Nagyszombatban, ahol főiskolai tanulmányait folytatta, Barcsai Ábrahám testőrezredes fölismerte tehetségét, és további költői munkára ösztönözte. Közben Ányost 1780-ban pappá szentelték. Ekkoriban ismerkedett meg a német szentimentális lírával, amely erősen hatott a természeténél fogva melankóliára hajló ifjúra. 1781-ben a Nyitra megyei Felsőelefántra helyezték, a pezsgő pest-budai városi életből egy eldugott falu magányos pálosrendi kolostorába. Itt vált igazi lírikussá, elsőként a megújuló magyar rét nádasrét, mocsár és sokszor járhatatlan ingovány megvédte a külső ellenségtől. Az üldözöttek mentsvára volt a rét minden koron. Az 1848—49-es szabadságharc leverése után, az önkényuralom idején az üldözött honvédeknek nyújtott menedéket. Az üldözött honvédeket zsandárok, pandúrok keresték, s akit elfogtak, azt besorozták a császári hadseregbe, és vitték messzi tartományokba, tíz-tizenöt esztendős katonai szolgálatra. A pusztákat, a rétségek alját is felhajtották utánuk. Az Akasztói-pusztán egy öreg számadó három honvédet („gyereket") rejtegetett. El kéne ezeket tüntetni — morfondírozott magában az öreg számadó, s mondta a honvédeknek: „Nem jó már nektek ez a rozzant viskó, fiaim — azt fordítom én a gulyát egyenes a rétaljnak, húzódjatok a közepébe, aki ott észrevesz benneteket, vegye ki már annak a holló a két szemit". így jutott el három fiú — a szájhagyomány szerint — a nádas széléig, a gulya közé bújva, s kunyhót ütöttek Görbe-Szigeten. Akasztó-puszta az Akasztó-sziget neve abban az időben. Gacsári István Füzesnyelvű irodalomban. Ám a II. József császár erőszakos intézkedései feletti hazafias felháborodása politikai verseket csal elő tollából. Hevesen támadja az uralkodót, akit ő nevez először Kalapos Királynak hasonló című versében. Ekkor már tanár — 1782 óta — Fehérvárott a pálosok gimnáziumában. Nagyesztergár kiváló szülötte, Ányos Pál rendkívül fiatalon, 27 esztendős korában, 1784. szeptember 5-én halt meg, tüdőbajban. A faluról szólva érdemes megemlíteni katolikus plé- pániatemplomát, amely a híres építész, Fellner Jakab tervei szerint, de már annak halála után épült 1796—1798- ban. Különösen a főoltár 18. századból való Madonna-képe szép munka. A falunak az Ányos-kú- rián kívül — ahol 1770 óta kis házikápolna szolgálta az Anyós-família lelki épülését — van még egy valamikor szép, de ma már rendkívül elhanyagolt állapotú, földszintes kastélya, utoljára a Purgly-család bírta. Vétek ebek harmincadjára hagyni. Nagyesztergár azonban — s ebben is osztozik sok magyar falutársának sorsában — hovatovább nem lesz megtalálható helységnévtárunkban. 1984. január 1-jé- vel a szomszédos Zirchez kapcsolták. Még néhány generáció, s külön, önálló létezésének az emléke is kihullik az idő rostáján, s Magyarország ismét szegényebb lett egv ősi falunévvel, és történelmünk egy — bár parányi — darabjával. Csonkaréti Károly gyarmati krónikájában így emlékezik erről a helyről : „ ... vetették ... az eklézsia részére Gacsári János 5 köblöt, már Huszár István Akasztószigetben 14 és fél köblöt, tavaszi búzát... nyomtatás részen kívül kapott belőle 100 köblöt... ” Akasztó-sziget rövidebb alakja ma Akasztó, csak így használják az elnevezést. A kataszteri térképen is. de annál jóval később, 1927-ben is ez olvasható. Az említett hagyományban még felmerült egy sziget neve. Görbe-Szigetet ma általában a „sziget" elhagyásával emlegetik: Görbe, Görbébe, a Görbe alatt. .. Görbe-sziget a más töobi szigetnek nevezett területtel együtt a mocsarak kiszáradásával elvesztette sziget jellegét. A népnyelv jó érzékkel el is hagyta ezt a feleslegessé vált földrajzi meghatározást. • A füzesgyarmati határ egyik legrégibb „szigete” már az 1783. évi II. József- féle térképen fel van tüntetve — akkor még valóban mint sziget emelkedett ki a körülötte lévő mocsarakból. Görbe-sziget jelenleg Kertészszigethez tartozik. Kutatásunk során sok elpusztult faluról kerülnek elő határperek, szájhagyományok, mesék, a kor gondja- baja. Érdemes őket elolvasni, ezt a múlt időkről szóló „híradást"! Tanulhatunk belőle ... Borbíró Lajos I. A levelek Régen Kétsor, majd Tisza István út, most Petőfi utca, ahol ugyanabban a házban él a 85 éves Bíró László, mint gyermekkorában. (1982!) A jelzett év nyarán nép raj zi - hon i sm eret i tábort vezettem Geszten. Tanítványaim egyik délelőttön három levelezőlappal leptek meg: a) Címzés: Tek. Bíró László gazda úrnak. Geszt. 165. hsz. Bihar m. Feladó: Szabó Dezső. Bp. VIII. József krt. 31 A. III. 4. A postabélyegző kelte: Budapest. 40. X. 3. A szöveg: Kedves Barátom, nagy és nehéz küzdelmek akadályozták a Füzet megjelenését. De novembertől kezdve, reményiem, megint rendben folytathatom. Érdeklődése nagyon jólesett. Szeretettel üdvözli Szabó Dezső b) A szöveg: Látom, azt hiszi, hogy a füzet pénzokból nem ment. Dehogy! önnel szemben ilyen ok nincs. Füzeteim a ponyva rendelet értelmében nem jelenhetnek meg. Ha a dolog nem változik, a pénzt visszaküldöm. őszinte barátsággal üdvözli Szabó Dezső Postabélyegző: Budapest. 42. VIII. 25. (A ponyvarendelet előírta, hogy az 5 pengő alatti kiadványokat szerzője köteles előzetes cenzúrára bemutatni. Szabó Dezső ezt nem vállalta, s előbb egv időszakra. majd a 80. számmal. 1942. júliusával véglegesen beszüntette füzeteinek kiadását.) c) A szöveg: Kedves Barátom. csak most vergődök ki az ünnepek zavarából. Nagyon köszönöm szíves és jóízű megemlékezésüket és az egész Biró-sokadalmat szeretettel üdvözlöm. Ponyvás Szabó Dezső Postabélyegző: Budapest. 43. I. 22. (A „jóízű" arra utal. hogy disznótoros csomagot küldtek neki Bíróék.) Siettem fölkeresni a címzettet. aki hosszú élete során csak testben fáradt meg. eseményekben gazdag életútjának azonban eleven őrzője. Az Illendő bemutatkozó barátkozás után jövetelem céljára tértünk, s felesége készséges segítségével rövidesen az asztalra került az a bámulni való papírhalom. melyet parasztházban megcsodálni nem mindennapi élmény. Könyvek, újságok. folyóiratok, cikk-kivá- gatok. S Arany János. Jókai. Mikszáth. Gárdonyi. Móricz, Móra. Tamási Áron. Kodolá- nyi János, Illyés Gyula. Veres* Péter. Orotutav Gyula, (nem sorolom tovább!) könyvei mellett ott találhatók .Szabó Dezső művei. Megjelenésük idején Bíró László minden Szabó Dezső- íüzetet és könyvet megvett. II. Az ünnep 1939-ben ünnepelte az ország Szabó Dezső 60. születésnapját. Kettős ünnep volt ez: Az elsodort falu megjelenésének huszadik évfordulójával esett egybe. Nagy Péter Szabó Dezsőről írt monográfiájában úgy értékeli ezt az eseményt, hogy ez volt az író felé áradó hangulathullám csúcsa. Az eseménnyel kapcsolatosan nagv megtiszteltetés érte Bíró Lászlót: a jubileumi ühnepség Rendező Bizottságának főtitkára őt kérte fel. hogy a parasztság képviseletében köszöntse az írót: „Igen tisztelt Bíró Ür! • Május 23-án. Budapesten, a Városi színházban ország- raszóló díszelőadás lesz SZABÓ DEZSŐ tiszteletére abból az alkalomból, hogy ezen a napon jelent meg 20 évvel ezelőtt az Elsodort falu. és hogy ebben az esztendőben éri el SZABÛ DEZSŐ — Isten kegyelméből — 60. életévét. Az ünnepségen az egész Magyarország ott lesz: küldöttségek jönnek mindenfelől. Kolozsvárról, Erdély sok más városából, a Felvidékről, Délvidékről és máshonnan. Felvonulnak az ifjúsági szervezetek" és társadalmi egyesületek is. Természetesen meghívjuk a Kormányzó Urat, a kormány tagjait, a fővárost stb. A műsort Szabó Dezső műveiből vett csodálatosan szép részletekből állítottuk össze, amelyeket a legkiválóbb művészek fognak előadni. A rendezőbizottság megbízásából azzal a kéréssel fordulok t. Bíró úrhoz, hogy legyen szíves ezen az ünnepségen résztvenni! Sőt még többet kérünk! Az ünnepség elején valaki néhány egyszerű, szívből jött szóval fel kell, hogy köszöntse Szabó Dezsőt. Neki magának az a kívánsága, hogy ezt az üdvözlő beszédet né valami magasrangú hivatali ember mondja. Szabó Dezső egész élete-munká- ja. minden sor írása a földet túró magyar paraszt boldogulása érdekében történt és íródott. Ő mutatott rá arra. hogy a magyarság fennmaradásának egyetlen biztosítéka: a magyar paraszt. Egész természetes tehát, hogy most, midőn ünnepelni készülünk Szabó Dezsőt. azt szeretnénk, hogy az üdvözlő-beszédet annak az osztálynak egyik kiváló tagja mondja, amely osztályért Szabó Dezső a legtöbbet tett. A rendezőbizottság egyhangú véleménye alap ián az üdvözlő beszéd élmondására t. Bíró urat kérjük meg. Tudjuk, hogy a közelmúltban fenn tetszett járni Szabó Dezsőnél, aki igen nagy elismeréssel szólott előttünk Bíró úrról, és mikor megemlítettük neki, hogy az üdvözlő beszéd elmondására önt kérjük meg. szemmel- láthatóan megörült a dolognak. Ismételten kérjük tehát. hogy a beszéd megtartását elvállalni szíveskedjék. (.. .) Szíves válaszát mielőbb várva maradok szíves üdvözlettel híve: Budapest. 1939. április hó 22-én. Dr. Kardos (?) főtitkár” A fenti felkérő levelet legféltettebb kincsei között. Bibliájában őrzi Bíró LászJó. és elérzékenyül. amikor átéli azt az örömet, melyet szereztek vele számára. Sajnálattal teszi hozzá, hogy nem vállalhatta ezt a szereplést. mert éppen katonai szolgálatot teljesített a Kárpátalján, Ugocsóban. De, ha már nem lehetett ott. azért tájékozódott az eseményről. III. Miért fontos? Amiért mégis magunk is fontosnak tartjuk ezt a megtiszteltetést. az az. hogy túlmutat Bíró László személyén. Szabó Dezső ugyanis mozgalma céljainak elérésére „Szabó Dezső-szigetek” létesítését sürgette: „Teremtsünk mindenfelé Szabó Dezső-szigeteket — írta olvasóihoz a 43. füzetben (Tántorgó lelkek. 1938* november) —, s a szigetlakok egymást támogatva vigyék be tanításaimat a tettes élet megvalósulásaiba. Ha mindenki megteszi kötelességét, ha mindenki csak négy-öt hívet szerez, gyorsan rheg fognak sokasodni a szigetek. És egyszercsak annyi lesz: hogy összeállhatnak egv szélesebb levegőjű, dú- sabb termésű országgá: az új Magyarországgá". Nagy Péter azt írja ezzel kapcsolatban: „Nem tudom eldönteni, mennyire s hogyan alakultak a Szabó Dezső-szigetek. s ezek mennyire azonosíthatók a Magyar Közösség szervezeteivel, csoportjaival; de kétségtelenül voltak és lehettek olyan körök a magyar fiatalságban, s nemcsak a fiatalságban, melyek 'ebben az időben rendszeresen, katekizmussze- rűen tanulmányozták Szabó Dezső írásait...” Miért tartjuk fontosnak Bíró László Szabó Dezső-él- ményét? Azért, mert gondolkodását felszabadította. felszabadított gondolkodását tettre- készséggé fejlesztette. Ezt a cselekvőkészséget igazolja a Kelet Népe 1940. január 15-i száma, melynek „Korunk és hangunk" rovatában ő is bátor megszólalni Móricz Zsig- mond ..Hagyd a politikát: építkezz!" című programjával kapcsolatosan. És minden bizonnyal ez a bátorság vezetett oda. hogy 1945-ben a Földosztó Bizottság elnökeként volt jelen, amikor a Tisza-birtokon leverték az első karót, s hogy a Nemzeti Bizottság elnökeként vett részt az új élet megindításában. Beck Zoltán Üldözöttek mentsvárai A levél feladója: Szabó Dezső
