Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-12 / 110. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANACS LAPJA 1989. MÁJUS 12., PÉNTEK Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 110. SZÁM Mai számunkból: Nyilt levél a Körös kazángyártókhoz (4. oldal) Javult az árvízvédelmi helyzet megyénkben (4. oldal) Jövö heti rádió- és tv-müsor (5—6. oldal) II Kórház utcától Milánóig (8. oldal) Beszámoló az Elnöki Tanács munkájáról, az ifjúság helyzetéről Folytatta munkáját az Országgyűlés Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztette elő a Polgári Törvény- könyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a Ptk. kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával. A jelenleg érvényes szabályozás szerint a Ptk. 8 százalékban szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy nyújtott hitelek kamatának mértéke. Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s a szerződő felek szabadságát mindössze any- nyiban kíván ja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedelmes teljesítő. Az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatot vita nélkül, öt tartózkodás mellett elfogadta. A napirendnek megfelelően ezután az Országgyűlés törvényjavaslatot tárgyalt meg az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló 1983. évilll. törvény módosításáról. Évtizedek óta először fordult elő, hogy képviselő tartott expozét az általa kezdeményezett törvénymódosításról. Bödőné Rózsa Edit (Csong- rád m., 3. vk.), a Taurus Gumigyár energetikusa expozéjában utalt arra, hogy az Országgyűlés — képviselői indítvány hatására — döntött arról, hogy két fordulóban tárgyaljanak az új választójogi törvényről; ez eredetileg nem szerepelt a Tisztelt Ház munkaprogramjában. Határozathozatal következett: a Bödőné Rózsa Edit által benyújtott törvénymódosító javaslatot, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésével együtt a képviselők 2 ellenszavazattal és 11 tartózkodással elfogadták. A napirendnek megfelelően ezután a „Joszif Visszári- onovics Sztálin generalisszimusz emlékének megörökítéséről szóló 1953. évi I. törvény” hatályon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter kifejtette, hogy a korábban elhangzott ezzel kapcsolatos interpellációra ő már válaszolt, ígyto(Folytatás a 2. oldalon) Nyakig... „Én is úgy vélem, hogy a gazdasági és szellemi élet működőképességének fenntartása nemcsak elemi kötelesség, hanem létkérdés is. Ha a működőképesség kér- dőjeleződik meg, akkor a fuldokláshoz válhat hasonlóvá a mozgásunk. A fuldokló pedig nem képes javítani a légzéstechnikáján, a stílusán” — mondta tegnapelőtti beszédében Németh Miklós. A miniszterelnököt a szünetben arról kérdeztük, hogy még ugyan nem fuldok- lunk, de mennyire merültünk el a vízben? — Benne vagyunk jócskán — mondta a miniszterelnök —, de azon fáradozunk, hogy minél előbb kint legyünk a vízből. — S mit kell tennünk mindezért? — A program szerintem világos és ismert: az átalakulási törvény kapcsán ki kell alakítani a vegyes tulajdonú piac feltételrendszerét, illetve ezzel párhuzamosan a deregulációs programmal az összes gátat le kell bontani. — Mennyi idő szükséges mindehhez? — Ügy vélem, két-három év kell... — S mi lesz az életszínvonalunkkal? — Az életszínvonal abban a pillanatban, mihelyt többlettermelés van, emelkedni fog ... Politikai és gazdasági nyugalom? Kerekasztal-vita a Kiszövben A Kiszöv kezdeményezésére kerekasztal-vitát tartottak tegnap Békéscsabán, a szövetség székházában. Az ellenzéki kerek asztalt az MDF. a Fidesz, a Bajcsy- Zsilinszky Baráti Társaság, a Független Kisgazda- és Polgári Párt, a Politikai Foglyok Szövetsége, az SZDSZ helyi szervezete, csoportja, illetve tagjai képviselték. Dr. Sümeghy Csaba, a Kiszöv ügyvezető elnöke elmondotta: azért kezdeményezték ezt a találkozót, mert meg szeretnék ismerni az alternatív szervezetek véleményét. állásfoglalását, javaslatát elsősorban gazdasági kérdésekben. Végtére is. a megyében 17 ezer ember dolgozik az ipari szövetkezetekben, ezek érdekeit védi, képviseli a megyei szövetség. Szólt az átalakulási folyamatokról, hiszen a 69 szövetkezet közül 33 már kisszövetkezeti formában működik. Az új vállalkozásokat kölcsön formájában évente 70 millió forinttal segítik. Főleg a gépiparban, a könnyűiparban vannak jól gazdálkodó, sőt világhírű cégek, mint a Szarvasi Vas-. Fémipari Szövetkezet. Beszélt a megyei szövetség korszerűsödési törekvéseiről. Szarka Péter, a Magvar Demokrata Fórum helyi szervezetének elnökségi tagja kifejtette: Békés megyében nagy a politikai és a gazdasági nyugalom. Példaként említette a Körös Kazángyártó- és Gépipari Vállalatnál dúló vitát, tehetetlenséget. amelyben az MDF a gyomai gváregvség oldalán áll. Igazukat vélték felfedezni Németh Miklós parlamenti felszólalásában. Az észrevételekre reagálva a Kiszöv ügyvezető elnöke, mint a Magyar Gazdasági Kamara Békés megyei szekciójának is az elnöke, megjegyezte : konkrétan a gyomai ügyben nem foglal állást. de általánosságban az a véleménye, hogv nem szabad korlátozni a racionális elképzelések megvalósítását. Sainos. megyénkben kevesen gondolkoznak újszerűén. Ezért fontosnak tartja: a megyei tanács még ebben az évben napirendre tűzi a meeve iparának átalakítását, fejlesztését. Mint az előterjesztés egyik megalkotója számít az alternatív szervezetek. az ellenzéki kerek asztal véleményére, iavaslaBibi István-évf or dúl 6 Előadások nemzetről és demokráciáról „Bibó István, élt 1945-től ’48-ig”... Nem sajtóhiba! ó maga íratta volna ezt a sírkövére szíve szerint, mint egy beszélgetésben mondta egyszer valakinek. Ami ezután következett életében, valóban nem volt olyan felhőtlen, mint amilyennek abban a három évben még láthatta a magyar demokratikus fejlődés esélyeit... Volt életében „lent is, fent is”, jóllehet ő maga végig ugyanaz maradt. Szegedi piarista gimnáziumi érettségi és jogi doktorátusa után gyors jogtudósi karrier elé nézett. 1945 után Erdei Ferenc belügyminisztériumában már a politika csúcsain figyelnek rá. Különösen a magyarországi demokráciáról szóló írásaival teszi magát ismertté és hamar gyanússá is Révai körének szemében. Az ’50-es években a hallgatás volt része. Maga sem várta, hogy 1956. november elsején Nagy Imre megújított kormányába hívja, államminiszternek. Ebben a végsőkig kitartott — 1957 májusában letartóztatták, majd életfogytiglani börtönre ítélték államellenes összeesküvés vádjával. Szabadulása után a Központi Statisztikai Hivatalban dolgozott, 1979-ben bekövetkezett haláláig a közéletből kivonulva sok elméleti írása jelent meg, főleg nyugaton. * * * Munkásságának megismerését szolgálja a Szegeden május 12-én kezdődő konferencia, halálának 10. évfordulója jegyében. A Bibó Ist- ván-emlékbizottság által szervezett „Nemzet és demokrácia” című előadássorozat rangos hazai és külföldi előadók segítségével mutatja be a tudóst, művét, és az embert. A tervek szerint az előadásokat egy kötetben is megjelentetik. p. aDemonstráció a Művelődési Minisztérium előtt Az oktatási rendszer gyökeres reformját, az ideológiai nevelés és az orosz nyelv kötelező tanításának az 1989—90-es tanévtől történő eltörlését követelte tegnap délután a Művelődési Minisztérium előtti tüntetésen a Republikánus Kör. A néhány tucat tüntetőt és diákok egy csoportját felvonultató demonstráció szónokai hangsúlyozták: miközben hazánkban az élet szinte valamennyi területén felgyorsultak a reformok, az oktatás tüntet a változatlansággal. Az orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetése kétségtelenül együtt jár az iskolai nyelvoktatásban oizc- nyos munkaerő-felesleggel, de ez semmiképpen sem szolgálhat ürügyül az orosz nyelv további kényszertanítására. Az orosztanárok foglalkoztatottsága körül keletkező feszültségek azonnal feloldhatók lesznek, ha a közoktatásban is meglevő reformerőket mindeddig gúzsba kötő túldimenzionált tanügyi és tanácsi apparátusokat — az iskolai autonómia megteremtésével — felszámolják, illetve csökkentik — hangzott el. A szervezet felhívása rámutat: hazánk válságágazatainak sorában kiemelkedő helyet foglal el az oktatás, azon belül is a világnézeti nevelés és az iskolai nyelv- tanítás. A demonstráció után az MTI tudósítójának érdeklődésére Boldizsár Gábor, a művelődési tárca főosztályvezető-helyettese elmondta: ősztől megkezdik az orosz tanárok fakultatív átképzését, a minisztérium reméli, hogy erre átképzési segélyt kap a kormánytól. Hozzátette: szerinte 1992-től lesz lehetőség az orosz nyelv kötelező oktatásának eltörlésére. BÉKÉS MEGYEI Nanyszénási hét a BH2Q3S-ban A Békés Megyei Művelődési Központ a hetvenes években elhatározta, hogv létrehozza a bázisszervek hálózatát. Az elképzelés az volt: ki. miben tudós, azt művelje. A nagyszénás! Czabán Samu Művelődési Ház ..Reklám- és propaganda a közművelődésben” címmel kapott bázisfeladatot. Egv évig foglalkoztak ezzel a feladattal, de sehogy se ment. Ezután az idős emberek közművelődésével kezdtek foglalkozni. Az eltelt évek bizonyítják. hogy eredménnyel, öregeket segítenek — fiatalos lendülettel című cikk lapunk 3. oldalán.
