Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-02 / 101. szám
1989. május 2., kedd o (folytatás a 6. oldalról) felújították... A művelődési központ első üteme 1964- ben (!) épült, ki tudja, be lesz-e fejezve valamikor? Jó lett volna összehasonlítani a megye és településeinek helyzetét ilyen nézőpontból is. A mi városunk — ilyen fejlesztési politika mellett — eladósodott. Központi rendelőnk a város szégyenfoltja, ezt a tényt arra illetékesek állapították meg.” Elmondotta még: „Alapvetőnek tartom, hogy minden szinten felismerjék, a reformfeladatokban az oktatásügy és az egészségügy kiemelten fontos. Az iddigi hibás vezetést megyénkben sem igazolta vissza a mai valóság.” Györfi Károly (Békéscsaba) egypercesében azt mondotta, hogy .elismeri a szarvasi küldött által elmondott igazságokat, de szerinte Szarvas ilyen problémáiban nem a pártértekezlet illetékes. Ezek a megyei tanácsra tartoznak. Arpási Zoltán, lapunk főszerkesztője felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell változtatni a pártnak a politikai intézményrendszeren belüli helyét, a súlypontot rövid időn belül és érezhetően a népképviseletre. a tanácsokra kell áthelyezni. Változnia kell a párt struktúrájának is. A megyei párt- bizottságnak mint testületnek ebben a formában meg kell szűnnie és a városiközségi párszervek képviselőiből álló összegző, koordináló fórummá kell válnia. Ezzel együtt lényegesen csökkenteni kell a megyei apparátus létszámát. Ha ezeket a változásokat rövid időn belül nem sikerül végrehajtani, úgy a megyei pártbizottság bénító súlyként nehezedik a városokra és a községekre. A megyei pártbizottságba alulról delegáltak összetételét vizsgálva észrevételezte, hogy a delegáltak közel fele az apparátus tagja. Fennáll a veszélye annak — figyelmeztetett rá —, hogy az apparátus diktatúrája érvényesül a pártbizottság felett. Ezért javasolta, hogy a testület mellett hozzanak létre olyan ideiglenes jelleggel működő „árnyéktestületet”, amely megóv ettől a veszélytől és kikényszeríti a reformfolyamatok érvényesülését. A reformokról tá- gabb értelemben szólva elmondta: — Miközben reformról beszélünk a központban, a megyében és egyes településeken, alsóbb szinten a párt egésze szinte moccanatlan. Merev! A régi struktúra és gondolkodás sziklaszilárdan tartja magát. Ha rövid időn belül nem törnek felszínre a reformerők. akkor a párt legalsó szintjéig ható tisztújítás elkerülhetetlen lesz. Felszólalása befejező részében a következőket mondta: — Zavar ez a nyugodtság! Az apátia, amellyel szemléljük helyzetünket. Ülünk egy kiló robbanóanyagon, látjuk, amint ég felénk a kanóc, s mi nem az oltásával, hanem magunkkal vagyunk elfoglalva. Zavar, hogy a többpártrendszerbe egypártrendszerhez szokott gondolkodással, magába ros- kadt párttal masírozunk. Ébresztő! A tűz itt serceg alattunk!? Tengely Gyula dévaványai pártbizottsági titkár volt a nap 34. hozzászólója, s abban sem volt első, hogy gondolataival a megyei pártértekezlet programjához kapcsolódott. Javasolta, hogy a területfejlesztési pénzeszközök megyére elosztott hányadát 75 százalékos fejkvóta szerint, azonos nagy- sáerendben kapják meg a települések. Magyarul: ne kapjon többet a város, mint a kistelepülés. Kérte, hogy a megválasztásra kerülő pártbizottság vállalja fel a kistelepülések érdekeit, s képviselje azokat a felsőbb Egyéni arcot a politikának! Dr. Soós Tibor, az Országgyűlési Hivatal vezetője ezt a megyei csatát a nézőtérről szemlélte. — Ilyen típusú pártértekezlet még nem volt ennek a pártnak az életében. Rendkívül pozitív lépésnek tartom, hogy a megye párttagságának igényére jött létre. De súlyos hónapokat veszített a megye azáltal, hogy a dolog húzódott-halasztódott. Meggyőződésem, hogy. ha idejében kerül sor az értekezletre, fontosabb lehetett volna a program, mint ma a küldöttekben feszülő, kimondott- kimondatlan személycsere igénye. Amennyire én ismerem a hangulatot, a személycsere érdekli ma jobban az embereket, pedig egy értekezletnek mindenképpen a programra kellene összpontosítani. Elsősorban az érzelmi töltésű felszólalásokat tartom értékesnek, mert ez lehet a kezdete annak, hogy a politikában részt vevőknek egyéni arca legyen. Sajnos, a változtatást nem akaróknak továbbra is igen erős a hangja. Megdöbbentő volt néhány felszólalás, amely a mai történelmi értékelésekkel úgy szállt vitába, hogy az egyik bűnt, 1956-ot, a konszolidációs időszakban elkövetett bűnöket a horthysta fehérterrorral próbálta kioltani. Márpedig az egyik bűn azzal nem válik semmissé, hogy egy másikkal állítjuk szembe. Hiányoltam, hogy a megye gondjainak megoldására kevés ötlet hangzott el. Tulajdonképpen Murányi Miklós megyei tanácselnök, volt jelölttársam mondott egyedül konkrétumokat. Fodorné Birgés Katalin nagyon sokrétűen mutatta be a megye helyzetét, s nála láttam ötleteket, elképzeléseket az előrelépésre vonatkozóan is. fórumokon, valamint kérte azt is, hogy próbálják a jövőben a mezőgazdaságra nehezedő terheket oldani. Tengely Gyula elmondta észrevételeit a kormány tevékenységével kapcsolatban is. Gondolatait így zárta: „Az lenne a kérésünk, hogy sokkal következetesebb gazdaságpolitikát folytasson a kormány...” A pártegység kérdéséről a dévaványai küldött leszögezte, hogy a mai viszonyok között a különböző platformokon álló és a kölcsönös kompromisz- szumokra hajlandó és képes együttműködés mindenképpen előnyösebb a párt számára, mint a szétszakadás, mely a párt teljes szétzül- léséhez vezetne ... Szabó Béla, a Demisz megyei első titkára hozzászólását azzal kezdte, hogy az MSZMP célja igazi, modem politikai tömegpárttá lenni. Mindehhez részcélok tömegén kell átverekednie magát. Az MSZMP-nek — folytatta — hiteles, eredményeket is felmutatni tudó programra van szüksége a megyében. Fel kell ismerni, hogy a belülről kritizáló, gondolkodó értelmiség értékes számunkra csakúgy, mint a párt derékhadát alkotó munkások és varasztok élethelyzete, véleménye. Ez utóbbit megismerni elsősorban személyes kapcsolatok révén lehet és érdemes. Szabó Béla szólt a pártba belépő fiatalok számának és arányának zuhanásáról is. Ha a párt a jövő pártja akar lenni, és nemcsak túlélésre törekszik — figyelmeztetett —. akkor mindent el kell követnie, hogy mögé sorakozzon a fiatalság ... Értelmes cselekvési lehetőséget kell kínálni számukra, adjunk feladatot, végrehajtható feladatot nekik! Végül a Demisz megyei első titkára felhívta a pártértekezlet küldötteinek figyelmét arra, hogy a párt jövője szempontjából legfontosabb a tiszta, világos döntési és felelősségi viszonyok kialakítása, hogy minden szinten érvényesüljön az elv: ahol hozzák a döntéseket, ott felelnek is azokért. rf El kell kezdenünk a karakterváltást — zárta gondolatait Szabó Béla —, szerkezetváltást kell végrehajtani a kádermunkában is ... ..Hiszen magunkon elsősorban mi segíthetünk, ezért vagyunk ma itt, ne késlekedjünk!”Iványi Pál, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP KB titkára felszólalása bevezetőjében a mai válság 15 évre visszanyúló gyökereiről, a fordulatot hozó tavaly májusi, a tagság által kikényszerített országos pártértekezletről, majd napjaink ellentmondásairól beszélt, határozott célkitűzés kell. Megújulás kell. Igaz. Ki fogalmazza meg a határozott célkitűzést, mi legyen ennek tartalma, üteme? Ügy gondolom, hogy ezt a célkitűzést — ha abban a szellemben akar a párt politizálni és dolgozni a jövőt illetően, ami itt és máshol is megfogalmazódott — a párttagságnak kell elsősorban megfogalmazni” — mondta Iványi Pál; hozzátéve, hogy ez kínkeserves munka, melyhez hozzátartozik, hogy szembe kell néznünk a múltunkkal, bármennyire fájdalmas, de ma, egy válság közepette nem elsősorban a múlton való rá- gódás a feladatunk, hanem az, hogy a válságból kikerüljünk. Tudjuk, egy új modellt kell felépítenünk, a régi nem működőképes, de milyen legyen ez az új modell? Eljutottunk odáig, hogy a politikai intézményrendszer teljes reformjára van szükség, amely többpártrendszert jelent ma nálunk, teljes gazdasági modellváltásra van szükség, ami piacgazdaságot, vegyes gazdaságot kell hogy jelentsen. De mindazt elvégezni tíz hónap alatt, egy év alatt, amit nem végeztünk el 15 év alatt — illúzió. „Reformot akarunk. Ez természetes. De úgy gondolom, egyetértve a hozzászólókkal, akik hasonlóképpen vélekedtek, a politikában, a politikusoknál nem a szavak, hanem a tettek döntik el, hogy ki mit tesz.” Ezután azt fejtette ki a felszólaló, hogy nem valósulhat meg önkormányzat akkor, ha nincs gazdasági önállóság, kulcskérdés tehát ennek a megteremtése. Megerősítette: azokkal a felszólalókkal van egy véleményen, akik igen világosan megfogalmazták, hogy a vállalati, gazdálkodó szféra nem lehet a pártviták színhelye. Meg kell szüntetni a független státuszokat ezeken a helyeken, vagy ahol mégis van, azt fizesse a párt. Szólt a pártegységről, hangsúlyozva, akinek aggodalmai vannak, aki kételkedik, az nem feltétlenül reformellenes. Szóba hozta, egy korábbi felszólalásra reagálva, a mezőgazdasági téziseket, melyeket a KB-ülésre ő terjesztett elő, bár saját bevallása szerint is ez a téma tőle távol áll. Döntőnek ítélte meg, hogy rövid időn belül elkészüljön a párt választási programja, amely nem azonos a pártprogrammal. Végül szólt a párt és a kormány viszonyáról, leszögezve: ebben az évben olyan operativ döntés, amely a kormányban megszületett, egyetlenegy felső párttestület előtt sem szerepelt, azon az elvi alapon, hogy a kormányzat operatív ügyeibe a párt nem avatkozik be. Varga lstvánné szeghalmi küldött népi hasonlattal élt egyperces mondanivalója kifejtéséhez: „Üres kamrának bolond a gazdaasszonya”. Azaz — folytatta — az ön- kormányzat, amelyiknek nincs tulajdona és nincs pénze, nem sokat ér. vei szűk azon intézmények köre, melyek további fejlőMurányi Miklósnak, a Békés Megyei Tanács elnökének hozzászólását bizonyára sokan várták a küldöttek közül. „A szervezet, melyet képviselek — mondta bevezetőjében — anyagi, szervezeti, személyi kérdésekben meglehetősen komolyan terhelt volt az elmúlt időszakban. Arról kívánok szólni, hogy hogyan léptünk az elmúlt közel két hónap alatt, s mit kívánunk tenni a közeljövőben.” Volt mit felsorolni Murányi Miklósnak: takarékosságra törekszenek szervezetileg, személyileg és anyagilag egyaránt. E törekvés a júniusi tanácsülésre már konkrét számokban fogalmazódhat meg. Mi- zaink és a párttagsági díj saját kezelését. A pártházak désükhöz az anyagi feltételt biztosítani tudják, fontosnak tartja Murányi Miklós a döntések minél alaposabb előkészítését. A döntéshozatalba lehetőleg az állampolgárokat is bevonják, elősegítve a nyíltságot, biztosítva a párbeszéd lehetőségét. Az MSZMP függetlenített munkahelyi titkáraihoz Ügy érezzük, a társadalomban végbemenő változásoknak a párt struktúrájának törvényszerű változásával kell együttjárnia. Nekünk, akik a pártunk politikájának képviselői, helyi irányítói vagyunk a munkahelyen, a változó struktúrához k'ell kialakítanunk viszonyunkat. Ez szükségszerűvé teszi státuszunk, pozíciónk újragondolását, hiszen plurális, többpártrendszerben működő társadalomban a mi pártunknak, nekünk is, másképpen kell jelen lennünk. A párt számára különösen fontos területeken elképzelhetőnek tartjuk a függetlenített státuszt akkor, ha a felmerülő költségeket nem a munkahely, hanem a párt fedezi. Felismerve és érzékelve helyzetünket, a párton belüli reformfolyamatok gyorsításának szükségességét, javasoljuk a munkahelyi függetlenített pártszervezetek titkárainak, hogy kezdeményezzék a munkahely által fizetett pozíciójuk megszüntetését úgy, hogy a társadalmi vezetésre való áttérés a kongresszusig történjen meg. Ebben a kérdésben szükségesnek tartjuk, hogy a párt legfelsőbb szintű vezetése gyorsabban és egyértelműbben foglaljon állást, az irányító pártszervek működjenek közre ezen kérdés megoldásában. Békéscsaba, 1989. április 29. Tóth Sándor, a Békés Megyei ÁÉV pártbizottságának titkára Mészáros József, az Orosházi Olajbányász pártbizottságának titkára Nosza József, a MÁV békéscsabai pártbizottságának titkára Erdélyi Mihály, a DTCSV pártbizottságának titkára A megyei tanács elnöke kitért hozzászólásában arra is, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy növeljék a forrást, mellyel a megye gazdálkodik. A közeljövőben dől el például, hogy miként lehet Békés megyét érdekeltté tenni a világkiállítás ügyében. Murányi Miklós szólt a kistelepülések helyzetének javításáról is. Gondolatait azzal zárta, hogy a megválasztandó pártvezetésben olyan partnerre számítanak, amely meg tudja mutatni, hogy a legfontosabb kérdésekben milyen irányba kell a megyét menedzselni. Galisz Géza, a Hungarokamion kirendeltségvezetője, Békéscsaba. A felszólaló bevezetőben kifejezte, miszerint „a megújulás azt jelenti, hogy a célokat nem a régi módon körvonalazzák számunkra : határozott, gyökeres szakítást jelent a régi módszerekkel. struktúrával, személyekkel! Ezt az eltökéltséget még nyomokban sem éreztem a programtervezetből”. Ezek után felvázolta véleményét arról, hogy a programot úgy kell kialakítani, hogy az vonzó, követhető, mozgósító erejű legyen. Ilyen programal lehet azonosulni. Nem véletlen, hogy a párttagság régóta követeli: a programtalanságot váltsa fel egy átfogó, elemző program. A megyei pártbizottság programtervezetéből hiányolta a választ a kérdésre: miiven lényegi intézkedések történtek a májusi pártértekezlet óta a pártbizottság struktúrája, személyi összetételének megváltoztatása érdekében? Mint lakóterületi alapszervezetben politizáló párttag javasolta: „Tegyék lehetővé számunkra párthá- a lakóterületi pártmunka valóságos bázisai lehetnének, ha ehhez a szükséges minimális anvagi támogatás (vagy önálló bevétel) biztosítva lenne. Esetenként pedig az is, hogy ott a párttagok és az odalátogató vezetők vitatkozó, közösségi életet éljenek.” Szólt arról, hogy az egyre mélyülő válsággödörben „mi csupán azt érzékeljük, hogy még mindig a mély felé haladunk. Közben kormányosaink a kimászás idejét és technikáját latolgatják. Mi csak masírozunk, egyre mélyebbre, önként, de egváltalán nem dalolva. Tűrve, de nem támogatva! Meglátjuk, ki unja meg előbb? Az idő mindig annak dolgozik, akinek kevesebb a vesztenivalója. Hiszem — mondotta —. hogy oártunknak még nagyon sok vesztenivalója van, ezért egváltalán nem közömbös számunkra. hogy meddig elégszünk meg a félmegoldásokkal !” Kocsor László (Békés) egyperces hozzászólásában egyetértett Galisz Géza véleményével. melyet a programal kapcsolatosan tett, és támogatta, hogy a tagdíj bizonyosszázaléka az alapszervezetben maradjon. Dr. Tímár Judit kutató, Békéscsaba. Bevezetőben szintén a programtervezetről beszélt, megemlítve a tényt, hogy (mint a szerkesztőbizottság tagja) részt vett annak elkészítésében. „A megyei pártbizottság elé terjesztett anyagban benne volt egy félmondat, mely szerint a megyei pártértekezlet javasolja a demokratikus centralizmus centrális elemeinek gyengítését, a demokratikus vonások erősítését. Ketten is kértük, hogy maradjon ki ez a félmondat az anyagból — én külön megerősítést is kaptam erre. Megdöbbenve tapasztalom, hogy mégis benne maradt! Vagy véletlenül, vagy szándékosan. A sors iróniája, hogy mindössze két nappal előztük volna meg a Politikai Bizottságot, ugyanis a mi 17-i ülésünk után 19-én a Politikai Bizottságban a következőket mondották: „A hagyományos értelemben vett demokratikus centralizmust az élet túlhaladta, ezért az ideiglenes és szervezeti szabályzat tervezetében az a kifejezés már nem szerepel." — Fodorné Birgés Katalin felszólalásában említette, hogy félnek a pártszervezetekben, mert a múltban nem voltak fogadókészek a gondolataikra. Ezt mondta Hegedűs lstvánné is, mondván: segítsen a megyei pártbizottság, hogy szerezzük vissza az önbizalmunkat. Az én válaszom: ne kívülről várjunk önbizalmat, ha hiszünk magunkban, ha tudjuk azt, hogy tiszta a lelkiismeretünk, ha elhisszük, hogy jó cél érdekében cselekszünk, ez még akkor is elég, ha nem igazán tisztázottak a szocializmus (Folytatás a 8. oldalon)
