Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-08 / 106. szám

NÉPÚJSÁG 1989. május 8., hétfő Gyula őrzi mártír püspöke emlékét (Folytatás az 1. oldalról) harmonikus társadalmat al­kotni és csak az ilyen társa­dalom tud fejlődni, ebben ol­dódnak fel a szociális és tár­sadalmi feszültségek. Tiszte­lettel adózunk a szorongatta- tás óráiban példát mutatónak. Természetes módon sietett bármikor — a kockázat nagyságával nem törődve — a rászorulók segítségére. A legtermészetesebb módon ment el Bukarestbe, hogy kiszabadítsa a gyulai férfia­kat, így állt íki és ítélte el azokat az üldöztetéseket, amelyek a kereszténység lé­nyegét csúfolták meg. Nem számolt a kockázatokkal, amikor azt látta, hogy hon­fitársainak egy része sárga csillag viselésére kénysze­rült és gettókat állítottak fel. Az ülés minden résztvevő­jét az európai humanizmus (tiszteletére szólította fel Apor Vilmosra emlékezve. Metz Andrásáé felolvasta Szász Erzsébet emlékező írá­sát, amelyet 1946-ban írt a főpásztor halálának első év­fordulójára. A magyar római katolikus egyház két világháború előtti történetéről dr. Török József, a Hittudományi Aka­démia professzora tartott előadást. Gondolatait a hit, élet, a katolikus sajtó, az egyházi vagyon, az oktatás, a szerzetesrendek kérdéskö­rére fűzte fel. Dr. Szolnoki Erzsébet Apor-kutató elő­adásával szemléletesen ér­zékeltette, ki is volt az ün­nepelt. Elmondta, hogy Apor Vilmos politikai tevékeny­sége a háború utolsó szaka­szában lett a legaktívabb. Égetően fontosnak tekintet­te, hogy a magyar társada­lom, a katolikus egyház ha­tározottan és egyértelműen szembeforduljon a zsidóül­dözéssel. ö volt az, aki igen korán sürgetni kezdte Serédi Jusztinián her­cegprímást, hogy adjon ki világos, érthe­tő formában megfogalma­zott pásztor­levelet, amely­ben elítéli, s ezzel határo­zott állásfog­lalásra készteti a papságot, és a katolikus ke­resztényeket, felhívta a fi­gyelmet a ma­gyarországi zsidósággal szemben elkö­vetett atrocitá­sokra. Győrt 1945 márciusá­ban érte a front. Március 30-án este 5-6 részeg katoná­ból álló cso­port jelent meg az óvóhelyen, nőket követeltek „krumplihá- mozásra”. A püspök, aki több éjszakát ébren töltött, hogy ha történne valami, azonnal jelen legyen, beszél­ni kezdett a katonákkal. Ki­jelentette, hogy csak férfia­kat, s idősebb nőket hajlan­dó kiadni házi munkára. A heves szócsatát segélykérő női sikoly szakította meg, Apor Vilmos a hang irá­nyába indult, ekkor az egyik orosz három lövéssel meg­sebesítette. (Mindez éppen nagypéntek napján történt.) A három sebesülés közül az egyik volt különösen sú­lyos. A petróleumlámpák fé­nye mellett végrehajtott operáció nem hozott ered­ményt. Az operáció után megkérdezte, hogy vajon a nők megmenekültek-e? Igen, válaszolták neki. „Érdemes volt...” — mondotta. A püs­pök 1945. április 2-án haj­nalban meghalt. A püspök utolsó egyház­megyéje papjaihoz küldött üzenetéből: „Segítsetek rom­jaiból felépíteni szerencsét­len hazánkat és vezessétek vissza az igaz útra sze­gény, félrevezetett népün­ket.” A kutató előadását köve­tően dr. Cseh Sándor kano­nok személyes emlékeit idéz­te a múltból, amikor a püs­pök titkára volt. A gyulaiak nevében Bálint Imre emlé­kezett. A méltó megünnep­lés zárszavát Bielek Gábor apátplébános mondotta el. B. Zs.—Sz. M. A püspök domborművé előtt Fotó: Gál Edit Egészséges városok nemzeti hálózata Ifjúság és egészségmegőrzés — háromnapos tanácskozás Gyulán — Az egészséges váro­sok nemzeti hálózatának tagjaiként évente sze­retnénk találkozni mindig másik városban az általunk és az Egészségügyi Világ- szervezet által fontosnak tar­tott téma megvitatásán — mondta dr. Blasio Antonio, a pécsi „egészséges város” WHO-program technikai ve­zetője, koordinátora. — Jö­vőre Zalaegerszeg lesz egy tanácskozás színhelye, s még ez év szeptemberében Pé­csett beszélgetünk ugyan­csak a fiatalokról. Sürgős lé­pésként az oktatással terem­tünk kapcsolatot, összefogva az egészséges ifjúság prog­ramjáért. Amelyik város a programhoz kapcsolódik, tá­mogatjuk, segítjük a külföldi kapcsolatok felvételében. A saját ötleteiket valósítsák meg maguk, mi információ­kat adunk számukra. Pécsett a politikai és tanácsi vezetés ezt a programot magáénak tekinti, és döntéseinél figye­lembe veszi. Javasoljuk a többi városnak is, hogy fo­gadtassák el a tanácsi testü­letekkel az egészséges élet­mód terjesztéséről szóló dek­larációt. Az első és legfonto­sabb szempont mindenhol az egészségmegőrzés legyen! Mi nem egészséget tudunk adni egy városnak, hanem mód­szereket, ötleteket kínálunk az embereknek, megértetjük velük, hogy ez az ő mozgal­muk. Az egyes állampolgá­rok legyenek tagjai a moz­galomnak. A háromnapos tanácsko­zás — amely vasárnap dél­ben ért véget — egyik tanul­mányának társszerzője dr. Gácsér Magdolna főorvos, gyermekpszichiáter, a Pándy Kálmán Megyei Kórház, Rendelőintézet megyei gyer­mek-ideggondozójának veze­tője. Tőle kérdeztük: szá­mukra mit jelent, hogy Gyu­la bekapcsolódott az egészsé­ges városok nemzeti háló­zatába? A mostani munka­ülés témája; az ifjúság és egészségmegőrzés adott-e öt­leteket a továbbiakhoz? — Mi az iskolás korosztá­lyok körében nézünk szét e program keretében — vála­szolt a főorvosnő. — Gyulát még nem érte el a narkomá- nia, és amennyire lehetséges, szeretnénk is megelőzni. Nagy itt az idegenforgalom, s az ide érkezők, átmenetileg itt tartózkodók behurcolhat­ják a drog csábítását. A má­sik lehetséges veszélyforrás országos jelenség, a nyolca­dik osztályt elvégzett, tovább nem tanuló, munkahellyel nem rendelkező, csellengő, ráérő gyermekek tömegei. Az okot kellene megszüntet­ni, iskolai helyet, munkaal­kalmat teremteni számukra — ez lenne a legfontosabb. A családsegítő, gondozóháló­zattal karöltve próbálunk se­gíteni, elfoglaltságot, klub­életet, megfelelő szórakozást szervezni számukra. Persze nemcsak a csonka családok­ban felnövekvők, a csellen­gők veszélyeztetettek, hanem a családban élők is. Az ér­zelmek hiányát, az elsiváro- sodó családi életet időhiány­nyal magyarázzák. A videó­zás. a szex-, a horrorfilmek káros hatásáról nem lehet elég sokat beszélni. Ez az elektromos drog, ha túl gyakran és éretlen fővel fo­gyasztják a fiatalok. Fokozó­dó agresszió, felelőtlen sze­xualitás lehet a következmé­nye. Az egészséges városok nemzeti hálózatának jövőjé­ben bizony nem csak az egészségügynek lesz felada­ta. A tanácskozás szünetében azt is megtudtuk, hogy Gyu­lán a megyei Pándy Kálmán Kórház-Rendelőintézet dol­gozói komplex felnőtt lakos­sági szűrést rendezlek, amelynek adatait a pécsiek­kel hasonlítják össze, a ta­nulságokat levonják, s a vizsgálatokat évente megis­métlik. Az így kiszűrt bete­gek, vagy veszélyeztetettek orvosi ellátásban részesül­nek. * * * Autóstoppos szákmunkás­tanulót hoztam Gyuláról' a megyeszékhelyre jöttömben. Csabacsüdre igyekezett, be­szédbe elegyedtünk. Mondta, hogy nagyon siet, mert ott­hon igen-igen várják: öt idő­sebb testvére megnősült, férjhez ment, de gyakran hazajárnak. „De tessék el­hinni, olyan jó, hogy ennyi­en vagyunk, sokat lehet sze­retni!” Jó neki, hogy számára ez ilyen egyszerű. Bede Zsóka Megyei fórum Békéscsabán Segíteni a vállalkozókat Hazánkban mintegy há­romezer kisvállalkozói szer­vezet működik, amelynek kétszázötvenezer tagja van a Vállalkozók Országos Szö­vetségének (VOSZ) kereté­ben. Békés megyének a má­sodik legmagasabb létszáma van a VOSZ-nak Bács-Kis- kun megye után — többek között ezt hangsúlyozta megnyitójában, május 6-án Bődi János, a Szarvasi In­tegrál Gmk közös képviselő­je, a VOSZ elnökségi tagja, Békéscsabán a vállalkozók megyei fórumán. A tanács­kozásra mintegy hatvan me­gyei kisvállalkozó jött el. Palotás János, a VOSZ el­nöke vitaindító előadásában rámutatott: — A magyar vállalkozók többszörös hátránnyal indul­nak a nemzetközi verseny­ben, szerencsésebb nyugati kollégáikhoz képest. A het­venes évek végén a hatal­mát stabilan megtartani kí­vánó politikai vezetés társa­dalmi feszültséget levezető szelep funkcióval engedé­lyezte a magán- és társas vállalkozás új formáit. Ta­valy, egy év alatt egyharma- dával, 49 ezer 800-ról 31 ezer százra csökkent a társas vál­lalkozások száma hazánk­ban a pénzügyi, adópolitika miatt. A világ fejlett orszá­gaiban a vállalkozók min­denütt a társadalom bázisát alkotják, azt a középréteget, amely nemcsak a gazdaság­ban, hanem az öntudatos ci­vil társadalomnak a fejlő­désében is alapvető szerepet tölt be. A magyar gazdaság mély strukturális válságban van. A válság oka egy több évti­zedes, a feladatoknak mind kevésbé megfelelő gazdaság- politika és egy olyan politi­kai intézmény és működési rendszer, ami nem tette le­hetővé a választott irányvo­nal társadalmi kritikáját. A restrikció néhány éve mint rövid távú szükség­megoldás még talán indokolt volt. Mára viszont megbék­lyózza a gazdaságot, meg­akadályozza, hogy megfelelő mennyiségű áru és szolgál­tatás jusson a piacra, tehát, újratermeli a szegénységet. A vállalkozók érdekei a tár­sadalom igen széles rétegei­nek érdekével egybeesnek. A gazdasági fellendülés mindenki számára kívánatos. Belátható időn belül ered­ményre vezető áldozatokra pedig a társadalom hajlan­dó. A közös platform kiala­kítása ennek ellenére, tud­juk, nem lesz könnyű fel­adat — hangsúlyozta az el­nök. A továbbiakban részlete­sen szólt az elnök arról a gazdaságpolitikai tervezet­ről, amelyet a VOSZ dolgo­zott ki, „Ne szegényed­jünk ... avagy van más al­ternatíva is!” címmel. Eb­ben szó esik a szabályozás-' ról, a külső források szere­péről, az adópolitikai alap­elvekről, az SZJA-ról, az ÁFA-ról, a társadalombizto­sítás és nyugdíjreform sze­repéről, a KGST és a fo­rintkonvertibilitás kérdésé­ről. A vitában hatan kértek szót. Futaki Géza, a Békés­csabai Miniplast Gmk közös képviselője rámutatott: ta­nulmányozni kellene a nyu­gati országok társadalombiz­tosítási és nyugdíjrendszerét. Gazdasági életünk irányítá­sához vállalkozó típusú me­nedzserekre van szükség. Vass Józsefné országgyű­lési képviselő üdvözölte a VOSZ megyei szervezetének létrehozására tett lépéseket. Kiemelte: nehéz helyzetben vannak ma az országgyűlési képviselők, hiszen sokféle hatás éri őket, a társadalom különböző rétegeitől. Szólt arról is, ma még úgy érzi, az apparátusok, a miniszté­riumok diktálják az egyes kormányzati döntéseket. Nagy Lajos, a Sarkadi Le­nin Tsz szakcsoportvezetője kérte, hogy havonta konzul­tációs lehetőséget biztosítson a VOSZ tagjainak Békés­csabán. Dr. Sebestyén Jó­zsef, a Kisosz megyei titká­ra üdvözölte a megyei fó­rum összehívását, s kérte, hogy a jövőben közösen lép­jenek fel a magánkereske­dők a VOSZ-szal terveik megvalósítása végett. A több mint háromórás vita után a résztvevők arról is döntöttek, hogy a közel­jövőben megszervezik a VOSZ Békés megyei területi csoportját. y, L. Nagyszénás nagyközség múltja, jelene Nagyszénás községnek — nem túlzás — változatos törté­nete volt. A helységről a legrégibb említés 1403-ból való. Ettől a-z időponttól számítva: története magába foglalja a török uralom alá kerülést, a település elpusztulását, a terü­leten levő birtokokra vonatkozó jogok érvényesülését — sze­mélyi változásait, a napszámos falu — Kerek-Kurtics — alapítását, amit 1854-ben a Károlyi-uradalom a mai belterü­letre költöztet. A település történetében mindig jelen volt a jobbra, az emberibb életre való törekvés. Ezeket fejezték ki a korabeli jobbágymegmozdulások, az aratósztrájkok, a munkáskör megalakulása, a Tanácsköztársaság védelmében való részvé­tel, az agrárproletár-szervezkedések, a munkásmozgalom szervezetté válása. A felszabadulás minőségében más jellegű helyzetet terem­tett. A demokratikus pártok a községben hamar megalakul­tak. A pártarchívumban megvan a jegyzőkönyv a Nemzeti Bizottság alakuló üléséről 1944. december 15-i keltezéssel, valamint egy 1944. december 27-i jegyzőkönyv, amely az úgynevezett pártközi blokk alakulási jegyzőkönyve. E sze­rint a jegyzőkönyv szerint már képviselteti magát az ülésen a Kommunista Párt, a Független Kisgazdapárt és a Szociál­demokrata Párt. A Nemzeti Parasztpárt március 10-én ala­kult meg. A földreform végrehajtásával az egykori lenézett, mindenből kisemmizett agrárproletárok, cselédek, kisparasz- tok a társadalom fontos tényezőivé váltak, mind politikai, mind gazdasági tekintetben. A földek kiosztásával merőben megváltozott gazdasági szerkezete, felgyorsította a társadal­mi átalakulás folyamatát. A felszabadulás óta eltelt 44 év alatt minőségében más jellegű változáson ment keresztül Nagyszénás. Az itt élők életkörülménye fokozatosan javult. Ma már a nagyközség lakossága 99 százaléka /saját, mind magasabb komfortú lakásban él. A társadalmi összefogás — tanács, tsz, lakosság — alapján megvalósult a belterület vízellátá­sa, a földgázvezeték kiépítése, a szennyvízelvezetés és -tisz­títás feltételének megteremtése. A nagyközség oktatási, közművelődési feltételei az utóbbi húsz évben javultak a leglátványosabban. Megépült a mű­velődési ház, társadalmi összefogással egy korszerű általá­nos iskola tornacsarnokkal. A nagyközség egészségügyi alapellátását 3 körzeti orvos, e«*v fogszakorvos, 3 körzeti nővér és 3 védőnő látja el. Visz- szatérő gond az orvosi írendelők, várók, egészségház egyre kritikusabb állapota. A VII. ötéves terv programjában első helyen a központi orvosi rendelő és egészségház építése állít. A normatív fejlesztések eddig nem tapasztalt mértékű csök­kentése miatt azonban nem valósulhat meg a tervezett idő­re. A munkaképes korú lakosság foglalkoztatása részben hely­ben, részben pedig Orosházán, az iparban biztosított. Közsé­günkben a legnagyobb létszámot foglalkoztató a Nagyszé- nási Október 6. Termelőszövetkezet. A település mezőgaz­dasága — 1945-től — a földhöz jutott gazdák termelési prob­lémáitól szocialista mezőgazdaság kialakulásáig nagy utat járt be. A helyi foglalkoztatásban az Áfo-r III. sz. gépkocsi- javító üzeme, a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalat telephelye, a Hódmezővásárhelyi Cipőipari Szövetkezet te­lephelye fontos helyet foglalnak el. A lakosság áruellátását az Orosháza és .Vidéke ÁFÉSZ helyi /szerve végzi el. A községben is növekszik azok száma, akik segítségre szo­rulnak. Ebben a munkában meghatározó szerepük van a ta­nácstagok feltáró munkájának. Az elmúlt évben több mint kétmillió forintot fordítottunk a szociális ellátásra. A község pártszerveiben az utóbbi időben tartott pártvi­tákon számos fontos témában mondott véleményt a párt­tagságunk. A település társadalmi és gazdasági előrehala­dásáért munkánkban számítunk minden olyan társadalmi, politikai szervezet egyenrangú együttműködésére, amely cé­lul tűzi ki a községben élő lakosság boldogulásának szolgá­latát. Ennek érdekében támogatjuk: A községeket szolgáló önkormányzati demokrácia kiépíté­séit, a jogállamiságon/, a törvényeken és társadalmi ellenőr­zésen alapuló tiszta közéletet. A műveltségnek, mint nem­zeti felemelkedésünk, gazdasági-társadalmi előrehaladásunk alapjának elismerését. A közoktatás és közművelődés ennek szolgálatába állítását. Az egészségügyben a korszerű alapellátás személyi és tár­gyi feltételének biztosítását. A VII. ötéves tervben a nor­matív fejlesztések csökkentése miatt elmaradt községi köz­ponti orvosi rendelő építésének megvalósítását. Az egészsé­ges ivóvíz mielőbbi biztosítását a lakosság számára. A ve­szélyeztetett helyzetben levő rétegek fokozott segítését, a szociális célokra biztosított eszközök felhasználásának tár­sadalmi ellenőrzését. A várható foglalkoztatási gondok meg­oldásának tudatos, kezelését, a munkalehetőségek helyi bőví­tését a térségi fejlesztéseket szolgáló- területfejlesztési és szervezési alap megyei kereteinek megfelelően. A gazdaságban a magasabb termelési kultúrán alapuló gazdaságfejlesztést, a termelői infrastruktúra fejlesztését, a község agráradottságának és érdekeltségének határozott kép­viseletét, a háztáji és kistermelés, vállalkozások fejlesztését, a tulajdonviszonyok reformján alapuló tőkemozgást. A célok megvalósításában továbbra is fontos az egész lakosság összefogása, a valóságos értékrendszer társadalmi méretű ihelyreálilítása és érvényre juttatása. Ivanics István, a nagyközségi pb titkára v Az elmúlt hét végén a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Gabonamúzeumában, Békéscsabán nyitották meg ,3- gabona tárolása és feldolgozása Békés megyében, az őskortól napjainkig” című állandó kiállítást Fotó: Gál Edit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents