Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-06 / 105. szám
NÉPÚJSÁG 1989. május 6., szombat Kiváló cím a Csepel Autónak „Az elért változás, az eredmények egy hosszabb időszak törekvésének, munkájának köszönhető, ami egyaránt jelenti a szakmai hozzáértés, az emberi felfogás és magatartás változását, és jelenti a gyár fejlődésének változását is. Ez a változás végül a vállalaton belül is egyre ismertebbé tette gyárunk dolgozóinak munkáját, tevékenységét. Mára elértük, a Csepel Autó hasznos, és más egységekkel egyenrangú partnerként kezel bennünket.” — mondta tegnap, pénteken délután Boros Mihály, a Csepel Autógyár 4. Sz. Szeghalmi Gyárának igazgatója azon a munkásgyűlésen, amelyet a Kiváló Gyár megtisztelő cím elnyerése alkalmából rendeztek. A szeghalmiak második alkalommal kanták meg ezt a magas kitüntetést. A továbbiakban az igazgató arról szólt: tavaly jelentősen javult a minőség, amit megfelelően bizonyít az, hogy reklamáció nem fordult elő. Bevált az újszerű érdekeltségi rendszer, a minőségi pótlékkal kombinált darabbérezés. A tervezetthez viszonyítva 22 millió forinttal javult az üzemi eredmény. Csaknem 9 millióval csökkentették a tervezetthez képest éves költségfelhasználásukat. Az újítási versenyben első helyezést ért el a szeghalmi gyár. Befejezésül a következőket mondta az igazgató: „A politikai, hatalmi viták helyett ideje lenne a gazdasággal törődni. Olyan konkrét programot kell kidolgozni, amely, ha áldozatok árán is, de a jelen helyzetből való kilábalást, a megélhetést szolgálja.” II népfőiskolák szervezésének tanulságairól tárgyalnak Békés megyében 1988 őszétől szervezlek kísérletképpen hat településen népfőiskolát. A tanulságokról és a továbbfejlesztés lehetőségeiről tartanak megyei tanácskozást tegnaptól május 7-ig a békéscsabai nemzetiségi klubházban. A háromnapos rendezvényt dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg péntek délután 3 órakor. Ezt követően Tóth János, az Országos Közművelődési Központ igazgatóhelyettese, az Országos Népfőiskolái Társaság titkára tart előadást „Mit kell tudnunk a népfőiskolákról és az Országos Népfőiskolái Társaságról” címmel. Érdekesnek Vöröskeresztes kitffintetisek Lukácsi Gábor vezérigazgató (balról) adta át a Kiváló címet tanúsító oklevelet Boros Mihály igazgatónak Fotó: Kovács Erzsébet Lukácsi Gábor, a Csepel Autó vezérigazgatója gratulált a szeghalmiaknak az elismerő címhez. Kiemelte a minőség fontosságát, s szólt arról is, hogy új profilok honosítására lesz szükség a közeljövőben a gyárban. Ezt követően átnyújtotta a Kiváló Gyár címet tanúsító oklevelet Boros Mihály igazgatónak. A forgácsoló üzem kollektívája a Kiváló üzem kitüntetésben részesült. Több kollektíva vette át a szocialista munkaversenyben elért eredményért az elismerő címet tanúsító oklevelet. Sokan részesültek Kiváló dolgozó kitüntetésben és igazgatói dicséretben. Felszólalt a munkásgyűlésen Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága első titkára. Gratulált a 4-es számú gyár kolléktívájának a kimagasló munkasikerhez. Üdvözölte a vállalat vezetésének azt a törekvését, amely növeli az egyes gyárak önállóságát. Hangsúlyozta: próbáljuk meg elérni, hogy a megyében végzett munka nagyobb megbecsülést kapjon a jövőben. A nyereség ne vándoroljon el a megyéből, az itt élők boldoguljanak a magasabb keresetekből. Szólt arról is, a gyár vezetése biztos kezekkel irányítja a szorgalmas kollektívát. V. L. A Magyar Vöröskereszt országos végrehajtó bizottsága — a Vöröskereszt világnap alkalmából — a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által adományozott kitüntetéseket és a Magyar Vöröskereszt kitüntetéseket adott át tegnap Budapesten. Megyénkből a Munka Érdemrend bronz fokozat kitüntetésben részesült: a megyei tanács Pándy Kálmán kórháza és dr. Tóth Mihály megyei üzemi szakfelügyelő főorvos.- A Vöröskeresztes Munkáért arany fokozat kitüntetést kapta: Giricz Lajos (Szeghalom). Verbal László (Békés) és Zolnai László (Mező- berény). fl WHO-program részese: Gyula Egészséges városok nemzeti hálózata Az Egészségügyi Világ- szervezet, a WHO az egészséges városok nemzetközi hálózatának programját szeretné az egész világon elterjeszteni, és Magyarország ez irányú érdeklődését minden lehetséges eszközzel támogatják. E szándék bizonysága, hogy az egészséges városok nemzeti hálózatának első munkaülésére Gyulára a WHO képviselői és nagy számú külföldi résztvevő érkezett tegnap, május 5-én. A háromnapos tanácskozás angol és magyar nyelven folyik, szinkrontolmács segítségével. Magyarországon Pécs volt az első város, amely a programba kapcsolódott, Gyula a második, majd csatlakozott hozzájuk Győr, Szombathely. Zalaegerszeg és Nyíregyháza is. Előadóik mellett eljöttek a tanácskozásra a dán, svéd. spanyol, clasz, holland és szovjetunióbeli „egészséges városok” képviselői is. Dr. Szigeti Zoltán. Gyula Város Tanácsának elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket. majd a WHO képviseletében dr. Agis Tsouros szólt a tanácskozás résztvevőihez. Az egészséges városok programjának koncepciója nem csupán az egészségügyi intézmények létét, megfelelő színvonalát feltételezi, hanem a környezeti, gazdasági, szociális és kulturális feltételek olyan ösz- szességét, amely az egészséges emberi egyéniség teljes kibontakozását, az egészséges emberi élet lehetőségét teremti meg. Ezekben a városokban az irányítók és politikusok úgy kell, hogy döntéseiket meghozzák, hogy ezeket a létfeltételeket szolgálják. Az egészséges városok programja arra törekszik, hogy vonzó legyen a városvezetőknek, megnyerje a lakosokat és megfeleljen a WHO célkitűzésének, az „Egészséget mindenkinek 2000-re” elképzelésnek. A Gyulán ülésező munkacsoport tárgyalásának témája az ifjúság és egészségmegőrzés. A fő cél nemcsak Információkat adni a fiataloknak az egészséges életről, hanem őket is alkotó módon bevonni a környezet- és életmód-alakításba. A jövő ifjúságával a jövő ifjúságáért együtt kell alakítani az egészséges iskolát, a családi életet nemcsak szavakban, hanem tettekben képzelőerővel és hajlandósággal. Az egészséges városok nemzeti hálózatának munkaülése szombaton és vasárnap folytatódik. b. zs. Tüntető gyerekek? Kiviheti-e az iskola tüntetésre a gyerekeket? — erről érdeklődött a héten történt váci, Chinoin elleni gyerektüntetés kapcsán a .Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársa. Mint ismeretes, a hét elején a Chinoin váci telepének működése ellen tüntetést rendeztek, amelyre javarészt gyerekek vonultak ki. Ezt követően, mint a Pest Megyei Hírlap május 4-i száma írja: „Felháborodott anyák és apák telefonáltak a szerkesztőségbe, hogy milyen jogon meri valaki az ő gyerekeiket egy tüntetésre kivezényelni, hiszen azon részt venni nem a gyerekek dolga. A minisztérium képviselője elmondta: az oktatási törvény és végrehajtási rendeletéinek felülvizsgálata során foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy az ifjúsági szervezetek és politikai mozgalmai milyen módon kapcsolódhatnak és milyen módon nem kapcsolódhatnak az iskolához. Itt a rendező elv az, hogy az iskola nem válhat politikai viták és nézetek ütközőterévé. Május 5—29-ig Békéscsabán: Zrenjanini kulturális napok Tizenkét jugoszláv festőművész képei láthatók tegnap délután óta Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. Olajfestmények, akvarellek, kombinált technikákkal készült képek reprezentálják a mai zrenjanini festészetet. A képzőművészeti kiállításra a Békéscsaba—Zrenja- niin közötti, több mint 20 éves testvérvárosi kapcsolat újabb állomásaként került sor. A tárlat egyben nyitó rendezvénye a kulturális napoknak, hiszen május 29-ig más művészeti ágak művelői is bemutatkoznak a megyeszékhelyen. A békéscsabai rézfúvós együttes tagjainak muzsikája után dr. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumok igazgatója köszöntötte a Jugoszláviából érkezett vendégeket, köztük Drágán Cukot, a Szocialista Szövetség elnökségének elnökét. A vendéglátó város nevében dr. Gally Mihály, a városi tanács elnöke szólt. — Kapcsolataink időt ál- lóak és példamutatóak — mondotta többek között. — Nemzetközi például * szolgálhatnak a nemzetiségi politika alakításában, elsősorban azért, mert zrenjanini barátaink a városukban lakó, magyar nyelvet beszélő, magukat magyarnak való polgáraik érdekében vállalták 23 évvel ezelőtt — s művelik azóta teljes szívvel e kapcsolatot. Szólt továbbá arról, hogy a testvérvárosi kapcsolat nem korlátozódik pusztán az intézményekére, hanem él családi, baráti szálakon keresztül is. A rendezvénysorozatot és a kiállítást Drágán Cuk nyitotta meg. Hangsúlyozta, a népek közötti barátságot a kultúra — a valódi humanizmus kifejezője —, s a kulturális együttműködés ápolja leginkább. Szólt az 1985-ös, itteni zrenjanini, majd az 1987-es békéscsabai kulturális napokról, melyek hozzájárultak egymás teljesebb megismeréséhez, a baráti kapcsolatok megőrzéséhez. — Városunk kulturális életének jelenét hoztuk, hogy ezen keresztül valamelyest megismerjék hazánk művelődési tevékenységét — mondotta. A zrenjanini kulturális napok rendezvénysorozata május 29-ig tart Békéscsabán. Bemutatkoznak zrenjanini irodalmárok, a Népszínház bábtársulata, közös koncertet ad a Josif Marinkovic ifjúsági vegyeskar és a Békéscsabai szimfonikus zenekar, a rendezvénysorozat zárásaként Jugoszlávia rem- zetiségi táncaiból láthatunk összeállítást a Proleter együttestől. Sz. M. Fotó: Gál Edit ígérkezik az ezt követő tájékoztató. mely a hitelbank kulturális programok finanszírozásának lehetőségeiről szól. Békés megye múltjával és jelenével este 7 órától ismerkedhetnek a rendezvény résztvevői, a népfőiskolák szervezői, dr. Becsei József kandidátus, valamint dr. Köteles Lajos kandidátus. a tanítóképző főiskola igazgatóhelyettese és dr. Szabó Ferenc a megyei múzeumok igazgatója közreműködésével. Ma. május 6-án történelmi tudatunk alakulásáról beszél Salamon Konrád történész, délután 2 órakor pedig Magyarország és Békés megye felzárkózási esélyeiről — politikai, gazdasági és kulturális problémák — lesz szó. Az előadók: Vass Csaba szociológus és dr. Simon Imre kandidátus, tudományos osztályvezető. Ezzel még nem ér véget a mai nap programja, hiszen 7 órától Nyilas György szociológus avatja be hallgatóságát a problémamegoldás és döntés kapcsolatába, s napirenden szerepel vezetői készségfejlesztő tréning is. Holnap reggel 9 órakor „Helyi hatalom, helyi társadalom címmel hallhatják az utolsó előadást a rendezvény résztvevői. Dőlt betűvel A hírnév Kétségbeesve hiv pesti barátom kedden reggel: „Mi van nálatok? Tényleg sikertelen volt a pártértekezlet? Valóban a konzervatív erők jutottak hatalomra a testületben és annak élén? Egyetlen reformgondolat nem hangzott el a vasárnap hajnalba nyúló tanácskozáson?" Ahogy beszélgetünk, faggatom félelmeiről, lassan tisztul a kép: meghallgatta, elolvasta a központi híradásokat a pártértekezletünkről és abból származtatta — gondolom nem egyedül az országban — a fenti következtetést. Ráadásul ő még valamelyest ismeri az itteni viszonyokat. És mások? Ok hogy vélekedhetnek rólunk? Eltöprengtem, mit is mondjak aggódó barátomnak? Meséljem el neki, mit kérdezett tőlem vasárnap hajnalban, a pártértekezlet végeztével az egyik küldött? Múlt heti döltbetüs soraim utolsó mondatára utalva nekem szögezte a kérdést: nos, hogy látod, melyiket választották a küldöttek, a reformrobbantást, vagy a kicsinyes személyeskedést és az értelmetlen ügyrendi vitát? Szerintem sem ezt, sem azt — válaszoltam —, a kettő között történt, ami történt. Vagy feleltem volna azt, kételyektől megzavart barátomnak, hogy ha a reformot azzal mérik az országban, hogy elsöpörték-e a megyei vezetőket vagy sem, akkor természetesen ez a pártértekezlet nem volt reformszellemű. Hiszen egy kivételével velemennyien maradtak. S jól tudom — érzékelve a közhangulatot —, hogy ez nem jó ajánlólevél a radikális személyi változásokra éhes magyar közvéleménynek. Ezzel sem méltatni, sem marasztalni nem kívánom a személyi ügyekben hozott döntéseket, mert bármiféle ítéletalkotás — az ismert okoknál fogva — alighanem illetlen lenne tőlem. Elgondolkodom viszont azon, hogy mitől válhat híressé egy ilyen fórum. Ügy tűnik, a csendes, viharos kitörésektől mentes munkától aligha. De az újszerű gondolatoktól sem igen. Tessék csak végig gondolni: minden korábbinál alaposabb volt a jelölés; valóban alulról építkezett a megyei pártbizottság, hiszen zömében a delegáltakból állt össze; a pártértekezlet kimondta, hogy javasolja a rendkívüli pártkongresszus összehívását, megszünteti a hatásköri listát, kezdeményezi a demokratikus centralizmus megszüntetését, akarja a párt politikai súlyának mérséklését (egyidejűleg a tanácsok szerepének növelését), erősíti a területi, vagyis a városi és községi pártmunkát, radikálisan csökkenti a megyei apparátus létszámát. A pártértekezlet állásfoglalásából az is kitűnik, hogy a fórum szükségesnek tartotta a munkásőrség helyzetének és szerepének tisztázását, kezdeményezte a munkáltató által függetlenített párttitkári státuszok megszüntetését, a pártlétesítmények politikai, művelődési, közösségi bázisokká alakítását. Többen foglalkoztak a reformkorok helyzetével és szerepével. Létüket és működésüket fontosnak tartották, számit rájuk az új pártbizottság, és támogatja horizontális szerveződésüket. A maga nemében egyedülálló az a megyei és nemzeti program, amit elfogadott a pártértekezlet, s amelyből ehelyütt csak egy pontot idézek: állítsanak minden településen a II. világháború magyar áldozatainak emlékművet. Sorolhatnám még tovább az újszerű gondolatokat, de nem teszem, mert a végén még azzal vádolnak, hogy be akarom mesélni, ez egy szuper-reform pártértekezlet volt. Pedig nem erről van szó, hiszen a tanácskozás gyengéit magam is látom: kevés volt az igazán jó hozzászólás, a felszólalóknak csak kis hányada értette, mi számít reformnak, s alig néhányon érzékelték, hogyan kell majd működnie a többpártrendszerben az MSZMP- nek, és milyen irányba kell változnia szervezetileg és társadalmilag ahhoz, hogy esélyes legyen a választásokon. Aztán azt is érzékeltem — sőt magam is szóvá tettem —, hogy az új pártbizottságban alacsony a fizikai dolgozók aránya és magas az apparátus tagjainak száma. Hogy mit akarok ezzel mondani? Csak azt, hogy hallottam egy hete, szombaton a megyei pártértekezleten elegendő reformgondolatot. Ismerve a megyék pártértekezleteinek anyagát; talán többet, mint másutt. Am a hírnévhez ez is kevés volt. Akárhogy is van, látom, nem térhet vissza az az idő, amikor egy megyei testület mindenre rábólint, amit elé tesznek, s az sem folytatódhat tovább, hogy Békés megyét csak a megyei pártbizottság jelenti. Űj papírlap van az asztalon, amelyre más tollal, más gondolatokat kell írni. E tekintetben múlt szombaton azért történt valami. Kevesebb annál, mint amire legmerészebb álmainkban számítani lehetett, de több annál, mint ami rólunk hírlik.
