Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
NÉPÚJSÁG 1989. május 4., csütörtök /^L*xqdíu. tcu^c. Uy Fagyosszentek Még kér a nép. Befelé füstölög, zúgolódik, morog a szegény, jó nép, de csöndes, dermedt, mozdulatlan. Veszélyes, kiszámíthatatlan ez a némaság, hiszen elhúzták az orra előtt a mézes madzagót, kapott volna utána, de az ilyen mulatságok csak arra valók, hogy a mutatványosok kacagjanak a hiába kapkodókon. Nincs is semmi baj, amíg évtizedes szokások szerint megy a játék. Ám ha biztatják is a szerencsétlent: mondja csak bátran, ami a lelkét nyomja, mégis hiába nyüszít, hogy elég az ugráltatásból, ugyan ki mondja meg, amikor tényleg elég? Ügy tűnik, a társadalomtudományok művelői darab ideig felhagyhatnak az előrejelzésekkel, elég, ha azt rögzítik, ami megtörtént. Ki merte volna megjósolni akár egy évvel ezelőtt is, hogy a mai napig hová haladnak — fajulnak — a dolgok? Dőreség lenne azt hinni, hogy elérkeztünk valami kiforrott állapotig, és a legvakmerőbb sámán se olvasná ki a forgószelek járásából, vajon merre visz az út. Ha nem derülnének ki utólag a tegnapok bűnei, talán még visszavágyódnánk a szép, bevált hazugságok biztatásába. Miért is sodródunk a bizonytalan jövőbe, kusza holnapok felé, ahol csak egy a bizonyság: akkor majd bátran kimondják mai „tévedéseiket” azok, akik ellenünk vétkeznek. És marad minden a régiben, vagy csak romlik, romlik tovább. Ha egy kiadós önkritikával minden megbocsátható, akkor csak taktikázás kérdése, ki marad a felszínen, ki bukik magasabb posztra? Belharc, bolhacirkusz — ahogy tetszik. Néha elmegy az ember kedve az élettől, a munkától, az egész mindenségtől. Nekem már el is ment. Mégis élek, mert erős ösztönök kötnek e hazához. Dolgozom, mert ez ad értelmet a létezésnek, még akkor is, ha az „egész mindenség” éppen a munka örömét csalja el az életemből. És nem is hagyom magam, mert tudom, nem vagyok egyedül. Sokan vagyunk, akik értelmét kívánjuk látni a munkánknak, életünknek, és nem engedjük senkinek, hogy elpackázza, taktikázza, elidétlenkedje sorsunkat. Beszélgettem a minap egy politikussal. Mondja, halálosan megharagudott rá az egyik miniszter, mert azt javasolta, hogy váltsák le. No és, aki utána jön, az jobb lesz? — kérdeztem. Elmosolyodott: dehogy lesz jobb, csak nem sok kárt tehet, mert rövid időre lesz miniszter, utána úgyis leváltják. Elborzadtam. Miféle játék megy itt a fejünk fölött? Most, amikor értékes emberek kellenének minden posztra, mert bajban, komoly veszedelem szélén van az ország. Lehet még tudatosan megbuktatni politikusokat, s közben rájuk bízni a nemzet értékeit? Felforr a vér! Tudom, ősi rossz szokás ezen a földön, hogy a politika mindig is úri huncutság volt. Most meg elvtársi huncutság lett. Túléltünk sok betyár korszakot, túléljük ezt is. Ám a dolgok önmaguktól rendbe nem jönnek, mert a zsiványság mindig aktívabb, mint a csöndes embermilliók. ' Szemkápráztató, csodálatos a változás, ami ebben az országban egy év óta történt. Persze, hogy nem mindenütt látványos a haladás, de hazudni is másképp kell annak, aki a felszínen kíván maradni. Utóvéd harcaikat vívják egy szellemi jégkorszak levitézlett figurái. Rutinjuk és pozícióik vannak, úgy tűnik, győzelmeik is akadnak, de a tavasz, az olvadás végképp megtörte az összefüggő fagymezőt. Egy-egy falu, város, megye vagy minisztérium tornyán még ott recseg a jégcsapos zászló, figyelmeztetésül, hogy májusban is riogatnak a fagyosszentek. Andódy Tibor Belső átszervezés Nagybánhegyesen Túlsúlyban az abrakfogyasztú ágazatok Az állattenyésztés helyzetéről A megye mezőgazdaságában jelentős az állattenyésztési ágazat. A VI. ötéves terv időszakában a bruttó termelési értékből változatlan áron számolva részaránya 53,1—57,9 százalék volt. A VI. ötéves tervidőszakban 20,1 százalékkal több húst, 30,9 százalékkal több tejet értékesítettek a termelők, mint az előző terv ciklusban. Szerkezetére jellemző az abrakfogyasztó állatállomány túlsúlya — 72—76 százalék —, ami az elmúlt aszályos években igen nehéz feladat elé állította a szakembereket. , Az 1969—1973-as évek időszakában megépült szakosított állattartó telepek korszerűsítésre, rekonstrukcióra szorulnak. Ez a munka az üzemek anyagi lehetőségeitől függően napjainkban is folytatódik. A folyamatos költségnövekedés miatt romlik az ágazat jövedelmezősége, ami napjainkban is jelentkezik. Az elmúlt hét évben valamennyi állatfajnál visszaesés következett be. A Nagybánhegyesi Zalka Termelőszövetkezet 1988. évi eredménye 23,5 millió forint volt. Ezt a bevételt 6400 hektár szántóterületen és 122 taggal érték él. — Ezzel az eredménnyel nem vagyunk elégedettek és a jövőben módosítani szeretnénk a gazdálkodási szerkezetünkön — mondta Horváth Endre, a szövetkezet elnöke, amikor felkerestük, és véleményt kér-- tünk ez évi terveiről. , — A mi szövetkezetünk is egyre nehezebb körülmények között gazdálkodik. Keresnünk kell a kiutat, a lehetőségeket a nyereségesebb teljesítmény eléréséhez. A mezőgazdasági szövetkezetek országos konferenciáján (melyen én is részt vehettem) sok minden felvetődött a problémákból. Egyetértek jó néhány jelzéssel, és a magam részéről a megoldást az önállóságban meg az esélyegyenlőségben látom. Az úgynevezett farmergazdálkodást a mai viszonyok közt nem tartom szerencsésnek, inkább a szövetkezeten belüli vállalkozásoknak, ösztönzéseknek vagyok a híve. Ebből adódóan mi már ez évben jelentős szerkezetmódosítást hajtunk végre az alaptevékenységünkön belül. — Miben nyilvánul ez meg? — A növénytermesztésben — számolva arra, hogy az aszály tovább folytatódik — elsősorban a nyári betakarításé növények vetésterületét növeljük (búza, borsó. napraforgó), az ősziek területének csökkentésével. Az elképzelésünk nagymértékben érinti a kukoricát. ami várhatóan 6— 700 hektárral kevesebb lesz. Az állattenyésztésben pedig a belső és külső okokat értékelve felszámoljuk a baromfi-törzsállományunkat. Ez a tétel az elmúlt év jelentős veszteségforrása volt A tej üzemi termékeknél nagv gond a fogyasztói áremelkedés. Az ebből adódó fogyasztáscsökkenés mintegy 10—15 százalékot tesz ki. Megoldást egyedül a külpiaci értékesítés jelent, amely viszont a még élő, adminisztratív huzavonák, szabályozók miatt rendkívül nehéz. Tudjuk, a következő esztendőkben is nehéz feltételek közt kell gazdálkodnunk, és ha stabilak akarunk maradni, akkor az évi 50—60 millió forintot ki kell termelnünk. Ellenkező esetben a termelés színvonala zuhanásszerűen csökkenni fog, ami rövid és hosszú távon beláthatatlan következményekkel jár. Erre szeretnénk ráébreszteni a tagjainkat is. — A gyakorlatban hogyan valósítják ezt meg? — A belső vállalkozásoknak a nagyüzemi munkára alapozottan kell épülniük. A tagokat érdekeltté tesz- szük a munkájukban. — A szándék és a tettek mögött van-e összhang, biztosíték? — Az az ígéret, ami a kongresszuson is elhangzott, hogy 1990-re az eddigi kötöttségek feloldódnak, és eredményeinkből mi magunk gazdálkodhatunk. Erre építünk és számítunk a felsőbb szervek támogató munkájára.-halasiNötf à tejtermelés A szarvasmarha-tenyésztés területén az összállomány az 1987. évben 12,9 százalékkal, ezen belül a tehénállomány 3,4 százalékkal csökkent az 1981. évhez viszonyítva. Épnek ellenére a tejtermelés és -felvásárlás 18,6 százalékkal, illetve 29,1 százalékkal növekedett. Ez a növekedés a megváltozott tartási, takarmányozási körülmények, genetikai alapok javulásának tulajdonítható. Jelenleg a tehénállomány 95- 97 százaléka fajtiszta Hol- stein-fríz, illetve keresztezett. Aiz ágazat bruttó termelési értéke évek óta kétmilliárd forint körül alakul. A kedvezőtlen közgazda- sági környezet miatt a húshasznú tehénállomány továbbra is csökken. A vágómarha-termelés 7,8 százalékkal, míg a -felvásárlás 21,5 százalékkal csökkent az 1987. évre 1981-hez viszonyítva. Az állomány gü- mőkór- és brucellamentes, a leukózis mentesítése tovább folytatódik. Jelen időszakban 11 mezőgazdasági nagyüzem 17 telepe — 7955 tehén — leukózismentes, ami a megye összes tehénállományának 18,(1 százaléka. A szarvasmarha-veszteségek csökkentek, a borjúelhullás 1988. évben egy százalékkal kedvezőbb az előző évekhez viszonyítva. Gondként jelentkezik, hogy a nagy tejhozamú állománynál a nagy szervezeti igénybevétel miatt a veszteségek növekednek. A jövőben is feladat a tejhasznú irányba való keresztezés folytatása, a kötetlen fejőházas technológia szélesítése, a veszteségek csökkentése, a fajlagos hozamok javítása, a leukózismentesí- tés folytatása. Csökken a sertésállomány Az állattenyésztési ágazaton belül a sertéstenyésztési ágazat adja a bruttó termelési értéknek több mint a Nagy a kísértés, hogy a Vállalkozók Országos Szövetsége csupán azt fogalmazza meg, milyen gazdaságpolitikai lépéseket igényelnek, tartanak szükségesnek a szövetség tagjai, a hazai vállalkozók. Napjainkra azonban a kisvállalkozási szektor már olyan gazdasági realitás, amelynek gondjai nem orvosolhatók 'a népgazdaság általános gondjainak megoldása nélkül. Ezért a VOSZ nem teheti meg, hogy kizárólag a vállalkozók érdekeit tartsa szem előtt, helyes javaslatodra csak általánosabb kiindulásból juthat. Ügy gondolom, nem szorul bizonyításra, hogy a magyar gazdaság mély, strukturális válságban van. A válság oka egy több évtizedes, a feladatoknak mind kevésbé megfelelő gazdaságpolitika, s egy olyan politikai intézményi és működési rendszer, felét. A húsprogram keretében 29 szakosított sertéstelep épült, ami 260—270 ezer sertés kibocsátását teszi < lehetővé. Az 1969—1972. évek időszakában létesített telepek többféle rendszerben épültek fel, s azóta elhasználódtak. Sajnos az iparszerű sertéshústermelés tapasztalatlansága miatt ez az útkeresés időszaka volt. A telepek rekonstrukcióra szorulnak, korszerűbb technológia alkalmazása válik szükségessé. Ezt az üzemek anyagi helyzetüktől függően napjainkban is folytatják. Az állomány alakulása változó: 1983. és 1984. években volt a legmagasabb, s 1985-ben nagymértékű visz- szaesés következett be, elsősorban a kistermelői szektorban. Ez a csökkenés az új takarmányárakkal várhatóan tovább folytatódik. Ennek függvényében alakult a vágósertés-termelés és -felvásárlás is. Jelentős a megyéből a hízóalapanyag, valamint a hízósertés — mintegy 200 ezer — megyén kívüli felvásárlása a kedvezőbb árfekvés miatt. A kistermelői szektor sertésállományának minőségi és mennyiségi javítása érdekében a korábbi években beindult a vemhes k o cas ü Id ő és tenyészkan kihelyezése, ez kedvezően szolgálta a vágósertés-termelést. A Gyulai Húskombinát, valamint az áfészek keretében 6610 vemhes kocasüldőt helyeztek ki kedvező feltételek mellett. Az akció folytatása továbbra is indokolt. A tartástechnológia módosulásával, a hibrid fajták elterjedésével, az elfogadott és bevált keresztezések eredményeként a genetikai alapok, s ezen keresztül a minőség is javult, jobban igazodik az ipar igényeihez. Ennek megfelelően kell a takarmányozást korszerűsíteni. A sertéságazatban a hármas mentesítés folyamatban van, jelenleg nyolc nagyüzemi sertéstelep 2897 kocája hármas mentes, mely az összes kocaállomány 9,2 százaléka, az alacsonyabb az országos átlagnál. A menteamely nem tette lehetővé a választott gazdaságpolitikai irányvonal társadalmi kritikáját. Gazdaságunk jelenlegi kritikus helyzetéből csak olyan kibontakozási politika vezethet ki, amely nem visz- szafogja, fékezi, visszafej- leszti a magyar gazdaságot, hanem a három piac (kapitalista, szocialista és belső) egységes szemléletében, a belső piac élénkítésében érdekelt, távlati népgazdasági tervek alapján a piaci folyamatok kibontakozását segítve a valós piaci szereplők -működésének játékteret engedve élénkíti a magyar gazdaságot. Csak egy megélénkülő, az állami szektort is piaci vállalkozási viszonyok közé helyező., magyar gazdaságban találhatják meg helyüket a magyar vállalkozások is. Egy ilyen gazdaság- politika kialakítása éppen síités állami támogatási ősz- szege az összköltséghez viszonyítva alacsony, mivel a mentesítés jelenleg csak teljes állománycserével oldható meg. Várhatóan a Mezőhegyes! Mezőgazdasági Kombinát által szabadalmaztatás alatt álló vakcinával meggyorsul, mely a mentesítést állománycsere nélkül biztosítja. A főágazaton belül — a sertéságazat után — a ha- romfitenyésztési ágazat képviseli a legnagyobb volument; a bruttó termelési értéke eléri a hárommilliárd forintot. A vágóbaromfi-termelés 65,1 százalékkal, míg a felvásárlás 68,2 százalékkal haladta meg az 1981. évi szintet 1987-ben. Szerkezetére jellemző a broylercsirke nagy tömege, ami az össz- felvásárláson belül 71-73 százalékos részarányt képvisel. Az állattenyésztésen belül, jellegénél fogva, a legrugalmasabb ágazat, ami gyorsan reagál a mindenkori keresletre. A napos állomány biztosításához a keltetőkapacitás rendelkezésre áll. Probléma, hogy a szülőpártartás gazdaságtalan az alacsony tojáshozam miatt. A genetikai helyzet javításával el keli érni a tojónkénti 135—140 db keltetésre alkalmas te- nyésztojás előállítását. A törzsállomány genetikai romlásának következménye a broylercsinkénél a magas elhullás, amely 10,5 százalék körül alakul. Ez magasabb az országos átlagnál, ami arra vezethető vissza, hogy a naposcsibe rezisztens kórokozókkal fertőzve érkezik a termelőkhöz — a törzsállomány és keltetők állat-egészségügyi gondjai —, de sok a kelésgyenge csirke is. A bizonytalan piaci lehetőségek, a növekvő takarmányárak, export mérséklődése, a jövedelmezőség romlása miatt 1989-ben az ipar jelzése alapján 10-12 százalékos csökkenés várható 1988-hoz viszonyítva. Az ágazat szerkezetén belül a víziszárnyasok arányának a növelése kívánatos, mivel az értékesítési lehetőségek — libamáj, barbariekacsa — itt viszonylag kedvezőbbek. A broylercsirkét, pulykát előállítók körében nagy a létbizonytalanság, mert a meghirdetett felvásárlási árak előreláthatóan nem fedezik a termelés költségnövekedését. A korábbi évek dinamikusan fejlődő ágazata volt a juhtenyésztés, ami a kedvezőtlen közgazdasági környezet miatt az országos tendenciához hasonlóan nagymértékben lecsökkent. A két nagyüzemi szektorban az összes juhállomány 40,7 száezért a vállalkozóknak is alapvető érdekük. A Vállalkozók Országos Szövetségének elnöksége áprilisi ülésén vitatta meg és fogadta el a VOSZ részletes gazdaságpolitikai programját, melyet országosan minden megyében a megyeszékhelyen kíván ismertetni tagságával és minden érdeklődő vállalkozóval, az ország- gyűlési képviselőkkel, állami vezetőkkel, a különböző pártok és mozgalmak képviselőivel. A VOSZ azért is kíván élni a nyilvánosság e lehetőségével, mert a nyári parlamenti ülés előre meghatározott napirendjén szerepel a két alapvető (ÁFA, SZJA) adótörvény komplex vizsgálata, melynek kapcsán bizonyítani kívánjuk, hogy az 1988-ban bevezetett két — egyébként talán korszerű — adózási forma miként lett zalékkal, míg az anyajuh- állomány 41,1 százalékkal volt kisebb 1987-ben 1981- hez viszonyítva. Ez a folyamat a jelenlegi közgazdasági szabályozás mellett nem állítható meg. Az elmúlt években több nagyüzem felszámolta a juhtenyésztést ágazatát, annak gazdaságtalan- sága miatt. Az ágazatban jelentkező gondok évek óta visszatérő- ek, az anyaálilomány elöregedett, a selejtezés nem . szakszerű. Ennek tulajdonítható, hogy magas az anya- állománynál az elhullás, nem megfelelő a produktivitás, Célszerű az ezer darabot vagy ennél1 több anyát tartó nagyüzemben a fejés bevezetése. Ésszerű takarmánygazdálkodást A kisállattenyésztést a megyében elsősorban az áfészek koordinálják. A szakcsoportokban előállított termékek — galamb, méz nyúl — jelentős hányada nyugati exportra kerül. Az áfészek részt vesznek a háztáji és kisegítő gazdaságok álltai termelt termékek felvásárlásában, értékesítésében és feldolgozásában. A kistermelők részére te- nyészanyagot, felszereléseket szereznek be, részükre szaktanácsot nyújtanak. Jelenleg 137 szakcsoport működik Békés megyében. A termelési rendszerek — jelenleg az állattenyésztésben nyolc működik a megyében — jól szolgálják a megye állattenyésztésének fejlesztését. A kezdeti időszakban csak részfeladatok megoldására vállalkoztak, napjainkban egyre inkább a komplexitásra való törekvés a jellemző a különböző szolgáltatások mellett. Továbbra is cél a tevékenységük komplexebbé tétele a megye állattenyésztésének előrehaladása érdekében. Az állattenyésztés nyereségtermelését döntően befolyásolja a takarmánygazdálkodás, ami az aszályos években fokozottabb odafigyelést igényel. A megyében felhasznált takarmány értéke éves szinten meghaladja — változatlan áron számolva — a 7 milliárd forintot. Az aszály ellenére az ellátás kisebb gondoktól eltekintve zavartalan volt. A kukorica- felhasználás ■— az aszály miatt — mérséklődése rontotta és rontja a táptakarmányíik hatékonyságát. A jövőben is feladat üzemeinknek a takarékos, okszerű takarmányozás megvalósítása. Kétségtelen azonban az, hogy a kukoricából, fehérjetakarmányokból nem gond nélküli az ellátás, ami megyénk szakembereit esetenként nehéz feladat elé állítja. Frankó János, megyei tanács mg.-i és élelmezésügyi osztály más célok kiszolgálója, a gazdasági kibontakozás segítője helyett annak első számú gátja. Nagyon sokat veszthetünk azzal, ha nem próbáljuk meg kihasználni a nyári ülésszak által kínált lehetőségeket. Erre Békés megyében a VOSZ Békéscsabán, a Kulich Gyula Ifjúsági és Üttörőház- ban teremt fórumot 1989. május 6-án, szombaton délelőtt 10 órától, melyre várjuk minden megyei vállalkozás képviselőjét, a társas vállalkozókat, a kisiparosokat, magánkereskedőket, a szerződéses és átalányelszámolásos rendszerben üzemeltető egyéni vállalkozókat. Az érdeklődők, vállalkozók az ankéten Palotás János, a VOSZ elnökének gazdasági vitaindító előadásából tudhatják meg, hogy mit akar a Vállalkozók Országos Szövetsége. Bődi János, a VOSZ elnökségének tagja, a szarvasi Integrál Gmk közös képviselője r Mit akar a Vállalkozók Országos Szövetsége?
