Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-04 / 103. szám

1989. május 4„ csütörtök fl hadsereg sorsáról Erich Honecker Prágában A szovjet fegyveres erő­kön belül a jövőben is, egy­aránt szükség lesz a hivatá­sos katonai állományra és a kötelező katonai szolgálatra, mivel sem gazdasági, sem katonai, sem pedig társadal­mi-politikai szempontból nem kívánatos a hivatásos hadseregre való áttérés. Ez utóbbi egyben ellentmonda­na a haza védelmét minden­ki számára előíró alkotmá­nyos kötelezettségnek is — nyilatkozta a Pravityelszt- vennij Vesztynyik című ki­adványban, a szovjet kor­mány közlönyében Mihail Mojszejev hadseregtábornok, a szovjet fegyveres erők főparancsnokságának vezér­kari főnöke, a védelmi mi­niszter első helyettese. A hivatásos hadsereg fel­állításának igénye a szovjet sajtóban gyakran hangot kap, de jelenleg a hivatásos állomány létszáma az össz­létszámnak mindössze 35 százaléka. Bár a hivatásos hadsereg felkészültsége, szakmai színvonala lényege­sen magasabb, ugyanakkor bevezetésével hirtelen le­csökkenne a tartalékosok ál­lománya, lehetetlenné válna a mozgósítási tervek végre­hajtása — írja a szovjet ka­tonai vezető. A mintegy 500 ezer fős létszámcsökkentés nem ve­szélyezteti az ország védel­mi képességét, annak elle­nére sem, hogy a Varsói Szerződés szervezetének sze­mélyi állománya 1223 ezer­rel eleve alacsonyabb, mint a NATO-haderők létszáma. Ezt a megváltozott nemzet­közi politikai légkör teszi lehetővé, így a Szovjetunió az elégségesen minimális vé­delmi szinten határozza meg fegyveres erőinek és fegy­verzetének mennyiségét — mutatott rá Mojszejev. — A CSKP Központi Bi­zottságának meghívására, egynapos baráti munkaláto­gatásra tegnap Prágába ér­kezett Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára. az NDK államtanácsának az elnöke. Az NDK Csehszlovákiá­nak a Szovjetunió és Len­gyelország után a harmadik legjelentősebb szocialista partnere, az évi kereskedel­mi forgalom értéke megha­ladja a hárommilliárd ru­belt. Már Adamec — két héttel ezelőtti — berlini tár­gyalásain fontos témaként szerepelt és Honeoker mos­tani megbeszélésein is szó­ba került, hogy Csehszlová­kia szeretné, ha a katonai megrendelések csökkenésé­vel felszabaduló ipari ka­pacitását az NDK-val együttműködve tudná pol­gári célokra hasznosítani. Mindkét fél érdeklődést mutat arra, hogy közös ter­mékeiket harmadik piacon értékesítsék. Az együttmű­ködés egyre fontosabb te­rületévé válik egyébként a környezetvédelem. Adamec berlini látogatásakor meg­állapodást írtak alá erről. Ami a politikai kapcsola­tokat illeti. Prága és Berlin több területen már eddig is közösen lépett fel. egyebek között együtt indítványoz­ták az európai atomfegyver- mentes folyosó és a vegyi- fegyver-mentes övezet ki­alakítását. és az NDK tá­mogatja az európai bizalmi, együttműködési és jószom­szédi övezet létesítésére tett csehszlovák javaslatot. Tár­sadalmaik politikai és ideo­lógiai továbbfejlesztését, il­letve az eddig megtett szo­cialista út értékelését. de a nemzetközi fejleményeket tekintve is sokban megegye­zik. vagy közel áll egymás­hoz Csehszlovákia és az NDK véleménye. Walesa a reform híve II magyar határzár lebontásának politikai visszhangjai Az NSZK-beli hírközlés érdeklődésének egyik első számú tárgya a nyugati ha­táron lévő magyar műsza­ki határzár lebontásának megkezdése. A televízió kedd esti részletes helyszíni riportja után a sajtó szer­dán címoldalon, több eset­ben hírmagyarázatokban és vezércikkekben méltatja ezt a nemzetközi jelentőségű eseményt, amelyet nyilatko­zatban üdvözölt a nyugat­német kormánykoalíció ve­zető pártja, a CDU és a CSU. A Westdeutsche Allge­meine Zeitung, az ország legnagyobb példányszámú politikai napilapja „A kö­zös európai házban” című vezércikkében megállapítja, hogy a magyarok útlevél- kiváltságaira való tekintet­tel a határzár felszámolása inkább jelképes értelmű. A Die Welt első oldalas tudósítását belső vezércik­kel és helyszíni riporttal egészíti ki. A konzervatív, befolyásos napilap ..Egy függöny szétszakad” című cikkében — más nyugatné­met újságokhoz hasonlóan — felveti azt a kérdést, va­jon nem okoz-e majd ké­nyelmetlenséget határzár le­bontása olyan kelet-európai államoknak, mint amilyen Csehszlovákia és az NDK. Hegyeshalomból keltezett képes riportban számol be a The Daily Telegraph, a The Times, és a The Guar­dian, a „vasfüggöny” lebon­tásának megkezdéséről a magyar—osztrák határon. A The Guardian tudósí­tója szerint „bármennyire is a Magyarországon végbe­menő politikai változásokat és az országnak a Nyugat irányában tanúsított maga­tartását jelképezi a. lépés, tulajdonképpen nem megle­pő. hogy lebontják a határ­zárat ... A magyarok úgy számítják, hogy a vasfüg­gönynek ez az egész szaka­sza .vashulladék lesz a jö­vő év végére”. Lech Walesa határozottan cá­folta a Pravdában, hogy pá­lyázna az elnöki tisztségre, és elmondta: a Szolidaritás nem kíván politikai párttá alakulni, igyekszik tisztességes módon részt venni az ország átalakítá­sáért folyó küzdelemben. Walesa az átalakítás és a re­form hívének vallotta magát, állást foglalt a politikai plura­lizmus, a vélemények sokszínű­sége mellett. Mint mondotta, szakszervezete nem törekszik hatalmi monopóliumra, hiszen a korábbi hibákért elsősorban az egyeduralmi törekvések vádol- hatók. A Szolidaritás nem akar párttá alakulni, hanem igazi jó szakszervezetté kíván válni. 0 maga képzettség, ismeretek és megfelelő tapasztalatok hiányá­ban nem pályázik a köztársa­sági elnöki székbe. A Pravda utal arra, hogy Wa­lesa nagyon megváltozott az utóbbi időben, és hozzáfűzi: idővel majd kiderül, valóban változásokról van-e szó. nPABAfl írta: Lóugrás 2. Avagy mire szólít a Demokratikus Szövetség De higgyék el, ez az egész nem egyéb ködösítésnél. A De­mokratikus Szövetség igazi célja az SZKP eltávolítása a po­litikai színtérről, és a társadalmi rend teljes megváltoztatá­sa. Ennek elérésére pedig minden eszközt alkalmasnak tart, többek között az állampolgári engedetlenséget, az általános politikai sztrájkot is. A szövetség leningrádi szervezetének tagjai gyűléseiken a legnagyobb komolysággal vitatják meg a hatalom fegyveres megszerzésének lehetőségeit is. Egyes tagok nyíltan felfegyverzett csoportok megalakítására szó­lítanak. Állandó összetűzésekre kerül sor a hatóságokkal, vereke­désekre a milíciával. Milyen normális értelemben vett el­lenzékről lehet hát szó? Mint látjuk, határt nem ismerő szélsőségesekkel van dolgunk. Mellesleg a Demokratikus Szövetség nem talált ki semmi eredetit. Az SZKP „gyors felszámolásának” eszméje nem Leningrádban és nem is Moszkvában született. A leningrádi irodalmárok levelében említett személyek egyike, R. Jevdokimov, formálisan nem tagja a szövetség­nek. Ennek ellenére csaknem minden rendezvényén részt vesz, szervez és agitál. Jevdokimov a leningrádi székhelyű úgynevezett Nemzetközi Emberjogi Társaság hivatalos tag­ja és elnöke. Az Argumenti i Fakti írt erről a társaságról: „A Nemzetközi Emberjogi Társaság a nyugatnémet és ame­rikai hírszerző szolgálatokhoz fűződő kapcsolatairól ismert, amelyek a társaságot céltudatosan felhasználják a Szovjet­unió elleni aknatevékenységre, valamint szoros kapcsolatban áll az Orosz Szolidaristák Nép- és Munkaszövetségével.” Ennek az utóbbi szövetségnek a sajtószerve a Poszev cí­mű folyóirat, amely szinte minden számában emlékeztet ar­ra, hogy a Nép- és Munkaszövetség a Szovjetunióban levő rendszer felszámolásáért küzd, e szövetség csoportjai orszá­gunkban illegálisan tevékenykednek, különböző kiadványo­kat, szórólapokat terjesztenek, és megbízható embereket vonnak be munkájukba. Jevdokimov a Poszevet közvetlenül otthonába kapta telefaxon. A Demokratikus Szövetség ok­mányait használták fel saját dokumentumaik azon részének kidolgozásakor, amely az SZKP és a szocialista állam elleni harc módszereiről szól1. Az Állambiztonsági Bizottság dolgozói kiderítették a köz­vetlen és közvetett kapcsolatokat a nyugati titkosszolgála­toknak az átépítés megtorpedózására irányuló tevékenysége és a Demokratikus Szövetség munkája között. Lehet erre nem odafigyelni? Ezt a kérdést a levélíróknak tesszük fel, akik felháborodtak az R. Jevdokimov és társai elleni igaz- ságtalanr eljárás miatt. Megjegyezzük, a Demokratikus Szövetség tagjai különbö­ző véleménnyel vannak az SZKP és jelenlegi irányvonala elleni harcról. Vannak „radikálisok” és vannak „mérsékel­tek”. Az egyik ilyen mérsékelt a levélben is említett A. Szko- bov. A közelmúltban Szkobov így nyilatkozott a Poszev ha­sábjain : „Nem osztom a Nép- és Munkaszövetség több ér­velését, de elvtársaim ehhez a szervezethez tartoznak, amely hősi harcot folytat a bolsevik zsarnokság ellen, és mindig készen állok arra, hogy velük együtt tevékenykedjek. Közös ügyünk van. Ha esetleg letartóztatnak, hadifogolynak fogom tekinteni magam. Ha háború, akkor legyen háború.” A Demokratikus Szövetség különös hévvel támadja Lenin műveit és személyiségét. Számításuk érthető: az SZKP pon­tosan az ő útmutatásaihoz igazítja jelenlegi irányvonalát. Az átépítés nyugati ellenségei nemhiába szólítanak arra, hogy Gorbacsov kezéből vegyék ki Lenin műveit! A tény sajnos tény marad: e szélsőséges szervezet tevé­kenysége együttérzést vált ki a leningrádiak bizonyos részé­ből. Ez részint az átépítés lassú üteme miatti elégedetlen­séggel, egyes félmegoldásokkal magyarázható. Igen, vannak fogyatékosságok az elfogadott törvényekben, és a gyakorlat egyre újabb problémákat hoz felszínre. Nincs mit titkolóz­ni, mi, kommunisták sem járunk mindig elöl jó példával. De csak a naiv ember várhatja, hogy a sikerek az égből po­tyogjanak, és hogy az új, eddig járatlan úton nem lesznek fennakadások, hibák. De kik ezek az emberek, akik hatalmat akarnak, és az extrémizmus útjára léptek? Nem bocsátkozom személyisé­gük elemzésébe. De a Demokratikus Szövetség egyes veze­tőinek életrajzi adatai sok mindent elárulnak. V. Tyerehov, a szövetség koordinációs tanácsának tagja jóval azelőtt, hogy „a demokratikus harc” mezejére lépett, el volt ítélve. 1972- ben barátjával, O. Abdulla-zadéval kirabolt egy lakást, s ezért le kellett ülnie a kiszabott időt. Különben vonatokon is fosztogatott. V. Pershalo, a szövetség koordinációs taná­csa pénztárosának is voltak összeütközései a törvénnyel. A bíróság zsarolásért, lopásért, valutaüzérkedésért marasztalta el. J. Ribakov építész számláján másfajta bűncselekmények szerepelnek. A banális lopásokon kívül emlékműveket ron­gált meg, 13 ezer rubeles kárt okozva a városnak. Kollégái állítják, hogy a politikai harc hevében firkált szabadságsze­rető jelszavakat szobrokra és régi épületek homlokzatára. Most már talán érthető, milyen rossz szolgálatot tettek a levélírók a társadalomnak, de saját maguknak is, amikor szót emeltek a Demokratikus Szövetség egyes „funkcioná­riusainak védelmében”. Ma már azok is elfordulnak a Demokratikus Szövetségtől, akik azelőtt elkötelezett hívének tekintették magukat. Az utóbbi időben a tagok közel húsz százaléka szakított a szö­vetséggel. Az átépítés során várható volt, hogy a társadalomban megjelennek a radikális és szélsőséges mozgalmak egyaránt. Ebben nincs semmi rendkívüli. Más dolog az, hogy törvé­nyesen kell megvédeni az átépítést és a nyilvánosságot. A társadalomnak biztosítékokra van szüksége az extrémizmus­sal szemben. A társadalmi szervezetekről szóló törvény elő­készítésénél figyelembe kell venni az ellenzékhez való jo­got, de ugyanakkor azt is, hogy be kell tiltani az olyan szél­sőséges szervezeteket, mint a Demokratikus Szövetség, amely óriási kárt okozhat az átépítésnek. Ami p>edig a Demokratikus Szövetség egyes tagjai ellen indított eljárást illeti: meggyőződésem, hogy a hatóságok szigorúan a törvényeknek, a jogállam azon elveinek megfe­lelően járnak el, amelyeket kommunista pártunk hirdetett meg és vált valóra. (Vége) N. Volinszkij SZÍVESEN HÁRÍTJÁK MÁSRA A KÖRNYEZETVÉDELMET az osztrákok — ezt derítette ki egy nemrég készült köz­vélemény-kutatás. A kérde­zettek 90 százaléka „rendkí­vül fontosnak” minősítette a speciális hulladéklerakatok létrehozását, ám 50 százalé­kuk nem kívánja, hogy azok lakóhelye közelében legye­inek. A környezetvédelem legégetőbb problémájának a kérdezettek 30 százaléka a levegőszennyezést tartja, en­nek ellenére nem hajlandó korlátozni személygépkocsija használatát. MIT ESZNEK AZ AMERIKAIAK? Úgy hírlik, hogy az ameri­kai emberek naponta annyi pizzát esznek meg, amennyi elég lenne egy 30 hektárnyi terület lefedésére. Az USA- ban arról is kimutatás ké­szült, hogy egy nap alatt 53 millió pár virslit, 167 millió tojást és 3 ezer tonna cukor­kát adnak el. SZOKATLAN ÚSZÖVERSENYT RENDEZTEK az egyiptomi Alexandriá­ban. A 2 X 500 méteres tá­von egy diák és egy orangu­tán versenyzett egymással. A hároméves, Kajpus névre hallgató orangután 4 másod­perccel előbb ért célba, mint vetélytársa. A VILÁG LEGNAGYOBB SÖRÖZŐJE az amerikai Missouri állam­ban, Saint Louisban van. A* Annheuser-Busch sőröző 40,5 hektáron fekszik. VÉDŐOLTÁS Köztudott, hogy a növé­nyek nem teljesen védtele­nek az őket érő káros hatá­sokkal szemben: olyan ííto- alexin nevű anyagot termel­nek, mely megöli a kártevő­ket és a gombákat. Ám oly sokféle támadásnak vannak kitéve, ' hogy valamennyivel képtelenek felvenni a har­cot. A tudások rájöttek, hogy emberhez hasonló mó­don betegszik meg a növény is, ha a vírusok megtámad­ják. Az emberek védőoltá­sokkal próbálják legyőzni a vírusokat. A Londoni Poli­technikai Főiskola kutatói a növények megóvására is vé­dőoltásokat javasolnak. Olyan szénhidrátot találtak, mely a növényeket fokozott fioalexintermelésre serkenti. A szert az öntözővízben fel­oldva juttatják a növénybe. A Dél-magyarországi Nyersanyag-hasznosító Vállalat értesíti a tisztelt átadókat, hogy a papírhulladék felvásárlási árát felemelte Az emelkedés mértéke a minőségtől függően a következő: famentes fehér fatartalmú fehér iromány brosúra fekete-fehér újság hulilámpapír nátronpapír vegyes papír holilerith és indigómentes leporelló 20% 25% 33% 33% 4% 13% 33% 20% 67% Araink szennyeződésmentes, különválogatott anyagfajtákra vonatkoznak. Kérjük, hogy a fekete­fehér újságpapírt továbbra is kötegelve adják le. Minden kedves partnerünknek a jövőben is a rendelkezésére állunk.

Next

/
Thumbnails
Contents