Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)
1989-05-04 / 103. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 4., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM Mai számunkból: I MDF ,.a megfélemlített faluban” I (3. oldal) H háttérben nincs semmi... (3. oldal) Moralizáló festő látomásai (4. oldal) Fagyosszentek (5. oldal) Hz állattenyésztés helyzetéről (5. oldal) Távozik: Szekeres, Gulyás és az edzők? (8. oldal) Barabás Miklós főtitkár Békéscsabán A békemozgalom számít az új szervezetekre, az alakuló pártokra Tegnap, szerdán délután Békéscsabán ülést tartott a Hazafias Népfront Békés megyei elnökségének béke-, barátsági és szolidaritási munkabizottsága. Rövid megnyitó után Bocskai Mihályné, az Országos Béketanács tagja, a munkabizottság elnöke a békebarátsági hónap megyei feladatait ismertette. A rendezvénysorozat május 9-én kezdődik. A korábbiaktól eltérően központi ajánlások és programok nem lesznek, de az Országos Béketanács se* gíti, támogatja a helyi kezdeményezéseket. A különböző rendezvényeken fel kell hívni a figyelmet a béke- munka fontosságára, a II. világháború és a fasizmus áldozataira, de azokra a pozitív változásokra is, amelyek napjainkban végbemennek. Elsősorban a népek baráti közeledésére, a megértésre, mindarra, ami Helsinki szellemében történik. Ügy, hogy a régi ellenség-, kép helyett a kölcsönös bizalom legyen a cselekvés útmutatója. Bocskai Mihályné felhívta a munkabizottság tagjainak figyelmét, hogy karolják fel a helyi kezdeményezéseket. Táborszky László evangélikus esperes az Egyházközi Békebizottság munkájáról és feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. Elmondta többek között, hogy az egyházak fontos feladatuknak tekintik a békemunkát, a békesség és az igazságosság összhangját. Beszélt Szent István halála évfordulóján rendezett ünnepségekről, és az erdélyi menekültek megsegítéséről. Besenyő Judit, a szeghalmi békeklub munkáját ismertette. Zöld Jánosné, az Országos Béketanács tagja többek között hangsúlyozta, hogy a munkabizottság teremtsen kapcsolatot az új szervezetekkel, így a Békéscsabai Magyar—Amerikai Baráti Társasággal is. Juhász János a békemunka megújulásának fontosságát emelte ki. Elmondta, hogy napjainkban nem elég csak a fasizmus áldozatairól szólni, mert hiszen a személyi kultusz is nagy számban követett el súlyos visszaéléseket. Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront Békés megyei titkára felszólalásában kiemelte a béke jelentőségét, az erőszak kiküszöbölésének fontosságát, az egyének belső lelki békességét és a közösségek harmonikus kapcsolatát. Hangsúlyozta, hogy a munkabizottság törekedjen arra, hogy a békemunkának nyerje meg az új szervezeteket és az alakuló pártokat. A HNF Békés Megyei Bizottsága vállalja az új szervezetek, alakuló pártok adminisztrációs teendői ellátásának segítését és szükség esetén a tanácskozásokhoz termet is biztosít. Károlyi György a politikai vitakészség fontosságát hangsúlyozta felszólalásában. A munkabizottság tanácskozásán részt vett és felszólalt Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára. Beszédében nagy nyomatékkai emelte ki, hogy ami ma a békemunkában történik, az nem választható el az országos folyamatoktól. Évezredünk vége felé közeledve, csökkenőben van a kelet— nyugati szembenállás, gyakorlati leszerelési elhatározások és lépések mutatják, hogy nemcsak lelassítható, hanem vissza is fordítható a fegyverkezési verseny. Ebben szerepe van a békemozgalmak által kifejezett közvélemény nyomásának és annak a felismerésnek, mely a fegyverkezés társadalmi — gazdasági kárait jóval nagyobbnak ítéli, mint a belőle nyerhető anyagi, vagy politikai hasznot. A megújulás útját az elmúlt években tudatosan kereső Országos Béketanács sem ké- rülheti el a gyökeresebb átalakulást. Jelenlegi felépítését meghaladta az idő, s miután korábban túlzottan igazodott a kormány politikájához és visszafogott magatartást tanúsított többek között az emberi jogok ügyében, önálló arculatát nem tudta igazán kialakítani. Elzért kezdeményezi, hogy társadalmi szervezetek, egyházi békeszolgálatok, szakmai és rétegmozgalmak, állampolgári csoportok, békeközösségek és -klubok, támogatásra kész művészek, tudósok, társadalmi aktivisták alakítsanak hazai békeszövetséget. A szövetség önálló tagok és tagszervezetek független mozgalma le-_ gyen, amely az alapítókon kívül várja és szívesen fogadja mindazok csatlakozását — akik világnézetüktől, politikai elkötelezettségüktől és pártállásuktól függetlenül — céljaival egyetértenek és azokért munkálkodásra készek. A szövetség céljának tekinti többek között a béke fogalmának átfogó kidolgozását és terjesztését, annak tudatosítását, hogy a béke nem egyszerűen a háború hiánya, hanem olyan folyamat, amely az erőszak kiküszöbölésére irányul, a családi közösségekből éppen úgy, mint az országon belüli feszültség megoldásából és a nemzetközi kapcsolatokból. Célja az emberi méltóságra épülő /belső béke megteremtése is. Ezt követően Pintér János orosházi evangélikus esperes szólalt föl, hangsúlyozva annak fontosságát, hogy hazánkban a megújulás békés folyamat legyen. Holp József, a Szarvasi Vas-, Fémipari Kisszövetkezet dolgozója a „Mozgalom egy globális parlamentért” elnevezésű mozgalom eddigi eredményét ismertette. Majd Réthy Erzsébet, a munkabizottság titkára adott tájékoztatót a két ülés között végzett munkáról, és az ez évi feladatokról. S. J. Ismét városi pártértekezlet Gyulán Új környezetvédelmi egyesület Battonyán Harminc lelkes környezetbarát a közelmúltban megalakította Battonyán a környezetvédő és városszépítő egyesületet. Az elfogadott alapszabály és az alakulóülésen készült jegyzőkönyv alapján a Gyulai Megyei Bíróság bejegyezte a battonya- it a társadalmi egyesületek nyilvántartásába. Az új egyesület elkészítette idei programját, amely a következő mondattal kezdődik: „Az egyesület az alapszabályában megfogalmazott céljának megfelelően legfontosabb feladatának azt tartja, hogy hozzájáruljon Bat- tonya városiasodó arculatának kialakításához, oly módon, hogy a lakosság egészét érintő környezeti problémák megoldását szorgalmazza.” A továbbiakban tartalmazza a program többek között azt, hogy tevékenyen részt vállalnak a fásítási, parkosítási munkákból, a környezetszennyező források feltárásából, a lakosság körében propagandát fejtenek ki, kezdeményezik a Száraz-ér rendszeres kotrással való tisztítását. A Borsodi Vegyi Kombinátban új üzem épül. A technológiát és az eljárást a japán Mitsu To&tsu Co. szállította Fotó: Kozma István Egymillió személygépkocsi selejtezésre vár Az Országgyűlés építési -és közlekedési bizottsága szerdai ülésén megtárgyalta a bizalmatlansági és a bizalmi indítvány törvénytervezetét, illetve meghallgatott két tájékoztatót: a gépjárműjavítás és -karbantartás tapasztalatairól, valamint a nitro- génoxidok kibocsátását korlátozó nemzetközi megállapodásról, amelyhez hazánk is csatlakozni kíván. A bizalmatlansági és a bizalmi indítvány törvény- tervezetéhez Horváth Jenő, a jogi bizottság tagja fűzött szóbeli kiegészítéseket. Egyebek közt elmondta: a tervezet a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti kölcsönös bizalmi viszony megteremtését szolgálja. A felszólaló képviselők valamennyien egyetértettek abban: a bizalmatlansági indítvány fontos velejárója az alkotmányosságnak, ám nem szabad, hogy politikai játékszerré, a parlamenti obs- trukció eszközévé váljék. A gépjárműjavítás és -karbantartás helyzetéről Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszter- helyettes tájékoztatta a bizottság tagjait. Elöljáróban elmondta, hogy az évezred végére várhatóan hárommillió személygépkocsi fut majd a hazai utakon. Elodázhatatlan gondokat vet fel viszont az a tény, hogy ez a járműpark — továbbra is — nagy fogyasztású, elavult és környezetszennyező autókból áll majd. Ennek egyiik következménye a gyakori javítás és a nagymérvű — évente 11 milliárd forintnyi — pótalkatrész-felhasználás. A miniszterhelyettes hangsúlyozta: a következő évtizedben egymillió személygépkocsi selejtezésére kell felkészülni. Ennek megvalósításához évente 250 ezer személygépkocsit "kellene beszerezni, jelenleg azonban évente csak 150 ezer autó érkezik az országba. Hozzáfűzte: a pótalkatrészellátás mennyiségi gondjai, a javítás nehézségei is jórészt a járműellátás hiány- helyzetéből fakadnak. A miniszterhelyettes a megoldást abban látta, hogy meg kell teremteni a beszerzés, a javítás és az alkatrészellátás közös érdekeltségi rendszerét. A nitrogénoxidok kibocsátását korlátozó nemzetközi megállapodásról, az ahhoz történő magyar csatlakozásról Perczel György környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettes tájé- koztattá a képviselőket Egyebek között elmondta, hogy a gyakorlati intézkedések rendkívül költségesek lesznek — az előzetes számítások szerint mint 15 milliárd forintos kiadással kell számolni. A nemzetközi egyezményben foglaltak szerint azonban lehetőség lesz különböző levegőtisztaságvédelmi technológiák átadására és cseréjére az aláíró országok között. Dr. Marsi Gyula első titkár elnökletével tegnap délután. ülést tartott a párt gyulai városi bizottsága, amelyen részt vett Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára is. A testület elsőként meghallgatta Szathmári Zsolt ideiglenes ■munkabizottság-vezető jelentését „A város és város- környék párttagságának ösz- szetételéről. szervezettségéről, a pártépítés kérdéseiről”. A jelentés egyebek mellett megállapította: sokan távoztak a pártból, elsősorban azok, akik nem tudták, vagy nem akarták vállalni a párttagsággal megnövekedett követelményeket. Ez a folyamat napjainkban is 'tart és nem látható a vége. Ezt megerősítette. hogy a múlt évben 423-an kerülték kl a pártból és az idei felmérések még nagyobb csökkenést valószínűsítenek. Ugyanilyen arányban csökkent az új belépők száma Is. Az Is érdekes volt a jelentésben, hogy a pártból kikerülők többsége egyáltalán nem Indokolja a kilépés okait. A taglétszám csökkenését a párttagság nem egyértelműen ítéld meg. Vannak, akik öntisztulásnak vélik. Főleg a fiatalok, és az értelmiségiek kiválását tartják sokan a legfájóbbnak. Tájékoztató hangzott el a párton belüli platform- szabadságról kiadott vitaanyag tapasztalatairól, ameKözgyűlésre készül a Magyar Tudományos Bkadémia lyeket Hídvégi László, politikai munkatárs mondott el. Ezt követően személyi ügyekre került sor. Elhangzott, hogy július 1-jétől a nyugalomba vonuló első titkár. dr. Marsi Gyula, valamint a polgári pályára készülő Mihucza József titkár helyett új pártvezetőket kell választani. Megbíztak egy 15 tagú jelölést előkészítő bizottságot — Vezetője Pau- lik Pál —, hogy széles körű tájékozódást végezzenek a párttagság körében. Majd arról döntött a pártbizottság. hogy az új tisztségviselőket városi pártértekezleten válasszák meg, várhatóan június közepén. B. O. Az Akadémia és az egész magyar tudomány szempontjából történelmi jelentőségű lesz a Magyar Tudományos Akadémia május 8- án kezdődő közgyűlése — hangsúlyozta Tigyi József akadémikus, az MTA alel- nöke szerdán, az Akadémia székházában tartott sajtótájékoztatón. Elmondta: első ízben • adódik lehetőség arra, hogy a tudós társaság saját kezdeményezésére meghatározza az Akadémia jogállását, feladatait és munka- módszereit. A közgyűlésen tárgyilagosan elemzik majd a magyar tudomány eredményeit, jelenlegi helyzetét, áttekintik versenyképességét, perspektíváit. A várható hazai és nemzetközi irányzatokat, a gazdasági és társadalmi körülményeket is figyelembe véve határozzák meg az akadémia szerkezetét, működési rendjét a következő évtizedekre. A munkaközgyűlés az MTA székházában Berend T. Iván elnök megnyitójával kezdődik. Ezután adják át az Akadémiai Aranyérmet és az Akadémiai Díjat, amelyekkel a hazai kutatók kimagasló tudományos és közéleti munkásságát ismerik el. Akadémiai Űjságírói Díjban részesítenek a magyar tudomány eredményeit sikeresen népszerűsítő két újságírót. A közgyűlésen megvitatják a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló Törvény és az új Alapszabály koncepcióterveit. Kifejtik véleményüket arról a tervezetről, amely szerint az Akadémia az egész magyar tudományos élet testületi önkormányzata; nemcsak néhány száz akadémikus, néhány ezer alkalmazott kutató, hanem a belföldön és a külföldön élő magyar tudósok, kutatók széles köre számára is lehetővé teszi a részvételt a testületi munkában, a kutatások irányának meghatározásában, a problémák és teendők megvitatásában. Megvizsgálják: a tudományos kutatásban részt vevő műhelyek, a középiskolai tanárok is miként lehetnek részesei az önkormányzati mechanizmusnak, hogyan lehet bevonni a külföldön élő magyar származású tudósokat a hazai tudományos életbe.
