Békés Megyei Népújság, 1989. május (44. évfolyam, 101-126. szám)

1989-05-27 / 123. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁJUS 27., SZOMBAT Ára: 5,30 forint XLFV. ÉVFOLYAM, 123. SZÁM Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Hatálytalanították az 1973. május 8-i határozatot A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága május 26-án, pénte­ken ülést tartott. A testület megvitatta a köztársasági elnöki, az or­szággyűlési képviselői és a tanácstagi választások rend­jére vonatkozó javaslatot. Megállapította: az 1988. évi módosítási javaslattal szem­ben gyökeresen új választá­si törvényre van szükség, amely összhangban van az alkotmány módosításával, valamint a pártokról szóló és az egyéb, úgynevezett sarkalatos törvényekkel. A Politikai Bizottság hangsú­lyozta: az új választási tör­vénynek a népfelség elvé­nek érvényesítésével, a ha­talommegosztás megvalósí­tásával, parlamentáris de­mokrácia megteremtésével kell garantálnia a választó- polgárok jogainak szélesíté­sét. Biztosítani kell a pár­tok demokratikus esély- egyenlőségét, a felelős nép- képviseleti és a kiegyensú­lyozott kormányzati tevé­kenység feltételeinek kiala­kítását csakúgy, mint azt, hogy a választópolgárok a hivatalosan bejegyzett pár­tok programjai között szaba­don választhassanak. Az Or­szággyűlés összetétele, a mandátumok megoszlása a választópolgárok politikai akaratát tükrözze, A testü­let szerint arra van szük­ség, hogy a törvény a poli­tikai rendszer átalakulási időszakának konkrét köve­telményeihez igazodjon. A javaslat alkalmas arra, hogy a remélhetőleg sorra kerülő pártközi tárgyalások és a társadalmi viták kiinduló­pontjául szolgáljon. A Politikai Bizottság az ülésen konzultációt folyta­tott az MSZMP működési szabályzatának koncepciójá­ról és a szabályzat előkészí­tésével összefüggő kérdések­ről. Ügy döntött, hogy to­vábbi szakértői vélemények figyelembe\Jételével a ja­vaslatot a Párpolitikai Bi­zottság vitaanyagaként rö­videsen nyilvánosságra kell hozni. Foglalkozott a testület a KB mellett korábban műkö­dő kultúrpolitikai munkakö­zösség 1973 márciusában „né­hány tudós antimarxista né­zeteiről” kialakított állás- foglalásával. Akkor hét fi­lozófus és szociológus (He­gedűs András, Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Má­ria, Kis János, Bence György és Vajda Mihály) nyomta­tásban, nagyrészt meg nem jelent tudományos nézeteit elítélően minősítették azzal az indokkal, hogy azok „át­gondolt és összefüggő anti­marxista, újbaloldali .revi­zionista, ideológiai, politikai koncepciót” képviselnek. Az állásfoglalás, után a Politka Bizottság határoza­ta alapján Hegedűs And­rást, Kis Jánost és Vajda Mihályt kizárták a pártból és mind a hét személyisé­get eltávolították a kutató­intézetekből, publikálási és utazási korlátozásokat ve­zettek be ellenük. A Politikai Bizottság pén­teki ülésén megállapította : a kultúrpolitikai munka- közösség tizenhat évvel ez­előtti állásfoglalása, az azt követő PB határozat korlá­tozó intézkedései nem fe­lelitek meg a KB 1969-es tudománypolitikai irányel­vei által a kutatás szabad­ságát deklaráló elveknek. A tudományos álláspontok politikai minősítése káros- maik bizonyuft. Az akkor Vitatott, politikailag elítélt nézetek egy része a jelen­legi gyakorlatban érvénye­sül, megvalósulóban van. A Politikai Bizottság hangsú­lyozta: az MSZMP viszo­nyát a tudományhoz a jö­vőben a kutatás, a publiká­lás, a vita szabadságának tiszteletben tartására ala­pozza. Fő feladatának tart­ja, hogy a tudományos munka feltételeit a politika eszközeivel javítsa. A testület hatálytalanítot­ta 1973. május 8-i határoza­tát. A jövőre nézve ugyan­akkor nem tekinti feladatá­nak, hogy elméleti és tudo­mányos kérdésekben határo­zatokat hozva utasítson ál­lami szerveket. Nem akar állást foglalni a tudományos vitákban. Elhatárolja magát a múltban követett gyakor­lattól. Javasolja az illetékes állami szerveknek, hogy a politikai döntés alapján ke­letkezett jogsérelmeket saját hatáskörükben orvosolják. A testület leszögezte, hogy a jövőben nem szándékozik egyenként és konkrétan fog­lalkozni hasonló ügyekkel, ezt az állásfoglalását mérv­adónak tekinti minden ha­sonló — korábbi helytelen politikai döntésből követke­ző — probléma megoldására. A Politikai Bizottság java­solja a Központi Bizottság­nak, hogy részletesen érté­kelje a párt elmúlt három évtizedes tudomány- és mű­velődéspolitikai gyakorlatát, s a tapasztalatokat is figye­lembe véve alakítsa ki új koncepcióját. Május 29-ére, hétfőre ösz- szehívták a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságát. Azonnali, gyökeres változásokra van szükség az egészségügyben Vendégünk veit dr. Csehák Judit A szociális és egészségügyi miniszterasszony előadása közben Fotó: Kovács Erzsébet A Szociális és Egészség- ügyi Minisztérium vezető munkatársai az év elejétől az ország minden megyéjé­be ellátogatnak, hogy fórum keretében ismertessék a szo­ciálpolitika és egészségügy reformelképzeléseit, meg­hallgassák az egészségügy­ben dolgozók véleményét, válaszoljanak kérdéseikre. Dr. Csehák Judit, szociális és egészségügyi minisztert tegnap délután Békéscsabán a megyei tanácsnál fogadta Szabó Miklós, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkára, Murányi Miklós, Békés Megye Tanácsának el­nöke és dr. Rácz László, megyei főorvos. A miniszterasszony rövid tájékozódást követően az MSZMP oktatási igazgatósá­gának székházába indult, ahol nagyszámú szakember és érdeklődő várta. Az egészségügy és szociálpoliti­ka reformjáról tartott elő­adás során hallottuk, hogy amerikai biztosítótársaságol? felmérést készítettek a ma­gyar társadalombiztosítás le­hetőségeiről, s megállapítot­ták, hogy drámai, azonnali, gyökeres változásra van szükség az egészségügy, a szociálpolitika és a társada­lombiztosítás területén. A változások csak következetes lépések sorozatával érhetők el és sajnos, rövid idő alatt nem valósíthatók meg. Szólt a szociálpolitika és a szo­ciális biztonság fogalomkö­rének azonosságáról, a szo­ciális szolgáltatások helyi biztosításának fontosságáról. Kevés a minisztérium pén­ze, ezért pályázati rendszer­rel szeretnének segíteni a fejlesztésekben. Sok Békés megyei pályázat is érkezett hozzájuk. A jövőben az ál­lami segítség mellett egyre inkább szeretnék igénybe venni a különféle társadal­mi szervezetek, az egyházak, a magánszemélyek segítsé­gét. A szociálpolitikai válto­zások variációit nemcsak a szakmával, hanem a bete­gekkel is meg kell beszélni. ■ A társadalombiztosítás ön­állósodásának és az egész­ségügy reformjának harmo­nikusan kell együtt halad­nia. Az egészség másfajta felfogására van szükség. A betegbiztosítás díjazza, ke­zelje megfelelően az egész­ség értékét és a betegség árát. Az egészségügyi re­form középpontjában az egészség értékfelismerése áll. Előadását követően dr. Csehák Judit válaszolt a je­lenlevők kérdéseire, majd találkozott a megye vezetői­vel. Konzultáltak kórháza­ink helyzetéről, a gyógy-ide- genforgalomról, az intézmé­nyes szociális gondoskodás­ról, egy esetleges szociális munkásképzés lehetőségeiről a tanítóképző főiskolán. (A fórumról és az egyeztető tár­gyalás részleteiről lapunk későbbi számában bővebben tájékoztatjuk olvasóinkat.) Dr. Rácz László megyei főorvos felhívta a jelenle­vők figyelmét, hogy június első felében az egészségügyi vezetők fórum keretében ta­lálkoznak a megye lakóival. Ennek szervezését, kereteit részben lapunk biztosítja, ol­vasóinkat tájékoztatjuk a fórum idejéről, helyéről és témájáról. Bede Zsóka Gyermeknap ürügyén Minden nap bűntudatot érzek a gyermekeimmel szem­ben. Valahányszor, amikor iskolába-óvodába indítom őket, rábízva, ki tudja' milyen személyes gondokkal bir­kózó emberek jó-, vagy rosszindulatára? Gyakran gon­dolok rájuk napközben, amikor idegenek panaszait hall­gatom, s belém hasít a kétségbeesés, \hogy talán valahol, valakik nem törődnek az enyéim panaszaival. Ügy érzem, becsaptam őket, hisz magamhoz édesget­tem éveken át, hogy aztán egy kegyetlen mozdulattal el­tépjem ezt a köteléket. Magyarázok mindenféléket, mun­káról, pénzről, de ezt ők nem értik. A mindennél böl- csebb természet alkotta a törvényt: az utód testi-lelki fejlettsége döntse el, mikor válik el szülőanyjától. De mi, ostoba teremtményei a Földnek, ezt a törvényt sem tar­tottuk ímeg! Erőszakkal szakítjuk le /— gyakran még éretlenül — gyümölcseinket. S persze elméleteket is gyár­tunk ostobaságunkhoz, mindenkor alkalmazkodva a gaz­daság pillanatnyi szükségleteihez. Volt a „közösségi ne­velés" hangzatos szólama, amikor a flök tömeges munká­ba állása gonosz mágnesként szippantotta el a családi tűzhelytől az asszonyokat. Családok ezrei, gyermekek százezrei itták és isszák a levét ennek. Most, a gyed bevezetése óta lassan, de biztosan csökken a bölcsődések száma. Íme a bizonyság arra, hogy nem veszett ki a nők­ből az anyaság érzése. Csak lehetőséget kell adni nekik! A pszichológusok szerint az első öt év döntő egy em­ber életében. Ekkor szinte teljesen késszé formálódik jel­leme, kialakul egyénisége. Ekkor kezd vágyódni a ha­sonló korúak társasága után, nagyjából ekkor jön el a közösségi lét ideje. De még ebben a korban sem igényli reggeltől estig a közösséget; legalább \ugyanennyi ideig szüksége van az otthon nyugalmára. Csak hát sajnos, ezt a mérhetetlennek tűnő luxust kevés család engedheti meg magának ma, Magyarországon. A nőktől elvárja a társa­dalom, hogy minden tekintetben egyenrangú munkaerő­ként szerepeljenek, de ugyanakkor megköveteli, hogy csa­ládanyai, utánpótlás-termető-nevelő funkciójukat is lás­sák el. Lehetőség természetesen legyen arra, hogy egy pö választhasson. Nem kétséges, hogy a többség a hagyomá­nyos szerep mellett döntene, hisz a nők zömének még ma is legfontosabb az anyaság. A gyermekkor tehát meghatározó, itt az ideje, hogy önkritikusan szemlélje a társadalom, mit tett és meny­nyivel tehet többet — mert többet kell tennie! >— ezért a korosztályért — jövőnkért. Gubucz 'Katalin A vízlépcső építése ellen és mellette Társadalmi demonstráció Több mint 3 ezren érkez­tek tegnap délután az Or­szágház elé, ahol fölszólali- tak a Nagymaros Bizottság, a Duna Kör, a Népszavazást Követelők Csoportja aktivis­tái. A tömegben a magyar mellett osztrák és csehszlo­vák nemzeti lobogók is fel­tűntek. A Parlament delegációs termében Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke fogad­ta a Duna-mozgalmak és más független szervezetek képviselőit: Szekfű Andrást, a Duna Kör választmányi tagját. Páska Csaba mérnö­köt. Eiló Sarolta előadómű­vészt és ifjabb Fasang Ár­pád zongoraművészt. Kifej­tették. hogy eddigi felhívá­suk lényeges követelése tel­jesült a kormány döntésével, de egyelőre nem látnak biz­tosítékot a végleges leállí­tásra. Kiemelték, hogy mivel jelentősek a beruházásban személyileg és anyagilag is érdekelt erők. változatlanul szükségesnek ítélik követe­lésük fenntartását a beru­házás teljes leállítására. Szűrös Mátyás rámutatott. hogy az Országgyűlés nincs könnyű helyzetben: őszintén szembe kell nézni a múltban hozott minden nagyobb dön­téssel. s ez komoly követ­kezményekkel jár. Elsőren­dű nemzeti érdek, hogy az átmenet a képviseleti de­mokráciára békésen valósul­jon meg. A pénteken átadottakkal együtt 126 ezer fölé emelke­dett a vízlépcső megépítése ellen tiltakozó aláírások szá­ma. és azok gyűjtése folyta­tódik. Nagymaros nagyközség la­kóterületi MSZMP-alapszer- vezet képviselői pénteken délután a Parlamentben át­nyújtották Jakab Róbertné- nak, az Országház alelnöké- nek azt a 78 404 aláírással ellátott dokumentumot, amelyben a nagymarosa be­ruházás eredeti tervek sze­rinti folytatására. illetve megépítésére szólítják fel a kormányt. Az aláírásokhoz Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnökének címzett levelet is mellékelt a nagymarosi kül­döttség.

Next

/
Thumbnails
Contents