Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-13 / 86. szám

Látogatók Révész László Este című festménye előtt a csehszlovák fővárosban, a magyar napok Csehszlovákiában rendezvénysorozat keretében megnyílt, az 1945—88 közötti ma­gyar művészetet bemutató tárlaton MTi-teiefotó Forró hangulat a kazángyárban Kétórás figyelmeztető sztrájk Gyomaeodrődön Követeljük, hogy a vállalat igazgatója, dr. Moskovits Sándor vonja vissza azokat a közelmúltban a gyáregy­ségünk részére küldött intézkedéseit, amelyek vélemé­nyünk szerint sértik gyáregységünk önállósodási szán­dékát, s amelyek voltaképp elsorvasztásunkat kívánják meggyorsítani. — mondta Kóra István marós, a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat gyomaendrődi 2. szá­mú gyáregységének marósa tegnap délelőtt lapunk tudó­sítójának. Történt ugyanis, hogy a gyomaendrődi gyár­egység délelőttös műszakjának mintegy 90 dolgozója tegnap délelőtt 10 órától 12 óráig kétórás figyelmeztető sztrájkkal igyekezett nyomatékot adni a kollektíva aka­ratának. 1989. április 13., csütörtök Szóvivői tájékoztató az MSZMP Központi Bizottságának üléséről Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a békéscsabai központú vállalat gyomaend­rődi gyáregységének 170 dol­gozója március elején mun­kásgyűlésen egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy ez év július elsejétől le kíván vál­ni a békéscsabai központtól, és ezt követően önállóan sze­retne dolgozni. Indokul azt hozták fel, hogy a gyoma- endrődiek évek óta nem kap­ják meg azt az anyagi és erkölcsi elismerést, amely őket a megtermelt érték és az elért nyereség arányában megilletné. A tegnap délelőtti sztráj­kot az váltotta ki. hogy pén­teken a gyáregység vezetője felszólítást kapott a vállalat vezetőjétől, miszerint április 15-ei határidővel Gyomaend- rődről szállítsák be azokat a tervdokumentációkat és mű­veleti leírásokat, amelyekből a 2. számú gyáregység dolgo­zik. A levél szerint „a mű­szaki dokumentációhoz mel­Fölmérhetetlen gazdasági és környezetvédelmi ered­mények várhatók attól az el­járástól, amelyet Magyaror­szágon a nitrogén levegőből való megkötésének kísérle­teivel folytatnak. A módszer ismertetésére szervezett ki­helyezett tudományos ülést a Miskolci Akadémiai Bizott­ság agrokémiai bizottsága szerdán Sajóbábonyban, az lékelni kell a gyártási enge­délyeztetéshez készült méré­si jegyzőkönyvek utolsó pél­dányát, minősítő intézmé­nyek, kutatóintézetek által készített jegyzőkönyvek, mi­nősítő bizonyítványok, to­vábbá a műszaki fejlesztés során eltérő céllal készült dokumentációk teljes anya­gát.” Mint Porubcsánszki Sán­dor, a gyáregység szakszer­vezeti főbizalmija elmondta, az említett levél — érzése szerint — a gyomaendrődiek önállósodási törekvésének megakadályozását szolgál­ja. Ezen háborodott fel a gyáregység kollektívája, s e hét hétfőjén szakszervezeti bizalmi gyűlésen a kollektí­va véleménye alapján úgy döntöttek, hogy szerdára kétórás figyelmeztető szrájk- kal igyekeznek a vállalat igazgatója, valamint a me­gyei tanács illetékesei és az SZMT értésére adni szándé­kukat. Észak-magyarországi Vegyi Művekben. Pacsay Ágoston, a Philaxia Vegyészeti Gyár üzemvezetője számolt be ar­ról, hogy Pest megyében né­hány termelőszövetkezet kí­sérleti jelleggel több száz hektáron eredményesen al­kalmazza a Philaxia fermen­tációs oldatát, amely lehető­vé teszi, hogy a szántófölde­ken termelt növények a le­A sztrájk kezdetekor te­lexen értesítették a fenti in­tézmények és a vállalat ve­zetőjét, ám déli 12 óráig csupán a sajtó képviselői je­lentek meg Gyomaendrődön. 12 óra előtt néhány perccel a vállalat igazgatója, dr. Moskovits Sándor telexen értesítette a gyomaendrődie- ket, hogy délután 2 órára munkásgyűlést hív össze. Eben már csak a délutáni műszak dolgozói vettek részt. A vállalat igazgatója felszó­lalásában hosszasan ecsetelte a gyomaendrődiek szándéká­nak értelmetlenségét,'s ezzel érthetően nem aratott osztat­lan tetszést. Az időközben a helyszínre érkező Murányi Miklós, a megyei tanács eV nöke a munkásgyűlésen töb­bek között úgy nyilatkozott, hogy tűrhetetlen, miszerint a vállalat vezetése hosszú ide­je nem tudja megoldani ezt a már-már elmérgesedő helyzetet. A megyei tanács elnöke úgy vélte, hogy a vál­lalat kettéválásával mindkét fél csak jól járhat. Murányi Miklós hozzászólását a mun­kásgyűlés résztvevői nagy tapssal fogadták. A munkásgyűlés végén — Szujó Zoltán gyáregységve­zető jelenléte nélkül, aki egyébként Budapesten hiva­talos ügyben tartózkodott — úgy döntött a vállalat veze­tője, hogy e témában e hét péntekjére küldöttgyűlést hív vegő nitrogéntartalmát köz­vetlenül hasznosítsák. Ezzel a műtrágyázásnál olcsóbb, gazdaságosabb és környezet­kímélő lehetőséget kínálnak a termésátlagok növelésére. A fermentálással előállított és a talajra juttatott bakté­riumok segítségével felesle­gessé válik a műtrágya hasz­nálata. Az új eljárásnak, gazdasá­gossága mellett, környezetvé­delmi jelentősége is figye­lemre méltó, hiszen a felszín alatti vizek elnitrátosodását éppen a mezőgazdaság foko­zott műtrágya-felhasználása okozta. A Központi Bizottság ülé­sét követően Major László, a párt szóvivője az MTI mun­katársának elmondta: a tes­tület lényegében saját mun­kamódszerével, stílusával foglalkozott ezen a tanács­kozáson. Rendkívül önkriti­kus volt a munkabizottság beszámolója, amelyet Grósz Károly terjesztett elő. Ebből kitűnt, hogy a pártértekezlet után eufórikus periódus kö­vetkezett be, azonban mint­ha az új pártvezetés, s ma­ga az MSZMP is elveszteget­te volna az időt. Az első hó­napokban dinamizálni lehe­tett volna a párttagság töme­geit, s még inkább megerő­síteni a politikai munkát. Ez vissza nem térő alkalom volt. Azóta Magyarországon felpörögtek a politikai ese­mények, s a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kom­munisták egy része értetle­nül fogadta a gyors mozgást, zavarodottság mutatkozott soraikban, és ez párton be­lüli tényezőkkel is magya­rázható. Ilyen eseménysoro­zathoz nem szokott a párt­közvélemény. sokkolóan ha­tott rá mindaz, ami végbe­ment az országban. Az alter­natív szervezetek megjelené­se éppen úgy, mint a nem egyszer ellenséges támadás, amely a pártot, a kommunis­tákat is személyükben éri. A Központi Bizottság arra tö­rekszik, hogy az MSZMP minél előbb magára találjon, kijusson abból a politikai, ideológiai és szervezeti gon­dokkal küszködő periódus­ból, amelyben ma van. Mi­ként a beszámoló megállapí­totta: a megújulás jelei már tapasztalhatók. Lesz újfajta egység, s a párt annak szel­lemében készül majd fel a választásokra. A pártvezetés személyi összetételének változásáról szólva a szóvivő leszögezte: nem egyes csoportok követe­léseinek akart eleget tenni a Központi Bizottság, amikor változtatásokat határozott el, s önkritikusan szólt saját munkájáról, kritikusan az előző Politikai Bizottság te­vékenységéről. Nem bizonyos csoportok kritikái éhségét kívánta csillapítani, hanem az volt a célja, hogy ütőké­pesebbé tegye a pártvezetést, s ezzel offenzívába lendítse a párttagságot, amennyiben a Szeghalmon a városi mű­velődési és ifjúsági központ május elsejétől kiválik a Gameszből, és az önálló gaz­dálkodás útjára lép, hatá­rozta el a városi tanács végrehajtó bizottsága, ami­kor a márciusi ülésén elfo­gadta Szili Gézának, az in­tézmény igazgatójának ké­relmét. — Milyen tapasztalatok késztették erre a lépésre? — érdeklődtünk Szili Gézától. — Elsősorban az vezérelt, hogy ne a Gamesz szabja meg, hogy milyen karban­tartást, felújítást végezzünk el. Hogy itt mire van szük­ség, azt mi tudjuk a legjob­ban, akik itt dolgozunk. De, hogy lépésünk indoklása­ként konkrét példára térjek! Február közepén egy ma­gánbeszélgetés során tudtam meg, hogy tavaly december 28-án a helyi áfész 20 ezer forintot utalt át az ifjúsági és úttörőház részére. Erről minket a Gamesz nem ér­tesített. Egyébként a pénzt később megkaptuk. — Pontosan milyen érvek szóltak az önállóság mel­lett? — A Gameszon belüli gazdálkodásnak az az elő­nye, hogy nagyobb váratlan kommunisták döntő része egyetért ezekkel a változta­tásokkal. A hangsúly tehát az offenzívabb politikán van, amely ebből majd kö­vetkezik, s amely nyomán várhatóan eredményesebb munkát végez a testület. A Központi Bizottságba történt kooptálásról, a Po­litikai Bizottság újjáválasz- itásáról elmondta: a jelölő- bizottsággá átalakult mun­kabizottság több száz em­bert hallgatott meg a me­gyékben, Budapesten, a me­gyei pártbizottságok képvi­selőivel, s a Központi Bi­zottság szinte minden tag­jával konzulitáilf a két tes­tület munkamódszeréről, munkastílusáról, s az ennek javításához szükséges sze­mélyi feltételekről. A ta­pasztalatok, s a többségi vé­lemény alapján úgy látta jó­nak, hogy kilenctagú, opera­tívabb Politikai Bizottságot válasszanak. E kilenc tagra ugyancsak több száz kom­munista részvételével kiala­kított javaslatot terjesztett a Központi Bizottság elé. A listán szerepeltek olyanok is, akik szakmai munkájuk, egyéb elfoglaltságuk miatt nem vállalták a jelöltséget. A testület végül is titkos szavazással döntött a Köz­ponti Bizottságba kooptált tíz új tagról, majd az új Politikai Bizottságról. A szó­vivő hozzátette: a régi Po­litikai Bizottság — a főtit­kárral az élen — előzőleg beadta lemondását. A szava­zólistára így főtitkárjelölt is került, és egyhangúan ismét Grósz Károlyt választották meg erre a tisztségre. A Po­litikai Bizottságba a hét korábbi tagon kívül két új tag került be: Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bi­zottsága és Vastagh Pál, a Csongrád Megyei Pártbizott­ság első titkára. A PB két új tagjával kap­csolatban Major László — a jelölőbizottság véleményé­nek ismeretében — elmond­ta: Vastagh Pál népszerű­ségnek örvend Szegeden és megyéjében is. Ennek kö­szönhette annak idején a politikai megmérettetést és megyei első titkári megvá­lasztását is. A közéletbe szó­kimondó stílusával, őszinte­ségével r obbant be ; nagy kiadás esetén — más intéz­ménytől elvonva — pénzt tud előlegezni számunkra. Ugyanakkor mindig bizony­talan vagyok amiatt, hogy a „nagy zsákba” bekerült nye­reségünk visszajut-e hoz­zánk? A jelenlegi rendszer­ben követhetetlen a pénz mozgása. Sohasem tudjuk, hol tartunk a költekezésben, azaz, csak úgy, hogy a Ga­mesz mellett mi is külön ve­zetjük a bevételeket és a kiadásokat. Az önállósággal majd megszűnik ez a két­szeres könyvelés. Jellemző, hogy még mindig nem ké­szült el az 1988. évi zárá­sunk. A tanács a költségve­téséből a művelődési köz­pont fenntartására egymillió 646 ezret irányzott elő. A Gamesz még ma sem tudja megmondani, hogy ebből mennyit költöttünk el. ök csak azt számolják, össze­sen mennyit kapnak kézhez, ezt intézményekre nem bont­ják le. Az önálló gazdálko­dás mellett szól más érv is. Ha a tanács által előirány­zott pénz valóban a rendel­kezésünkre áll, akkor ezt év közben esetleg meg tudjuk forgatni. — Az önálló gazdálkodás­hoz gazdasági vezető szük­séges ... rokonszenv övezi környeze­tében, s számosain megis­merhették már a képernyő­ről is. Jelölésében az is köz­rejátszott — hangsúlyozta Major László —, hogy mivel a párt tagsága sem csak Bu­dapestre korlátozódik, jó, ha a testület munkáját vidéki vélemény is segíti, amelyet a megyei első titkár tolmá­csol. így most már két me­gyei első titkár van a testü­letben: Hámori Csaba, aki Pest megyét is képviseli, s Vastagh Pál Csongrád me­gyéből. A budapesti kommu­nistáik képviselője hagyomá­nyosain jelen van a legfel­sőbb irányító testületben: Jaissó Mihály is megkapta a bizailmat. A most kialakult lista ér­zékelteti a sokszínűséget, és azt is, hogy ez a csapat ké­pes lesz arra, hogy a követ­kező hónapok politikai küz­delmeiben helytálljon, s ön­bizalmat adjon a párttag­ságnak — hangsúlyozta a szóvivő, majd a továbbiak­ban a Politikai Bizottságból kimaradt személyiségekről is szólt. Berecz János továbbra is felügyelő titkára a társa­dalompolitikai osztálynak, amely a Központi Bizottság egyik legnagyobb osztálya. Lukács János pedig más megbízatásra készül,' de ad­dig is részt vesz a KB párt- politikai osztályának irányí­tásában. A szóvivő kitért arra is: az ülésen — bár rövid idő­re — megjelent Kádár Já­nos, a párt elnöke, aki úgy érezte, hogy számot kell ad­nia a testületnek arról, miért nem tud hosszabb ideje ak­tívan részt venni a Közpon­ti Bizottság munkájában. Mint elmondta, egészségi ál­lapota miatt orvosai nem javasolják, hogy tevékenyen közreműködjön a testület ülésein. A szóvivő végül hangsú­lyozta: a Központi Bizottság vállalta azt, hogy a lehető­ségek határáig nyilvánossá teszi a párt munkáját. Azon­ban nincs olyan politikai szervezet, amely saját belső szervezeti, személyi ügyeit ne zárt ülésen tárgyalná. — Ha a jelenleg be nem töltött állások bérét össze­vonjuk, megfelelően kép­zett gazdasági vezetőt tu­dunk alkalmazni. — Miért támogatta a vá­rosi tanács művelődési és sportosztálya a művelődési központ kérelmét? — kér­deztük Jámbor Ernő osztály- vezetőtől. — Az intézmény már az előző években is túlteljesí­tette bevételi tervét. Ez a plusz pénz visszakerült a Gameszhoz, és ott használ­ták fel, mégpedig arra, ami­re a leginkább szükségesnek látták, hiszen mindig akadt valami terven felüli kiadás. — Mit vár a művelődési osztály az önállóságtól? — Növekszik az intézmény vezetőjének a felelőssége, ö dönti el, hogy milyen ren­dezvényeket érdemes szer­vezni. Az ösztönző hatás miatt arra számítunk, még több bevételt érnek el. Jövőbe látó képesség hí­ján mit mondhatnánk a népművelés „szegény legé­nyének”, aki néhány hamu- basült forinttal útra készül, hogy egyedül küzdjön meg a pénztelenség hétfejű sárká­nyával? Csupán ennyit: — Sok szerencsét! m. 1. össze. Hornok Ernő Tudománvos szenzáció: nincs szükség műtrágyára Városi művelődési és ifjúsági központ, Szeghalom Felelősséggel az önállóságért

Next

/
Thumbnails
Contents