Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-06 / 80. szám
IgHîWkftM 1989. április 6„ csütörtök O Esténként néha közös játékra is jut idő Fotó: Kovács Erzsébet Mindenki tudja, mekkora felelősség a gyereknevelés. Gyakorló anyukáknak-apu- káknak nem kell bizonygatnom, mennyi feszültséggel, lemondással, izgalommal, átvirrasztott éjszakával jár, míg az újszülöttből érett felnőtt lesz. Egy-két gyerek nevelése is embert próbáló feladat, hát még öté. Márpedig voltak, vannak és lesznek szülők, akik elég erőt éreznek magukban ahhoz, hogy létrehozzanak, összetartsanak egy nagy családot. Ilyen ember Szász Andrásné, aki — amellett, hogy férje halála óta egyedül neveli öt gyermekét — még nővére fiát-lányát is magához vette. Hogyan él, milyen hétköznapi gondok-* kai birkózik ez az immár nyolctagú közösség? — erre voltunk kíváncsiak. * * * Csupán egy hónapja költözött Békéscsabán a Jókai utca új háztömbjének egyik első emeleti lakásába a Szász család, de lassan mindenki megtalálja helyét a 80 négyzetméteren. A kisebbek vacsoratájt leginkább a konyhában szeretnek sündörögni. Laci és Peti most is onnan szaladnak az előszobába, hangos csókolommal fogadnak, bemutatkoznak, betessékelnek. A nagylá- riyok, Móni és a szöszi Klári 'kikukkantanak szobájukból, s a csitrik kíváncsisá-. gával mustrálgatnak. Kletten hiányoznak: Évi, aki a 611. sz. szakmunkás- képző végzős kötőipari tanulója, gyakorlaton van. A nyolcadikos Bandi a fénye- si nagymamának segít: kertészkedik, nyulakat nevel. Szereti a falusi életet, ezért is jelentkezett a békési mezőgazdasági szakközépiskolába. Körülülni nem tudjuk a konyha aprócska asztalát, így a kisebbek az étkező díványán telepednek le. Ez a hely egyébként anyu alvóhelye. A nagyszoba a három lány kényelmes birodalma (itt a színes tévé is), a szélső szoba a három fiú-, a legkisebb lakóhelyiség egyedüli gazdája pedig a 17 éves Gyuri, aki már pénzkereső tagja a családnak. — Nemrég költöztünk a Lencsésiről, s még nem találtuk meg mindennek a helyét — szabadkozik Szász- né, Emília, aki alacsony termetével, fiatalos arcával- frizurájával alig tűnik felnőttebbnek lányainál. Kedves, nyugodt vonásait nem tették megtörtté az elmúlt évek tragédiái. Egy éve halt meg az öt gyerek édesapja, akivel — bár nem éltek együtt — jó kapcsolatban voltak. Nemrég távozott nővére is az élők sorából, s természetesnek vette, hogy nagykorúságukig ő neveli Gyurit és Klárikát. * * * Minden családnál gond az idő- és pénzbeosztás, hát még ott, ahol hét gyerek ellátását kell megoldani, programját összehangolni. Szászéknál ez nem történik nagy hűhóval. — Reggel ötkor kelek, fél hatkor ébresztem Gyurit, Évit, reggelit készítek, aztán elindítom a kicsiket iskolába — sorolja a mama. — Én fél 8-ra járok a víz- és csatornamű vállalathoz, ott dolgozom már húsz éve. Bár közben kilenc évig voltam gyesen, sosem szakadtam el a munkahelyemtől, ahol számlázó vagyok. Soha nem éreztették velem, hogy rám nem lehet úgy számítani, mint a többiekre. Postán kiküldték a szakszervezeti segélyt, minden nyáron vállalati üdülőben nyaraltunk, s most a költözéskor is segítettek. — Hogyan jönnek ki anyagilag? — a kényes kérdés nem zökkenti ki nyugalmából a családfőt. — Nem panaszkodom. A fizetésem, az árvaellátás ösz- szege, a családi pótlék — no és mellékfoglalkozásom is van — elegendő a megélhetésünkre. Nagyon szeretnék egy autót, de erre egyelőre nem gondolhatunk. Az autó említésére megbolydul a kis csapat. Móni kis Polskit szeretne, Petinek a Lada tetszik. Aztán azon törik a fejüket, talán inkább egy kisbusz kéne, hogy mindnyájan beleférjenek. A gyerekek igazán helyesek, közvetlenek, s anyu dicséri őket önállóságukért. — A múltkoriban pár napos törökországi útra mentem, s bizony kicsit izgultam: hogyan boldogul a család? A lányok mostak, főztek, rendben tartották a lakást, a fiúk ' bevásároltak — egyszóval remekül helytálltak. A Szász család élete sem csak hétköznapokból áll. A nagyobbak szombatonként diszkóba járnak, persze szigorúan csak együtt. A fiúk a horgászás szenvedélyének hódolnak; van, aki rajzol, sportol, s mindannyian szeretik a könyveket. De azért az a legjobb, ha a szép, új lakásban valamennyien együtt lehetnek ... G. K. ...amerre az út- és gázhálózat kanyarog Orosházán Oda megyünk lakni... Az MDF orosházi Táncsics Mihály csoportjának nyilvános vitaestjén az egyik hozzászóló — többek között — felvetette: „Orosházán különös módon kanyarog a gázvezeték. Az is különös, hogy az a terület nyerte el a megyei tanács új pályázatát, ahol a volt tanácselnök lakik.” Szóba került továbbá, hogy különböző összegeket kell fizetni az önerős útépítés hozzájárulása címén. Hogyan lehetséges ez? A felvetésekkel és a kérdésekkel megkerestük Takács Antalt, az Orosházi Városi Tanács műszaki osztályának vezetőjét: — Ami a városban folyó gázvezeték építését illeti, arról elmondható, hogy igen sokfelé kanyarog, hisz Orosháza utcáinak 90 százalékában már megépült a vezetékhálózat — lakossági önerőből. A peremkerületekben még nincs gáz; részben azért, mert a lakosság nem kérte, részben a műszaki feltételek elégtelensége (védőtávolság hiánya) miatt. — Az útépítésekkel kapcsolatban felmerültek anyagi természetű kérdések is ... — Az útépítés — szemben a gáz- és vízvezeték létesítésének költségeivel — sokkal nagyobb anyagi ráfordítást igényel. A megyei tanács 1983-tól pályázati feltételeket biztosít az önerős útépítésekhez. — Melyek ezek a feltételek? — Az útalap előzetes elkészítése kizárólag a lakosság anyagi hozzájárulásával és társadalmi munkájával valósítható meg. A hozzájárulás összege utcánként változó. Függ az út szélességétől, az alap minőségétől és vastagságától. Forintban eddig ez 8 ezer 600 és 18 ezer 600 forint között mozgott. Az elkészült útalapok lezárásához a megyei tanács is nyújt támogatást. 1988-ban hét pályázatot küldtünk be, melyből öt nyerte el ezt a hozzájárulást: a Fürdő utca egy szakasza a Vasvári Pál utcával, a Mező utca egy szakasza az Illyés Gyula utcával, a Teleki, a Nyár és a Kerek utcák. Ezek együttes hossza 2,2 kilométer. — Nem esett még szó a volt tanácselnök körzetéről ... — Ott is többéves társadalmi munkával, anyagi ráfordítás nélkül készült el az útalap a Fürdő és a Vasvári Pál utcákban. Az Illyés és a Mező utcákban 1987. év végén a tömegesen épült új családi házak tulajdonosai kezdeményezésére és befizetésére indult az útalap építése. — Orosháza belterületi úthálózatának összes hossza 167 kilométer, melyből 41 százalék burkolt. Vannak-e még újabb orosházi pályázók? — Több utcánk van még „versenyben”, de a megyei tanács útpályázati alapja is véges, hiszen a megye más települései szintén hasonló módon pályáznak. Az eredményeket tekintve úgy gondoljuk. hogy a lakosság ennek ellenére ezután is ösz- szefog, s az érintettek többsége (a kezdeményezők, akik eddig is önként viselték a beruházások terheit) nem osztja — mint ahogy a tanács jelenlegi vezetése sem osztja — az MDF hozzászólójának e témával kapcsolatos véleményét.- Csete Tanácskozott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) Az elfogadható szociális biztonság a gazdasági és politikai szerkezet átalakításának, a felesleges konfliktusok és megpróbáltatások csökkentésének, a társadalmi béke megőrzésének feltétele. Egyetért azzal, hogy az elgondolásokat a szakmai és érdekképviseleti fórumok vitáját követően — még ebben a félévben — terjesszék a Központi Bizottság elé. A testület megtárgyalta az MSZMP egyházpolitikájának tanulságait, és állást foglalt megújításának feladatairól. A párt — a megváltozott társadalmi, politikai viszonyok között — az önálló és független egyházakkal új tartalmú együttműködést kíván kialakítani. Az MSZMP- nek az a célja, hogy a vallásos emberekkel széles körű összefogást alakítson ki. Fontos, hogy ez továbbra is stabilizációs tényezőt jelentsen társadalmunk számára. A Politikai Bizottság javasolja, hogy a magyar kormány ennek jegyében folytassa tovább egyházpolitikai tevékenységét. Kezdeményezi, hogy a lelkiismereti szabadságról és a vallások szabad gyakorlásáról alkossanak törvényt. Ennek politikai elveire a testület ajánlást tett. A Magyar Nők Országos Tanácsa elnöke tájékoztatta a testületet a nők és a nőmozgalom helyzetéről. A Politikai Bizottság szükségesnek tartja a Központi Bizottság 1970. február 18—19- ei, a nők politikai, gazdasági, szociális helyzetével foglalkozó határozatának felülvizsgálatát. Felkéri a Magyar Nők Országos Tanácsát, hogy az MSZMP-vel és más társadalmi szervezetekkel együttműködve dolgozza ki a nőmozgalomnak a megváltozott politikai feltételekkel összhangban levő új formáit és eszközeit. E közös álláspont kialakulásától függően támogatja az országos nőkonferencia összehívását. A Politikai Bizottság egyebek között hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. Szóvivői tájékoztató Kora este, az ülést követően Major László, az MSZMP szóvivője, Kovács Imre, az MSZMP KB gazdaság- és szociálpolitikai osztályának vezetője és Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese sajtótájékoztatón fűzött kiegészítést a megtárgyalt napirendekhez. Kovács Imre kiemelte: az elosztáspolitika újbóli megfogalmazását leginkább az indokolja, hogy piacgazdaság körülményei között megváltozik az állam szerepe a lakossági jövedelmek elsődleges elosztásában. Olyany- nyira, hogy nem is célszerű ennek rendszerét a jövőben elosztáspolitikának nevezni, mert a jövedelmek elsődleges elosztása a piacon történik. Az állam a jövőben az adóztatás és a szociálpolitika útján befolyásolhatja a lakossági jövedelmeket. A piacgazdaság megteremtéséig tartó átmeneti időszakban azonban bizonyára lesznek olyan rétegek, amelyek saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerülnek, róluk az államnak a szociális biztonság megteremtésével kell gondoskodnia. A megélhetés fő forrása továbbra is a munka lesz, a munkához való jog alapvető fontosságú marad, ám hangsúlyozni kell a hatékony foglalkoztatás jelentőségét — mondotta Kovács Imre. A szociálpolitika korszerűsítéséről szólva az osztályvezető utalt arra, hogy kétféle megoldás ígérkezik. Az egyik a jelenlegi rendszer „kiigazítása”, a másik pedig, hogy a legrászorul- tabbaknak az eddigieknél érzékelhetőbb segítséget nyújtson a szociálpolitika, így az idősék, a pályakezdők, a munkanélküliek és a halmozottan hátrányos helyzetűek támogatása bizonyos átcsoportosításokkal valósulhat meg, ám ez egyes rétegeket kedvezőtlenebb helyzetbe hozhat. A témát egyébként még ebben a félévben napirendre tűzi a Központi Bizottság. A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az elosztáspolitika, valamint a szociálpolitika és az egészségügy megújítását célzó munkálatokat fel kell gyorsítani. Az elképzeléseknek már ez év második felében koncepcióvá kell alakulniuk, hogy beépülhessenek az MSZMP választási programjába. Újságírók kérdéseire válaszolva Kovács Imre szólt a nyugdíjrendszer korszerűsítéséről is. Véleménye szerint 1990. január 1-jétől még nem lehet bevezetni a régóta tervezett, a jelenleginél rugalmasabb megoldást. Utalt arra, hogy a társadalombiztosítás formailag már ma is külön alapként működik. A cél, hogy a jövőben ténylegesen gazdálkodjon, ha kell, bérházakat tartson fenn, fektesse olyan vállalkozásba a pénzét, hogy az minél gyorsabban minél nagyobb jövedelmet eredményezzen. Sarkadi Nagy Barna a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény alapelveiről adott rövid tájékoztatást. Mint mondotta, demokratikus jogállam aligha képzelhető el az emberi szabadságjogok, ezen belül a világnézet szabad megválasztásának törvényi biztosítása nélkül. A jövőben minden tekintetben el kell választani — ám nem elszigetelni — az egyházakat az államtól: az állam ne avatkozzék az egyházak belső ügyeibe, az egyházak pedig ne vállaljanak állami, közhatalmi funkciókat. A jövőben — néhány kivételtől eltekintve — megszűnik az előzetes állami véleményezés az egyházi tisztségek betöltése előtt. Lehetőség lesz az 1951-ben feloszlatott szerzetesrendek újjáalakítására is. A készülő törvény fontos alapelve az egyházak és felekezetek egyenlőségének deklarálása. Változik a jövőben alakuló felekezetekhez való viszony abban is, hogy a jövőben kizárólag állami elismerésről, nem pedig engedélyezésről lehet szó. Ennek feltétele pedig az lesz, hogy a felekezet fogadja el az alkotmányt. Az elismerés — hasonlóan az egyesületekhez — a bírósági bejegyzéssel történik meg. Az elképzelések szerint az egyházak közhasznú tevékenységéhez nyújtott állami támogatás a jövőben nem csökkenhet, sőt inkább növekednie kellene. Az elnökhelyettes kitért arra a március 15-én is hangoztatott követelésre, hogy szűnjön meg az Állami Egyházügyi Hivatal. Véleménye szerint a jövőben — a nagyobb önállóság és függetlenség következtében — szélesedik az egyházak tevékenysége. Ez határozza majd meg azokat a feladatokat, amelyek ellátására a kormány megfelelő intézményt hoz létre. Az másodlagos, hogy ennek mi lesz az elnevezése. Major László egy kérdésre válaszolva elmondta: különböző elképzelések vannak arról, hogy az MSZMP-nek meg kell újítania viszonyát a vallásos hívők tömegéhez, bennük szövetségest kell találnia, másrészt a párttagokra vonatkozó korábbi szigorú kötöttséget is oldani kell. Arról még nem született döntés, hogy a párttagság alapvető kritériuma a világnézet. avagy a politikai azonosulás lesz-e a jövőben. Kitért arra, hogy a Pozs- gay Imre vezette történelmi albizottság segítségére lehet az állami szerveknek olyan dokumentumok felkutatásában is, amelyek tanulmányozása megkönnyíti az egyházak elleni koncepciós perek felülvizsgálatát. Egy kérdésre válaszolva Major László elmondta, hogy az MSZMP főtitkárának kárpátaljai látogatása nem szerepelt a Politikai Bizottság napirendjén. Nyílt levél az MSZMP tagságához Megalakult az Élelmiszergazdasági és Falusi Ifjúsági Szövetség (ÉFISZ) ! Szervezetünk a kistelepüléseken élő, az agrárgazdaságban, annak feldolgozóiparában, a víz- gazdálkodásban, az ehhez kapcsolódó ágazatokban dolgozó fiatalok érdekeit képviselve ifjúsági politikai szervezetként az MSZMP-vel kíván stratégiai szövetségre lépni. Az MSZMP által meghirdetett platformszabadság elvéhez igazodva a párton belüli nyíltan meghirdetett nézetek közül azokat támogatjuk, amelyek egy demokratikus és emberközpontú társadalom elérését tűzik ki célul. Azt várjuk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártban a reformelkötelezett párttagok nyílttá és szervezetté tegyék reformmozgalmukat. Elhatároljuk magunkat a párton belüli társadalmi haladást akadályozó politikai tényezőktől, a reform halogatóitól, a társadalom meglévő problémáira diktatórikus választ kínáló csoportjaitól. Követeljük a Magyar Szocialista Munkáspárt radikális tisztújítását a Politikai Bizottságban, a Központi Bizottság apparátusában és testületében, a területi és megyei apparátusokban és testületekben, az alapszervezetek vezetőségeiben. Csak így teremthető meg a reformpárti cselekvési egység. Igényeljük, hogy a párt konkrét, az ifjúság számára elfogadható politikai programot hirdessen, és teremtse meg megvalósításának feltételeit. Az MSZMP-vel együttműködésre törekszünk a következő kiemelt társadalmi kérdések megoldásában : — N kistelepülések hátrányainak felszámolása érdekében önkormányzati elven működő közigazgatást kell kialakítani, amely része egy hosszú távú településfejlesztési programnak. — A szektorsemlegesség elvén alapuló, a piaci viszonyoknak megfelelő, va- gyonérdekeltséget célzó agrárpolitika kialakításáért szállunk síkra. — Radikális oktatási reformot követelünk, amelyben igényeljük részvételünket, ezen belül kezdeményezzük egy olyan ÉFISZ kollégiumi hálózat kiépítését, amely a magyar kollégiumi hagyományokra építve érdemben hozzájárul egy közéleti szerepet tudatosan vállaló szakértelmiség képzéséhez.
