Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

1989. április 29., szombat NÉPÚJSÁG Fórum a főiskolán Miért állnak meg a reformok a megyehatárnál? Vannak-e egyáltalán re­form folyamaink Békésben? Léptünk-e előre az utóbbi időben? Eljutnak-e a főváro­si belpolitikai szellők két­száz kilométerre, képesek-e a megyeszékhely állóvizét felkavarni, a kisebb telepü­lésekről nem is beszélve? Az MSZMP, az MDF, a KISZ, azaz Demisz és a Fidesz kép­viselői mondták el vélemé­nyüket ilyen és ehhez ha­sonló, jelenünket meghatáro­zó és jövőnket eldöntő kér­désekről a békéscsabai főis­kolai napok keretében meg­rendezett szerdai fórumon. Új ember — új csapat? Egyenes beszéd jellemezte a hozzászólásokat, amelyek nem voltak udvariaskodóak, de vagdalódzóak sem. Sok­kal inkább megalapozottak, meggyőzőek. S még valami: nem annyira a hely szelle­me, hanem az időponté nyomta rá bélyegét a talál­kozóra. Mert ugyebár egy fő­iskola tantermében politi­zálni összejövő tanároktól és hallgatóktól az ember több lendületet, szenvedélyt, na­gyobb aktivitást, elszántsá­got várna, még szélsőségeket is eltűrne. Itt és most azon­ban a közeli megyei pártér­tekezletre hangoltak a részt­vevők. Azt fejtegették, hogy vajon mi várható, melyek a reális kilátások Békés me­gyében — április 29. után. Számottevő vagy csak for­mális hatalom az MSZMP megyei első titkára a több­pártrendszerben? S milyen esélyeket teremthet a re­formnak az „új ember — új csapat"-ával? Nem éppen derűlátó nyi­latkozatokat hallottam. Többnyire azt hangsúlyoz­ták a hozzászólók, hogy nem várnak lényeges változást. Indokaik a városi pártérte­kezletre és a megyei előké­születeire vonatkoztak; no meg arra, hogy a helyi ve­zetők keveset tehetnek a mai szervezeti viszonyok között. Szokolay Zoltán például „helyb'enzajlásnak” nevezte a megyehatáron belüli álla­potokat, s kiemlete, hogy a reform fogalma mára deval­válódott. „Az a kevés, ami történt, az a fővárosra korlá­tozódik, ott is a magasabb szintekre. Mire egy újítás el­jut a megyeszékhelyre, ré­gen értelmét veszítette. Bu­dapesten elindult valami, de az aprófalvakban a Kádár­korszak folytatódik” — mondta az MDF képviselője. A megye gazdasága, akár­csak az országé, egyre rom­lik, miközben a lakosság már-már a tűrőképesség ha­tárait döngető terheket kény­szerül cipelni. Terjed a sze­génység, a létbizonytalan­ság, fokozódik a jelenleg is nagy lemaradás hazánk fej­lettebb, szerencsésebb vagy jobban irányított vidékeitől. Ezekről a gondokról is töb­ben fejtették ki véleményü­ket. Volt, aki így fogalma­zott: „A nyilatkozatok, a programbeszédek felvirágzá­sa jellemzi korunkat, és saj­nos, nem a tetteké!” A kistelepülések súlyos visszamaradásáért kemény bírálat érte a megyei sajtót is. Mint elmondták, azt a tájékoztatást, amelyet kizá­rólag a megye napilapja vi­hetne el az emberekhez, nem pótolhatja sem a televízió, sem a rádió, sem a központi újságok. Fontos szempont­nak tartottam, hogy szó esett a tömegtájékoztatás és a po­litika emberközeliségéről; pontosabban arról, hogy egyik sem felel meg ennek a sorsdöntő követelménynek. „A Népújság legyen az, ami a neve: a nép lapja! Egy me­gyében elegendő egyetlen napilap, de annak független­nek kell lenpie. nem tartoz­hat pártirányítás alá” — hangzott az egyik érvelés. Pálya, ahol nem lehet kívül maradni Az ifjúsági szervezetek képviselői egyetértettek ab­ban, hogy nincs elmozdulás. nincs esélye a reformnak Békés megyében. S hogy alapvető szervezeti átalakí­tás nélkül elképzelhetetlen bármiféle politikai változás. Krausz Tamás kiemelte, hogy a Demisz nem akar az MSZMP ifjúsági szervezete lenni, önkritikusan elmond­ta, milyen nehéz olyan kö­zegben politizálni, ahol (a fiatalok között) nagyon ke­vesen képesek és hajlandók erre. Fülöp Zoltán hozzátette ehhez: „A korábbi politikai vezetés leszoktatta az ifjúsá­got a politizálásról, de még a gondolkodásról is.” A Fi­desz jelenlegi helyzetéről azt mondta, hogy tulajdonkép­pen „megtűrik, de nem hív­ják meg olyan alkalmakra, ahol döntéseket hoznak, te­hát lényegében nem szólhat­nak bele semmibe”. A sajtó pedig úgy tünteti fel szerin­te a Fideszt, mintha nem lenne eléggé készséges az együttműködésre a társszer­vezetekkel. „Míg néhányan elrefor- merkedünk, a többség hall­gat.” Szokolay Zoltán fogal­mazott így. S valóban, akár a párttagok között, akár az ifjúsági szervezetekben né­zünk körül, az emberek je­lentős hányada nem foglal állást, nem vesz részt „a nagy politikában”. Mert nem érdekli, vagy mert kivár. Vagy egyszerűen úgy véli, hogy nem rajta múlik. Ez utóbbiak már a saját gondo­lataim; talán azért, mert vannak pályák, ahol nem le­het kívül maradni... De ka­nyarodjunk vissza a fórum­hoz! Ott is elhangzott valami hasonló: ha a többség hall­gat, akkor „a főiskola is hi­bás”. A hallgatók, a jövő ta­nítói mozgató erők legyenek! A tanító meg a pap — a fa­luban örök idők óta ők irá­nyították az egész lakossá­got. Olyan lehetőség ez, olyan hatalom, amire fel kell készülni, és amivel élni kell! Dr. Simon Imre a párt mielőbbi két vagy három részre szakadásában lát ki­utat, illetve az így később létrehozható koalícióban. „Nincs annyi megfelelő szak­káder, hogy teljes apparátu­sokat le lehetne cserélni. Így pedig ki vállalja a felelőssé­get?” — vetette fel a kérdést, majd folytatta: „Egy demok­ratikus országban egyetlen melléfogás elég lenne a kor­mányválság kirobbantásá­hoz. Nálunk nem egy ilyen volt, hanem sok: a teho, a valutaszabályozás, az autó­pályadíj. Arról nem is szól­va, hogy vezető politikusa­ink lépten-nyomon egymást cáfolják, egymásnak ellent­mondanak ..." A testületi döntéseknek nincs arca Az alkotmánvozó nemzet- gyűlés életre hívását sürget­te ezek után dr. Simon Im­re, majd a vezetésre alkal­mas személyiségek szerepére tért át. „Vidéken is szület­nek bátor emberek (Király Zoltán, akit visszazártak a pártba), de sajnos nem ez az általános. Az igazi felelő­sök elbújnak a testületi dön­tések mögé. A vezetőknek pedig nincsenek önálló ötle­teik, határozott koncepció­juk, s nem képesek kiválo­gatni saját embereiket... S a szocializmus fő hibája, hogy az alkalmatlan vezető­ket nem lehet kitenni a ha­talomból” — mondta többek között. Felzárkózási, vagy inkább talpon maradási esélyeinket latolgatva, teendőinket számba véve aligha uralkod­hatott el optimista hangulat a fórum résztvevőin. Ahhoz a tények túlságosan erősek: elgyengült gazdaság, méltat­lanul lekezelt kultúra és ok­tatás, romló életszínvonal, eljátszott bizalom. Vagyis a politikai szervezeteknek nincs tömegbázisa, a reform­nak nincs előkészített talaja. Dr. Köteles Lajos a fóru­mot azzal zárta, hogy a főis­kolán reformklubot indíta­nak, ahol havonta egyszer, tehát folyamatosan találkoz­hatnak egymással a külön­böző politikai szervezetek. Ezekre a rendezvényekre meghívják a megyei vezető­ket, hogy „kivallassák" őket szakterületükről. Nyitottak lesznek a fórumok — min­den érdeklődő és minden mondandó számára. Lehet, hogy valami elkezdődik „tö­megbázis és talaj”-ügvben? Niedzilesky Katalin Hová menjünk május l-jén Majális — politikai fórum, sportesemények (Folytatás az 1. oldalról) lovasprogramot szerveznek. Gyopároson az MHSZ szak­osztályai mutatják be bú- vártudomanvukat, s ezen a napon nyit a fürdő. GYULA Az EDÜ jegyében zajla­nak a május elsejei progra­mok. Az ünnep délelőttjén a diákünnepeken szereplő művészeti csoportok adnak műsort a Kohán képtár előtti téren. Tíz órakor a Népkertben Fodorné Birgés Katalin, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára tart rövid ünnepi be­szédet, majd kulturális és sportprogramok következ­nek. MEZŐBERÉNY 30-án este a hagyományos fáklyás felvonulást rendezik a fiatalok, ami után a fő­téren diszkóműsor szórakoz­tatja a résztvevőket. Május l-jén a ligetben 10 órától nagygyűlésre kerül sor, majd gazdag program­mal szolgálnak a rendezők. Lesz kirakodóvásár, családi vetélkedő, ügyességi játékok, és divatbemutató, esti prog­ramként pedig diszkón ve­hetnek részt a pavilonban a varos fiataljai. MEZŐHEGYES Zenés ébresztővel kezdő­dik május elseje, majd 10 órától ügyességi játékokat rendeznek a sportpályán. Lesz focimeccs, dzsessztánc- bemutató, pónilovaglás, ka­rateverseny. Egész napos népművészeti kirakodóvá­sárt tartanak, s este 6 órá­tól utcabálra várják az ér­deklődőket. MF.ZÖKOVÄCSHÄZA Gazdag program várja a fiatal város lakóit. Harmin­cadikén a művelődési köz­pontban 17 órakor „Ügyes kezek a népművészetben" címmel nyílik kiállítás. A fáklyás felvonulás a strand előtti téren tábortűzzel feje­ződik be. Másnap 9 órakor rendezik az ünnepi megnyi­tót a szabadtéri színpadon, majd hét sportágban sport- versenyt tartanak. Lesz ke­rékpáros ügyességi és sakk­verseny, horgászat, lábtenisz. Délelőtt 10-tpl autóbuszos városnézésre invitálják az érdeklődőket, a gyerekek játszóházi programokon ve­hetnek részt, a Szekeres ze­nekar muzsikájára össztánc várja a tánckedvelőket. Dél­után 1 órakor adják' át a sportversenyek díjait. SARKAD Elsején 8 órától három lovas fogat indul hírverő körútra. Az ünnepi program fél 10-kor kezdődik egyórás kulturális ' műsorral, majd kitüntetésátadásra kerül sor az áruház előtti téren. Itt lesz a nagygyűlés is 10.30- kor, melyen Győrfi Károly. a Teszöv megyei titkára szó­nokol. A fogatosok felvonu­lása következik, majd sport- prografnra várják az érdek­lődőket. Délután 2-től ren­dezik meg a már hagyomá­nyos „Május 1. Kupa” elne­vezésű fogathajtó versenyt és lovasbemutatót, melynek eredményhirdetése fél 5 kö­rül lesz. GYOMAENDRÖD A település sajátosságaiból adódóan két helyszínen zaj­lanak a május elsejei ün­nepségek. A gyomai ligetben 10 órakor lesz a májusi be­köszöntő, melyet Jenei Bá­lint tanácselnök tart. Ugyan­akkor az endrődi ligetben Dankó Mihály, a városi pártbizottság első titkára kö­szönti az ünneplőket. Mind­két helyen bemutatót tart a Körös néptáncegyüttes, a he­lyi dzsesszbalettcsoport, fel­lépnek a pávakör énekesei is. Ezután majálison, ügyes­ségi és sportversenyeken szórakozhatnak a város la­kói. SZARVAS 30-án este fél 8-tól a mű­velődési központ elől indul a fáklyás felvonulás, 20 órától a Viki és a Flört együttes koncertjét hallgat­hatják meg. Május l-jén fél 11-kor zaj­lanak a sportpályán a ren­dezvények, 13 órától az Er­zsébet ligetben kerül sor az „Űjságírófórumra". SZEGHALOM Már április 27-én elkez­dődött az ünnepi program azzal, hogy megnyitották Rajki László szobrászművész kiállítását a Sárréti Múze­umban. Április 30-án a vá­rosi sporttelepen reggel 8 órától „Sportol a város” címmel meghirdetett prog­ram várja a mozogni vá­gyókat. A kulturális progra­mok délelőtt 10 órakor kez­dődnek, amikor is a Napsu­gár bábegyüttes az ifjúsági és úttörőházban két mese­darabot 'mutat be a gyere­keknek. Este 21-től 22.30-ig az Exotic együttes koncert­jén vehetnek részt az ér­deklődők. 30-a programja az utcabállal fejeződik be. A május elsejei ünnepsé­geket a hagyományoknak megfelelően a Szabadság té­ren bonyolítják. 10 órakor nagygyűlésre kerül sor, abol Czipper Gyula ipari minisz­terhelyettes mond ünnepi beszédet. Ezután különböző együttesek műsorait nézhe­tik meg az érdeklődők. VÉSZTŐ Május l-jén 10 órakor a Szabadság téri ligetben nagygyűlésre kerül sor, ahol dr. Petrovszki István, az MSZMP KB pártpolitikai osztályvezetője lesz az elő­adó. A nagygyűlés után pe­dig egész napos majálison vehetnek részt a település lakói. Édes anyanyelvűnk — szlovákiai magyar szemmel A magyar nyelv hete al­kalmából dr. Jakab István, a pozsonyi Komensky Tudo­mányegyetem magyar tan­székének tanára tartott elő­adást a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat szer­vezésében a minap délután Orosházán, este Békéscsa­bán. A sokat ígérő cím: Édes anyanyelvűnk, szlová­kiai magyar szemmel — megtette hatását. Szép számmal érkezett hallgató­ság az Orosházi Petőfi Mű­velődési Központba. És nem csalódtunk. Érdemes volt meghallgatni a vendéget. Mivel az esti előadásig még jócskán futotta az idő­ből, alkalmunk nyílt szót váltani dr. Jakab Istvánnal, az elhangzottakról. — Előadásában szólt ar­ról, miként változott a Szlo­vákiában élő magyarság helyzete a közelmúltban? — Szerencsére elmúlt az az idő, mikor bizonygatni kellett létünket. Nálunk, a hivatalos adatok szerint, 500 —600 ezer magyar él. — Nyelvészeti előadást tartott az imént, hadd kér­dezzem hát meg, hol hasz­nálja anyanyelvét, és hol a szlovák nyelvet a szlovákiai magyarság? — A családi életben, a fa­lusi közigazgatásban, az iro­dalomban és a sajtóban anyanyelvükön cserélik ki gondolataikat. Ám a mun­kahelyeken már a szlovák nyelvét használják. — Kivétel gondolom, ha több magyar kerül közvet­len munkakapcsolatba ... — Ez sem ilyen egyértel­mű, hiszen szakmai kérdé­sekben már könnyebben megértetik magukat szlová­kul, s ez sajnos érthető is, hisz’ a szakkifejezéseket e nyelven tanulták. És itt el­érkeztünk az első nyelvé­szeti problémához, az új szavak keletkezéséhez, illet­ve azok magyarra fordításá­nak kérdéséhez. Két lehető­ség van. A rosszabb, ha szóelemek szerint magyarra fordítjuk a fogalmat. Így született a szlovák eredeti­ből az „önkötöző gép” el­nevezés annak idején. E szó, önöknél használatos megfe­lelője a „kévekötő arató­gép” volt. Ugye, nem mind­egy? Ráadásul az egyik lap így, a másik meg amúgy fordította, s így egyszerűen nem értették meg egymást. — Milyen köznapi, nyelv- használati gondokkal talál­kozott még? — A szlovák kölcsönsza- vak használata gyakran elő­fordul. Olyan újonnan ala­kult fogalmak, mint elnök, titkár, könyvelő nehezen gyökereztek meg nálunk ma­gyarul. Nem egy ilyen szót máig is szlovákkal helyet­tesítenek, ilyenek az egyes orvosi kefejezések, vagy a virsli, a mustár, a málna ... Hadd ne soroljam tovább. Tanúi lehetünk a nyelvi el­bizonytalanodásnak is, így lesz az emlékműből műem­lék, a légútiból légi úti, a hajszálrepedésből hajszálér repedés ... Egyes szerzők nyelvjárási szavaikat hasz­nálják, így kerülhet a vezér­cikkbe, hogy „ingyér", hogy „meztéláb”, hogy „lámpá- sos” (mármint a Zsiguli) és társai. — Minden nyelvre jellem­ző az állandó fejlődés, a vál­tozás ... * — Igen, ezert a magyar nyelv változásait, fejlődését, nekünk nyelvészeknek fi­gyelemmel kell kísérni, majd a magunk lehetőségei szerint el kell hintenünk a szlovákiai magyarság köré­ben is. Mindenesetre amit lehet megteszünk anyanyel­vűnk védelme érdekében. — Hogy tudnak lépést tar­tani a magyarországi nyelv- használat változásaival? — Egyrészt a rádión, s a televízión keresztül, más­részt magyarországi lapok járatásával. Én tízet olva­sok rendszeresen, és nem­egyszer publikálok a Nyelv­őrben is. Otthon, Szlovákiá­ban három önálló kötetem jelent meg, melyek címe: „Nyelvünkről nyelvünkért”, „Nyelvünk és mi”, illetve •„Nyelvi vétségek és kétsé­gek”. A Madách Kiadó sze­rencsére készséggel vállal­kozik az ilyen könyvek ki­adására. Köteteimet 1300— 1700 példányban adták ki. — Az anyanyelv védelmé­re más fórumot is találtak? — Több szlovákiai magyar nyelvű lapnak van nyelv­művelő rovata, és a rádió­ban is van egy ilyen rova­tunk. Egyébként a magyar nyelvű lapok főszerkesztői­vel nagyon jó, közvetlen kapcsolatunk van, így raj­tuk keresztül nem egy ak­ciót szervezhetünk nyel­vűink védelmében. A Cse- madok nyelvi szakbizott­ságának — melynek alel- nöke vagyok —, van egy ter­minológiai albizottsága. E bizottság tagjai rendszere­sen figyelik a magyar saj­tót, hogy minden változásra időben reagálhassanak. És ott vannak mindezek mel­lett az előadások, melyeken lehetőségünk nyílik a feltett kérdésekre is választ adni. — Jó egészséget kívánunk munkájukhoz'. Nagy Ágnes Fotó: Veress Erzsi A Hungária Biztosító 1989. május 2-án megnyitja szeghalmi kirendeltségét SZEGHALOM, Május I. út 6. hétfőtől csütörtökig 7.30—16.30-ig, pénteken 7.30—16.00-ig. VÁRJUK KEDVES PARTNEREINKET! GONDOSKODUNK, UHUNGAfílA TEHAT VAGYUNK. nBUTOStTÖ

Next

/
Thumbnails
Contents