Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-29 / 100. szám

NÉPÚJSÁG

Békéscsabai agroker

Egyre nehezebb a mezőgazdasági termékek forgalmazása

A Békéscsabai Agroker Vállalat az elmúlt évben 2,7 milliárd forint forgalmat bonyolított le. Ez a szám mintegy 10 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A vállalat árbevételének 30-35 százalékát a gépforgalmazás, mintegy 25-25 százalékát a műtrágya- és növényvédőszer-eladás adja, míg az egyéb termékek értékesítése az árbevétel 15 százalékát teszi ki. A vállalat nyeresége 1988-ban az előző évi felére esett vissza. Ebben a helyzetben hogyan tervezték meg az 1989-es gazdasági évet? — e kérdésre dr. Balogh József kereskedelmi igazgatóhelyettes válaszolt.

— Az elmúlt évben tapasztaltuk, hogy a vásárlásokkor a vevők pénztárcája a mérce. Sajnos a már hatodik éve tartó aszály miatt jelentősen romlott a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek pozíciója, s ez érződik a különböző vásárlások csökkenésében is. A jövőben szeretnénk szorosabb együttműködést kialakítani a gazdaságokkal. Sajnos ez egyre nehezebb, pedig mindinkább támaszkodni kellene egymásra. A jobb információ- * áramlás ugyanis javíthatja az ellátás színvonalát. Mivel a gazdaságok jó része máról holnapra él, nem tud hosszabb távra tervezni. Pedig nálunk nagyon fontos a tervszerű munka, hiszen már a jövő évi beszerzéseket folytatjuk. Több terméknél már az 1990. IV. negyedévi áruk egy részét is megrendeltük. Persze nem tudjuk, mi lesz ennek a sorsa, hiszen nem ismerjük a valós keresletet. Odáig jutott a mezőgazdasági gépalkatrész- és műtrágya-forgalmazás, hogy még az árengedményes termékeket sem veszik meg minden esetben.

— A közelmúltban nyitották meg Békéscsabán Agrokombi raktáráruházukat. Milyen cél vezérelte a vállalatot, amikor döntött az Új kereskedelmi egység létrehozása mellett!

— Ez a beruházás alig több mint négy hónap alatt készült el, és több mint tízmillió forintba került. A mezőgazdasági nagyüzemek mellett a kistermelők igényeinek kielégítésére törekszünk. Ezt szolgálja a mintegy húszmilliós árukészlet is. Nagy előnye ennek az áruháznak, hogy együtt van a gép, a műtrágya, a növényvédő szer, valamint az alkatrész is. Különösen a kisüzemek mezőgazdasági kisgépeinek alkatrészellátása akadozott korábban. Ez az új áruház igyekszik kielégíteni az igényeket.

— Ügy hallottam, megyei kereskedőház létesítését szorgalmazza a Békéscsabai Agroker. Hogyan áll pillanatnyilag ez a téma?

— Sajnos elég nehezen áll össze ez a dolog. Mezőgazdasági vertikációs alapon nyugvó együttműködést lehetné megvalósítani. Vannak társvállalatok, amelyeket megkerestünk az ötlettel és támogatják elképzeléseinket. Az egész mozgatórugója az lehet, ha megtaláljuk a közös érdekeket. Ügy gondolom, Békés megyében egy mezőgazdasági jellegű kereskedőház létrehozása látszik megvalósíthatónak.

— A Békéscsabai Agroker jelentős forgalmat bonyolít le növényvédő szerekből. Milyen az idei tavaszi kínálat? Vannak-e hiánycikkek?

Dévai Géza osztályvezetőhelyettes :

— A saját partneri körünket megfelelően tudjuk kiszolgálni. A borsó- és a cukorrépagyom-irtó szerek időben megérkeztek az üzemekbe, a kukorica növényvédő szerei is rendelkezésünkre állnak. Az őszi kalászosok gomba- és rovarölőszer-, . valamint gyomirtó- szer-kínálata is elfogadható. Azokban az esetekben, amikor nem tudjuk kielégíteni az igényt, megfelelő csere-, illetve helyettesítő szert ajánlunk a gazdaságoknak. Ügy tűnik, sikerül a tőkés importból származó készítményeket is beszerezni, így nem lesz különösebb fennakadás az ellátásban. Gondolunk a mezőgazdasági kistermelőkre is, számukra kisebb csomagolásban, hatékony növényvédő szereket kínálunk. A mintegy 10 százalékos áremelkedés ellenére nincs visszaesés a növény- védőszer-forgalomban.

— verasztó —

............................... ..... .....................1

A

z Üvegipari Művek Orosházi Üveggyára

keres

irányítástechnikai területre

gyengeáramú-mérés és szabályozás szakon végzett villamosmérnököt vagy üzemmérnököt

üzemmérnöki és tervezői

munkakörök betöltésére.

Előnyben részesülnek azok a pályázók, akik számítástechnikai ismerettel és angol nyelvtud ássál rendelkeznek.

Bérezés: megegyezés szerint.

A munkába állással egyidejűleg lakást biztosítunk! Jelentkezés:

írásban vagy személyesen az Orosházi Üveggyár személyzeti és oktatási főosztályán.

Cím:

5900 Orosháza, Csorvási út 60—62. Pf.: 118.

Telefon: (68) U-01I/114-es vagy 115-ös mellék.

1989.váprilis 29., szombat

A Békés megyei Teszöv küldöttközgyűlésének állásfoglalása az új agrárpolitikáról

I. flz agrártermelés helyzetének értékelése

Az MSZMP sajátos, a sztálini szövetkezeti koncepciótól lényegesen eltérő agrár- és szövetkezetpolitikája rendkívül gyors gazdasági és társadalmi fejlődés lehetőségét nyitotta meg a magyar parasztság, a mezőgazdaság számára. Ez a politika a gazdaság egészében kibontakozó reformmal kölcsönhatásban világszerte elismert eredményeket hozott.

A szektorok, szervezeti formák sokszínűsége, megfelelő anyagi érdekeltséggel párosulva lehetővé tette a növekvő szakmai tudás és a paraszti munkaszeretet ötvöződését, kibontakozását. A gyakorlatban elkövetett hibák (tsz-szerve- zés erőszakosságai, fokozatosság megsértése, tsz-egyesíté- sek, belső vezetési, szervezési hibák stb.) következményeit ez a közeg — erkölcsi és anyagi veszteségekkel ugyan, de — képes volt korrigálni.

A parasztság életében történelmileg rövid idő alatt gyökeres, döntően pozitív irányú változás zajlott le a hibák ellenére (pl. elhibázott terület- és településpolitika) is.

A fejlődés lassulása a nyolcvanas évtizedben kezdődött, amikor a gazdasági reform visszarendezése elérte a mezőr gazdaságot, az annak gerincét alkotó szövetkezeteket. Az állami tulajdonnal való egyenrangúság elismerésének egyre inkább negatív hatásai érvényesültek. A gátlástalan állami beavatkozás, a „kézi vezérlés” időszaka a mezőgazdasági termelés sajátosságai (biológiailag meghatározott termelési ciklus, időjárásnak kitettség stb.) miatt egyre hátrányosabb helyzetbe hozta a mezőgazdaságot. Az irányításban eluralkodott rövid távú bázisszemlélet, a mennyiségre ösztönzés (cukorrépa-prémium, tejprémium, gabonaprémium stb.).

A mezőgazdaság igyekezett alkalmazkodni termelési szerkezet-változtatással, hatékonyságjavítással, de mindennek eredményeit elvitte az állami költségvetés és az agrárolló. Nőtt a kiszolgáltatottság a hatóságokkal és a kapcsolódó gazdasági szervezetekkel (bankok, ellátó- és felvásárló vállalatok stb.) szemben.

A kedvező induló pozícióban levő tőkeerős gazdaságok — akár a többi rovására is — talpon tudtak maradni, de a termelők nagy része, a folyó gazdálkodás színvonalától alig függően, elszegényedett, létében is veszélyeztetetté vált. Különösen kiélezetté vált ez az aszály sújtotta Békés megyében.

Mindezek ellenére a mezőgazdaság — a benne dolgozó óriási erőfeszítései árán — mindeddig megőrizte termelőképességét. Nemzetközi összehasonlításokban is megállja a helyét, de különösen versenyképes a magyar népgazdaság többi ágazatához képest.

Az agrárpolitika megújításának indoka tehát nem elsősorban a világpiacon, hanem a magyar gazdaságon belül keresendő :

— a torz piaci helyzetben, amely szociálpolitikai feladatokat kényszerít az élelmiszer-termelésre:

a költségvetési elvonás mértéktelenségében, dezorgani- záló módszereiben:

— az ágazati irányítás következetlenségeiben, az élelmiszervertikum megteremtésének elmulasztásában;

— a mezőgazdasági dolgozók, szakemberek egy részének közömbössé válásában a kilátástalan helyzet miatt.

Mindezek a kedvezőtlen világpiaci tendenciákkal együtt az új agrárpolitikai koncepció kialakítását indokolják, egy új gazdaságpolitika részeként. Ez utóbbi sajnos még körvonalaiban sem alakult ki, ezért nagy ^ veszélye annak, hogy az agrárpolitika is tévútra csúszik.

Fontos, hogy az agrárkoncepció a tevékenységre, az élelmiszer-termelési vertikum egészére koncentráljon. Sürgősen és külön kezelve kell megoldást találni a mezőgazdasági tevékenységgel szorosan összefüggő szövetkezetpolitikai, településfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai kérdésekre.

II. Az agrárpolitika megújításának néhány főbb szempontja

1. Egyértelmű, hogy a lakosság kiegyensúlyozott élelmiszer-ellátása és egy meghatározott mértékű export biztosítása a hazai agrártermelés feladata. Ez össztársadalmi érdek!

2. A parasztság, a mezőgazdasági termelők más társadalmi rétegekkel arányos jövedelme — mivel ez feltétele az elsőnek — szintén össztársadalmi, politikai érdek. Tehát a nyolcvanas évtized negatív tendenciáját azonnal meg kell változtatni !

3. Az agrártermelésben ma a szintentartás feltételei sem képződnek meg. Ezért kulcskérdés a jövedelmezőség javítása, az esélyegyenlőség biztosítása az áruk, a tőke és munkaerő piacán. Ez pusztán a mezőgazdaság belső tartalékai mozgósításával lehetetlen, hiszen az ipari tevékenyig kétszeres, a pénzügyi szféra háromszoros megtérülést biztosít jóval nagyobb biztonság mellett. A parasztság nem azt várja, hogy farizeus módon „igazságot” szolgáltassunk neki régi sérelmeiért, hanem munkájával, kockázatvállalásával arányban álló jövedelmet.

4. Az agrárpolitika nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy ma Magyarországon nincs valódi piac (legfeljebb lesz), ezért az agrárszféra áru- és pénzpiaci kapcsolataiban szükség van állami közreműködésre.

Alapkérdés, hogy a mezőgazdaság átlagos ráfordításai a termékek árában — nyereséggel együtt — térüljenek meg, az ipari és mezőgazdasági termékárak mozoghassanak együtt. Ez jelentős élelmiszerár-emelkedést valószínűsít, amely mérsékelhető a mezőgazdaság költségeinek csökkentésével (pl. kamatátvállalás, SZJA-csökkentés, SZTK-mér- séklés, ipari áremelkedés fékezése stb.). A lakosság tehermentesítése bérreformmal, vagy a fogyasztói ártámogatás visszaállításával oldható meg.

5. A fejlett piacgazdaságú országokban a mezőgazdasági termékek piaca — épp a termelés sajátosságai miatt szervezett, kiegyenlítő mechanizmusokkal biztosított piac. Nálunk is sürgős lépések szükségesek az anarchikus viszonyok felszámolására. Ez egyaránt érdeke a termelőnek és a fogyasztónak.

Szükség van jelentős intervenciós alapok működtetésére (túltermelés levezetése), a monopolhelyzetek állami szankcionálására, folyamatos piacszervező és piacfelügyelő munkára.

6. A mezőgazdaság és élelmiszeripar eszközállományától csak akkor lehet világpiacon is versenyképes terméket várni, ha ezek az eszközök tényleges piaci viszonyok között bármely forrásból beszerezhetők. A korlátoktól, irreális vámoktól megszabadított import hozza versenybe a hazai ipart és hozzájárulhat a költségnövekedés mérsékléséhez.

7. Sok érvvel lehet bizonyítani, hogy az egységes érdekeltségben működő, összehangoltan fejlesztett termékvertikumok piaci rugalmassága, hatékonysága nagyobb és csökken a mezőgazdaság jövedelemkockázata is. Gazdasági rendszerünk eddigi felfogása nem kedvezett a vertikumok kialakulásának, sőt a szabályozás épp az érdekellentétek erősödése irányába hat (pl. az exportszubvenció haszonélvezői az élelmiszeripari és külkereskedelmi vállalatok, ahol a bérpreferenciák, vezetői prémiumok a mezőgazdasági termelőkhöz képest indokolatlanul jobb helyzetet eredményeztek). A helyzeten állami döntéssel kell változtatni, amelynek során részben, vagy egészben a mezőgazdasági termelők kezelésébe kell átadni ezeket a vállalatokat és közös vállalatként, vagy részvénytársaságként működtetni. Ezt a folyamatot az „önszerveződésre” bízni illúzió lenne.

8. A mezőgazdaság legsajátosabb termelőeszköze a föld. Az utóbbi harminc év elemzése bizonyítja, hogy a mai földtulajdoni és földhasználati viszonyok — kisebb módosítások szükségességének elismerése mellett — nem gátlói, akadályozói a termelés fejlesztésének. Ma a földkérdést sokan politikai ambíciójuk, sőt anyagi érdekük alapján tolják előtérbe, semmibe véve a földművelők és a társadalom valódi érdekeit.

A piacgazdaság kiépítése természetesen érinti a földet is, és ennek kapcsán mérlegelni, rendszerezni kell a következő kérdéseket:

—• A földnek, mint mezőgazdasági termelőeszköznek reális értékelése és megkülönböztetése a telekértékektől.

— A földjáradék mint tulajdoni hozadék, és annak megjelenése a termékek árában, a csoporttulajdonú föld esetében is.

— A korszerűsített, igazságosabb értékeléshez kapcsolódó adórendszer és költségtöbblet-térítési rendszer (régi szó- használattal: „kedvezőtlen adottságúnk támogatása”).

— A művelési kötelezettség mérlegelése, fenntartása esetén az esetleges központi költségtérítés mértéke és forrása.

— A tulajdonosi viszonyok tiszteletben tartása az állam részéről, a szövetkezeti csoporttulajdon elismerése.

Mindezek alapos előkészítést kívánnak, mert hosszú távon ható, nehezen változtatható következményekkel kell számolni. Ezért a földtörvény módosítása 1989-ben nem időszerű.

9. A föld fekvése, minősége, az éghajlati viszonyok — ha csökkenő mértékben is —, de hosszú távon differenciálják a termelés eredményeit. Ezért indokolt olyan költségvetési

— kapcsolatrendszert működtetni, amely az ebből származó hátrányokat kompenzálni képes.

10. Az agrárpolitikának szektor- és szervezetsemlegesnek kell lennie. Ma nem az, hiszen jobb indulási pozíciókat biztosít az állami gazdaságokban (pl. élelmiszeripari vállalatok átadása, monopolhelyzet a kukoricavetőmag előállításában stb.). és kedvezőbb feltételeket a kistermelőknek (pl. adókedvezmény, olcsóbb energia, kamatmentes hitel stb.), a szövetkezetekhez képest. Döntő fordulat csak akkor következik be, ha az agrárpolitika nem szektorban, vállalatokban, hanem tevékenységben gondolkodik. Ennek keretében kell biztosítani, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végző ember (a „paraszt”) személyes jövedelme — azonos munkáért — érje utol a gazdaság más területén dolgozók színvonalát.

11. Az agrárpolitika részletes kimunkálása során tisztázni kell a kormányzat feladatait:

— a tudományos kutatás és műszaki-technológiai fejlesztés kérdéskörében;

— az agrárképzés formáit, tartalmát, mértékét tekintve;

— a hosszú távú termelésfejlesztési célok kérdésében (öntözés, melioráció, ültetvénytelepítés, főbb termelési ágak fejlődési irányai és arányai stb.);

— az agrárágazat intézményrendszerének továbbfejlesztését illetően.

Ezekkel kapcsolatban ügyelni kell arra, hogy a feladatok költségeinek a termelőkre való áthárításából nem származik népgazdasági szinten megtakarítás.

12. Az agrárpolitikához tartozik annak a 400-500 mező- gazdasági nagyüzemnek a gondja, amely jelenleg kilátástalan helyzetben van. E gazdaságoknak, az itt dolgozó embereknek a szervezeti átalakulás, a felszámolás nem ad perspektívát, csak elodázza, sőt növeli a társadalmi problémákat a hibák mellett. Ezért az agrár- és gazdaságpolitika mértékvesztései a felelősek, ezért bizonyos feltételekkel, pl. vezetés megújítása, esélyt kell adni a talpraálláshoz.

Normatívák, egységes és igazságos elvek alapján ezek az üzemek részesüljenek egyszeri fejlesztési támogatásban, amely hiteltörlesztésre és beruházásra egyaránt felhasználható. (A sokéves aszály hatását figyelembe véve a támogatást helytelen lenne aranykoronához és az eladósodás mértékéhez szabni.) I

A szövetkezetpolitikai parasztság, a mezőgazdasági termelők csak olyan politikai erőt tudnak támogatni, amely képes reálisan elemezni a mezőgazdaságban kialakult helyzetet és a napi politika konjunkturális ingadozásaitól mentesen tudja magáévá tenni az előzőekben felvázolt gondolatokat.

Jóváhagyta: a szövetség 1989. április 27-i küldöttközgyűlése.