Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-29 / 100. szám
NÉPÚJSÁG 1989. április 29., szombat o Nemzeti egységet, haladást, modern Magyarországot! Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet hozott a sportági szakszövetségekről. Az új jogszabály — amelynek tervezetét az Országgyűlés Ifjúsági és Sport- bizottsága is megtárgyalta — a megváltozott társadalmi viszonyok és a sportirányítás reformja szellemében biztosítja a sportszervezetek további társadalmasítását, önállóságuk növelését, az önkormányzati elemek erősítését A törvényerejű rendelet meghatározza egyebek között a szakszövetség tevékenységének célját és alapvető feladatait, megállapítja a létrehozás módját, a szakszövetség nyilvántartásba vételének rendjét. Az új jogszabály a szakszövetséget jogi személlyé nyilvánítja, így lehetővé válik, hogy e szervezetek jogok és kötelezettségek alanyai lehessenek, s ezáltal vagyoni viszonyaikat megfelelően alakíthassák. A mostani szabályozás nem érinti a társadalmi szervezetként működő sportegyesületeknek az egyesülési jogról szóló törvényben meghatározott jogait. A törvényerejű rendelet 1989. május 25-én lép hatályba. A testület megtárgyalta a Minisztertanács elnökének írásbeli előterjesztését, amelyben indítványozza: az Elnöki Tanács az Ország- gyűlésnek tegyen előterjesztést, hogy 1989. május 10-1 hatállyal mentse fel: Berecz Frigyes ipari minisztert, dr. Czibere Tibor művelődési minisztert, dr. Tioós Jánost, az Országos Tervhivatal elnökét. Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert, dr. Várkonyi Péter külügyminisztert és dr. Villányi Miklós pénzügyminisztert, válassza meg: dr. Békési Lászlót pénzügyminiszterré, Glatz Ferencet művelődési miniszterré, Horn Gyulát külügyminiszterré, Horváth Ferencet ipari miniszterré, dr. Hüt- ter Csabát mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterré, dr. Kemenes Ernőt miniszterré, az Országos Tervhivatal elnökévé. Az Elnöki Tanács előzetesen egyetértőén állást foglalt a Minisztertanács elnökének előterjesztéséről, és az Országgyűlés bizottságai véleményének ismeretében fogja javaslatát az Ország- gyűlésnek megtenni. A testület határozott — az Országos Választási Elnökség előterjesztése alapján — annak a szavazásnak a kitűzéséről, amely ország- gyűlési képviselő visszahívásáról dönt. A budapesti 45. számú országgyűlési képviselői választókerületben a választópolgárok kezdeményezték Dauda Sándor képviselő visszahívását. Az Elnöki Tanács a választási törvény 47. paragrafusának (2.) bekezdése alapján határozott, és az Országos Választási Elnökség javaslatának megfelelően a visszahívásról döntő szavazás napját 1989. június 3-ra (szombat) tűzte ki. Olvasókör-avatás Dombegyházán Méltán büszkék az új olvasókörre a dombegyháziak 1985-ben kezdték építeni Dombegyházán a nagyközségi olvasókört. Mintegy 4 millió 800 ezer forintot fordítottak a munkálatokra, s most végre elkészült... Segített a Művelődési Minisztérium, a megyei tanács, a megyei könyvtár és természetesen a községi tanács. A Fotó: Kovács Erzsébet lakosság mintegy 200 ezer fortnt társadalmi munkát végzett, hogy mihamarabb átadhassák a 350 négyzet- méter alapterületű új épüMegalakult az orvosi kamara megyénkben Nyolcszáznál valamivel több praktizáló orvos dolgozik megyénkben, közülük 400 jelezte, hogy tagja kíván lenni a Magyar Orvosi Kamara Békés megyei Területi Szervezetének. 1989. március 3-án rendezték Budapesten az Országos Kamara alakuló közgyűlését, tegnap, április 28-án pedig Gyulán, a mezőgazdasági szövetkezetek üdülőjében a megyei területi szervezet alakuló gyűlésére jöttek közel százan. (Remélhetően a jövőben nagyobb aktivitás jellemzi majd az orvosok szakmai érdekvédelmi szervezetét, mint ez az érdeklődő létszám.) Korábban már működött Magyarországon orvosi kamara, s ez az új szervezet, egyesület mint azt dr. Tamás György, az ügyvédi kamara képviseletében és működési tapasztalataira támaszkodva elmondta; „szakmai, etikai, gazdasági és szociális célúikat szolgál az orvosok érdekében. Az orvosi kamara tagjának lenni minőségi többletet jelentsen a szakmában.” Az országos vezetőség képviseletében dr. Veér András professzor, az Országos Orvosi Kamara elnöke szólt a vezetőségválasztás menetéről, a kamara elvi irányító, fegyelmi jogköréről, jogvédelmének jelentőségéről. A jelölőbizottság javaslatait figyelembe véve titkos szavazással váliasztották meg a jelenlevők a kamara indításénál közreműködő, egy évig dolgozó vezetőséget. A megyei területi szervezet elnöke dr. Szepesvári Elemér lett. Alelnökök: dr. Viski Anna és dr. Kamarás Géza, titkár: dr. Vincze Gábor, pénztáros: dr. Zámori Csaba. Az alakuló ülésen 10 küldöttet is választottak, akik a jövőben — az újabb választásig — az országos rendezvényeken a megye különböző részeiből képviselik a területi kamarát. — Azonos területen dolgozó embereknek nagy szükségük van egy kqzös szakmai képviseletre — tájékoztat dr. Vincze Gábor. — Sokféle problémánkkal sokféle szervhez kellett eddig fordulnunk, így egységesebb lehet a megoldás. A szakmai színvonal hangsúlyozása mellett én igen fontosnak tartom a kapcsolat- tartást, a külföldi tapasztalatok átvételének lehetőségét. » Dr. Viski Annát is megkérdeztük a kamara jelentőségéről : — Szorosabb egységbe foghatja az orvoso- kat a betegek és a saját érdekükben. Én főként az etikai színvonal emelését, a mások, a betegek és magunk megbecsülését tartom a legfontosabbnak. „Az egészségügy partnerek segítsége nélkül nem létezhet, elsősorban saját magunknak kell erőseknek lennünk ehhez” — foglalta össze a lényeget dr. Rácz László megyei főorvos. B. Zs. A testület a továbbiakban államtitkárok kinevezéséről és felmentéséről, tábornok kinevezéséről, bírák felmentéséről és választásáról határozott, és kegyelmi ügyekben döntött. *** Személyi ügyekben hozott döntések : a Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Medve László szociális és egészség- ügyi minisztériumi államtitkárt saját kérésére, érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt e tisztsége alól, dr. Ábrahám Kálmán környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztériumi államtitkárt e tisztsége alól más beosztásba kerülésére tekintettel. Miklós Imre államtitkárt saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt, érdemei elismerése mellett e tisztsége alól felmentette; dr. Gál Zoltánt belügyminisztériumi államtitkárrá, dr. _Győrfi Istvánt szociális és egészségügyi minisztériumi államtitkárrá kinevezte. A testület Récsey Róbert rendőrezredest rendőr vezérőrnaggyá kinevezte. letet, melyben 10 ezer 500 kötet talált új otthonra. A csaknem 800 olvasó más újdonságot is találhat, hiszen lemezt hallgathatnak — korábban nem volt zenei részleg — sőt videót nézhetnek az új intézményben, melyben május 2-án kezdődik a kölcsönzés. Másként válogatják a könyveket is az olvasók, hiszen a vidéki könyvtárak közt először itt próbálkoznak a témacsoportos elrendezéssel. A nagyközségi olvasókör ünnepélyes átadása tegnap délután 4 órakor volt, melyen előbb Csizmadia János tanácselnök köszöntötte a résztvevőket, majd dr. Véghelyi József, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője tartott avató beszédet. Az ünnepség 'zárásaként • a tanács építőbrigádjának — ők a kivitelezők — hét dolgozója kapott jó munkájáért pénzjutalmat. Dombegyházán ezzel még nem állt le a munka, hiszen tervezik a művelődési ház felújítását is, valamint két iskolai tanterem építéséről sem mondanak le. Egy hónapja fogtak a tornaterem építéséhez, mely ugyancsak jelentős, mintegy 8 millió forintos beruházás. Kívánjuk, sikerüljön — mint tervezik — 1990. második fél évében átadni a tornatermet is. N. A. II Magyar Nemzeti Bank közleménye A Magyar Nemzeti Bank május 2-től — az exportértékesítés finanszírozási költségeinek csökkentése érdekében — az export céghitelek refinanszírozására nyújtott kölcsönök és a forgatható exportokmányok leszámítolási kamatlábát 1 százalékponttal mérsékli. Ezt az MNB pénteki közleménye jelentette be. Az export céghiteleket refinanszírozó hiteleknél 180 napig terjedő lejárat esetén évi 3,5 százalék, 180 napon túli, de éven belüli lejárat esetén évi 4,5 százalék, éven túli lejárat esetén évi 6,5 százalék, a forgatható exportokmányok* leszámítolásánál, 180 napig terjedő lejárat esetén évi 3,5 százalék, 180 napot meghaladó lejárat esetén évi 4,5 százalék a május 2-án hatályba lépő jegybanki kamatláb. Elismerésben részesült fogyasztási szövetkezetek Megyénk több fogyasztási szövetkezete 1988-ban is olyan eredményt ért el, mely érdemessé tette országos vagy megyei elismerésre. A Gyula és Vidéke Afész dolgozói a belkereskedelmi miniszter, a Szövosz és a KPVDSZ elnöksége elismerő oklevelét vehették át. A Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet a pénzügy- miniszter, a Szövosz és a KPVDSZ elnöksége elismerő oklevelét érdemelte ki. A Szarvasi Lakás-, Garázs-, Üdülőépítő és Fenntartó Szövetkezetnek a Szövosz elnöksége adományozott dicsérő oklevelet. A Mészöv elnöksége és a KPVDSZ megyei bizottsága dicsérő oklevelét a Dévavá- nya és Vidéke Áfész, a Gádoros és Vidéke Takarék- szövetkezet dolgozói vehették át. Az Orosháza és Vidéke Áfész, valamint az Endród és Vidéke Takarékszövetkezet pedig érdemesnek bizonyult a „Békés megye fejlődéséért” oklevél, s a vele járó pénzjutalom elnyerésére. Az említett szövetkezetek a szóban forgó országos és megyei elismeréseket a napokban ünnepi termelési tanácskozásokon vették át. — B alkus — Dőlt betűvel Küldöttek ! Emlékeznek még Lacira, az öreg harcosra? Közel öt hónappal ezelőtt, a múlt év decemberében írtam róla. A csabai pártértekezlet éjszakába nyúló utolsó perceiben kapott el a sportcsarnok előtt, ahová levegőzni mentem ki. Ott álldogált a hideg éjszakában szőrmével bélelt kabátjában, baszksapkával a fején. A pártértekezletre jött, de mert spicces volt, hiába járta körbe a csabai kolosszeumot, mindegyik kaputól odább tessékelték. így akadt rám,' s osztotta meg velem titkát. Elmondta, azért jött, hogy megeskesse az új pártbizottság tagjait. S hogy nem lódított, zsebéből elővett egy gondosan szétvágott és teleírt papírcetlit. Rám bízta. Az eskü szövege volt rajta. Nem idézem ismét a papírra írtakat, pusztán emlékeztetnék rá, hogy a hazára, a rendszer védelmére, a közmegegyezésre, a közélet tisztaságának betartására, és a köz általi napi megmérettetés vállalására akarta felesketni az új testületi tagokat. Azt kérte tőlem, ha már nem mondhatta el a szöveget a csabai kommunisták tanácskozásán, hát mondjam el én a megyein — ha lesz egyáltalán megyei. Nos, lön megyei pártértekezlet, és Laci, az öreg harcos — vagy ahogy magát nevezte: a proli (egy évvel a nyugdíj előtt) — ismét eszembe jutott. Vajh’ eljön-e erre a mai tanácskozásra? Akárhogy is lesz, morális kötelességemnek érzem a Laci, és általában a Lacik üzenetének tolmácsolását. Mert mit is akarnak ők? A lehetőségekhez képest túlságosan keveset: a hazát szerető, a rendszerért tenni kész; a más szervezetekkel és pártokkal együttműködni tudó és akaró, tiszta kezű és tiszta lelkiismeretű testületi tagokat, akik persze azt is tudják, hogy mikor elég az elég, vagyis nem ragaszkodnak görcsösen a megszerzett pozíciókhoz. Hát ennyi, csak ennyi! Ez a minimum, amit a küldötteknek Csabán ma végezniük kell. Mert itt azért többről van szó. Többről lehet szó. Arról például, hogy a megye politikai szempontból is „ki- érdemli-e” a történelmileg elmaradott jelzőt, vagy megpróbál legalább ezen a téren felszárkózni az országhoz. Figyelem a másutt megtartott megyei pártértekezleteket, s látom, hogy a szavak félelmetes inflációja és a túllicitáló nagyotmondások maguk alá teperték csaknem valamennyi tanácskozást. Személyi kérdésekben pedig — tisztelet a kivételnek — tart, és egyre jobban terebélyesedik a „percemberkék dáridója”. Közben a bírálat mindent betakaró lávaszerű folyamából alig emelkedik ki egy-egy javaslat. Például arra nézve, miként működjön a továbbiakban a párt, hogy hatékony legyen. Igen, hatékony, valóban alulról építkező és demokratikus! „Válságban van a párt!” — jönnek a jelzések a párton belülről meg a párton kívülről is. De hallani a pártszakadás és a visszarendeződés veszélyéről is. Most kellene hát robbantani, valami nagyot cselekedni ott a sportcsarnokban, Csabán. Megmutatni az országnak, hogy ebben a sötét Viharsarokban (mert így beszélnek rólunk, kedves barátaim), ebben az elmaradott megyében (a „történelmileg elmaradott térség” kifejezést is nagy előszeretettel mellőzik) van kurázsi. Van elszántság, és van szellemi erő, amely a reformfolyamatok élére tudja lökni ezt a szerencsétlen megyét. Most az élre lehetne állni. Ehhez higgadtság, türelem, mértéktartás és egymás tisztelete kívántatik meg a küldöttektől. Es persze javaslat, javaslat, és megint csak javaslat. Az egyik megyei pártértekezlet azzal vált híressé az ország előtt, hogy „meg merték" fogalmazni: Kádár János mondjon le a pártelnöki tisztségéről. Mit mondjak, időben megjött a bátorságuk. Csak mellesleg jegyzem meg, hogy a politikai intézményrendszer átalakításáról, a monolitikus pártstruktúra felszámolásáról a reformretorika általánosságain kívül egy szó sem esett. Érzem, óriási a küldöttek felelőssége. Hagyják-e belesodortatni magukat értelmetlen ügyrendi vitákba, alpári személyeskedésekbe, felfelé mutogatásokba, az elkövetett hibák párttalan szapulásába, és a nagyotmondások- ba, vagy döntenek a politikai intézményrendszer és a párt átalakításáról, valamint egy markáns megyei reformprogram elfogadásáról. Hogy az előző, vagyis a hangoskodás nagyobb visszhangra lel az országban, nem kétséges, ám az sem, hogy az utóbbi hasznosabb. Sőt, azt is meg merem kockáztatni: erre még a pártonkivü- liek is odafigyelnének. Küldöttek! Lehet választani! \xOUixajl
