Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-29 / 100. szám
O 1989. április 29., szombat NÉPÚJSÁG Békét, biztonságot az emberiségnek! II Körös Volán kétszázezer forintja Vállalati alapítvány — oktatási célokra A „vágyak listája”-e a környezetvédelmi modellprogram ? Megyei társadalmi vita Békéscsabán Napjainkban vállalatok, intézmények, magánszemélyek egyre több alapítványt létesítenek. Ezek egy része, nagyon helyesen, oktatási célokat szolgál. Egy ilyen jó kezdeményezést karolt fel a Körös Volán akkor, amikor a vállalati igazgatótanácsa elhatározta: a patronált békéscsabai Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola oktatási, nevelési tevékenységének támogatására 200 ezer forintos alapítványt tesz. Az alapítvány célja, hogy segítse a szakközépiskola oktató munkáját, s egyben a magasabb szintű tanulmányi eredmények elérésére ösztönözzön. A nyílt alapítvány ünnepélyes aláírására tegnap délelőtt Békéscsabán, a vállalati központ május elsejei ünnepsége keretében került sor. Az okiratot Vándor Pál, a Körös Volán igazgatója, és Kiss Ferenc, a Kemény Gábor Műszaki Szak- középiskola igazgatója látta el kézjegyével. Az alapítvány felhasználásáról Vándor Pál így szólt: — Az alapítvány céljára rendelt összeg éves kamatát minden év júniusában, az alapítvány kuratóriuma emléklap mellett szétosztja a szakközépiskola legjobb eredményt elérő diákjainak. A két igazgató, Kiss Ferenc és pítvány okiratát Az éves kamatból az a pedagógus is részesülhet, aki az adott tanévben a legtöbbet tett a közlekedésre nevelésért, és a közlekedés oktatásáért. Ha a kuratórium úgy ítéli meg, hogy nincsenek megfelelő személyek oz alapítvány juttatásának elnyerésére az adott évben, az alapítvány céljára rendelt összeg éves kamata nem kerül kiosztásra, hanem halmozódik, s a következő évben több személy között oszlik meg, illetve nagyobb ősz- szeg kerül kiosztásra. Kiss Ferenc, amikor az Vándor Pál aláírják az ala- Fotó: Veress Erzsi alapítványt megköszönte, a következőket mondta: — Iskolánk fennállása óta minden tanévben voltak országosan is kiemelkedő eredményt elért diákjaink. Az idén is többen szép eredményt produkáltak az iskolapadban, szép sikereket értek el tanulóink az országos szakmai versenyeken. Az alapítvány minden bizonynyal serkentőleg hat majd tanulóinkra, tanárainkra. A díjak első alkalommal a mostani tanév végén kerülnek kiosztásra. —szekeres— — A. diagnózis, a tervezett terápia jó, a gyógyító szándék elvitathatatlan, a beteg állapota mégis egyre rosz- szabb. Ez a hasonlat jut eszembe most, a környezet- védelmi modellprogram mai társadalmi vitája után. Egyetért-e ezzel? — Az orvosi példánál maradva az ökológiai rendszer is olyan, mint az emberi szervezet. Ha betegségről lehet itt beszélni, nem az egész ember beteg, hanem vannak beteg testrészei, végtagjai, amik még mind gyógyíthatók. Békés megyében is ez a helyzet. — Konkrétan a programra gondolok; van készen mintamegyévé fejlesztési programunk, van' egy „terápiánk”, ami a diagnózison alapul, ugyanakkor az idő múilik, a beteg, vagyis a környezet állapota pedig tovább romlik. — Én erre azt mondom, hogy sok betegségét ennek a szervezetnek már ki is gyógyítottuk menet közben. De mivel a környezeti ártalmak újabb és újabb kihívást jelentenek, ezek a betegségek időnként felújulnak, vagy más testrészeken jelentkeznek. E rövid beszélgetést dr. Goda Péterrel, a megyei tanács településfejlesztési, környezet- és természetvédelmi bizottságának elnökével folytattuk azon a társadalmi vitává kibővített bizottsági ülésen, amelyet a tegnapi napon rendezett meg a megyei tanács és a Hazafias Népfront Békéscsabán, és amelyre a legkülönbözőbb szervek, szervezetek, csoportok, egyesületek, intézmények, hatóságok kaptak meghívást. Sajnálatos, és ezt joggal szóvá is tette az egyik hozzászóló, hogy a környezeti, természeti értékeinkkel való gazdálkodásban leginkább érdekelt, a környezetet rongáló, szennyező, gazdálkodó egységek viszont nem kaptak meghívást e fórumra, így nem is vehettek részt a vitában, megmutatva ezzel az „érem másik oldalát”. Vita pedig volt, főképpen a rendezvény második felében. Igaz, elhangzottak már jól ismert, sok fórumon sokszor hallott vélemények is, de olyanok is kértek szót, akik új adalékokkal szolgáltak, új nézőpontból sorakoztatták fel a problémákat, illetve javaslatokat tettek, rámutattak a modellterv gyengéire, erényeire, mégpedig a végrehajthatóság szempontjából. Miután terjedelmi okokból valamennyi hozzászólót idézni nem áll módunkban, így néhány fő kérdés, amely napirendre került, illetve, amellyel kap; csolatban ellentétes nézetek csaptak össze: maximalista-e Békés megye környezetvédelmi modellprogramja. vagy sem? Egyáltalán „a vágyak listája”-e ez a tervezet, vagy realitás? Az információs bázis, amelynek kialakítása talán az előrelépés legsürgetőbb feladata, a hatóság, vagy valamely tudományos intézet által működtessék? Nem volt azonban vita, hanem megegyeznek a nézetek abban, hogy most már cselekednünk kell, hogy e példaértékű vállalkozás élére hiányzik egy menedzser, és természetesen hiányzik a pénz. Ám ezt a nagy többség már nem, vagy nem elsősorban föntről várja, hanem arra keresi a megoldást, hogyan lehetne okosan feltárni a saját forrásokat. Külön említésre méltó a hozzászólások közül kettő, mégpedig azért, mert konkrét segítséget is ajánlottak: a Szarvasi Öntözési Kutató- intézet képviselője annak adott hangot, hogy az intézet e program megvalósításában tevőlegesen szeretne közreműködni olyan szakmai problémák megoldásában, mint például a mező- gazdasági vízhasznosítás és a tápanyaggazdálkodás. A békéscsabai SZÜV igazgatója pedig több év távlatában milliós nagyságrendű összegben vállalt anyagi hozzájárulást, gépi költségek, számítógépes programok formájában. A rendezvényen dr. Goda Péter mondott vitaindítót, amelyben a modellme- gye lényegét a regionális környezetgazdálkodás rendszerének kiépítésében határozta meg. A vitában 24-en vettek részt, szót kért többek között dr. Becsei József, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Tamóy András, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium főosztályvezetője, valamint Vass József né országgyűlési képviselő. (tóth) Testvérvárosok világnapja „Épült a XIV. században, lerombolták a XX. században.” Ez áll a nagy-britan- niai Coventry székesegyházának falán, amelyet a német csapatok 1940. november 15-i bombázása romba- döntött. De romokban hevert szinte az egész város, kevés túlélője maradt az ismételt támadásoknak. Érthető tehát, hogy e földrajzilag oly távol eső város lakói megértéssel és együttérzéssel figyelték Sztálingrád küzdelmét, és 1942 októberében Coventry polgár- mestere a következő táviratot küldte a sztálingrádi hatóságoknak: „Coventry, Britannia legtöbbet szenvedett városa mélységes elragadtatással üdvözli a hősi Sztálingrád védőit, akiknek példája minden becsületes embert arra buzdít, hogy harcra keljen közös ellenségünk ellen. Coventry lakosai soha nem felejtik el a Sztálingrád által hozott áldozatokat, és a megkülönböztetett rokonszenv érzését fejezik ki önöknek, sztálin- grádiaknak. Elragadtatással tölti el őket az önök rendkívüli bátorsága és kemény eltökéltsége a győzelem kivívására.” A sokat szenvedett két város így vállalt szolidaritást, és 1944-ben mindkét városban bizottság alakult a testvérvárosi kapcsolatok építésére. A második világháború befejezése után tovább erősödött e mozgalom, melyet a háborútól egyformán szenvedők szolidaritása és békevágya hívott életre. 1957 áprilisában a francia- országi Aix-les-Bains városban tartották meg a Testvérvárosok Világszövetségének alapító kongresszusát, amelyen ott voltak a Magyar Népköztársaság városainak képviselői is. Itt született az elhatározás, amelynek megfelelően minden évben április utolsó«va- sárnapján ünnepük meg világszerte a testvérvárosok napját. A magyar városok, s közöttük természetesen megyénk testvérkapcsolattal bíró több városa is együtt ünnepel a hatalmas, erős érzés: a békevágy jegyében. „A béke — mondta egykor Félix Kir kanonok, Dijon város polgármestere — nem születik magától, a békét meg kell teremteni.” Erre gondoljunk holnap valamennyien. T. I. A jó idő csalhatatlan jele, amikor megkezdik az útburkolati jelek festését, felújítását. Békéscsaba centrumában is felújítják az útburkolati jeleket, festik a zebrát — a gyalogosok védelmében Fotó: Veress Erzsi Megbeszélések az MSZMP és az SZKP között Az „Európa és az európai együttműködés a ’90-es évek küszöbén” címmel május közepén Budapesten megrendezésre kerülő többpárti kerékasztal-tanácskozás előkészítésével kapcsolatban Moszkvában tárgyalt az MSZMP pártmunkás küldöttsége Tabajdi Csabával, a KB Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztálya helyettes vezetőjével az élén. Tabajdi Csabát fogadták Karen Bru- tyenc, az SZKP KB póttagja és Rafael Fjodorov, a KB Nemzetközi Osztálya vezetőjének első helyettesei. Megbeszélést folytatott Ju- rij Zujevvel, Andrej Gra- csewel és Valerij Musza- tovval, a Nemzetközi Osztály helyettes vezetőivel. A szovjet tárgyalópartnerek hangsúlyozták: az európai együttműködési folyamat fontos kísérletének tartják, hogy a budaipesti tanácskozás - megrendezése a sokoldalú pártközi együttműködés, a párbeszéd új csatornáinak kialakítását eredményezze földrészünkön. Elismerés a kiemelkedő társadalmi munkáért Szoboravatás Mezöberényben A településért végzett társadalmi munka egy főre jutó értéke Mezöberényben itöbb mint 7 ezer, míg Csárdaszálláson, a társközségben több mint 8 ezer forint. A két település együtt mintegy 89 millió forint értékű munkát végzett, megszerezve ezzel megyénkben a nagyközségek és a községek között az első helyet. Mezőbe- rény nemrég lett város. A herényiek 21 millió forint értékű anyagi és munkabeli hozzájárulásával 13 km-rel nőtt a gázvezeték hossza, jelentősen bővült az út-, kerékpárút- és járdahálózat, lakossági segítséggel általános iskolai tanterem és sportlétesítmények épültek. A kiemelkedő településfejlesztő társadalmi munkát a Hazafias Népfront Onszágos Tanácsa elismerő oklevéllel jutalmazta, melyet tegnap délután Szikszai Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára adott át Szűcs Lajos tanácselnöknek, a művelődési központban rendezett ünnepségen. A társadalmi munkában élen járó kollektívákat és személyeket Nagy Ferenc, a HNF városi bizottságának titkára köszöntötte — a munka ünnepe előtt az önzetlen közösségi munkát végzőket. Majd kitüntetések, elismerések átadására került sor. A helyi tanács által 19í>6-ban alapított vándorzászlót a legkiemelkedőbb kollektíva, a Mezőberény és Vidéke Afész vehette át a tanácselnöktől. Az ünnepség után köztéri szobrot avattak Mezőberény- ben, a Népköztársaság úti OTP-lakások átrium-udvarán. Varga Imre, Kossuth- díjas szobrászművész „La Charone” című szobrát nagy számú érdeklődő . előtt Vámos László, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője avatta. Az ünnepségen az alkotó is jelen volt, akitől azt tudakoltuk, megfelelőnek tartja-e a környezetet. — Ez egyik legfontosabb szobrom — válaszolta Varga Imre —, tudtommal az egyetlen köztéri munkám Békés megyében. A környezet igazán szép, Novák István Ybl-díjas építész terve, melyet én a kezdetektől ismerek. Munkámat ide álmodtam. Hogy itt felavatták, azért köszönetét mondok mindazoknak, akik megvalósítását segítették. Azon ritka dolog vált e helyen valóra. mikor az építészet és szobrászat, a valaha szorosan összefonódó művészeti ágak együtt kelhetnek életre. Varga Imre kisplasztikáiból és képeiből egyébként kiállítás nyílt a városi tanács dísztermében, melyet május 4-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. Sz. M.
