Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-27 / 98. szám

1989, április 27., csütörtök Jelöltek az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkári tisztségeibe ISNiUMTc!---------------------------------------------------­€ M int az a jelölést előkészítő bizottság munkája nyomán ismertté vált, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkári tisztségébe Fodorné Birg és Katalin és Szabó Miklós ne­ve kerül a jelölőlistára, közül ük választanak a hét végén Békéscsabán, a városi sportcsar­nokban a megyei pártértekezlet küldöttei. Mindkettőjük életútját, munkásságát, elképzelé­seit lapunkban már bemutattuk. Sok- név felmerült a titkári feladatkör ellátására. Hosszas vita után, gondos mérlegelést köVetőpn a jelölést előkészítő bizottság dr. Forrai Józsefet, dr. Herczeg Ferencet, Kiss Sán­dort, -Kutas Gyulát, dr. Lovász Matildot és Szabó Bélát javasolja a megyei pártbizottság titkárának megválasztani. Közülük hárman kerülhetnek titkári tisztségbe. Dr. Forrai József Dr. Forrai József Dunaúj­városban nőtt fel, 35 éves. Felesége jogász, két gyerme­kük van. A szegedi egyetem jogi karán szerzett diplomát, 1979-től a Békés Megyei Ta­nács mezőgazdasági osztá­lyán dolgozott. Később a KISZ megyei bizottságán munkatárs, titkár, majd Bu­dapesten a KISZ Központi Bizottságában osztályvezető- helyettes volt. A megyei pártbizottságon 1985 óta el­sősorban réteg- és tudo-‘ mánypolitikával foglalkozik. Emellett a szegedi József Attila Tudományegyetemen állam- és jogelméletet ok­tat. Véleménye szerint a Bé­kés megyében élők problé­mái jellegükben azonosak, de mértékükben súlyosab­bak, mint az egész vidék- Magyarország gondjai. A po­litikai kérdés: hogyan tud­juk saját érdekeinket a tár­sadalmi méretű átalakítá­sokkal összekapcsolni. A vidéket, a falvakat, a mezőgazdaságot elsősorban elvonási forrásként kezelő, túlközpontosított társada­lom- és gazdaságirányítási rendszer nem hordoz a me­gye számára felemelkedési esélyt. Demokratizált politi­kai élet, az állami bürokrá­cia gazdasági és kulturális hatalmának visszaszorítása — a reformhelyzet kibontá­sa a jobb élet garanciája. A határozott, gyors ütemű át­alakítást a megye párttagsá­gának követelnie, támogat­nia, segítenie kell! Közéleti tisztaságot, demokratizált pártéletet, élő, eleven sze­mélyes politizálást. A dön­tő színtér a lakóhelyi kö­zösség lehet. A megyei pártértekezlet a tavaly má­jusi folyamat egyik állomá­sa, amely hozzájárulhat a Békés megyében élők hely­zetének tényleges javulásá­hoz, a reformretorikát fel­váltó gyakorlati megvalósu­láshoz. „Ehhez kedvező elő­jel, hogy emberemlékezet óta első ízben a párttagság kez­deményező akaratából ül össze a megyei tanácsko­zás. ..” — mondta Forrai Jó­zsef. Dr. Herczeg Ferenc Dr. Herczeg Ferenc 1939. január 2-án a Somogy me­gyei Mesztegnyő községben született. Gyermekkorát Ba- latonbogláron töltötte, itt járt általános iskolába, majd a kaposvári gimnáziumban érettségizett. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen magyar—történe­lem szakos bölcsészdiplomát szerzett. Egyetemistaként nősült, felesége Békés me­gyei, így 1963-tól itt él és dolgozik. Először Kondoro­son tanított, majd tanulmá­nyi felügyelő volt. 1970-ben került a Date szarvasi főis­kolai karára mint filozófia­oktató. 1973-ban egyetemi doktori címet, majd a filo­zófiai tudományok kandidá­tusa tudományos fokozatot szerezte meg. 1977-ben ke­rült a megyei pártapparátus­ba, mint az oktatási igazga­tóság igazgatóhelyettese, 1983-tól ugyanitt igazgató, 1985-től a megyei pártbi­zottság közigazgatási és ad­minisztratív osztályának ve­zetője, 1988 decemberétől pedig a megyebizottság iro­dájának élén áll osztályve­zetőként. Nős, fia végzős fő­iskolás, lánya főiskolai ta­nársegéd. 1964-től tagja az MSZMP- nek. — A jelölésemet nagy megtiszteltetésnek érzem; ugyanakkor számba vettem, hogy rendkívül nehéz politi­kai helyzetben került erre sor — mondta. — Az ember kénytelen szembenézni az­zal a gondolattal, hogy meg tud-e birkózni a feladattal, vagy az meghaladja erejét. A döntésben, hogy tudniil­lik vállalom a megméretést, az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy olyan munka szerény részese lehetek — természetesen csak a megye párttagságának támogatásá­val —, amelyben a párt gyö­keres megváltoztatása vihető végbe; amikor egy ideoló­giai görcsöktől megszaba­dult, politikai pártként meg­jelenő MSZMP körvonalai bontakoznak ki. Kiss Sándor Kiss Sándor 1940. március 30-án született Zsadánvban. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd az oros­házi Táncsics Mihály Gim­náziumban járt középiskolá­ba. ott érettségizett. Ezután Debrecen következett; a tu­dományegyetemen vegyész­diplomát szerzett Ennek bir­tokában 14 éven át dolgo­zott az Orosházi Üveggyár­ban, ahol beüzemelő tech­nológusként kezdte, és az igazgatóhelyettesi székből került politikai pályára. Gazdasági vezetői beosztása mellett adjunktusként taní­tott. 1977-ben lett a megyei pártbizottság gazdaságpoliti­kai osztályának munkatársa, majd osztályvezető-helyet­tes, 1979-től osztályvezető. 1987 őszétől pedig az MSZMP Békés Megyei Bi­zottságának gazdaságpoliti­kai titkára. Nős, középiskolás fia mű­szerész szakmát tanul. Az MSZMP-nek 1966 óta tagja. — A politika számára leg­fontosabb most — fogal­mazta meg, ismét megyei titkárjelöltként —, hogy tudomásul vegye: a megye gazdasága — és ez nagyon lényeges — az ott dolgozók jóvoltából még működőké­pes. A politika felelőssége éppen az, hogy ezt az álla­potot a lehetőség szerint a legjobban megóvja, és ezzel biztosítsa, hogy amikor a fejlődés számára megnyílik az út egv-egy területen vagy általában, akkor a lehető legjobb feltételekkel indít­hasson a gazdaság. Ebben a felkészülésben az emberi té­nyező nagyon fontos, meg­határozó, és e tekintetben már most elkezdhető a mun­ka. Kutas Gyula Kutas Gyula, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottsá­gának első titkára mezőgaz­dasági technikumban szer­zett képesített könyvelői szakmával, 1959-ben kezdte a munkát. A Békés Megyei Állatforgalmi Vállalat cél- gazdaságában termelésirá­nyítóként dolgozott, egy év múlva pedig a Gyulai Vö­rös Csillag Termelőszövetke­zetbe került, s különböző gazdasági vezetői beosztá­sokban végezte feladatait, egészen 1975-ig. 1964-ben. 22 évesen, a termelőszövetke­zetben kapott először párt­titkári megbízatást, 5 esz­tendővel később ugyanott függetlenített csúcstitkárrá választották. 1975-ben dip­lomát szerzett a politikai fő­iskola nappali tagozatán. Fzt követően a megyei párt- bizottság apparátusában, a párt- és tömegszervezeti osz­tály politikai munkatársa­ként. később osztályvezető­ként dolgozott. 1987. június 24. óta a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, tagja a megyei pártbizott­ságnak és a testület végre­hajtó bizottságának. A titkárjelölt Kutas Gyu­la programja röviden ekképp foglalható össze: megválasz­tása esetén igyekszik elő­mozdítani azt, hogy a me­gye párttagsága sorakozzék fel a kibontakozóban levő reformfolyamat mellett. Eb­ben látja az egyetlen lehe­tőséget arra. hogy csökken­jen Békés megye történelmi elmaradottsága, melynek fel­számolását nem elsősorban központi támogatásból kép­zeli el. Sokkal inkább cél­szerűnek tartja — Békés megye legjobb adottságaira építve — összefogni azokat az erőket, amelyek képesek véghezvinni a megújulást helyi, illetve külső partne­rek bevonásával. Elképzelé­se szerint a jövőben a párt szervezetében a település- szintű politikai önállóságnak kell határozottabb arculatot adni. Dr. Lovász Matild Dr. Lovász Matild 1947 no­vemberében született Mező- kovácsházán, ahol tanulmá­nyait elkezdte. A szegedi ta­nárképző elvégzése után pe­dagógusként dolgozott, mun­ka mellett végzett a Debre­ceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen. Diplomája középiskolában oktató bioló­gia szakos tanárrá képesítet­te. 1970-től 1976-ig a Szabad- kígyósi Szakmunkásképző Iskola tanára, itt irányította a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség mozgalmi munkáját, 1971-től 1978-ig tagja a KISZ Központi Bizottságának, ké­sőbb a középiskolai rétegta­nács elnöke. 1976-ban a me­gyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályá­nak munkatársa, ahonnan Moszkvába, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Tár­sadalomtudományi Akadé­miájára küldik tanulni. 1980-tól 1984-ig a megyei tanács apparátusi pártbizott­ságának titkára. 1984-től pe­dig a megyei pártbizottság titkára. Feladata a párt- és tömegszervezetek osztályá­nak, valamint a közigazga­tást és adminisztrációs osz­tálynak, s az ehhez kapcso­lódó megyei politikai felada­toknak a felügyelete. Hogyan lehet gyorsan po­litikai párttá kovácsolni az MSZMP-t, és igazi emberi közösségekké alakítani az alapszervezeteket — tervei­nek ez a fő gondolatköre. Véleménye szerint más ala­pokon nyugvó tagfelvételi munkára, egyszerűsített tag­nyilvántartásra, lakóterületi közösségekre, nyitott párthá­zakra van szükség. A párt együtt maradjon, megmarad­jon és fejlődjön — így szól politikai hitvallása, s meg­győződése, hogy tevékenysé­gével e folyamatban szere­pet játszhat. Szabó Béla Szabó Béla, a Demisz (a KISZ jogutódja) megyei első titkára 1952-ben Endrődön született. A gyomai gimná­ziumi évek után a Debrece­ni Agrártudományi Egyete­men tanult, s ott szerzett diplomát 1977-ben. Munkája továbbra is Debrecenhez kö­tötte: az egyetem tangazda­ságában dolgozott, később a Békéscsaba és Környéke Ag­ráripari Egyesüléshez került. A közelmúltban elvégezte a politikai főiskolát. 1982-ben választották a KISZ megyei bizottságának titkárává, 1985 februárjától első tit­kár. Nős, két gyermeke van, a felesége pedagógus. Szabó Béla politikai hit­vallása abból indul ki, hogy képesnek tartja az MSZMP-t arra: korszerű, ésszerűen gondolkodó, valóban politi­kai párttá váljék, amelyben alkotó légkör uralkodik, s a tisztességre, az értelemre tá­maszkodva visszaállítja meg­tépázott tekintélyét. Azaz, úgy akar tömegpárt len­ni, hogy közben nem taszít­ja el magától az értelmiségi elitet. „Ma sokkal nehezebb lesz ennek a pártnak meg­küzdenie önmagával és nép­szerűvé válni, hiszen min­denki — sajnos eléggé egy­oldalúan — csak a hibáit hánytorgatja fel. Erről per­sze csak ő maga tehet, mint ahogyan megváltoztatása is csak rajta múlik” — véle­kedik, s hozzáteszi: „Meg­tisztelő, hogy a holnap nagy feladataiban egy felelős be­osztás erejéig többen rám gondoltak. Vélhetően ez á bizalom annak szól, hogy el­képzeléseimet akkor is vál­laltam, amikor ez még nem volt annyira természetes.” A konkrét tennivalókról, a programjáról Szabó Béla a pártértekezleten kíván szól­ni. Plenáris ülést tartott a megyei KBT Főiskolai napok „Mikor a költő verset ír” (Folytatás az 1. oldalról) mind magasabb szinten vég­zik az iskolák, mintegy 70 oktatási intézmény tanulói vesznek részt az egyre job­ban szélesedő „Iskolák a közlekedés biztonságáért" versenyben. Felkészültségü­ket a közelmúltban éppen megyénkben megrendezett országos versenyen elért jó helyezéseik reprezentálják. A közlekedésre nevelés te­rén felmutatott sikerek nyo­mán Békés is azon megyék sorába tartozik, ahol 1989 szeptemberétől megkezdik a közlekedési ismeretek kísér­leti oktatását: tíz óvoda. 17 általános iskola és hat kö­zépiskola szerepel a prog­ramban. A beszámoló a továbbiak­ban taglalta a felnőttkép­zést és a már jogosítvánnyal rendelkezők továbbképzését, majd végül a tavalyi közle­kedési bűncselekmények ke­rültek nyilvánosságra: a725 bűncselekményből 494 volt ittas vezető. Ugrásszerűen megnőtt a vezetői engedély nélkül közlekedők aránya: a forgalomban leleplezettek száma meghaladta a 420-at. Ezt követően Gulyás György rendőrszázados, az anyag- és pénzügyi szolgá­lat vezetője az MKBT ta­valyi gazdálkodásáról adott számot, majd a beszámoló feletti vitában nyolcán mondták el véleményüket. Szóltak egyebek mellett a kerékpárutak szükségességé­ről. a gépjárművezető-kép­zés hiányosságairól, a kor­szerűtlen úthálózatról és az elavult személygépkocsi- parkról, az alkatrészhiány­ról. valamint az iskolai kép­zésről Ezt követően kiemel­kedő munkájuk alapján töb­ben részesültek elismerés­ben. A Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetést adományozták Deák József­nek, a Szarvasi Dózsa Tsz kovácsának, a Kiváló Mun­káért elismerésben részesült Földvári András, a Békés Megyei Tanács V. B. Autó- közlekedési Tanintézet mű­szaki vezetője és Markstei- ner Béla, a Békéscsabai Autójavító Vállalat autósze­relője. Az OKBT Díszpla- kettjét hárman vehették át, és hárman részesültek az OKBT elnökének dicséreté­ben. A megyei KBT pla­kettjét öt aktivistának nyúj­tották át. s ugyanezen el­ismerést kapott négy iskola. Elismerő Oklevélben része­sült 11 kollektíva, s kiemel­kedő társadalmi munkáju­kért negyvenegyen kaptak tárgyjutalmat.- szekeres ­Ha abból indulunk ki, hogy egy város jellege, ar­culata, hangulata, vonzereje nagyban függ az ottani szel­lemiségtől, az értelmiség sze­repétől és megbecsülésétől, akkor valószínűleg nem já­runk messze az igazságtól. Mert mitől város, vagy mi­től falu egy település? Alig­hanem a műhelyeiben folyó munkától, az onnan áradó légkörtől. Nagyon kellett Békéscsa­bának ez a főiskola, s bár­csak több hasonló „fix pont”, szellemi műhely nyíl­na még a közeli jövőben! Miért elmétkedek a városi- asság, illetve falusiasság el­lentétén? Talán azért, mert olyan korban élünk, amikor a sok értékvesztés után bi­zonyos meghatározó, előre­mutató, jövőt formáló dol­gaink kezdenek végre oda­kerülni, ahová valók. Lega­lábbis bízzunk benne, hogy ígv lesz! Oktatás, kultúra, művelt­ség — ettől függ egv telepü­lés szellemisége, a városias- ság. Talán a most zajló fő­iskolai napok eseménysoro­zata gondolkodtatott el mindezen. Mert ahogyan kellett ez a tanítóképző, ugyanúgy nagy szükség van az oktatás mellett ott folyó, a város tudományos, művé­szeti életét gazdagító prog­ramokra is. A keddi irodalmi találko­zót bevezetve dr. Papp Já­nos tanszékvezető tanár el­mondta, olyan sorozatot ter­veznek, amelyben a megyé­ben élő írók, költők, képző­művészek mutatkozhatnak be a hallgatók előtt. A főis­kolai napok egyik első ren­dezvényén a békési Szúdy Géza költő munkásságával ismerkedhetett a közönség. A ..Vakrepülés" című verseskötet négy ciklusból, egy mélyen filozofikus, bölcs, mégis halk szavú köl­tészetből. jellegzetesen hu­szadik század végi életérzés­ből és ars poeticából kap­tunk ízelítőt. Versek a szó hatalmáról, a költészet nélküli örök lég­szomjról, hűségről és biza­lomvesztésről, a közép-kelet- európai sors vállalásáról, a szerelemről, az ősz varázsá­ról, az elmúlásról. Olyan ál­lomásai voltak ennek a re­pülésnek, mint Heraklei- tosz, Platon, Kant, Hegel, Schiller, Beethoven; nem csoda tehát, ha a Valkrepü- lés emlékezetes utazás ma­rad. N. K.

Next

/
Thumbnails
Contents