Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-27 / 98. szám
1989, április 27., csütörtök Jelöltek az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkári tisztségeibe ISNiUMTc!---------------------------------------------------€ M int az a jelölést előkészítő bizottság munkája nyomán ismertté vált, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának első titkári tisztségébe Fodorné Birg és Katalin és Szabó Miklós neve kerül a jelölőlistára, közül ük választanak a hét végén Békéscsabán, a városi sportcsarnokban a megyei pártértekezlet küldöttei. Mindkettőjük életútját, munkásságát, elképzeléseit lapunkban már bemutattuk. Sok- név felmerült a titkári feladatkör ellátására. Hosszas vita után, gondos mérlegelést köVetőpn a jelölést előkészítő bizottság dr. Forrai Józsefet, dr. Herczeg Ferencet, Kiss Sándort, -Kutas Gyulát, dr. Lovász Matildot és Szabó Bélát javasolja a megyei pártbizottság titkárának megválasztani. Közülük hárman kerülhetnek titkári tisztségbe. Dr. Forrai József Dr. Forrai József Dunaújvárosban nőtt fel, 35 éves. Felesége jogász, két gyermekük van. A szegedi egyetem jogi karán szerzett diplomát, 1979-től a Békés Megyei Tanács mezőgazdasági osztályán dolgozott. Később a KISZ megyei bizottságán munkatárs, titkár, majd Budapesten a KISZ Központi Bizottságában osztályvezető- helyettes volt. A megyei pártbizottságon 1985 óta elsősorban réteg- és tudo-‘ mánypolitikával foglalkozik. Emellett a szegedi József Attila Tudományegyetemen állam- és jogelméletet oktat. Véleménye szerint a Békés megyében élők problémái jellegükben azonosak, de mértékükben súlyosabbak, mint az egész vidék- Magyarország gondjai. A politikai kérdés: hogyan tudjuk saját érdekeinket a társadalmi méretű átalakításokkal összekapcsolni. A vidéket, a falvakat, a mezőgazdaságot elsősorban elvonási forrásként kezelő, túlközpontosított társadalom- és gazdaságirányítási rendszer nem hordoz a megye számára felemelkedési esélyt. Demokratizált politikai élet, az állami bürokrácia gazdasági és kulturális hatalmának visszaszorítása — a reformhelyzet kibontása a jobb élet garanciája. A határozott, gyors ütemű átalakítást a megye párttagságának követelnie, támogatnia, segítenie kell! Közéleti tisztaságot, demokratizált pártéletet, élő, eleven személyes politizálást. A döntő színtér a lakóhelyi közösség lehet. A megyei pártértekezlet a tavaly májusi folyamat egyik állomása, amely hozzájárulhat a Békés megyében élők helyzetének tényleges javulásához, a reformretorikát felváltó gyakorlati megvalósuláshoz. „Ehhez kedvező előjel, hogy emberemlékezet óta első ízben a párttagság kezdeményező akaratából ül össze a megyei tanácskozás. ..” — mondta Forrai József. Dr. Herczeg Ferenc Dr. Herczeg Ferenc 1939. január 2-án a Somogy megyei Mesztegnyő községben született. Gyermekkorát Ba- latonbogláron töltötte, itt járt általános iskolába, majd a kaposvári gimnáziumban érettségizett. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudomány- egyetemen magyar—történelem szakos bölcsészdiplomát szerzett. Egyetemistaként nősült, felesége Békés megyei, így 1963-tól itt él és dolgozik. Először Kondoroson tanított, majd tanulmányi felügyelő volt. 1970-ben került a Date szarvasi főiskolai karára mint filozófiaoktató. 1973-ban egyetemi doktori címet, majd a filozófiai tudományok kandidátusa tudományos fokozatot szerezte meg. 1977-ben került a megyei pártapparátusba, mint az oktatási igazgatóság igazgatóhelyettese, 1983-tól ugyanitt igazgató, 1985-től a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályának vezetője, 1988 decemberétől pedig a megyebizottság irodájának élén áll osztályvezetőként. Nős, fia végzős főiskolás, lánya főiskolai tanársegéd. 1964-től tagja az MSZMP- nek. — A jelölésemet nagy megtiszteltetésnek érzem; ugyanakkor számba vettem, hogy rendkívül nehéz politikai helyzetben került erre sor — mondta. — Az ember kénytelen szembenézni azzal a gondolattal, hogy meg tud-e birkózni a feladattal, vagy az meghaladja erejét. A döntésben, hogy tudniillik vállalom a megméretést, az játszotta a legnagyobb szerepet, hogy olyan munka szerény részese lehetek — természetesen csak a megye párttagságának támogatásával —, amelyben a párt gyökeres megváltoztatása vihető végbe; amikor egy ideológiai görcsöktől megszabadult, politikai pártként megjelenő MSZMP körvonalai bontakoznak ki. Kiss Sándor Kiss Sándor 1940. március 30-án született Zsadánvban. Itt végezte általános iskolai tanulmányait, majd az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban járt középiskolába. ott érettségizett. Ezután Debrecen következett; a tudományegyetemen vegyészdiplomát szerzett Ennek birtokában 14 éven át dolgozott az Orosházi Üveggyárban, ahol beüzemelő technológusként kezdte, és az igazgatóhelyettesi székből került politikai pályára. Gazdasági vezetői beosztása mellett adjunktusként tanított. 1977-ben lett a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa, majd osztályvezető-helyettes, 1979-től osztályvezető. 1987 őszétől pedig az MSZMP Békés Megyei Bizottságának gazdaságpolitikai titkára. Nős, középiskolás fia műszerész szakmát tanul. Az MSZMP-nek 1966 óta tagja. — A politika számára legfontosabb most — fogalmazta meg, ismét megyei titkárjelöltként —, hogy tudomásul vegye: a megye gazdasága — és ez nagyon lényeges — az ott dolgozók jóvoltából még működőképes. A politika felelőssége éppen az, hogy ezt az állapotot a lehetőség szerint a legjobban megóvja, és ezzel biztosítsa, hogy amikor a fejlődés számára megnyílik az út egv-egy területen vagy általában, akkor a lehető legjobb feltételekkel indíthasson a gazdaság. Ebben a felkészülésben az emberi tényező nagyon fontos, meghatározó, és e tekintetben már most elkezdhető a munka. Kutas Gyula Kutas Gyula, az MSZMP Békéscsabai Városi Bizottságának első titkára mezőgazdasági technikumban szerzett képesített könyvelői szakmával, 1959-ben kezdte a munkát. A Békés Megyei Állatforgalmi Vállalat cél- gazdaságában termelésirányítóként dolgozott, egy év múlva pedig a Gyulai Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe került, s különböző gazdasági vezetői beosztásokban végezte feladatait, egészen 1975-ig. 1964-ben. 22 évesen, a termelőszövetkezetben kapott először párttitkári megbízatást, 5 esztendővel később ugyanott függetlenített csúcstitkárrá választották. 1975-ben diplomát szerzett a politikai főiskola nappali tagozatán. Fzt követően a megyei párt- bizottság apparátusában, a párt- és tömegszervezeti osztály politikai munkatársaként. később osztályvezetőként dolgozott. 1987. június 24. óta a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, tagja a megyei pártbizottságnak és a testület végrehajtó bizottságának. A titkárjelölt Kutas Gyula programja röviden ekképp foglalható össze: megválasztása esetén igyekszik előmozdítani azt, hogy a megye párttagsága sorakozzék fel a kibontakozóban levő reformfolyamat mellett. Ebben látja az egyetlen lehetőséget arra. hogy csökkenjen Békés megye történelmi elmaradottsága, melynek felszámolását nem elsősorban központi támogatásból képzeli el. Sokkal inkább célszerűnek tartja — Békés megye legjobb adottságaira építve — összefogni azokat az erőket, amelyek képesek véghezvinni a megújulást helyi, illetve külső partnerek bevonásával. Elképzelése szerint a jövőben a párt szervezetében a település- szintű politikai önállóságnak kell határozottabb arculatot adni. Dr. Lovász Matild Dr. Lovász Matild 1947 novemberében született Mező- kovácsházán, ahol tanulmányait elkezdte. A szegedi tanárképző elvégzése után pedagógusként dolgozott, munka mellett végzett a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen. Diplomája középiskolában oktató biológia szakos tanárrá képesítette. 1970-től 1976-ig a Szabad- kígyósi Szakmunkásképző Iskola tanára, itt irányította a Kommunista Ifjúsági Szövetség mozgalmi munkáját, 1971-től 1978-ig tagja a KISZ Központi Bizottságának, később a középiskolai rétegtanács elnöke. 1976-ban a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezetek osztályának munkatársa, ahonnan Moszkvába, a Szovjetunió Kommunista Pártjának Társadalomtudományi Akadémiájára küldik tanulni. 1980-tól 1984-ig a megyei tanács apparátusi pártbizottságának titkára. 1984-től pedig a megyei pártbizottság titkára. Feladata a párt- és tömegszervezetek osztályának, valamint a közigazgatást és adminisztrációs osztálynak, s az ehhez kapcsolódó megyei politikai feladatoknak a felügyelete. Hogyan lehet gyorsan politikai párttá kovácsolni az MSZMP-t, és igazi emberi közösségekké alakítani az alapszervezeteket — terveinek ez a fő gondolatköre. Véleménye szerint más alapokon nyugvó tagfelvételi munkára, egyszerűsített tagnyilvántartásra, lakóterületi közösségekre, nyitott pártházakra van szükség. A párt együtt maradjon, megmaradjon és fejlődjön — így szól politikai hitvallása, s meggyőződése, hogy tevékenységével e folyamatban szerepet játszhat. Szabó Béla Szabó Béla, a Demisz (a KISZ jogutódja) megyei első titkára 1952-ben Endrődön született. A gyomai gimnáziumi évek után a Debreceni Agrártudományi Egyetemen tanult, s ott szerzett diplomát 1977-ben. Munkája továbbra is Debrecenhez kötötte: az egyetem tangazdaságában dolgozott, később a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesüléshez került. A közelmúltban elvégezte a politikai főiskolát. 1982-ben választották a KISZ megyei bizottságának titkárává, 1985 februárjától első titkár. Nős, két gyermeke van, a felesége pedagógus. Szabó Béla politikai hitvallása abból indul ki, hogy képesnek tartja az MSZMP-t arra: korszerű, ésszerűen gondolkodó, valóban politikai párttá váljék, amelyben alkotó légkör uralkodik, s a tisztességre, az értelemre támaszkodva visszaállítja megtépázott tekintélyét. Azaz, úgy akar tömegpárt lenni, hogy közben nem taszítja el magától az értelmiségi elitet. „Ma sokkal nehezebb lesz ennek a pártnak megküzdenie önmagával és népszerűvé válni, hiszen mindenki — sajnos eléggé egyoldalúan — csak a hibáit hánytorgatja fel. Erről persze csak ő maga tehet, mint ahogyan megváltoztatása is csak rajta múlik” — vélekedik, s hozzáteszi: „Megtisztelő, hogy a holnap nagy feladataiban egy felelős beosztás erejéig többen rám gondoltak. Vélhetően ez á bizalom annak szól, hogy elképzeléseimet akkor is vállaltam, amikor ez még nem volt annyira természetes.” A konkrét tennivalókról, a programjáról Szabó Béla a pártértekezleten kíván szólni. Plenáris ülést tartott a megyei KBT Főiskolai napok „Mikor a költő verset ír” (Folytatás az 1. oldalról) mind magasabb szinten végzik az iskolák, mintegy 70 oktatási intézmény tanulói vesznek részt az egyre jobban szélesedő „Iskolák a közlekedés biztonságáért" versenyben. Felkészültségüket a közelmúltban éppen megyénkben megrendezett országos versenyen elért jó helyezéseik reprezentálják. A közlekedésre nevelés terén felmutatott sikerek nyomán Békés is azon megyék sorába tartozik, ahol 1989 szeptemberétől megkezdik a közlekedési ismeretek kísérleti oktatását: tíz óvoda. 17 általános iskola és hat középiskola szerepel a programban. A beszámoló a továbbiakban taglalta a felnőttképzést és a már jogosítvánnyal rendelkezők továbbképzését, majd végül a tavalyi közlekedési bűncselekmények kerültek nyilvánosságra: a725 bűncselekményből 494 volt ittas vezető. Ugrásszerűen megnőtt a vezetői engedély nélkül közlekedők aránya: a forgalomban leleplezettek száma meghaladta a 420-at. Ezt követően Gulyás György rendőrszázados, az anyag- és pénzügyi szolgálat vezetője az MKBT tavalyi gazdálkodásáról adott számot, majd a beszámoló feletti vitában nyolcán mondták el véleményüket. Szóltak egyebek mellett a kerékpárutak szükségességéről. a gépjárművezető-képzés hiányosságairól, a korszerűtlen úthálózatról és az elavult személygépkocsi- parkról, az alkatrészhiányról. valamint az iskolai képzésről Ezt követően kiemelkedő munkájuk alapján többen részesültek elismerésben. A Közbiztonsági Érem arany fokozata kitüntetést adományozták Deák Józsefnek, a Szarvasi Dózsa Tsz kovácsának, a Kiváló Munkáért elismerésben részesült Földvári András, a Békés Megyei Tanács V. B. Autó- közlekedési Tanintézet műszaki vezetője és Markstei- ner Béla, a Békéscsabai Autójavító Vállalat autószerelője. Az OKBT Díszpla- kettjét hárman vehették át, és hárman részesültek az OKBT elnökének dicséretében. A megyei KBT plakettjét öt aktivistának nyújtották át. s ugyanezen elismerést kapott négy iskola. Elismerő Oklevélben részesült 11 kollektíva, s kiemelkedő társadalmi munkájukért negyvenegyen kaptak tárgyjutalmat.- szekeres Ha abból indulunk ki, hogy egy város jellege, arculata, hangulata, vonzereje nagyban függ az ottani szellemiségtől, az értelmiség szerepétől és megbecsülésétől, akkor valószínűleg nem járunk messze az igazságtól. Mert mitől város, vagy mitől falu egy település? Alighanem a műhelyeiben folyó munkától, az onnan áradó légkörtől. Nagyon kellett Békéscsabának ez a főiskola, s bárcsak több hasonló „fix pont”, szellemi műhely nyílna még a közeli jövőben! Miért elmétkedek a városi- asság, illetve falusiasság ellentétén? Talán azért, mert olyan korban élünk, amikor a sok értékvesztés után bizonyos meghatározó, előremutató, jövőt formáló dolgaink kezdenek végre odakerülni, ahová valók. Legalábbis bízzunk benne, hogy ígv lesz! Oktatás, kultúra, műveltség — ettől függ egv település szellemisége, a városias- ság. Talán a most zajló főiskolai napok eseménysorozata gondolkodtatott el mindezen. Mert ahogyan kellett ez a tanítóképző, ugyanúgy nagy szükség van az oktatás mellett ott folyó, a város tudományos, művészeti életét gazdagító programokra is. A keddi irodalmi találkozót bevezetve dr. Papp János tanszékvezető tanár elmondta, olyan sorozatot terveznek, amelyben a megyében élő írók, költők, képzőművészek mutatkozhatnak be a hallgatók előtt. A főiskolai napok egyik első rendezvényén a békési Szúdy Géza költő munkásságával ismerkedhetett a közönség. A ..Vakrepülés" című verseskötet négy ciklusból, egy mélyen filozofikus, bölcs, mégis halk szavú költészetből. jellegzetesen huszadik század végi életérzésből és ars poeticából kaptunk ízelítőt. Versek a szó hatalmáról, a költészet nélküli örök légszomjról, hűségről és bizalomvesztésről, a közép-kelet- európai sors vállalásáról, a szerelemről, az ősz varázsáról, az elmúlásról. Olyan állomásai voltak ennek a repülésnek, mint Heraklei- tosz, Platon, Kant, Hegel, Schiller, Beethoven; nem csoda tehát, ha a Valkrepü- lés emlékezetes utazás marad. N. K.
