Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-25 / 96. szám
1989. április 25., kedd o IZimUKftW Új híd a Veszélynél Munkában az útépítők Az igazi jó idő beköszön- tével most már teljes lendülettel folynak az útépítések, s az ezekkel összefüggő munkálatok. A Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat békéscsabai főépítésvezetőségéhez tartozó gépek is kirajzottak, a napokban pedig megkezdődnek már az aszfaltozási munkálatok is. — Az elmúlt évekhez képest arányaiban átrendeződés tapasztalható ebben a beruházásszegény időszakban: új munkák elvétve indulnak, a fenntartási tevékenység aránya is erősen lecsökkent — kezdi Sziklai György, főépítésvezető. A hódmezővásárhelyi KÉV idei, módosított tervében 450 millió forint termelési érték szerepel, melyből 140 millió forinttal részesedik a legnagyobb, a békéscsabai főépítésvezetőség. Az idén megrendelőik többségét a tanácsok teszik ki. Lakossági hozzájárulással, támogatásokkal épülnek utak, a legtöbb Békésen, Gyulán, és Mezőberényben. A főépítésvezetőség kivitelezésében készül majd jövő évi befejezéssel az Üjkígyósi Aranykalász Tsz üzemi úthálózata is, valamint a Körkövi- zignél az aszfaltozási munkálatok. S ha már az aszfaltozásnál tartunk, a főépítésvezetőtől megtudtuk, hogy a napokban munkához látnak az aszfaltozó gépláncok: edA Veszely-kanyar útkorrekciós munkálatai jól haladnak, a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat végzi egyebek mellett a csapadékvíz-elvezető csatornák építését is dig 15 ezer tonna aszfaltra van megrendelésük, melyet 3—4 centiméter vastagságban terítenek és dolgoznak be. A Közúti Építő Vállalat főépítésvezetősége a Hídépítő Vállalat alvállalkozójaként részt vesz a 44-es főúton, Gyula—Békéscsaba között, az új Veszely-híd építésével összefüggő kivitelezési munkálatokban. A híd pályalemeze elkészült, a földmunkák is csaknem teljes egészében készen vannak, s minden remény megvan arra, hogy az idegen- forgalmi szezon kezdetéig az új műtárgy az útkorrekcióval együtt elkészül. Ugyancsak a KÉV rövidesen megkezdi a megyeszékhelyen a Petőfi—Szemere—Bartók— Vozárik utca csomópont építési munkálatait, melyben társgenerál kivitelezőként részt vesz a nyíregyházi KIG. Gyulán ugyancsak a 44-es főúton, a Bárdos-híd építésével kapcsolatos munkákban is részt vesznek, s folytatják a kerékpárút építését Békéscsabán, Gyulán, és Kardoson, valamint a Szabadkígyós—Kétegyháza közötti összekötő út építését.-szAz új híd pályalemeze elkészült, lassan megkezdik a csatlakozó út építését is Fotó: Szekeres András Újdonság, vagy ki nem használt lehetőség? A megye talaj- és éghajlati adottságai révén számos, népgazdasági lag jelentős kultúrnövény termesztésében kiemelt helyzetben van. Békés megye kukorica-, búza-, lucerna- és cukorrépa- termelése volumenében és színvonalát tekintve is előkelő helyet foglal el a megyék között. A gazdálkodó egységeknek egyre nehezedő közgazdasági környezetben, adottságaikkal ésszerűen élve kell biztosítaniuk a folyamatos termelést. Ezt követeli meg tőlük a vonzáskörzetükbe tartozó, reájuk utalt népesség. A termőterületek optimális kihasználására a növényállományok differenciált alkalmazása nyújt kiváló lehetőséget. A megye adottságai extenzív növénykultúráknak is bőven kínálnak lehetőséget (folyók árterülete, mély fekvésű részek, gyengén szikes vagy rossz tápanyaggazdálkodású területek). Az apró magvú növények, közülük is elsősorban a pillangós virágú fajok termesztése még néhány éve is nehéz, körülményes feladatként volt ismert a gazdasági szakemberek előtt. Ma azonban bátran lehet vállalkozni nemcsak lucerna és vöröshere, hanem a fehérhere és a szarvaskerep-vetőmag termesztésére is. Ennek az az oka, hogy adott e növények genetikai bázisa, biztosítva van a magas szaporulati fokú vetőmag-előállítás lehetősége és nem utolsósorban a teljes gépesítettség már megvalósult a termesztési folyamat minden lépésében. A termesztők által előállított vetőmag nem fog évekig magtárakban heverni mert jelentős és tartós exportlehetőségek kínálkoznak (Franciaország, Csehszlovákia stb.). Az aprómag-termesztés Békés megyében sem újdonság, szerintünk inkább kellően ki nem használt lehetőség, melynek napjainkban minden alapvető kritériuma adott. A vetőmagigények kielégítésében, piaci lehetőségek felkutatásában, ingyenes szaktanácsadásban a Szarvasi öntözési Kutatóintézet adhat segítséget bármely termelőüzemnek. Az intézet legjobb apró magvú fajtáinak híre már külföldre is eljutott. A külföldi érdeklődés kivételes. Ezt az bizonytíja, hogy a legfrissebb fajtajelöltek kipróbálására is szívesen vállalkoznak azok a nyugati cégek is, melyeknek szántóföldjei megyénktől több száz kilométerre vannak, eltérő éghajlati adottsággal körülvéve. Az apró magvú pillangós növények közül külföldön legismertebb a vöröshere. A fehérhere és a szarvaskerep iránti érdeklődés oka a hazai éghajlat alatt megtermelt mag kiváló biológiai értékében és a termesztett fajták jó termőképességében, valamint gyepalkotó komponensként történő felhasználási lehetőségeiben rejlik. Izsáki Zoltánné dr.— dr. Nagy László, Öntözési Kutatóintézet, Szarvas A Dunától a Körösökig Miről szavazzon a nép? Interjú Maróthy László környezetvédelmi miniszterrel A közelmúltban Gyoma- endrődön járt Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Gyomaendrőd városavató ünnepi tanácsülésén vett részt, ekkor kértük tőle ezt az interjút. — Bős—Nagymaros ügye az elmúlt év őszén került a Parlament elé. Az ezt követő hónapokban nem múlt el nap, hogy a sajtóban, a rádióban, a televízióban ne esett volna szó a vízlépcső építéséről. Vitatkoznak a környezetvédő mozgalmak, szervezetek, kiáltványokat fogalmaznak meg, aláírásokat gyűjtenek a vízlépcső ellen, s mellett. Nyilatkozott a kormány elnöke, interjút adott a beruházás vezér- igazgatója. Az illetékes minisztérium, személy szerint pedig ön hallgat. Nincs mondanivalójuk, vagy nem kérdezik önöket? — Múlt év októberében a Parlament az egész bős— nagymarosi kérdéskört eléggé alaposan és részleteiben is megtárgyalta. Az elmúlt hónapokban és hetekben felvetődő kérdések tulajdonképpen a parlamenti ülésszakon és már az azelőtt megtárgyalt kérdésekre vonatkoznak. Újra előtérbe került a beruházás költsége, az, hogy miért lesz jó nekünk a vízlépcső felépítése. Ezt mi már megtárgyaltuk, s ezt a vitát a magunk részéről lezártuk. A . tárca azért felel, hogy a beruházás megvalósuljon és lehetőleg az új igényeknek és a környezeti plusz követelményeknek megfelelően épüljön meg a mű. Ez pedig meglehetősen nagy figyelmet és energiát követel tőlünk. Hidrológia, árvízvédelem, energetika, mezőgazdaság, karsztproblémák, a növény- és állatvilág megőrzése, halászati kérdések, s hasonló ügyek foglalkoztatnák bennünket. Ezenkívül a beruházás két országot közvetlenül is érint, egy harmadik ország pedig finanszírozza. A felsorolt kérdéskörök mellett az ember tehát a megvalósításra- figyel. A mű ellenzői a megvalósítás felelőssége nélkül vesznek elő kérdéseket. Legutóbb például a szeizmicitás, a földrengés valószínűségének kérdését. Nyilvánvaló, hogy a nagyközönség nem tudja, hogy a nagymarosi mű építése kapcsán a sze- izmicitást évtizedekre visszamenőleg megvizsgálták, s ennek alapján készültek a méretezések. Hadd mondjam el, hogy a sajtó .-igencsak részrehajló és szívesen fogadja az ellenzék legkülönfélébb észrevételeit. « — Talán nem véletlen, ön szerint mi lehet ennek az oka? —; Nyilvánvaló, hogy a vízlépcsőrendszer túllépett a maga műszaki, technikai, közgazdasági problémáin. Tehát politikai kérdéssé vált. — Eddi g százhuszonegy - néhányezer aláírást gyűjtöttek Bős—Nagymaros megépítése ellen. Várhatóan az Országgyűlés nyári ülésszakán újra napirendre kerül az ügy. ön szerint mi várható ebben a kérdésben? — Ha hangulati és érzelmi elemek döntenek a kérdésben, akkor nagyon hitvány kezekre van bízva ez az ügy. Arról dönteni, hogy akarjuk-e a művet vagy sem, már nem lehet, az építkezés már elkezdődött, mil- liárdokat költöttünk rá, beleépítettünk több ezer köbméter vasat és betont. A műszaki konstrukció sem lehet kérdéses, hiszen ez is elfogadott, s hozzáértő szakemberek is megerősítették, hogy a mű megfelel a ma követelményeinek, sőt rugalmas alkalmazásának lehetősége újabb igények kielégítésére is alkalmassá teszi. Egyértelműen az lenne a legnagyobb aryragi teher a népgazdaságnak, ha leállítanák az építkezést, mert akkor tulajdonképpen nem csináltunk semmit, és ezért még fizettünk is. — S ha népszavazásra kerülne sor... ? — A nemzetközi jog nemzetközi szerződésekben nem ismer népszavazást. Persze, nekünk még törvényünk sincs a népszavazásra. Számomra inkább a nagy kérdés az, hogy szabad-e a megvalósulásnak ebben a szakaszában a népre átruházni azt a terhet, amit tulajdonképpen még a döntés időszakában kellett volna elintézni. A magam számvetése alapján a népszavazásnak csak egyetlen módja jöhet számításba, mégpedig az, hogy megkérdezni a népet, hogy akar-e ez ügyben szavazni. Ezt a nemzetközi jog is elismeri. Még egv dolgot szeretnék hangsúlyozni. Mint ismert, nemcsak a vízlépcső ellen, hanem most már a megépítés mellett is megindult az aláírások gvűjtése. — ön múlt év őszén a Parlamentben többek között kijelentette: „Vízlépcsőt és demokráciát!" 'Nem lett túlságosan népszerű ez a mondata. — Én ezt nem magamtól találtam ki, sőt nem is akartam belefogalmazni a beszédembe. Ez tulajdonképp válasz volt az ellenzék egyik szónokának, aki a Kossuth téren egy beszédében úgy tette fel a kérdést: Vízlépcsőt, vagy demokráciát? Én a Parlamentben a kinti szónok rosszul feltett kérdésére válaszoltam, hogy „vízlépcsőt és demokráciát”. Mert mindkettőre szükségünk van nekünk is. — Evezzünk most más vizekre. Békés megye környezetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének programja elkészült, s a megvalósításon fáradoznak az illetékesek, ön szerint mi haszna lehet ebből az országnak, illetve Békés megyének? — Tulajdonképpen az egész országból kellene egy környezetvédelmi mintaországot csinálni. Világszerte törekvés figyelhető meg arra, hogy földünkön megszűnjék a környezetszennyezés és környezetkárosítás. Az az utópisztikusnak tűnő megállapítás, hogy környezeti katasztrófa előtt állunk, egyáltalán nem lehetetlen. Persze, egy terület, mint mondjuk Békés megye nem tudja függetleníteni magát a környezeti ártalmaktól. Például a levegőszennyezés éppúgy érintheti Békést is. Mindenesetre a megye természeti értékei gyönyörűek, s a mintamegyévé fejlesztésnek van egy jó programja. amelyet komolyan kell venni és mindenképpen hozzá kell rendelnünk a szükséges eszközöket is. Ez a munka mintaszerű és egyedi az országban. Én ezt a magam részéről minden lehetséges eszközzel támogatom. — A sajtóból is többször értesültünk arról a szomorú tényről, hogy a Romániából a Körösökön érkező vizek minősége gyakran kifogásolható. A szennyeződés megszüntetése ügyében, mint arról korábban a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakemberei is beszámoltak, igen nehéz felvenni a kapcsolatot a román vízügyi szervekkel. Tud-e ez ellen tenni a minisztérium? — Úgy tűnik, az utóbbi hónapokban már tapasztalható némi változás, s emögött mérhetetlen munka és törődés van. Azt tapasztaljuk, hogy a román oldalon most olyan szakembergárda végzi a határvizek kezelését, akikkel már szóba tudunk állni, ha kell. Tehát, ha szennyeződést tapasztalunk, akkor telefonon is érintkezésbe tudunk lépni, sőt néhány hete a román fél jelentkezett, hogy ilyen és ilyen szennyeződés várható. Ezt én százszázalékos változásnak értékelem. Am a megoldás csak az lehet, ha Románia betartaná azokat a környezetvédelmi követelményeket. amelyek minden kultúrnemzetre vonatkoznak, és önmaga területén oldaná meg ezeket a problémákat. Ha ez nem megy. akkor mindenféle szemérmesség nélkül a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsolatok minden eszközét latba vetve kell megszüntetni ezt a gondot. Hornok Ernő Fotó: Veress Erzsi Nyu gdij-kiegészités a baranyai szövetkezetekben A Baranya megyei termelőszövetkezetek 32 ezer tagja közül csaknem minden második nyugdíjas vagy járadékos, többségük nehéz anyagi körülmények között él a falujában. A nyugdíjak, járadékok értékének romlása arra késztette a gazdaságokat, hogy a korábbinál is nagyobb figyelmet szenteljenek sorsuk alakulásának, gondoskodjanak tisztességes megélhetésükről. Ezek az emberek a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésekor — fiatalon vagy meglett korban — birtokukat, felszerelésüket és munkaerejüket a közösbe adták. A tagsági viszony — a szövetkezeti sajátosságokból adódóan — nem szűnik meg a nyugdíjazáskor, csupán a foglalkoztatási kötelezettség alól mentesül a vezetőség. Ezért a közösség továbbra is kötelességének tekinti a munkában megfáradt idős nőkről és férfiakról való gondoskodást. Különféle intézkedéseket tettek: kiegészítették például az alacsony összegű nyugdíjakat. felemelték a földjáradék értékét és a tagsági pótlék hányadát. A támogatásra fordított pénzösszeg meghaladja az évi tízmillió forintot. Mind több helyen ismerik fel a termelőszövetkezeti közösségek, hogy az idős tagjaikkal való törődés nem merülhet ki a pénzbeli juttatásokban. A magukra maradt öregek legalább annyira igénylik a társas életben való részvételt is. Ezért nyugdí- jasnapokat szerveznek, kirándulásra és színházi előadásra viszik őket, megfelelő arányban helyet kapnak a szövetkezeti üdülőkben. Helyenként még az intézményes képviseletüket is megteremtették, így például Mohácson létrehozták a nyugdíjasak társadalmi bizottságát.
