Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-25 / 96. szám

1989. április 25., kedd o IZimUKftW Új híd a Veszélynél Munkában az útépítők Az igazi jó idő beköszön- tével most már teljes len­dülettel folynak az útépíté­sek, s az ezekkel összefüggő munkálatok. A Hódmező­vásárhelyi Közúti Építő Vál­lalat békéscsabai főépítésve­zetőségéhez tartozó gépek is kirajzottak, a napokban pe­dig megkezdődnek már az aszfaltozási munkálatok is. — Az elmúlt évekhez ké­pest arányaiban átrendező­dés tapasztalható ebben a beruházásszegény időszak­ban: új munkák elvétve in­dulnak, a fenntartási tevé­kenység aránya is erősen le­csökkent — kezdi Sziklai György, főépítésvezető. A hódmezővásárhelyi KÉV idei, módosított tervében 450 millió forint termelési érték szerepel, melyből 140 millió forinttal részesedik a leg­nagyobb, a békéscsabai fő­építésvezetőség. Az idén megrendelőik többségét a tanácsok teszik ki. Lakossá­gi hozzájárulással, támoga­tásokkal épülnek utak, a legtöbb Békésen, Gyulán, és Mezőberényben. A főépítés­vezetőség kivitelezésében ké­szül majd jövő évi befeje­zéssel az Üjkígyósi Arany­kalász Tsz üzemi úthálóza­ta is, valamint a Körkövi- zignél az aszfaltozási mun­kálatok. S ha már az aszfal­tozásnál tartunk, a főépítés­vezetőtől megtudtuk, hogy a napokban munkához látnak az aszfaltozó gépláncok: ed­A Veszely-kanyar útkorrekciós munkálatai jól haladnak, a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat végzi egyebek mellett a csapadékvíz-elvezető csatornák építését is dig 15 ezer tonna aszfaltra van megrendelésük, melyet 3—4 centiméter vastagság­ban terítenek és dolgoznak be. A Közúti Építő Vállalat főépítésvezetősége a Hídépí­tő Vállalat alvállalkozója­ként részt vesz a 44-es fő­úton, Gyula—Békéscsaba kö­zött, az új Veszely-híd épí­tésével összefüggő kivitele­zési munkálatokban. A híd pályalemeze elkészült, a földmunkák is csaknem tel­jes egészében készen van­nak, s minden remény meg­van arra, hogy az idegen- forgalmi szezon kezdetéig az új műtárgy az útkorrekció­val együtt elkészül. Ugyan­csak a KÉV rövidesen meg­kezdi a megyeszékhelyen a Petőfi—Szemere—Bartók— Vozárik utca csomópont épí­tési munkálatait, melyben társgenerál kivitelezőként részt vesz a nyíregyházi KIG. Gyulán ugyancsak a 44-es főúton, a Bárdos-híd építé­sével kapcsolatos munkák­ban is részt vesznek, s foly­tatják a kerékpárút építését Békéscsabán, Gyulán, és Kardoson, valamint a Sza­badkígyós—Kétegyháza kö­zötti összekötő út építését.-sz­Az új híd pályalemeze elkészült, lassan megkezdik a csatlakozó út építését is Fotó: Szekeres András Újdonság, vagy ki nem használt lehetőség? A megye talaj- és éghajla­ti adottságai révén számos, népgazdasági lag jelentős kultúrnövény termesztésé­ben kiemelt helyzetben van. Békés megye kukorica-, bú­za-, lucerna- és cukorrépa- termelése volumenében és színvonalát tekintve is elő­kelő helyet foglal el a me­gyék között. A gazdálkodó egységeknek egyre nehezedő közgazdasági környezetben, adottságaikkal ésszerűen élve kell biztosí­taniuk a folyamatos terme­lést. Ezt követeli meg tőlük a vonzáskörzetükbe tartozó, reájuk utalt népesség. A termőterületek optimális kihasználására a növényállo­mányok differenciált alkal­mazása nyújt kiváló lehető­séget. A megye adottságai extenzív növénykultúráknak is bőven kínálnak lehetősé­get (folyók árterülete, mély fekvésű részek, gyengén szi­kes vagy rossz tápanyag­gazdálkodású területek). Az apró magvú növények, közülük is elsősorban a pil­langós virágú fajok termesz­tése még néhány éve is ne­héz, körülményes feladat­ként volt ismert a gazdasági szakemberek előtt. Ma azon­ban bátran lehet vállalkozni nemcsak lucerna és vöröshe­re, hanem a fehérhere és a szarvaskerep-vetőmag ter­mesztésére is. Ennek az az oka, hogy adott e növények genetikai bázisa, biztosítva van a magas szaporulati fo­kú vetőmag-előállítás lehe­tősége és nem utolsósorban a teljes gépesítettség már megvalósult a termesztési folyamat minden lépésében. A termesztők által előállí­tott vetőmag nem fog évekig magtárakban heverni mert jelentős és tartós exportlehe­tőségek kínálkoznak (Fran­ciaország, Csehszlovákia stb.). Az aprómag-termesztés Békés megyében sem újdon­ság, szerintünk inkább kellő­en ki nem használt lehető­ség, melynek napjainkban minden alapvető kritériuma adott. A vetőmagigények kielégí­tésében, piaci lehetőségek felkutatásában, ingyenes szaktanácsadásban a Szarva­si öntözési Kutatóintézet adhat segítséget bármely termelőüzemnek. Az intézet legjobb apró magvú fajtái­nak híre már külföldre is el­jutott. A külföldi érdeklődés kivételes. Ezt az bizonytíja, hogy a legfrissebb fajtajelöl­tek kipróbálására is szívesen vállalkoznak azok a nyugati cégek is, melyeknek szántó­földjei megyénktől több száz kilométerre vannak, eltérő éghajlati adottsággal körül­véve. Az apró magvú pillangós növények közül külföldön legismertebb a vöröshere. A fehérhere és a szarvaskerep iránti érdeklődés oka a ha­zai éghajlat alatt megtermelt mag kiváló biológiai értéké­ben és a termesztett fajták jó termőképességében, vala­mint gyepalkotó komponens­ként történő felhasználási le­hetőségeiben rejlik. Izsáki Zoltánné dr.— dr. Nagy László, Öntözési Kutatóintézet, Szarvas A Dunától a Körösökig Miről szavazzon a nép? Interjú Maróthy László környezetvédelmi miniszterrel A közelmúltban Gyoma- endrődön járt Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. Gyomaendrőd városavató ünnepi tanácsülésén vett részt, ekkor kértük tőle ezt az interjút. — Bős—Nagymaros ügye az elmúlt év őszén került a Parlament elé. Az ezt köve­tő hónapokban nem múlt el nap, hogy a sajtóban, a rá­dióban, a televízióban ne esett volna szó a vízlépcső építéséről. Vitatkoznak a környezetvédő mozgalmak, szervezetek, kiáltványokat fogalmaznak meg, aláíráso­kat gyűjtenek a vízlépcső ellen, s mellett. Nyilatkozott a kormány elnöke, interjút adott a beruházás vezér- igazgatója. Az illetékes mi­nisztérium, személy szerint pedig ön hallgat. Nincs mon­danivalójuk, vagy nem kér­dezik önöket? — Múlt év októberében a Parlament az egész bős— nagymarosi kérdéskört elég­gé alaposan és részleteiben is megtárgyalta. Az elmúlt hónapokban és hetekben felvetődő kérdések tulajdon­képpen a parlamenti ülés­szakon és már az azelőtt megtárgyalt kérdésekre vo­natkoznak. Újra előtérbe ke­rült a beruházás költsége, az, hogy miért lesz jó ne­künk a vízlépcső felépítése. Ezt mi már megtárgyaltuk, s ezt a vitát a magunk ré­széről lezártuk. A . tárca azért felel, hogy a beruhá­zás megvalósuljon és lehe­tőleg az új igényeknek és a környezeti plusz követelmé­nyeknek megfelelően épül­jön meg a mű. Ez pedig meglehetősen nagy figyel­met és energiát követel tő­lünk. Hidrológia, árvízvéde­lem, energetika, mezőgazda­ság, karsztproblémák, a nö­vény- és állatvilág megőr­zése, halászati kérdések, s hasonló ügyek foglalkoztat­nák bennünket. Ezenkívül a beruházás két országot köz­vetlenül is érint, egy har­madik ország pedig finan­szírozza. A felsorolt kérdés­körök mellett az ember te­hát a megvalósításra- figyel. A mű ellenzői a megvalósí­tás felelőssége nélkül vesz­nek elő kérdéseket. Leg­utóbb például a szeizmicitás, a földrengés valószínűségé­nek kérdését. Nyilvánvaló, hogy a nagyközönség nem tudja, hogy a nagymarosi mű építése kapcsán a sze- izmicitást évtizedekre vissza­menőleg megvizsgálták, s ennek alapján készültek a méretezések. Hadd mondjam el, hogy a sajtó .-igencsak részrehajló és szívesen fo­gadja az ellenzék legkülön­félébb észrevételeit. « — Talán nem véletlen, ön szerint mi lehet ennek az oka? —; Nyilvánvaló, hogy a vízlépcsőrendszer túllépett a maga műszaki, technikai, közgazdasági problémáin. Tehát politikai kérdéssé vált. — Eddi g százhuszonegy - néhányezer aláírást gyűjtöt­tek Bős—Nagymaros meg­építése ellen. Várhatóan az Országgyűlés nyári üléssza­kán újra napirendre kerül az ügy. ön szerint mi vár­ható ebben a kérdésben? — Ha hangulati és érzel­mi elemek döntenek a kér­désben, akkor nagyon hit­vány kezekre van bízva ez az ügy. Arról dönteni, hogy akarjuk-e a művet vagy sem, már nem lehet, az épít­kezés már elkezdődött, mil- liárdokat költöttünk rá, be­leépítettünk több ezer köb­méter vasat és betont. A műszaki konstrukció sem le­het kérdéses, hiszen ez is elfogadott, s hozzáértő szak­emberek is megerősítették, hogy a mű megfelel a ma követelményeinek, sőt rugal­mas alkalmazásának lehető­sége újabb igények kielégí­tésére is alkalmassá teszi. Egyértelműen az lenne a leg­nagyobb aryragi teher a nép­gazdaságnak, ha leállítanák az építkezést, mert akkor tu­lajdonképpen nem csinál­tunk semmit, és ezért még fizettünk is. — S ha népszavazásra ke­rülne sor... ? — A nemzetközi jog nem­zetközi szerződésekben nem ismer népszavazást. Persze, nekünk még törvényünk sincs a népszavazásra. Szá­momra inkább a nagy kér­dés az, hogy szabad-e a megvalósulásnak ebben a szakaszában a népre átru­házni azt a terhet, amit tu­lajdonképpen még a döntés időszakában kellett volna elintézni. A magam szám­vetése alapján a népszava­zásnak csak egyetlen mód­ja jöhet számításba, még­pedig az, hogy megkérdezni a népet, hogy akar-e ez ügy­ben szavazni. Ezt a nem­zetközi jog is elismeri. Még egv dolgot szeretnék hang­súlyozni. Mint ismert, nem­csak a vízlépcső ellen, ha­nem most már a megépítés mellett is megindult az alá­írások gvűjtése. — ön múlt év őszén a Parlamentben többek között kijelentette: „Vízlépcsőt és demokráciát!" 'Nem lett túl­ságosan népszerű ez a mon­data. — Én ezt nem magamtól találtam ki, sőt nem is akartam belefogalmazni a beszédembe. Ez tulajdon­képp válasz volt az ellen­zék egyik szónokának, aki a Kossuth téren egy beszé­dében úgy tette fel a kér­dést: Vízlépcsőt, vagy de­mokráciát? Én a Parlament­ben a kinti szónok rosszul feltett kérdésére válaszol­tam, hogy „vízlépcsőt és de­mokráciát”. Mert mindket­tőre szükségünk van ne­künk is. — Evezzünk most más vi­zekre. Békés megye környe­zetvédelmi mintamegyévé fejlesztésének programja el­készült, s a megvalósításon fáradoznak az illetékesek, ön szerint mi haszna lehet ebből az országnak, illetve Békés megyének? — Tulajdonképpen az egész országból kellene egy környezetvédelmi mintaor­szágot csinálni. Világszerte törekvés figyelhető meg ar­ra, hogy földünkön meg­szűnjék a környezetszennye­zés és környezetkárosítás. Az az utópisztikusnak tűnő megállapítás, hogy környe­zeti katasztrófa előtt állunk, egyáltalán nem lehetetlen. Persze, egy terület, mint mondjuk Békés megye nem tudja függetleníteni magát a környezeti ártalmaktól. Pél­dául a levegőszennyezés éppúgy érintheti Békést is. Mindenesetre a megye ter­mészeti értékei gyönyörűek, s a mintamegyévé fejlesz­tésnek van egy jó program­ja. amelyet komolyan kell venni és mindenképpen hoz­zá kell rendelnünk a szük­séges eszközöket is. Ez a munka mintaszerű és egye­di az országban. Én ezt a magam részéről minden le­hetséges eszközzel támoga­tom. — A sajtóból is többször értesültünk arról a szomorú tényről, hogy a Romániából a Körösökön érkező vizek minősége gyakran kifogásol­ható. A szennyeződés meg­szüntetése ügyében, mint ar­ról korábban a Körösvidéki Környezetvédelmi és Víz­ügyi Igazgatóság szakembe­rei is beszámoltak, igen ne­héz felvenni a kapcsolatot a román vízügyi szervekkel. Tud-e ez ellen tenni a mi­nisztérium? — Úgy tűnik, az utóbbi hó­napokban már tapasztalható némi változás, s emögött mérhetetlen munka és törő­dés van. Azt tapasztaljuk, hogy a román oldalon most olyan szakembergárda végzi a határvizek kezelését, akik­kel már szóba tudunk állni, ha kell. Tehát, ha szennye­ződést tapasztalunk, akkor telefonon is érintkezésbe tudunk lépni, sőt néhány hete a román fél jelentke­zett, hogy ilyen és ilyen szennyeződés várható. Ezt én százszázalékos változás­nak értékelem. Am a meg­oldás csak az lehet, ha Ro­mánia betartaná azokat a környezetvédelmi követel­ményeket. amelyek minden kultúrnemzetre vonatkoznak, és önmaga területén olda­ná meg ezeket a problémá­kat. Ha ez nem megy. ak­kor mindenféle szemérmes­ség nélkül a nemzetközi jog és a nemzetközi kapcsola­tok minden eszközét latba vetve kell megszüntetni ezt a gondot. Hornok Ernő Fotó: Veress Erzsi Nyu gdij-kiegészités a baranyai szövetkezetekben A Baranya megyei terme­lőszövetkezetek 32 ezer tagja közül csaknem minden má­sodik nyugdíjas vagy jára­dékos, többségük nehéz anyagi körülmények között él a falujában. A nyugdíjak, járadékok értékének romlá­sa arra késztette a gazdasá­gokat, hogy a korábbinál is nagyobb figyelmet szentelje­nek sorsuk alakulásának, gondoskodjanak tisztességes megélhetésükről. Ezek az emberek a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésekor — fiatalon vagy meglett kor­ban — birtokukat, felszere­lésüket és munkaerejüket a közösbe adták. A tagsági viszony — a szö­vetkezeti sajátosságokból adódóan — nem szűnik meg a nyugdíjazáskor, csupán a foglalkoztatási kötelezettség alól mentesül a vezetőség. Ezért a közösség továbbra is kötelességének tekinti a munkában megfáradt idős nőkről és férfiakról való gondoskodást. Különféle in­tézkedéseket tettek: kiegészí­tették például az alacsony összegű nyugdíjakat. fel­emelték a földjáradék érté­két és a tagsági pótlék há­nyadát. A támogatásra fordí­tott pénzösszeg meghaladja az évi tízmillió forintot. Mind több helyen ismerik fel a termelőszövetkezeti közösségek, hogy az idős tagjaikkal való törődés nem merülhet ki a pénzbeli jutta­tásokban. A magukra ma­radt öregek legalább annyira igénylik a társas életben való részvételt is. Ezért nyugdí- jasnapokat szerveznek, ki­rándulásra és színházi elő­adásra viszik őket, megfelelő arányban helyet kapnak a szövetkezeti üdülőkben. He­lyenként még az intézmé­nyes képviseletüket is meg­teremtették, így például Mo­hácson létrehozták a nyug­díjasak társadalmi bizottsá­gát.

Next

/
Thumbnails
Contents