Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-24 / 95. szám
1989. április 24.. hétfő „Torkomban sóhajokkal” Békétlenül „békés” csabaiként döbbenten állok és „senki nem sír, és senki nem nevet”>(Moinos Lajos); hát nekünk tényleg Mohács kell? Hagyományaival sajátunkká tett jelenünk nélkül nemősak jö- de múlt sincs mint emberi történelem — írja Tollár Ferenc egy tanulmányában. Itt állunk egy düledező hazában, bármely pillanatban ránk szakad a mennyezet, s nem hallani csak a szédült perlekedést: ki legyen kakas a romokon? Pöffeszkedő kakasok ri kongatnak az úgynevezett „csendes” többség nevében, a hatalom ingadozó pozícióiból csakúgy, mint az alternatív alapú csoportok, csoportocskák, önjelölt nemzetmentő küzdelme ürügyén. A sok gőztől már nem látni, „olyan köd van” (Mrozek). A vonatfüttytől nem hallani azt a néhány józan hangot, amely az omladozó falak megerősítésére a meny- nyezet aládúcolására próbálná szervezni és összefogni az erőket, hogy addig se ébredjünk puszta földön, amíg nincs elég erőnk új hazát építeni. Mert van itt még erő, csak éppen béklyóba verve. Csendes a többség, mert nem jut szóhoz. Ügy tűnik, a sajtót, rádiót, televíziót, tanácsot, parlamentet kisajátították azok, akik a nevében, akik helyette, akik érte kukorékolnak, míg ő (a nép urai!) rogyadozik a redisztributív hiánygazdaság, a világ legelfuseráltabb adórendszere, a szinte feudális kizsákmányolás és kényszermunka (robot) béklyóiban. Az érdemi érdekképviseleti munkát kisajátító és évtizedeken át talpnyalással helyettesítő szakszervezetek félvén, hogy nem tudnak felugrani az egyre gyorsabban robogó vonatra, vészfék után kapálóznak és országos vonatfüttyel tüntetnek, miközben egyik nagyüzemük békéscsabai telephelyén diplomás mérnököket sorolnak munkásállományba „lázítás ürügyén”, mert el merték mondani a dolgozóknak, hogy rossz munka- és bérezési körülményeikért tehetségtelen és képzetlen vezetőik a hibásak. Ez a jelen uraim, a hangos, reformdemagógia mellett. Egy másik békéscsabai gyárban a 110 százalék fel- letti teljesítményekért járó béreket nem fizetik ki, de egyes vezetők súlyos ezreseket tesznek zsebre normaidő-megtakarítás címén. Arra is jut pénz, hogy a főkönyvelő úr magángépkocsija számára az üzemen belül épüljön garázs, nehogy a fényén fakítson egy munkaidőben lezúduló zápor. Hiába, az időjárást nem lehet utasításokkal szabályozni ! Azt a mérnököt viszont, aki az özönvíz előtti elektromos berendezések helyett a kor színvonalán álló elektronikus, számítógép-vezérlésű hibajelző blokkot újított volna, már 1982- ben távozásra kényszerítették. Az emberi hülyeség okán, mely veszélyes hatókörét a mindmáig ható káderkiválasztási elveknek köszönheti, súlyos milliók úsznak el, válnak semmivé nap mint nap, a meg nem valósulásukkal. Súlyosabb és számosabb milliók. S mindeközben gusztustalanul személyeskedő polémiát olvashatunk egy huszadrangú lap ürügyén, amelyből 12 egy tucat, arról, buta-e a csőszfiú, s van-é alapja sértődöttségének. Mérhetetlen a felelőssége annak, aki ahelyett hogy a két felet egy üres irodában összeengedné, az egyetlen megyei napilap hasábjait bocsátja rendelkezésükre, hogy „kellő” nyilvánosságot kapjon példamutatóan kicsinyes és szűk látókörű vitájuk! Ettől ugyan nem lesz több olvasója az Üj Aurorának. Főleg, ha a jelenlegi ütemben folytatódik a potenciális analfabéták termelődése általános iskoláinkban. Ebben az országban a túlnyomó többség sértettnek, becsapottnak érezheti magát, mégsem ez a fő motivációja cselekedeteinek. Megjegyzem, hál’ istennek. Alkotmányozó nemzetgyűlés szükségességéről folyik a vita, miközben szép csendben, a mindennapi életünkben sokkal fontosabb és lényegesebb intézmények, a tanácstestületek elvesztették legitimációjukat. Haladéktalanul tanácsválasztásokat kellene kiírni, mert enélkül a korrumpálódott közélet megtisztításának lehetősége is jóvátehetetlenül elvész. „Most percemberkék dáridója tart" — üzeni Ady. S miközben kokárdát virágzanak a mellkasok, ^s állampolgári mivoltukra büszke emberek üzengetnek egymásnak e kis hazán belül, s forgolódnak szégyenlősen a Mariahilfer Strasszén, s mikrofonba üvöltik, hogy ott sem kéne lennünk, nehezül még a lélegzet is, és felötlik Ladányi sora: „... Akikre a jövő beígért zsíroskenyere süt csak, hát kik azok?” „Kérdezni annyi, mint nyitottá tenni”, egy „kérdés felmerülése úgyszólván feltöri annak a létét, amire a kérdés vonatkozik” (Gadamer). Szuromi László, Békéscsaba Állásfoglalás a jogsegélyszolgálat tervezett megszüntetéséről A szakszervezetek megyei tanácsa a jogi képviseleti te- tevékenység egységes szabályozására irányuló koncepció jogsegélyszolgálatokat megszüntető elgondolásait elfogadhatatlannak tartja. A szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek által létrehozott jogszegélyszolgá- Iatok fontos érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységet látnak el ingyenesen. A jogsegélyszolgálatok létrehozása óta eltelt több mint tíz év bebizonyította azt, hogy a jogi segítségnvűjtás e formája elfogadottá vált, széles dolgozói igény van iránta, amit az ellátott ügyek magas száma is igazol. Az élet minden területén számtalan szabállyal, előírással találkozik az állampolgár. Az eligazodást, értelmezést is segítik a jogsegélyszolgálatok jogpropaganda-tevékenységükkel. Az igazságügyi kormányzat — azáltal, hogy a jogsegélyszolgálatok megszüntetését irányozta elő a jogi tevékenység egységes szabályozásának részeként — a bérből és fizetésből élők egy jelentős részét hátrányos helvzetbe hozta jogaik érvényesítése során. A nehezedő életkörülmények miatt ugyanis komoly segítséget jelent a nyújtott szolgáltatások ingyenessége, ezért bármilyen jogi szabályozást csak akkor fogadunk el, ha továbbra is biztosított az ingyenesség. Nem látjuk megvalósíthatónak azt az elgondolást, hogy a munkáltató, vagy az érdekképviseleti szervek fizessék meg az ügyvédi tevékenység díját, így biztosítva a dolgozók részére az ingyenességet. Ennek költségkihatásai meghaladják a munkáltatói, érdekképviseleti szervek anyagi lehetőségeit, így ezt vállalni nerrt tudják. Ily módon a dolgozók elesnek az ingyenes jogi segítségnyújtás lehetőségétől. Megalapozatlannak tartjuk azt a kijelentést, hogy a tevékenység ellátásához szükséges képzettségi garanciákat nem szabályozza a ielenlegi szabályozás. Az iparági-ágazati szakszervezetek többsége jogi szakvizsgához köti az alkalmazást. A jogsegélyszolgálatot ellátók rendszeres szakmai továbbképzésre vannak kötelezve, amelynek az ELTE Jogi Továbbképző Intézet tanfolyama keretében eleget is tesznek. A jogászok hosz- szabb-rövidebb ideje dolgoznak, vagy dolgoztak jogalkalmazóként a gazdasági élet, az igazságszolgáltatás különböző területein. A nem jogász képesítésűek a jogász munkáját segítik munkavédelmi, társadalombiztosítási, újítási és más szakkérdésekben. Az egységes jogi képviseleti törvény megalkotását olyan feltételek mellett támogatjuk, ha az biztosítja továbbra is a szervezett dolgozók részére a jogi segítségnyújtást a jelenlegi feltételek mellett, a szakmai színvonal további emelésével. Követeljük, hogy a SZOT és más érdekképviseleti szervek hathatósan lépjenek fel a jogsegélyszolgálatok további működése érdekében. Az Igazságügyi Minisztérium a jogi képviseleti tevékenységre vonatkozó szabályozás kidolgozása során kérje ki az érdekképviseleti szervek véleményét! Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsa MEGVAN A MACI! Mint egy héttel ezelőtt hírül adtuk, a békéscsabai Tanács- köztársaság útján sétálva a Vidovenyecz család elvesztette egyéves kislányuknak, Timinek a maciját. Előzőleg kissé bizonytalankodtunk, hogy vajon közzétegyünk-e egy ilyen apró ügyet, de azóta rájöttünk: jól döntöttünk. A megjelenést követő napon a megtaláló, a békéscsabai Bartók Béla úton lakó Lchoczkiné Galbicsek Dalma behozta szerkesztőségünkbe a rózsaszínű macit, ami immár ismét „jó kezekben van”. Köszönet érte. S végül is miért döntöttünk jól, amikor olyan csekélységnek is helyet adtunk e hasábokon, mint amilyen ez a macieset? Nos, Timi boldog mosolya egyértelmű választ ad erre a kérdésre. flz új vámszabályokról — mindenkinek Román árut: valutáért • Eddiginek fele a vámkedvezményünk • Vámáru-nyilatkozat 100 forintos okmánybélyeggel • Vámosok vizsgálják: honnan a fedezet? Egyre nehezebb „lépést tartani” napjaink rakéta gyorsaságával változó szabályaival, határozataival, és rendelkezéseivel. Hol lazítják, hol beljebb húzatják velünk a nadrágszíjat. Hogy ne menjünk túl messzire, itt vannak például a vámszabályok. Teljes a zűrzavar az emberekben, hiszen még a régit ismerik (szeretnék), a számukra jobbat, lezserebbet. Alig telt el azonban kis idő, most meg kell szokniuk, bele kell törődniük a szigorúbb rendclctek betartásába. (Persze erről nem a vámosok tehetnek!) Egy héttel ezelőtt „Vonalban voltunk”, hogy vámtémákban válaszolhassanak annak tudói. Dr. Molnár István, a békéscsabai vámhivatal parancsnoka, Höss Antal százados és Tóth Károly hadnagy szorgalmasan adták a válaszokat. Miután aznap (április 17-én) lépett életbe a románok által hozott vámrendelet is, érthető, hogy ebben a témában kerestek bennünket a legtöbben ... Ennek lényege pedig, hogy Romániából csak konvertibilis valutáért vásárolt árut lehet kihozni, vagy a határon konvertibilis valutában kell értük a vámot megfizetni... De menjünk sorba, mennyiben és miben változtak a vámszabályok nálunk? Talán a legfontosabb, hogy április 8-tól a régi 10 ezer forintos vámkedvezménnyel szemben már csak ennek felével, 5000 forintos kedvezménnyel számolhatunk. Ezzel is igen sok eltéréssel, a korábbiakhoz képest. Nem illeti meg az ötezer forintos vámkedvezmény például a 14 éven aluli gyermeket, mint eddig, mert részére ezentúl csak ezerforintos kedvezmény adható. De nem kaphat ötezer forintos vámkedvezményt az az utas sem, aki az ötezer forint egyedi értéket meghaladó árut hoz be. Természetesen nem alkalmazható a vámkedvezmény a gépjárművekre. de most már a szeszes italokra és a dohányféleségekre sem ... A behozott vámárukról és a valutáról nyilatkozatot kell kitöltenünk akkor: — ha az utas által behozott vámáruk összértéke — külföldi vételáron számítva — meghaladja az ötezer forintot. Ha többen utaznak együtt, akkor is ki kell tölteni a vámnyilatkozatot. ha az általuk behozott áruk között olyan is van. amelynek egyedi éréke meghaladja az Ötezer forintot; — 14 éven aluli utasnak, ha a behozott áru együttes értéke — ezt is külföldi áron számítva — az ezer forintot meghaladja ; — ha az utasnak feladott poggyásza van; — ha az utas az útiholmi fogalmát meghaladó (2 liter bor, 1 liter égetett szeszes ital. 250 szivarka* mennyiségű szeszes italt, vagy dohányárut hoz magával. Hadd mondjunk egy példát. Ha Jugoszláviából 3 liter konyakot, vagy akármilyen más tömény szeszt hozunk magunkkal, akkor ebből 1 liter vámmentes, de a másik kettő után már vámot kell fizetnünk, és ráadásul egy vámáru-nyilatkozatot is ki kell töltenünk 100 forintos okmánybélyeggel. (Ezt csak azért soroltuk fel, hogy érzékeltessük, vajon érdemes-e szeszes italt ilyen áron behoznunk?) — Ki kell tölteni — természetesen — a vámáru-nyilatkozatot akkor is, ha a behozott áruk mennyisége meghaladja a vámkezelhető mennyiséget, tehát kereskedelmi mennyiségűnek számít. Ez esetben az értékesítéséből befolyó összeg 80 százaléka vám címén kerül elszámolásra. Hogy példával is szolgáljunk: egyes áruféleségekből aíz alább felsorolt mennyiség vámkezelhető, tehát nem minősül kereskedelmi mennyiségnek: szeszes italokból 3 liter égetett szesz, 5 liter bor és 10 liter sör, dohányféleségekből 500 szivarka, vagy 100 szivar, illetve 500 gramm dohány. 500 forint egyedi értékig fajtánként 10, 2000 forintnál 5, ötezer forintnál 2, 5 ezer forint egyedi értékig fajtánként 1 darab. — Ha az utas olyan árut hoz magával, amelynek vámkezeléséhez államigazgatási szerv engedélye, vagy igazolása szükséges. Nem hátrány tudni a külföldre készülőknek, hogy ameny- nyiben vámáru- és valutanyilatkozatot töltenek ki. akkor ahhoz feltétlenül szükséges 100 forint okmánybélyeg, ugyanis csak ezzel együtt érvényes a nyilatkozatunk! Ezt vagy magunkkal visszük, vagy a határon vesszük meg. Azt is tudnunk kell. hogy a behozott nagyobb értékű vámárukat tételesen (10 ezer forint felett) kell felsorolni és nyilatkozni kell annak külföldi vételáráról, valamint a valutáról is. Az is változás a régi jogszabályhoz képest, hogy nem a belföldi forgalmi érték a vámkiszabás alapja, hanem a külföldi vételár. Ebből le kell vonni a visszatérítési adót és ezt a csökkentett összeget kell felírni a vámáru- és valutanyilatkozatra. A vásárlást számlával kell igazolni, de ennek hiányában elfogadható az írásban tett értéknyilatkozat is, amennyiben nem tér el lényegesen a szokásos külföldi vételártól. Ha vámnyilatkozatot állít ki az utas, akkor a kivitt és visszahozott valuta összegét is fel kell tüntetnie! ír Az új jogszabály szerint a vámtételek is megváltoztak. Az 5 ezer forint feletti értéknél a vámtétel egységesen 45 százalék. (A gépkocsik kivételével.) Az ötezer forint vámkedvezmény együtt utazók esetében már nem vonható össze. Feltétel az áruk vámkezelésénél, hogy azokat az utas legális forrásból (kivitt valutaösszegéből, vagy ajándékozás útján) szerezte meg. Ezt 10 ezer forint feletti áruérték esetén igazolni kell. Az is új, hogy-megszűnt a kedvezményes vámtétel alkalmazása és akár saját célra, akár eladásra hozták, akkor is 45 százalék vámot kell fizetni az ötezer forint feletti áru behozatalánál. Megszűnt az MNB eddigi engedélyezési gyakorlata és ezután a Vám- és Pénzügyőrség átruházott hatáskörben adja meg a behozatali engedélyt, illetve vizsgálja a vásárláshoz szükséges valutafedezet meglétét. A külföldön ajándékba kapott valutáról, illetve áruról ajándékozási okiratot kell benyújtani, amelyet a külföldi közjegyző, polgármester, tanácsi hivatal, vagy a magyar külképviselet hitelesít, ennek tartalmaznia kell az ajándékozó nevét, lakcímét, a megajándékozott nevét, lakcímét, a kapott pénzösszeget, az áru típusát és gyári számát, valamint az ajándékozó aláírását. Továbbra is 4 ezer forintnak megfelelő konvertibilis valuta tartható személyenként engedély nélkül birtokban, illetve vihető ki külföldre. b. v. A Magyar Autóklub B kategóriás gépjárművezetői tanfolyamot indít, április végén. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Szarvasi út 82. Telefon: 25-653 A Gyulai Csecsemőotthon felvételre keres TAKARÍTÓNŐT, szakképesítéssel vagy középiskolai végzettséggel rendelkező CSECSEMO- és GYERMEK- GONDOZÓNŐT. Érdeklődni a 61-622-es telefonszámon, az intézetvezető főnővémél.
