Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-24 / 95. szám

1989. április 24. hétfő o Nem kapott bizalmat a korábbi vezetés A békéscsabai reformkor felhívása a megyei pártértekezlet küldötteihez Döntő tanácskozás részesei önök a párt­tagság bizalmából. Határozzanak felelősen megyénk politikai erejének programjáról, szervezeti és személyi kérdéseiről. Reális, kezdeményező, mozgósító prog­ramra van szükség. Vissza kell adni a sza­vak és tettek egységének hitelét, meg kell teremteni párttagságunk cselekvési egysé­gét. Meg kell újulnunk, hogy hitelünk, tö­megbefolyásunk legyen a többpártrend­szer viszonyai közötti politikai küzdelem­ben. Küldötteinktől felkészültséget, fele­lős, cselekvő részvételt várunk. Felhívjuk megyénk kommunistáit, le­gyenek részesei, tanúi a tanácskozásnak. Ne engedjük, hogy megjelenésben, ér­deklődésben a békéscsabai városi pártér­tekezlethez hasonló érdektelenség jelle­mezze a megyei tanácskozást. Párttagságunk derékhada — országos és megyei kérdésekben — még hallgat, ki­vár, egymás közt mond véleményt! Csele­kednünk kell! Ismerjük meg jelöltjeinket és adjuk meg számukra a lehetőséget, hogy bemu­tatkozzanak! Április 2li-an 18.00 órakor találkozót szervezünk velük a békéscsabai ifjúsági és úttöröházban, melyre — a kül­döttek mellett —*megyénk reformkörei­nek képviselőit, valamennyi parttagot és érdeklődőt tisztelettel varunk. BÉKÉSCSABAI REFORMKOR Tájékozatlan tanácstagok Egy kórház kálváriája Talán még emlékeznek olvasóink arra a januári cik­künkre, amelyben az orosházi kórházról adtunk nem éppen hízelgő „kórképet”. Dr. Antal Mihály igazgató főorvos nyilatkozott akkor lapunknak. Röviddel az Írás' megjelenése után több fórumon felszólalt, ahol újból elmondta azokat az égető problémákat, amelyek meg­oldása nélkül az intézmény működésképtelenné válik. Am a sajtónyilvánossághoz és a merész hanghoz nem szokott illetékesek ezt meglepődve vették tudomásul. Az orosháziak pedig vártak. Vártak egy tucat levelet, ugyanis ennyi helyre (MSZMP megyei bizottsága első titkárának, a megyei tanács elnökének, a megye ösz- szes országgyűlési képviselőjének, megyei tanácstagok­nak, szakszervezeteknek stb.) küldték el a kórház álla­potáról szóló hivatalos feljegyzéseket a vezetők. Köz­ben elkészült a rekonstrukciós szakmai-műszaki prog­ram és a jóváhagyó határozat. Ezt 24 levél vitte hírül a megyében. Az orosháziak most is kíváncsian várják a reagálásokat — ha lesznek. Pártertekezlet Gyomaendrödön Az április 22-én, szombaton az Énei nagytermében meg­rendezett gyomaendrődi pártertekezlet küldötteinek nem iga­zán nyerte meg tetszését a pártbizottság beszámolója. A hozzászólók többsége szerint a beszámoló es az állásfoglalás- tervezet túl általános, s a beszámoló inkább a gazdasági fo­lyamatok elemzésével, mintsem a párt belső életével, gond­jaival. illetve fogyatékosságaival foglalkozik. Ennyi bevezetőre azért volt szükség, hogy olvasóink is tudják, milyen előzmények után hívták össze a kórház igazgatása és a város Szo­ciális és Egészségügyi Bi­zottsága azt a fórumot, ame­lyen a tanácstagokat tájé­koztatták az intézmény, múltjáról, jelenéről és jövő­jéről. — Ilyen jellegű nyilvános tájékoztatóra ez idáig nem vollt példa. A kórház műsza­ki állapotának katasztrofális romlása azonban arra kész­tet bennünket, hogy minden fórumot felhasználjunk fi­gyelemfelkeltésre — mond­ta dr. Antal Mihály igazgató főorvos köszöntőjében. Ezt követően azokról a pénzügyi ..malőrökről” . számolt be, amelyek megakadályozták az intézmény korszerűsítését és a jelenlegi állanotokhoz ve­zettek: „A VI. ötéves terv­ben minimális (56 milliós) felújítási igénye volt a kór­háznak. Akkor a pénzeszkö­zök hiánya miatt mindössze 29.6 millió forintot kaptunk. A VII. ötéves terv készítése­kor kiderült, hogy a re­konstrukció most már 143 milliót emészt fel." Vajon miért? Mire kell ennyi pénz? Milyen állapo­tok uralkodnak ebben a kór­házban? — morfondíroztak a tanácstagok a 100 millió hallatán. Dr. Gervain Mi­hály tudományos igazgató főorvos, az orvostudományok kandidátusa nem késleke­dett a válasszal. Elmondta, hogy már a kórház átadása­kor (1967. május 1.) kide­rült, elfelejtették megtervez­Szombaton megkezdte tevé­kenységét a közelmúltban Sze­geden alakult Aerocariias Or­szágos Légi Kutató-Mentő és Elsősegélynyújtó Egyesület. Az Ml-es főútvonal Budapest—Győr közötti szakaszán a 43-as, az 55-ös, és a 83-as kilométerszel­vénynél, a Fehér holló, a Syl­via illetve a Lacházi panzió­nál két-két ügyeletes orvos, vagy elsősegélynyújtó áll a baj­ba jutottak rendelkezésére. Jú­nius 16-áig minden hét végén, pénteken délután 2 órától este 7 óráig, szombaton és vasárnap ni a véradót a 400 ágyas in­tézményben. A gyógyszertár és az infúziós labor 20 évig lehetetlen körülmények kö­zött működött. Az Ady End­re úti tüdőgondozót az össze- dőlés fenyegette. Az idegosz­tályt fel kellett újítani (több millió forint úszott el a másfél éves késedelem mi­att!). A kórháznak nem volt és a mai napig nincs meg­felelő irattára (pedig rende­let írja elő az 50 éves irat­tározási kötelezettséget!). Az intézetnek 1987-ig nem volt gázellátó rendszere — 3 millióért azonban sikerült .szükségmegoldást” teremte­ni. A húszmilliós villamos- rekonstrukciót az 1984-es baleset után kezdték meg (a kórháznak addig kézikap- rsolása volt: másodnercek helvett fél óra kellett az aggregátorok beindításához, am elvek 12 Voltos szükség- lé rónákat tudtak működtet­ni !). de 8 millió után a har­mad ik-negvedik emelet be­fejeztével — pénzhiányra hivatkozva — abbahagyták a munkákat. És ez még nem minden! A kórház műszerellátottsága (1987-es felmérés alapján) a '60-as évek színvonalának felel meg. Ezt az óriási le­maradást nem lehet egyik napról a másikra behozni, bár a kezdeti lépések már megtörténtek. Az orvosi gárda is igen megfogyatko­zott az utóbbi időben és csak mostanában kezdenek feltöltődni az üres állások. A helyszűkéről csak na­gyon röviden: 5 ezer négy­zetméter hiányzik, az intéz­reggel 7 órától este 7 óráig. Jú­nius 16-ától augusztus 31-éig, ugyanebben az időközben, de haponta augusztus 31-étöl ok­tóber 29-élg pedig Ismét hét­végeken vehető Igénybe a se­gítségük. Szombat reggelenként az esz­tergomi repülőtérről egy piros- fehér szinú HB—21-es repülőgép is felszáll, mindkét hétvégi na­pon az említett út fölött száll oda-vissza, s állandó összeköt­tetésben lesz a földi szolgálat­tal. A repülőt az MHSZ adja bérbe, üzemeltetését a Honvé­mény területéből az 1973-as egészségügyi norma szerint! A „pótlás” tanulmányterve 2 millió forintért készül, a kiviteli terv 40 milliót ért. A megvalósításhoz pedig (1988-as becsült költség) 400- 500 millió forintra lesz szük­ség. A beszámoló hallatán szinte megfagyott a vér az erekben. Ki gondolta volna, hogy ilyesmi létezik, illetve ennyi minden hiányzik Orosházán?! A város ta­nácstagjai őszintén bevallot­ták, hogy ilyen mélységben soha senki nem tájékoztatta őket a kórház gondjairól: amikor megszavaztak a ta­nácsülésen néhány milliós elvonást (a kórház ellen), nem tudtak igazán mérle­gelni. — Tájékozatlanok va­gyunk — mondta nemes egyszerűséggel az egyik fel­szólaló, majd hozzátette. — Szükségünk lenne több üyen korrekt tájékoztatásra, hisz ez minden írásos anyagnál többet ér! — örülünk a meghívás­nak, el is jöttünk jó szív­vel és a segítés szándéká­val. De nem látjuk itt vá­rosunk illusztris személyisé­geit! Hol vannak párt- és állami vezetőink? Hol a ta­nácselnök? Hol a népfront­titkár? Hol a pártbizottság első titkára? Hol az ország- gyűlési képviselőnk? — zá­poroztak a tanácstagok kér­dései. (A hiányoltak közül néhánvan pártbizottsági ülé­sen voltak, többen pedig je­lezték távolmaradásukat. Nem ártott volna időpontot egyeztetni! — szerk.) — Mi tanácstagok, amit tudunk, megteszünk. Pénz nélkül viszont mi sem tu­dunk a vásárba menni ! Vá­rosunk vezetői annyi min­dent tehetnének ez ügyben is — hangzott szinte minden felszólaló ^Szájából. — Nem szégyen manapság protek- tort keresni, használják fel vezetőink összeköttetéseiket! — javasolták a hozzászólók. A késő estébe nyúló be­szélgetésből kitűnt, a tanács­tagok nagyszerű kezdemé­nyezésnek tartják a mosta­nit, és szeretnék, ha ennek a párbeszédnek folvtatása lenne. Erőn felüli dolgokat azonban nem ígérnek, de annvit igen. hogy mindany- nyian a maguk módján, a maguk területén segíteni fogják a kórház vezetésé­nek törekvéseit, hisz a cél közös: Orosházán színvona­lasabb, kulturáltabb egész­ségügyi ellátást biztosítani, több ezer rászoruló részére. • Csete Ilona delmi Szövetség térítésmentesen vállalta. Az egyesület célja, hogy karita­tív alapon, a haszonszerzés min­den formájának teljes kizárásá­val, öt év alatt Magyarország nyolc egyszámjegyű főútvona­lán megszervezze tavasztól őszig működő elsősegélynyújtó rend­szerét. A költségeit adományok­ból, céljellegű támogatásokból, pártoló tagsági díjakból fedezi az egyesület. A magyar állam­polgárok évi 100 forintért vásá­rolhatnak pártoló tagsági iga­zolványt, a külföldiek pedig 20 nyugatnémet márkának meg­felelő értékű devizáért. Az Aerocaritas védnökeinek sorá­ban van több egyház is. A gyomaendrődi pártérte­kezleten — melyen részt vett dr. Lovász Matild. az MSZMP Békés megyei tit­kára is — Kőris György, a városi pártbizottság első tit­kára számolt be a pártbi­zottság XIII. kongresszus óta, végzett munkájáról. Elmond­ta többek között, hogy az emberek közérzete rossz és , tovább romlik. Ma már nemcsak a gazdaságot nyo­masztják a terhek, hanem a lakosság széles rétegeit is. Nem hoztak eredményt mind ez ideig a különböző prog­ramtervek sem. Ma már egyértelmű, hogy a gazdál­kodásban, a gazdaságirányí­tásban elkövetett hibák és elmulasztott lehetőségek a la.- kosságot terhelik. A szigorú adóztatás rendkívül kedve­zőtlenül hat az életszínvo­nal-politikára. Igaz. hogy a helyzet további rosszabbo­dásának elkerülése végett fékezni kell a fogyasztást, s növelni a gazdaság teljesítő- képességét. Ám eddig csak a fékezést sikerült megvalósí­tani. a gazdasági növekedés nem következett be. Kóris György hangsúlyoz­ta, hogy Gyomaendrödön és környékén a gazdasági szer­kezetváltás folyamata még nem igazán erőteljes. — A szellemi munka, a tudás több évtizedes leérté­kelődési folyamatát meg kell állítani. Erős kritika érte azt a politikai gyakorlatot, amely az alkotó vita helyett, hatalmi eszközökkel befolyá­solta a szellemi életet. El­fogadhatatlan az a politikai gyakorlat, amely a politikai döntéseket utólag igazoló, magyarázó szerepre kárhoz­tatja az értelmiség jelentős szellemi erőit. Nem alkal­mazható tovább az a mód­szer sem, amely adminiszt­ratív gesztusokkal igyeke­zett kordában tartani az ér­telmiség közéleti aktivitását, befolyását. Mindezekből az következik, hogy új típusú kapcsolatra van szükség a párt és az értelmiség kö­zött. mert az ország gazda­sági. politikai helyzetének reális megítéléséhez folya­matos párbeszédre, vitákra van szükség. Valljuk továb­bá — mondta Kőris György —, hogy az előrelépés érde­kében szükség van kapcso­lattartásra a különböző al­ternatív szervezetekkel. He­lyileg is szükség van a külön­böző szellemi műhelyek, áramlatok, illetve tevékeny­ségek nagyobb nyilvánossá­gára. A beszámoló fent idézett gondolatainak igazságát a vitában felszólaló 16 küldött egyike sem vitatta, ám a gyakorlat ez esetben is mást mutatott. Nevezetesen — mint az egyik küldött is szó­vá tette —, hogy a pártérte­kezletre nem kaptak meghí­vást a Gyomaendrödön és környékén tevékenykedő al­ternatív szervezetek (Magyar Demokrata Fórum. Függet­len Kisgazdapárt) képviselői. Kóris György a beszámo­lójában ezt követően szólt Gyomaendrőd gazdaságáról, kereskedelméről, tanácsi gazdálkodásáról, a foglal­koztatottságról, majd a kö­vetkezőket mondta: — A párton belüli közhangulat sem kedvezőbb, mint a la­kosságé. A párttagság véle­ményét évtizedeken át nem vették figyelembe. A mai politikai helyzetben a párt­tagokat még az a kialakult hangulat is sújtja, miszerint mindenért a part a felelős. A párttagság többsége pasz- szív, mert nem látja a ki­bontakozás útját, nem vilá­gos számára, hogy kit és mit kell támogatni. Az 1985- ben megválasztott pártbi­zottság az elmúlt időszak­ban tervszerűen végezte munkáját. E megállapítás mögött az előíráson alapuló szervezői munka és a sablo­nos végrehajtás húzódik meg. A jelenleg működő pártbizottság létrehozásában olyan tényezők voltak a meghatározók, amelyek a politikai, közéleti aktivitást nem segítettek. .4 statiszti­kai szemlélet, a területi kép­viseleti arány sok ellent­mondást tartalmaz. A poli­tikai munkában az ügyintéző pártmunka került előtérbe. A gyomaendrődi pártbi­zottság egyébként múlt ev október 24-én az országos pártértekezlet állásfoglalá­sából adódóan meghatározta a helyi feladatokat. Ekkor úgy foglaltak állást, hogy a megújuláshoz nincs szükség pártértekezletre. Az ezt kö­vető hónapokban a párttag­ság úgy ítélte meg, hogy a változás Gyomaendrödön is lassú, s a pártbizottság mun­kájában érdemi változást nem érzékelt. Ezt követően ez év január 23-án döntött úgy a pártbizottság, hogy április 22-ére összehívja a pártértekezlétet. A felszólalók közül többen hangsúlyozták, hogy a be­számoló csak állapotokat mutat be, ám az okokat nem tárja fel. — Az ember el hidegült az eszméktől, mert azok nem váltak valóra, s elhiriegiilt a hatalom képviselőitől is, azok erkölcsi tartásának hiá­nya miatt. Elhidégültünk a munkatol, mert az egyéni boldogulás nem függ az em­ber munkájának minőségé­től. Elliidegültiink a kultúrá­tól. mert ez nálunk nem vált értékké. Olyan vezetőkre van szükség, akik nem azt mondják, hogy előre, hanem hogy utánam! — hangsú­lyozta az egyik küldött. Többen úgy ítélték meg, hogv nem tudják támogatni a túl általános pártértekez- leti vitaanyagot. — Csatlakozzunk a re­formhoz. és támogassuk azt? Én támogatom, csak tulaj­donképpen nem tudom, hogy mit és közben az életszínvo­nal egyre csökken. Sajnos a beszámoló nem tárja fel a helyi bizalmi válság okait, azt. hogy miért nem érzi magáénak a lakosság a párt- bizottság döntéseit, s nem kaptunk választ arra sem, hogy miért nem áll a fejlő­dés mellé a pártbizottság? — tette fel a kérdést egv kül­dött. A pártértekezleten szóba került a pártszékház épüle­te is. Az. apparátus létszáma egyébként is a kilencről öt­re csökkent, s így az egyik hozzászóló középiskolai kol­légiumnak, egy másik orvo­si rendelőintézetnek rendez­né be az épületet. Lovász Matild. az MSZMP Békés Megyei Bizottságának titkára összefoglalva a vitát többek között a következő­ket mondta: — A most meg­választandó új testület ger­jesztője kell legyen a re­form folya m átoknak. Legyen lehetőség a visszahívásra abban az esetben, ha a tes­tület nem a párttagság ér­dekeit képviselne. Tudnunk kell. hogv mi vagyunk a párttagokért, s nem ők ér­tünk. Tény, hogy a párt. el­veszítette a" bizalmat. Ezért szükséges megerősítenünk a szimpatizánsok körét, s ez­zel a következő választáso­kon az MSZMP esélyei is nőnének. Épp ezért szüksé­ges kitárni a kapukat, s a tagfelvételeknél nem kell olyan magasra állitani a mércét . . . Ezt követően került sor az új titkár és a titkárhe­lyettes, valamint a 15 fős pártbizottság tagjainak, a megyei pártértekezlet 12 kül­döttének, valamint a két megyei pártbizottsági tag megválasztására. Az első tit­kár személyét illetően, mint azt a jelölőbizottság elnöke elmondta, több név is szóba került, ám nem mondhatni, hogy kapkodtak volna a be­osztásért, illetve a jelöltsé­gért. Ily módon végül is há­rom név került a szavazó­lapra. Mindhárman koráb­ban is az apparátusban dol­goztak: Kóris György első titkár és Dankó Mihály, va­lamint Fülöp István munka­társak közül az első fordu­lóban' egyik sem kapta meg a szükséges többséget. A második fordulóban már csak két név maradt a sza- vazócedulán, ugyanis Kóris György, aki az első fordu­lóban a legkevesebb szava­zatot kapta — visszalépett. A gyomaendrődi városi párt­bizottság első titkára Dankó Mihály lett. Helyettese Hole- hovszky László. A megyei pártértekezlet, küldöttei a következők: Dankó Mihály, dr. Dávid Imre. F’arka- sinszki György. Gellai Mik­lós. Gonda Karoly, Jenei Bá­lint, dr. Kovács Béla. Koloh Béla, dr. Kulcsár Laszlóné, Porubcsánszki Sándor, dr. Tóth Lajos és dr. Csaba Kál­mán. A két megyei pártbi­zottsági tag pedig dr. Kul­csár Lászlóné és dr. Dávid Imre lett. A pártértekezlet állásfog­lalás-tervezetét néfeány ki­egészítéssel elfogadták a kül­döttek, akik egyébként egy­hangúlag kinyilvánították, hogy támogatják a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat Gyomaendrődi 2. Sz. Gyáregységének önállósulási törekvéseit. Hornok Ernő Légi elsősegélynyújtás flz új első titkár: Dankó Mihály Az MSZMP városi bizottságának új első titkárával Dankő Mihállyal a pártértekezlet végén készítettünk rövid interjút: — Kérem, mutatkozzon be az olvasóknak. — Egyidős vagyok a felszabadulással, 1945. április 9-én szü­lettem, Szarvason. A Vajda Péter Gimnáziumban érettségiztem 1963-ban majd két éven át az Országos Talajjavító Vállalatnál dolgoztam raktárvezetőként. 1969. november elsejétől a járási KISZ-bizottság politikai munkatársaként dolgoztam, majd 1973-ban a járási pártbizottság politikai munkatársa lettem. A járások megszűntével egy éven át, 1984-ig Szarvason, a Dózsa Tsz-ben dolgoztam, majd onnan kerültem át Gyomaendrődre, a pártbizottságra, ahol egészen ma délutánig, megválasztásomig politikai munkatársként dolgoztam. Meglepett, hogy egyáltalán felkerült a nevem a jelölőlistára. Erről ma délelőtt értesített a jelölőbizottság. — Ezek szerint programbeszéddel sem készült . . . — Nem, de azt mindenképpen el kell mondanom, hogy tisz­tességes helyi viszonyokat szeretnék kialakítani s ehhez elő­ször a gazdaságban kell változtatásokat elérni, ám csodákat senki ne várjon. Támogatni kell a vállalkozókedvet, gondolok itt többek között a kazáng.vár-leválási törekvésre is. A jövő héten összehívom az új pártbizottságot, és megbeszéljük az új, részletes program kidolgozásának feladatait. — Mit gondol, meddig tart új megbízatása? — Tisztában vagyok vele hogv nem lesz. könnyű megfelelni az irántam érzett bizalomnak. Tudom, hogy a megbízatás nem örök érvénvü. Ha inár nem érzem az egyöntetű bizalmat sze­mélyem iránt, akkor engedtessék meg nekem, hogy leköszön­jek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents