Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-22 / 94. szám
1989. április 22., szombat o KÖRÖSTÁJ BELPOLITIKAI ÉS KULTURÁLIS MELLÉKLET Az összedőlés állapotában? Hagy ne legyen egy pillanatnyi kétség sem felőle, a közoktatásról és a közművelődésről lesz szó. Mondhatnám úgy is, hogy volt abban a beszélgetésben, melyet vasárnap folytatott a Kossuth rádióban Ágh Attila politológus és Poszter György, a közművelődés tudományának országosan ismert, jeles művelője. Az, hogy beszélgettek, mégsem fedi pontosan a valóságot, mert a „beszélgetéshez” valamiféle bölcselkedő nyugalmat, időmilliomosj; ságot is odaképzelek, itt és ma pedig erről szó sem lehetett. Arról pedig egyáltalán, hogy „csevegtek”, mert csevegni valamikori adriai vagy balatoni utazásainkról, kellemes, hétvégi kirándulásainkról és hasonlókról csevegtünk, amikor még csevegtünk. Ma nem csevegünk. És beszélni sem úgy beszélünk, mint fentebb jellemeztem : „bölcselkedő nyugalommal”, hiszen aki ilyen vágányra tér, menthetetlenül észreveszi, hogy cammogó vicinálisra szállt, miközben az évezredexpressz úgy rohan el mellette, mint a kilőtt nyíl. Magnóra vettem a műsort, és végighallgattam többször is (nem mintha mást nem vettem volna magnóra, és nem hallgatnám meg többször, az időhiány határaival küszködve). Szóval ezt is újra végighallgattam, jegyzeteltem, és kerestem azt az iránymondatot, mely a legjobban körülírja, meghatározza azt, amiről ez a rádiós tizenöt perc -szólt. Mindegy ki mondtá, kimondta, ez a lényeg: „A tradicionális kultúra az összeomlás határán van". Erre rímelt a partner véleménye: „Pár évvel ezelőtt még mondhattuk, hogy egy stabilizációs újrakezdéshez az objektív feltételek ugyan nincsenek meg, de a szubjektív feltételek az emberek képzettségében, a kiművelt emberfőkben megvannak. Most már egyre kevésbé mondhatjuk ezt, egyre inkább széttörőben, eltűnőben vannak a szubjektív feltételek is.” Ennyi. Ezek után két lehetőség áll fenn, már a hallgató részéről. Vagy elhiszi, vagy nem hiszi. Ha nem hiszi, mert any- nvira hitehagvott és keserű: a lehető legrosszabb, amit választ. Ha meg elhiszi, akkor döbbenten vonja le a kézenfekvő következtetést: mi történt itten, tessék mondani?! Hogyan gondolják ezt, tessék mondani?! Ha nem volt elég objektív feltételünk, de volt „szürkeállomány-kurázsink” és bíztunk a lehetetlennek tűnő lehetetlenben is. De ha már „szürkeállomány-kurázsi” sincs, akkor mi van? Légüres tér, mint a magdeburgi gömbben? Anniból kiszivattyúzták a levegőt, és két fél alkotórészét buldózerekkel sem lehetne széthúzni? Tehát tökéletes a patthelyzet a féltekéket és a belső ürességet tekintve? Igen, igen: ha már ez a két okos ember azt mondja, hogy a közművelődés intézményrendszer, belső tartalma (?!) „tökéletesen megreiidült", akkor merre, miben, hogyan található meg a „kitörés” lehetősége, iránya? Vagy azoknak is nézniük kellene a televíziót, akiket illet, akik tehetnének azért, hogy a távolkeleti jó tanácsok (minden jólét alapja az oktatás és a közműveltség színvonala!) kis hazánkban is valóságosak legyenek? Dehát televízió kell ehhez és távolkeleti interjú? Hallom a választ: pénz kell hozzá. Hallom és máris tiltakozom: igen, pénz is, de sokkal több, meghatározóan erőteljes, mozdíthatatlan szándék. A felismerés parancsa, hogy korszerű oktatási rendszer és művelt embertömegek nélkül sehová sem jutunk. Illetve csak egyfajta, állandósult közegbe, ahol a szavak uralkodnak, és megállás nélkül arról szól a szöveg, hogy „fogjuk meg és vigyétek". Ügy tűnik, diagnózisokban bővelkedünk, de merre tart a terápia? A „mit és hogyan tenni” összegzése, felvállalása? Miért nem szólalnak meg a gyakorlat emberei? Akik bérbeadják a kultúrházat, hogy szakkör is legyen, ahol értelmesen ... Miért nem ülnek le szemben egymással és a kilátás- talanság érzésével? Hátha le lehetne gyűrni? ' Azt mondja bennem a kisördög: gyere ki a zöldbe, és hagyd ezt az egészet. Te- hetem-e? _ _ . Sass Ervin Ne írja meg... kapcsolja ki! Sajtókampány és rosszindulat? Ki jár jobban, aki takarékoskodik, vagy aki eladósodik? Szemtől szembe az inflációval Többféle formában kering közszájon fi legújabb magyar sztori. Lényege fiz, hogy egy fiatal házas ember jelentős kölcsönt vesz fel, is a feleségét is rábeszéli, vegye ki a szüleitől kapott betétkönyvből az összes pénzt. Kimennek Becsbe és alaposan bevásárolnak. Aztán pedig örömteli hangon számolnak be a szülőknek, hogy teljesen eladósodtak. Most már jöhet az infláció. Vajon igazuk van? Ki jár jobban, )aki takarékoskodik, vagy aki eladósodik. Csók Sándor, az Országos Takarékpénztár igazgatója széttárja a kezét. Hangja kissé bizonytalan. — Mindenféleképpen érdemes takarékoskodni. — Ezt mint ■ pénzintézet Igazgatója állítja? — Mint magánember is mondhatom. Én is takarékoskodom. A jelenlegi kamat- feltételek olyanok, hogy biztosítják a pénz értékállóságát a 14-18 százalékos infláció mellett. — De hlizen akkor a betét nem fiadzik? — Az igaz, hogy jelenleg a kamat nem alkalmas arra, hogy a tőke után jelentős jövedelemhez jusson az állampolgár. — Mit kell érteni Jelentói jövedelmen? — Legalább 5-6 százalékos kamatot az infláció felett. Ez korábban így volt. — En tlizteiségei kamatnak tartom az S-í százalékot. Azt hl- izem, lapunk olvasóinak többié- ge is Így vélekedik. — Végeredményben ez is az igazság. Csakhogy a körülmények megváltoztak az infláció miatt. Takarékoskodni mégis érdemes. Különösen, ha valaki a jövőre gondol, és nagyobb értéket akar vásárolni. Például gépkocsit. Így fogják fel a legtöbben. Az év első két hónapjában 29 millió forinttal nőtt a betétállomány. Ugyanis változott a takarékossági forma. Növekedett a .tartós lekötésű betétállomány, elsősorban a letéti jegy. az egy évnél rövidebb megtakarításoknál pedig a kincstárjegy. — Holott közbelépett az adó Is. Ennek milyen hatása van? — A betét sohasem adózik, csak a kamatjövedelem. • — A betétkönyveknél Is?- — Igen, csak azt a takarékpénztár fizeti, a letéti jegyeknél és ki ncsátr jegyeknél feltüntetjük a nettó és a bruttó kamatot, s forint ösz- szegben tájékoztatjuk az ügyfelet, mennyi kamatot kap. Az adót viszont ezekben az esetekben is mi fizetjük. — Hm tovább Időzünk annál a kérdésnél, bogy érdemes-e takarékoskodni a Jelenlegi kamat- feltételek mellett, az áremelkedéseket Is mérlegre kell tenni. Különösen az Ingatlanokét. — Tapasztalataink szerint ebben az évben mérséklődött az ingatlanárak növekedése és a forgalom is csökkent. Ebben közrejátszott az is, hogy január elsejétől nem minden visszavásárolt ingatlan után tud a pénzintézet szociális kedvezményt és törlesztési támogatást adni, csak azon ingatlanok után jár, melyeket a takarékpénztártól vásároltak korábban. Már vagy két hónapos, beletörődésbe „visszarendeződött” élmények vetődnek fel megint bennem, ahogy a széles falu megfiatalított főutcáján végighajtok. Nézem az arcokat — néznek az emberek a szélvédő foncsorán át. — KI is ez... ? Ja!... Valami nyomós békétlenség gyülekezik újra össze szegycsontom mögött. Eszembe jut a sokszor visszahallgatott felvétel : „Becsaptak bennünket! ... a fele nem értette, mire teszi fel a kezét !... És vissza-visszahaogzik a fülemben a „neírjameg ... kap- csoljaki” refrénje. A közgyűlésen a leköszönő elnök beszámolója záró passzusában imigyen hagyott kicsengeni egy kétségtelenül nekem szóló enyhe célzást (szó szerinti idézet!). „A munka gyümölcse közös. Az eredményt és Csanádapáca hírnevét nem ronthatják el jobbítási szándékkal összehívott értekezletek, vagy rossz- indulattal megírt újságcikkek sem”... Ott voltam, láthattam egy precízen előkészített választást. ami úgy volt szabályos és forma szerint kikezdhetetlen, hogy két teljes értékű jelölt közül csak az egyik jelenhetett és szólalhatott meg az emberek előtt... Jóllehet a másikra is kétszáznál többen voksoltak. Arra, hogy versenybe kerüljön. Az én „bűnöm” pedig az volt, hogy ennek érdekében én is letettem a magam — teljesen jogos — újságírói voksát. Azért tértem vissza a közgyűlésre is, mert azt szerettem volna saját szememmel látni, hogy a ,.szegedi ember” tényleges versenybe kerülhet-e szülőfalujában?! Nem sikerült látnom... Az emberek pedig már csak olyanok, hogy nem akkor mondják a sérelmüket, amikor még beleavatkozhatnának az események menetébe, egy esetleges tömeges „félreértést” tisztázva, hanem utólag, zúgolódva — mint már ezredéve szok’ — Milyen változások mentek végbe Január elsejével? — Megszűnt a kedvezményes 3 százalékos kamat, s most már csak 18.5 százalékos kereskedelmi kamat mellett nyújtunk hosszú lejáratú hitelt. A családok egyrészt szociálpolitikai támogatást, másrészt ehhez kötődő törlesztési támogatás alapján kapnak kedvezményt. Szociálpolitikai támogatás egy gyermek után 50 ezer, két gyermek után 150 ezer, három gyermek után 400 ezer forint. A család nagyságától függően egy gyermek után 60 százalékos, két gyermek után 70 százalékos, három gyermek után 80 százalékos törlesztési támogatást nyújtunk az első öt évben. — Békéscsabán mintegy 20 ezer OTP-s lakóit tartanak nyll- vin. Sokan felvetik, hogy emltuik ... Mert bizony egy jogi akkurátussággal levezetett szavazási szertartás rendjében sok ember számára sok minden félreérthető. Mert ugye, aki nem szól, hogy például a termen kívül szavaz, akárhányad magával, annak biztosan nem számít a szavazata ... No de hol van ez már... ? ! A „frontális” helyzet pePóthozzászólá s att a megye lakossága eladósodott. Holott úgy tűnik, az eladósodás nem is rossz bolt. — Ennek egyértelmű megítéléséhez több tényezőt kell figyelembe venni. Hosszú távon akár a lakásépítők, akár a lakásvásárlók jól jártak. A vételárhoz vagy a lakásépítéshez nyújtott hitelek ösz- szege 3 százalékos kedvezményes kamatot figyelembe véve azt látjuk, hogy a családok leterheltsége 10-15 ev után jelentősen megváltozott, és az ingatlanárak növekedését, valamint az inflációt is mérlegelve végeredményben több százezer forint, illetve milliós értékű ingatlanok tulajdonosaivá váltak. Hozzáteszem, az ingatlantulajdonos a havi részletek fizetésével mindig a saját ingatlanértékét növeli, míg a bérlakásokban lakó a lakbér fizetésével nem a sajátját gyarapítja. A kedvezményes 3 százalékos kamat és a tényleges üzleti kamat közti különbség végeredményben állami támogatás, amit a költségvetés fedez. — Milyen a fizetési morál? — Nem rossz, annak ellenére, hogy az utóbbi években romlott. A jelenlegi 12 milliárd forint hosszú lejáratú hitelnek mindössze 2,5 ezreléke a hátralék. A megyében 104 ezer hosszú lejáratú hitelszámlát kezelünk, ebből 916-nál van egy évet megdig a nyílt szavazást még mindig kissé gátlásossá teszi... Az biztos, hogy tiszteletlen forgolódásom rengeteg izgalmat keltett a faluban. Olyan izgalmakat, ami már messzebb mutat, mint ez a nehezen csillapodó elnökválasztási ügy. Nem csillapodó indulatom érte is szól, a faluért, ahol egyébként őseimet is jegyzik régi anyakönyvek ... Ezért lehet, hogy még most is tart bennem az indulat. Az idő és az apácai emberek döntsék el, hogy „rossz" volt, vagy „jó” ... Pleskonics András haladó hátralék, főleg elemi károk — árvíz, belvíz, földrengés — kapcsán nyújtott hiteleknél. Megítélésem szerint a hosszú lejáratú hiteleket megfontoltan veszik fel az állampolgárok. Ennél sokkal rosszabb a fizetési morál az egyedi hiteleknél. — Mi less, ha a költségvetési támogatás megszűnik? Várható, hogy az OTP banként fog végre gazdálkodni az állampolgárok megtakarított pénzével, s végérvényesen mellőzi a hitelezésnél a szociálpolitikai szempontokat. — Január elsejétől kereskedelmi bankká válunk. A lakossági és a tanácsi banki feladatokon kívül állami vállalatok, valamint szövetkezetek számlavezetését és hitelezését is végezhetjük. Egyre inkább a jövedelmezőség a meghatározó az üzletágak bonyolításában. Egyben abban is érdekeltté váltunk, hogy növekedjen a takarékbetét-állomány, a vállalatok és csekkszámla-tulajdonosok betétje, mivel a saját forrásunkból végezzük ezután a hitelezést. Ugyanakkor egységessé vált a lakossági és a vállalati hitelezés. Megszűntek a korábbi kedvezmények. A kétszintű bankrendszerrel leépül, illetőleg különválik a szociálpolitika. — Es a vállalkozások? A népgazdaságnak fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalkozások klbontakozaznak és megerősödjenek. — A takarékpénztár január elsejétől kiterjedtebben foglalkozik a vállalkozások finanszírozásával. Tapasztalatunk szerint azonban a 18 —22 százalék közötti hitelkamat negatívan hat a vállalkozásokra. A jelenlegi hatékonyság mellett az értékesítési feltételeket is figyelembe véve a kamatlábnak visszatartó hatása van. Serédl János A kedvezményes 3 százalékos kamat és a tényleges üzleti kamat közötti különbség végeredményben állami támogatás, amit a költségvetés fedez Fotó: Gál Edit Tisztelt Közgyűlés! Mint hívatlan vendégnek nem volt módom felszólalni. A tsz volt elnökének tömör minősítésén túl még jó néhány leckét is kellett akkor, ott vennem a magam dolgát illetően a jelölőbizottság egyes tagjaitól, amolyan kötetlen magán- beszélgetésben. Ezek szerint egy elfogult, egyoldalú tájékozódással megírt cikkel lejárattam a falut is, magamat is. Szedtevette! Egy felszólaló túlzottnak nevezte az elnökválasztás körüli sajtókampányt — miközben rám, illetve mikrofonomra mutogatott. Többen is apelláltak a falu hírnevére, tehát okom van szólni és jogom írásba adni rossz érzéseimet {„rosszindulatomat"?). A falu előtt és becsületem miatt, mindazoknak, akik bizalommal olvassák írásaimat... Nem tudom, kinek mennyire /meggyőző az az érvelés ma, hogy sok a sajtó jelenlétéből?! Kinek az igazát segíti vajon ez a védekezés. Lehet-e áz embereket meggyőzni arról, hogy az nekik rossz, ha újságíró „jár a kertek alatt"...?! A tagság előtt is vállalom, hogy szegedi újságíróként, írtam egy cikket a Népújságban... Hazamennék a falumba címmel. Ez egy t— nem titok! — közeli ismerősömről szólt, akiről megtudtam, hogy hazamenne falujába tsz-elnöknek, de tudomása van róla, hogy otthon működik egy „gépezet”, ami ezt minden módon próbálja meghiúsítani. Bevallom, hogy megragadott a szülőfaluhoz és a szülőkhöz kötődés ma elég ritka emberi példája. Eelkeltette újságírói érdeklődésemet Kocsis József állhatatossága, hogy nem hagyja magára azokat, akik hazahívták, lakik tőle várnak valamit. Elszánta, hogy megmutatja az embereknek, végíg- vihetik akaratukat! Semmi se volt ebben, aminek ne lehetnék bármikor szószólója, lelkiismeretem szerint — mindaddig, amíg valami az ellenkezőjéről meg ,nem ,győz. 1 Második „falujárásom" sem, a közgyűlés benyomásai pedig végképp nem másították meg meggyőződésemet arról, hogy a szövetkezetben hatottak olyan erők, amelyek Kocsis érvényesülése ellen megtettek mindent. Továbbra is meggyőződésem, hogy egy rátermett, tájékozott és népszerű szakemberről van szó, aki biztosan tudná a módját a bajokból való kilábalásnak. Ezt nem mondhatta el a közösség előtt! Vajon még meddig nem mondhatja el sok hozzáértő? ! Nemcsak Apácán! És azt se feledjük el, hogy sikeres, jó vezetőt nem mindig a szavazatok száma minősíti...! Azóta Szegeden találkoztam Kocsissal. Azt mondta, most már ő is az új elnöknek szurkol, hogy át tudja vinni a tsz-t \a nehéz időszakon... Köszönöm a figyelmet. Tapsot nem kérek.
