Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
1989. április 21., péntek Az IHT vezércikke Magyarországról A Párizsban szerkesztett amerikai International Herald Tribune (IHT) ritkán közöl saját vezércikket, most viszont írt egyet Magyarországról. Az amerikai lap véleménye az, hogy Magyarország biztatóan indult meg a politikai pluralizmus és a gazdasági reform felé, de most megtorpant. „A kormánynak bátrabbnak kell lennie, az ellenzéknek pedig jobban összeszednie magát, ha újra mozgásba akar lendülni”, vonja le következtetését az amerikai lap. A gazdasági helyzetet úgy jellemzi, hogy a liberalizálás „nyugtalan í tóan lassan halad... A kormány még mindig túl sok pénzt öl az állami szektor csődbement Romániában tíz órán át fogva tartották, majd kiutasították az országból az Osztrák Néppárt ifjúsági szervezetének küldöttségét. A küldöttség — mint vezetője, Reinhold Lopa t ka stájerországi képviselő visz- szaérkezésük után tett sajtónyilatkozatában elmondta — tanulmányútra és segélymansitrumaiba — ezáltal deficites a köl tségvetés és késnek a magánszektort ösztönző adócsökkentések.” Mindez azt jelenti, hogy a lakosságnak még egyet húznia kell nadrágszíján — állapítja meg az IHT. A kiegyezés lényege szerinte az lenne, hogy a kormány eltökélten halad előre a gazdasági reform és a politikai pluralizmus útján, az ellenzék pedig csillapítja az országot az átmeneti nehézségek idején. „Ám egyik fél sem látszik hajlandónak erre. A párttagság jó részét megdöbbentették az eddigi engedmények is. Vezetői páritszakadástól tartanak ... De az ellenzék sincs jobb csomagok átadására utazott Romániába. A román biztonsági szervek letartóztatták őket. Tíz órán át voltak fogságban, s ki- hallgatóik „államellenes propagandában” és „nemzeti szocialistákkal való kapcsolatfelvételben” próbálták elmarasztalni a küldöttség tagjait. Végül is a ha$ósáformában. A lengyel Szolidaritáshoz képest létszáma elenyésző, fCéljaibán megosztott. Nem alkalmas a kormány alkupartnerének... és időhúzásra játszik.” Mindezek ellenére az amerikai lap úgy véli, hogy „Magyar- országnak jó oka van a reménykedésre. A világ néhány legnyitottabb gondolkodású kommunistájával rendelkezik ... Gazdasága rosszul áll, de jobban, mint Lengyelországé. Jól indult a pluralizmus felé. Most már kormányának bátrabbnak kell lennie, az ellenzéknek pedig jobban összeszednie magát, ha újra mozgásba akar lendülni” —• hangsúlyozza az IHT. gok úgy döntöttek, hogy kiutasítják az osztrák látogatókat, de szabadon bocsátásuk feltételeként előbb Lo- patkától különféle okmányokra összesen tizenhét aláírást követeltek. A küldöttség az osztrák külügyminisztériumnál tiltakozást jelentett be romániai meghurcoltatása miatt, s felszólította a minisztériumot, . hogy hivatalosan foglalkozzék az incidenssel. Romániai incidens JS* A BERMUDA-HÁROMSZÖG REJTÉLYÉHEZ HASONLÓ . ügy felderítésére vállalkozott a brit parlamenti képviselők egy csoportja. Az írtengerben az utóbbi hat év során 18 halászhajó tűnt el 50 emberrel a fedélzetén. A képviselők engedélyt kaptak a hadügyminisztériumtól, hogy ellátogathassanak a Skócia nyugati partjainál fekvő Fasilane Bay és Holy Loch katonai támaszpontokra. Feltételezik ugyanis, hogy a halászhajók rejtélyes eltűnését a brit és amerikai tengeralattjárók okozták, amelyek gyakorlatozásaik során beleakadnak a hálókba és a mélybe rántják a halászhajókat. Törökországban évente százezer ember betegszik meg rákban. A halálokok között ez a kór a második helyen áll, közvetlenül a szív- és érrendszeri megbetegedések után. AzH3BECTHflfrj> Borisz Jelcin felszólalása az SZKP KB 1987. októberi ülésén 5. Mellesleg, ez Jelcin elvtárs stílusa, és erről a dologról is beszélgettem már vele személyesen. Nemcsak a politikai bizottságban. Általában véve ez nem az első kísérlet, hogy most már a központi bizottság szintjén erőszakkal érvényesítse véleményét a politika sarkalatos kérdéseit illetően. Méghozzá negatív álláspontról, lényegében balos álláspontról. Nyilvánvalóan olyan irányba akart taszítani bennünket, hogy mindenfélét összehordjunk, amit például Hruscsov elvtárs csinált, és megosszuk a társadalmat, ahelyett, hogy egyesítenénk az átalakítási folyamatokban. Nem kell sok ész ahhoz, hogy azt hajtogassuk: igen — rossz, igen — kevés, igen — nem úgy van. De meglátni azt, amit Lenin megláthatott egy fűtőház példájában, egy tényből komoly elméleti koncepciókat kifejteni, ezeket politikává átalakítani. nos, ez egészen más dolog. De nemcsak az az eredményünk, hogy megváltoztattuk a társadalomban a légkört a hangulatot és kidolgoztuk az új politikát. Hiszen, elvtársak, még minden nehézség mellett is képesek voltunk számos szociális kérdés megoldását kimozdítani helyéből. Először, bár a nehézségek megmaradnak az élelmiszer-ellátásban, de többletet értünk el. Az egészségügyieknek, a tanároknak emeltük a fizetését, a lakásépítés üteme felgyorsult, az iskola, a felsőoktatás reformja kibontakozóban van. Ezekre a célokra pótlólagosan nem kis erőforrásokat fordítottunk. Az egészségügy halaszthatatlan szükségleteire hat milliárd rubelt találtunk. Mindent megtettünk, amire ma a társadalom képes. Minden rehézség ellenére kerestük az eszközöket, hogy a lakosság egy részének nyugdíját emeljük, javítsuk az egyetemi hallgatók tanulási feltételeit. Vajon ezt nem tudja Jelcin elvtárs? Akkor engedjék meg, hogy feltegyem a kérdést, miért lép fel ő ilyen kijelentésekkel a központi bizottság ülésén? Talán feltételezi, hogy itt tudatlan emberek ülnek? Nem, másról van szó. Kísérlet ez annak a meghiúsítására, ami elkezdődött, és arra, hogy megtalálja a vele egyformán gondolkodókat. A Központi Bizottság, júliusi ülésén azt akarta, hogy támogassák őt. de magára maradt. Senki sem reagált, hisz kérdéseket kellett eldönteni, nem pedig Jelcin elvtárs ambícióinak és igényeinek kielégítésével kellett foglalkozni. És most, Jelcin elvtárs, megkaptad azt, amit meg kellett kapnod. A Központi Bizottság ülésének résztvevői politikailag helyesen és hitelesen értékelték álláspontodat. Most a konkrét kérdésekről. Egyenesen meg kell mondanom, megdöbbent Jelcin elvtárs elméleti és politikai gyengesége. Vegyük csak az átalakítás kérdését. Két-három év alatt semmit sem adtak, mondta, és kijelentette, ez kevés. Egyszer azzal vádol bennünket, hogy sietünk, másszor, hogy késlekedünk. Ahogy neki tetszik, a hangulattól függően. Meg kell mondanom, elvtársak, hogy a kongresszuson nem mondtuk, hogy az átalakításhoz két-három évre van szükség. Ellenkezőleg, 2000-ig szóló programot dolgoztunk A Békéscsabai TSZKER Területi Központja felvételre keres főiskolai, vagy egyetemi végzettségű gyakorlattal rendelkező PÉNZÜGYI és SZÁMVITELI OSZTÁLYVEZETŐT Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: Tszker. területi központ, Békéscsaba, Deák u. 11. ki, és a pártprogramban kimondtuk, hogy amit abban kijelöltünk, az túllép ennek az évezrednek a határain. Ne tulajdonítson hát Jelcin elvtárs sem a Központi Bizottságnak, sem az egész pártnak olyat, ami nem volt. Tudnia kell, hogy mire szavazott, és mit hallott. Ennyit elsőnek. Igen fontos klasszikusaink legerősebb oldala, az, hogy képesek voltak látni az átmenetet egyik szakaszról a másikra, s a szakaszokat megkülönböztetni. Nos, mi végigjártunk egy szakaszt, kidolgoztuk az átalakítás politikáját. Most nem- arról beszélünk, hogy két-három év alatt befejeződik az átalakítás. Murmanszkban megmondtam, hogy vannak hosszú távú feladataink, amelyek még a 2000 éven is túlmutatnak. Vannak középtávú feladataink. És vannak halaszthatatlan feladataink, amelyekről a júniusi ülésen beszéltünk. De van még egy szakasz, amikor a politika a szovjet társadalom minden sejtjében átalakul a milliók cselekvésévé, amikor az emberek másfél-két-három év alatt, ahogy mondani szokás, megemésztik a terveket. Nos, miről is van szó, milyen két-három évről. Ebben nem ismerte ki magát Jelcin elvrtárs. Nos, ami a párt szerepéről adott értékelését illeti. Ha Jelcin elvtárs most, amikor folyamaltban van az egész gazdasági, demokratikus mechanizmus átgondolása és átalakulása, azt akarja, hogy átvizsgáljuk még a pártolt is, az egésiz pártappairátusít, akkor ezt mi nem fogjuk megtenni. A pártban nem az apparátus a legfontosabb. A legfontosabb a munka iránya, stílusa, a párt politikája, a párt dinamizmusa. Erről volt szó a beszámolóban is, erről beszélünk mi is, nehogy a pánt elmaradjon. Előfordulnak az elmaradás elemei. Ezt kötelességünk látni, és ezzel egyet kell érteni. De ezután következik az az állítás, hogy a Központi Bizottság titkársága, Politikai Bizottsága nem foglalkozik a pártépítés kérdéseivel. Ezzel nem lehet egyetérteni. A titkárság munkáját illetően sem. Nos, először is a főtitkár megvizsgálja a titkársági ülések minden napirendi pontját. Egyetlen határozat sem megy ki a főtitkár nélkül, kivéve néhány folyó napi ügyet. Ez az első. Másodszor, a Politikai Bizottság hat -tagja vesz részt a titkárság munkájában. Beszélhetünk a titkárság munkájának hiányosságairól, amennyit tetszik, mellesleg beszélünk is róla. Çz más kérdés. Nem akarom most a Központi Bizottság ülésének az idejét rabolni. A Politikai Bizottság munkájában is, a titkárság, és személy szerint mindegyikünk munkájában is nagyok még a tartalékok. Mindnyájunknak fokoznunk kell az ügybuzgalmat, elivtársak. Erről már nemegyszer beszedtem. Nemrég találkoztam a nem feketeföldi övezet területi párttitkárainak egy csoportjával. Némelyiküknek személyre szólóan megmondtuk, hogy javítani kell a munkát. Mindegyikük jelenlétében, elvtársi módon, pártszerúen, ahogy illik. És nem azért, hogy az illetőt másnap leváltsuk a munkából. Pedig a múltban így volt ez nálunk: megbírálták — másnap leváltották. Az ilyesfajta gyakorlat nem megfelelő. Nem erről van szó, Jelcin elvtárs. Arról van szó, hogy ön lényegében félre akarta vezetni a párt Központi Bizottságát, amikor a Politikai Bizottság, a titkárság munkáját jellemezte. Mert hiszen erről van szó. Az ilyen kötekedést vissza kell utasítani. Nem mondom, hogy nekem könnyű a kötelességem. Nem olyan egyszerű most a Politikai Bizottságban dolgozni, még kevésbé a főtitkárnak. De dolgozni kell', más út nincs. A Politikai Bizottságnak életképes, dinamikus, kollAtív szervnek, a Központi Bizottság folyamatosan működő, elvi, igazi vezérkarának kell lennie. (Folytatjuk) Tájékoztatjuk -tisztelt megrendelőinket, HOGY SfRKOÜZEMI TERMÉKEINK (síremlék-, keretkészítés, lapvésés, egyéb szolgáltatások) ARAT 1989. JÍJNIUS I-JÉTÖL MEGEMELJÜK. A május végéig megkötött szerződésekre az áremelés nem vonatkozik. (Tehát a jelenleg érvényben levő szerződésekre sem.) Telephelyünk címe: Békéscsaba, Jamina, Bokányi <D. u. (megközelíthető az 1-es, 2-cs, 3-as busszal). Érdeklődni lehet: Bafcki Ottó üzemvezetőtől. Telefon: 23-547. Békés Megyei Temetkezési Vállalat Most a csabaiak bojkottáiták a küldöttgyűlést... (Folytatás az 1. oldalról) zott küldöttgyűlés a békéscsabai küldöttek és a megyei tanács zsarolásának minősül... Tiltakozunk az ellen, hogy az előrehozott küldöttgyűlés elpiaradása miatt a vállalat jelenlegi vezetési formája működés- képtelenné nyilvánuljon...” A megyei tanács elnöke ugyanis a gyomaendrőd-i sztrájk napján a sztrájkolok előtt kijelentette: amennyiben a csütörtökre összehívott küldöttgyűlésen nem születik döntés, úgy már másnap — az alapító szerv vezetőjének jogán — kezdeményezni fogja a kormánynál a vállalat állam- igazgatási felügyelet alá való helyezését. A tegnapi —, a békéscsabai küldöttek által bojkottált — küldöttgyűlésen dr. Moskovits Sándor elmondta, igaz ugyan, hogy a sztrájkoló dolgozók előtt ígéretet tett az április 20-i küldöttgyűlés összehívására. ám azt a megyei tanács elnökének nyomására a fenyegetettség és megfélemlítés légkörében tette. Ezt a kijelentést a jelenlevő gyomaendrődi küldöttek kikérték maguknak. Erre az egyik ottlevő békéscsabai küldött úgy válaszolt, hogy bár nem voltak jelen a gyo- maendrődi munkásgyúlésen. ám a Békés Megyei Néoúi- ság tudósításából értesültek az igazgató megfélemlítéséről. A küldött később belátta. hogy talán inkább az indulatoktól nem mentes mumkásgvúlés kifejezés a helyesebb, s ez ugyebár egészen mást jelent... A beszélgetés azzal folytatódott, hoev dr. Moskovits Sándor elismerte: Gyomaend-rődön tett ígéretével törvénytelenséget követett el, ugyanis a küldöttgyűlés összehívásáról 8 napon beiül értesíteni kell a küldötteket. Erre nem kerülhetett sor, hiszen mindössze két nap állt rendelkezésre. Az igazgató tehát továbbra is kitart az eredetileg május 5-ére összehívott küldöttgyűlés időpontja mellett.A megyei tanács igazgatási osztályáról jelenlevő képviselő, a törvényességi felügyeletet gyakorolva elmondta, hogy amennyiben a küldöttek 25 százaléka kéri a küldöttgyűlés összehívását, úgy — ha ennek az igazgató nem tesz elget — jogukban áll a gyűlést egy az általuk megjelölt időpontban összehívni. Ezt egyébként kérték is a gyomaendrődiek. Az igazgatási osztály képviselője elmondta még, hogy, ha Murányi Miklós tartja az adott szavát — mármint, hogy amennyiben április 20- án nem születik döntés, s akkor már másnap, azaz ma, pénteken kezdeményezni fogja a vállalat államigazgatási felügyelet alá való helyezését — akkor nem kerül sor a törvényességi felügyelet által összehívott újabb küldöttgyűlésre. Dr. Moskovits Sándor —, aki a tegnapi beszélgetésen többször hangsúlyozta, hogy az ügyben követeli a törvényességet, s nem ért egyet a törvényességi felügyelet képviselőjével —. elmondta, hogy a gyulai munkaügyi bíróságon eljárást indított a gyomaendrődi sztrájk törvényességét illetően. A békéscsabai küldöttek egyébként egy kétoldalas kiáltványt is megfogalmaztak, melyet az államigazgatáshoz, a gazdálkodói szférához és a közvéleményhez intéztek, s melyben követelik többek között, hogy „az illetékesek a megfélem] ítés- nek, a zsarolásnak ne engedjenek ..." Hornok Ernő BoMadozó benyomások II. Mint a címből is kitűnik, ez írásom második fejezete, s illik tisztáznom a következőket: aki az első részt olvasta a tíz év után Békéscsabára visszatért újságíró tollából, az tudja, hogy nem örömódáról van szó (s most is az előzőhöz hasonló hangnem következik), aki pedig nem böngészte végig az elsősorban érzelmek szülte betúhalmazt, azt szintén kellő türelemre és önmérsékletre kéri a szerző. Szükségtantermek - viskók Ott kellene folytatnom, ahol abbahagytam, márpedig ez a kedvezőtlen demográfiai helyzet volt. Ugyanakkor ez a kifejezés szándékom szerint idézőjelet érdemelne, hiszen a benyomások és az úgynevezett helyzet a legritkábban azonosak. Mégis : Lökösházán vagyok, egy iskolaudvaron. A színtelensárga, esetleg színtelenbama, de mindenképpen neveldeszínű, négyzet alakú épületcsoport — mondhatni viskók — majdnem mértani középpontjában el nem téveszthető rendeltetésű bódé áll. Ez egy stabil pont, s, ha az udvar porát viszi a szél, ide bemenekülhet az ember fia. Az osztályterembe nem merek. mert óra van és én nem készültem, a szertárban pedig repedtek a falak, a plafonról is omlik a vakolat, s apámtól tudom, hogy tüdőbajt lehet kapni az alulról terjeszkedő salétro- mos nedvességtől. Aztán egy kicsit kijózano- dok: én már nem vágyóik diák, s pláne nem alsó tagozatos gyerek. A friss szél észhez térít, hogy megkérdezzem magamtól: ezek az elsősök, másodikosok, harmadikosok ugyanúgy kezdik, mint én? Mint én — de négy évtizeddel ezelőtt?! Átcsapong a gondolatom más megyékre — más világra —, és nem hiszem el, amit látok. Sajátságos vádirat fogalmazódik bennem, hogy hát kérem, ki akarta ezt? Kezembe veszem a Békés megye középtávú tervének előkészítése címszavak alatt „A kiindulóhelyzet ösz- szehasonlító számszerűsített értékelése” elnevezésű kiadványt, s most már hara- gudvá-borzadni kezdek. De ne csak én tegyem ezt, íme: — A szükségtantermek száma 1985 és 1987 között egyötödével, aránya 4 száza- lékoonttal lett kevesebb; az 1987'88. tanév elején az osztálytermek 14,3 százaléka —* országosan 8,3 százaléka — nem felelt meg a követelményeknek. Hát igen, ez a kiinduló helyzet. A megyei tanács általános elnökhelyettesétől tudom: korábban a viharsarokbelieket nem engedték Budapestre azért, hogy „kijárjanak” valamit... Tisza- kécske tanácselnöke „kijárta” kis falujának várossá válását. Nemrég lett öngyilkos. Tiszakécskén viszont sokkal jobbak az úgynevezett mutatók, százalékok, statisztikák.