Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-21 / 93. szám
NÉPÚJSÁG o 1989. április 21., péntek Főiskolai napok Békéscsabán Onkológusok tanácskozása Gyulán Április 20-án kezdődtek meg Békéscsabán, a tanítóképző főiskolában a tavaszi főiskolai napok. Délután 14 órakor Krausz Tamás volt a hallgatók vendége, aki „Bolsevizmus versum sztálinizmus” címmel tartott előadást, s ezit vetélkedő, koncert, disco és sportverseny követte. Április 25-én, kedden délután 16 órakor Szúdy Géza költővel találkoznak a fiatalok, a vendéget Sass Ervin újságíró mutatja be, közreműködik Vár- day Zoltán, a debreceni Csokonai Színház művésze. Másnap, április 26-án, szintén délután 16 órakor fórumot rendeznek, témája: „Reformfolyamatok BékésMa délután kibővített nyilvános ülést tartott a szarvasi városi pártbizottság, amelyen a meghívott pártszervezetek titkárai mellett részt vettek a megyei pártértekezlet térségi küldöttei is. A testület két írásos előterjesztést vitatott meg. Az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról szóló tájékoztatót Miha- lekné Kovács Mária pb-tit- kár előterjesztésében, valamint a város és vonzáskörzete együttélésének tapasztalatairól szóló tájékoztatót Pakainé dr. Szabó Éva vb- titkár előterjesztésében. Ezek után a testület tájékoztatást kapott a legutóbbi hetekben lefolytatott pártviták tapasztalatairól, az ott elhangzott véleményekről, így az agrártézisek vitájáról, az alkotmányvitáról és a platform vitáról. A továbbiakban dr. Sonkoly János, a városi pártbizottság első titkára beszámolt hathetes moszkvai tanulmányútjáról, ben”. Utána barátságos fut- hallmérkőzés Lesz. - A megyeszerte ismert Féling Színpad április 26-án, este 19.30 órakor mutatja be Sztriptíz című műsorát, másnap, április 27-én dr. Köteles Lajos tart előadást (17.30 órai kezdettel) „Felzárkózás” az elmarardott megyékhez — Békés megye úttévesztése az 1950-es években címmel. Április 28-án este 19 órakor táncház lesz, május 2-án délután 16 órakor pedig dr. Papp János vezeti azt a találkozót, melynek vendége Szo- kolay Zoltán, Tomka Mihály és Varga Zoltán költők lesznek. az elmúlt héten megtartott budapesti országos első titkári értekezletről és a kecskeméti reformműhely tanácskozásáról. A tájékoztatóhoz kapcsolódó vita során a pártbizottság állást foglalt abban, hogy szükségesnek tartja olyan vitafórumok megteremtését, ahol a reformok megismertetésére és megvitatására lehetőség nyílik. Az országos ügyekhez kapcsolódva a testület állást foglalt abban, hogy maximálisan támogatja a bejelentett kormányátalakítást. A napirendek vitája után a pártbizottság tájékozódott a megyei pártértekezletre készülő küldöttcsoport eddigi munkájáról. A küldöttcsoport kezdeményezte, hogy a megyei elsőtitkár-jelölteket meghívja egy fórumra, kérve őket arra, hogy ismertessék programjukat. A kezdeményezéssel a pártbizottság egyetértett. — Szomorú tapasztalatunk, hogy egyre több a vastag- és végbélrákos beteg — tájékoztat dr. Vadon Gábor egyetemi tanár, a szegedi orvostudományi egyetem radiológiai klinikájának professzora. — A korai felismerést követő kezelés a relatíve jóindulatú daganatokat sebészi beavatkozással, sugárterápiával, gyógyszerezéssel gyógyítva tünetmentessé teheti a beteg életét, s gyógyulást is eredményezhet. A Magyar Onkológusok Társasága Északkelet-magyarországi és Dél-magyarországi Tagozata, a szegedi és debreceni akadémiai bizottság közös rendezvényének házigazdái a gyulai Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház szakemberei. A XX. onkológiai továbbképző tudományos ülésen a diagnosztika és terápia orvosai szép számmal (mintegy 200-an) jelentek meg. A téma a vastag- és végbélrák szűrése, diagnosztizálása, tünettana, sebészi, sugárterápiás és gyógyszeres kezelése, a rehabilitáció lehetősége. A tudományos rendezvényen tegnap délelőtt a gyulai SZOT-gyógyüdülőben dr. Rácz László megyei főorvos köszöntötte az orvosokat, és bemutatta megyénket, egészségügyi törekvéseinket. A szervezőktől megtudtuk, hogy ezt a továbbképző konferenciát orvosi-szakmai szükségletek teszik népszerűvé. Az onkológusok rend*- szeresen tartják találkozóikat, más-más helyszínen tavasszal és ősszel vitatják meg a különböző rákféleségek vizsgálatát és gyógyítását. A legközelebbi tanácskozást október 19-én rendezik Miskolcon a környezeti tényezők rákkeltő hatásáról. — 1952-től, a megyei onkológiai hálózat kialakításától tudjuk nyomon követni a betegszám-alakulást — mondja dr. Bálint János, megyei onkológus szakfőorvos. — Már akiről tudunk, bár a bejelentési kötelezettség érvényben van, nem tartják be szigorúan. A különféle bélrákok gyakoriságuk alapján a daganatos megbetegedések sorában a 3.-4. helyen szerepelnek. Az elmúlt idő alatt 1369 végbélrákos és 1517 vastagbélrákos betegről tudunk. A nyilvántartás szerint nőknél a vastagbélrák, férfiaknál a végbélrák gyakoribb. Feltehetően a helytelen táplálkozás, a túlzott alkoholfogyasztás is szerepet játszik a betegség kialakulásánál. Korábban nem voltak adottak a szűrés, a felderítés személyi és tárgyi feltételei. Az országos program részeként megyénkben is egyre inkább eltér- jeszthetjük a feka-teszt programot. Ez az új módszerű szűrés a rejtett bélvérzések, az emésztőtraktus vizsgálatára alkalmas. Akinek panasza ugyan nincs, de a székletében vér található, annal is kimutatható, hogy a tünetnek jó- vagy rosszindulatú jelenség-e az okozója. Az endoszkópos háttér a gyulai kórház hármas belgyógyászatán biztosított. A vizsgálatokat az üzemorvosi, a körzeti orvosi hálózat, az egészségügyi intézmények, a kórházak segítségével végezhetjük. Hasznos lenne visszaállítani a régi orvosi gyakorlatot: a végbélen keresztül történő tapintásos vizsgálatot, így korai szakaszban hamarabb kideríthető lenne a tumor. Eredményesebb lehetne a gyógyítás, s az ilyen betegségekben szenvedők visz- szasegítése a hétköznapi életbe. Bede Zsóka Szarvas Támogatják a kormányátalakítást Szóvivői értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) A mai ülésen ismét napirendre került a víz- és csatornadíjak emelésének problémája. A Minisztertanács beható vita után arra az álláspontra helyezkedett, hogy ezt a kérdést is a SZOT-tal való tárgyalásokon terjeszti elő, egy csomagterv részeként. A szóvivő tájékoztatta az újságírókat arról is, hogy a Minisztertanács felkérte a belügyminisztert: a Nagy Imre és társai ellen lefolytatott büntetőeljárás iratait adják át a legfőbb ügyésznek, aki megvizsgálja az eljárás és az ítélet törvényességét. A kormány amellett felkérte az igazságügy-minisztert, hogy gyorsítsa meg azokat a munkálatokat, amelyeknek célja az államellenes bűncselekmények felülvizsgálata a Büntető Törvénykönyvben. A tárca vezetőjének javaslatot kell tennie a Btk ide vágó előírásainak esetleges módosításaira, beleértve az ilyen bűncselekményekre kiszabható halálbüntetés eltörlését is. Ugyancsak felkérték az igazságügy-minisztert a büntetőeljárási törvény felülvizsgálatának a meggyorsítására. A Képes 7 munkatársa az iránt érdeklődött, mikorra várható a soron kívüli kormány—SZOT találkozó, s milyen vélemény alakult ki arról az állásfoglalásról, hogy a szakszervezet csak megváltozott összetételű kormánnyal hajlandó tárgyalni. A szóvivő hangsúlyozta: a Minisztertanács május 12-ét javasolja a megbeszélésre. Hozzátette: ez természetesen csak a kormány javaslata, s ezzel kívánja jelezni, hogy viszonylag gyorsan meg kell kezdeni a tárgyalásokat. Megerősítette azt a hírt: a SZOT állásfoglalása tartalmazott arra vonatkozó utalást, hogy csaik más összetételű kormánnyal ül le a tárgyalóasztalhoz. A feltételt azonban furcsának tartotta, hiszen a miniszterelnök már bejelentette, hogy a kormányt jelentős mértékben át fogják alakítani. Egyébként — tette hozzá — a kormány sem lép fel azzal az igénnyel, hogy megszabja: milyen legyen a vele szemben ülő tárgyaló küldöttség összetétele. Nem tartja tehát indokoltnak a szakszervezet ilyen fellépését. Több újságírónak az autópályadíj jövőjével kapcsolatos kérdésére adott válaszból kitűnt: nem lehet nélkülözni többletforrásokat az utak karbantartásához, az autópályák építéséhez. A megoldási módozatok között szóba került a benzináremelés, az autó- vagy útadó bevezetése. Bár valószínűleg egyik megoldás sem lehet mindenki számára kielégítő, a szakemberek keresik a leginkább elfogadható módozatot. A Magyar Rádió képviselőjének kérdésére, hogy a belügyminiszter felhívása a Nagy Imre-periratok átadására értelmezhető-e egy esetleges rehabilitációs eljárás kezdeteként — a szóvivő kifejezte azt a véleményét, hogy a jogi rehabilitáció kezdetéről lehet beszélni. Ez azonban feltételezés részéről, itt konkrét vizsgálatokat kell a jogászoknak lefolytatniuk. Végül a televízió munkatársa azt feszegette, hogy a kormány az elmúlt hetekben egy sor döntésének megváltoztatására kényszerült. Kérdése úgy szólt: milyen program alapján dolgozik a kormány. Marosán György leszögezte: a kormány a kibontakozási program nyomvonalán halad. Mivel azonban a helyzet jelentősen megváltozott, új program elkészítése vált szükségessé, s ez a közeljövőben a Parlament elé kerül. Ki, s kire hárítson? Ellenben ma már nem lehet így elérni semmit — tudjuk jól! „Megnyugodva” olvashatjuk hát a Békés megyei településpolitika időszerű feladatai között a következő mondatokat: „Az eddigi időszak tanteremfejlesztései a program hangsúlyozott továbbfolytatását igénylik. Az általános iskolai osztályterem-fejlesztés jó ütemben haladt, így több szétszórt és rossz állagú szükségtantermet lehetett megszüntetni.” Az oktatásról és a kulturális ellátásról továbbá: „A tanácsok fizetési kötelezettségeinek, illetve az adósság-szolgálatnak a kezelése nagy körültekintést és feltétlen nyilvánosságot kíván. Valószínű, hogy a megyei tanács segítsége nélkül ez a folyamat nem vezényelhető le, de az is igaz, hogy a megyéből tovább nem hárítható.” Ez vigasz is lehet? Erre mondta egy idős paraszt : — Kérem, rólam nem kell semmit elhárítani, én sokkal boldogabb lennék, ha semmit sem hárítanának rám. Valami igazsága lehet ennek az embernek, mert manapság olykor csak a régi öregek bölcsességéből élünk, s őtőle tudom azt is, hogy a városba jövet mindig csodálva tapasztalja: az esővíz pontosan fordítva folyik, mint „kellene”, s ettől sár van. Hát tessék, most kapom a hírt, hogy egy volt katonatársam vízbe fojtotta magát. A szakállat eresztett hírhozó mosolyogva tárja szét a karját: — Tényleg nem tudom, miért tette. Életvidám — és szintén szakállas — volt osztálytársam találkozóra hív. Menjek? Ne menjek? Eddig tízen szoktak összejönni a harmincháromból. De ők minden évben találkoznak és ünnepelnek. S vigasságuk közben megemlékeznek arról — azokról — is, akik nincsenek, nem lehetnek már ott. Valóságos iszapbirkózás? És akkor fogom magam, és bemegyek egy kocsmába. Másodosztályú vendéglő a neve mostanában, s egyszerre három ismerős se hagy fizetni. Állítom nekik, én még mindig a régi vagyok, s ne tévesszenek össze a művelődési intézmény vezetőjével, mert én már-már elfelejtettem azt, hogy miként is akartam megváltani annak idején a világot. — Nem baj! — volt a válasz. — Itt nem világmegváltókra van szükség, hanem le kell szállni a földre. — A sárba? —kérdeztem. És elcsodálkoztak. Miféle sárról beszélek? Itt ingo- vány van. — Hogyan? — Valóságos iszapbirkózás. Itt a tavasz, nincs már sár, de ha valaki önerejéből, tehetségéből, esetleg talentumából feljebb akar emelkedni, azt kíméletlenül az iszapba, az ingoványba nyomják, ha tovább nem áll. — Kik? Mik? — Az „átlagok” irigysége, gyűlölködése, rosszindulata. Azoké, akik nem tűrik a „kilógást a sorból”. Éreztem: jórészt megkese- redettség beszélt ismerőseimből, akik épp olyan elesettnek érzik magukat, mint amilyen jelenleg ez a város, ez a megye széles e hazában. Persze a hasonlat sántít. Ám tény: az országnak e szeglete az úgynevezett elmaradott térségek közé tartozik, bár az is igaz, vannak nehezebb helyzetben lévők is. Azonban ezekkel a megyékkel ellentétben a Viharsarok hosszú-hosszú idő óta többet tesz le a nemzet asztalára, mint amennyit kap róla. S mi lesz ezután? Minden bizonnyal jogos egyes megyei vezetők és országgyűlési képviselők aggálya: félő, hogy a hazai szűkös pénzekből és a külföldi tőkéből ide megint alig jut majd. Mert központilag — országos érdekek (?) miatt — továbbra is a már amúgy is jobb sorsú tájak infrastruktúráját, idegenforgalmát kell fejleszteni, például a világ- kiállítás kapcsán, meg autópályákat építeni, hogy Bős— Nagymarost ne is említsük. Ezenkívül ugyebár elengedhetetlen a legelmaradottabb megyék anyagi támogatása, azoké, amelyekben sokaknak már most sincs hol dolgozniuk, egyszóval ezek a korábban veszteséget „termelő” tájak is előnyt élveznek majd Békés rovására. Okosabban és szenvedélyesebben Jó lenne, ha nem így történne, jó lenne, ha okosabban és szenvedélyesebben szólnának-vitáznának magunkért azok, akik ezt megtehetik, de eddig nem tették meg. S nem kellene-e országos vezetőket végigsétáltatni például Békéscsaba utcáin, hogy lássák: itt az emberek fáradtabban és ódivatúbb, elnyűttebb, szürkébb, kopottabb ruhákban sietnek dolguk után — pihenőnapokon is —, mint más megye- székhelyeken ? Mert kevesebb a pénzük öltözködésre is! És ha több lenne? Ajkkor elegánsabb, divatosabb holmikért az itteni — általában! — gyengécske árukínálat miatt mehetnének máshová vásárolni. Botorság volna azonban kizárólag a fővárost, illet- ve/vagy az országos pénzek elosztóit hibáztatni szűkebb hazánk jelenlegi helyzetéért. Elég, ha a budapesti Délit idéző csabai aluljárós buszpályaudvarra gondolunk. A napokban a városi tanács jelenlegi elnöke a következőket mondotta erről: — Nyolcvankettőben még helyes volt a felépítés mellett voksolni, ám utána figyelembe kellett volna venni az anyagi és egyéb változásokat, így azt is, hogy a MÁV-nak nincs pénze a szolnokihoz hasonló, aluljárós megoldású vasúti pályaudvar kialakítására, tehát nem lehet ily módon összekapcsolni a kettő közötti fo- galrhat. Így lett egy valamikori reális elképzelésből a ma sokak, nagyon sokak által megalomániásnak nevezett álom. Falanszter-lakások S járom a csabai Millennium-lakótelepet. Ugyan, minek is nevezzem? Bevallom, először a falanszter szó jutott eszembe. Tervezői fantáziátlanságról, puritánságról, vagy siralmas pénztelenségről árulkodó, zsúfolt lakástömeg ; jóformán csak sok-sok hálóhely, bár meg kell hagyni, vannak, akiknek ilyen se jut, ilyenre se telik, Ok talán örülnének egy itteni lakásnak is, egy falanszterbelinek, ahol még a falak esztétikus színezésével sem oldották az egyhangúságot, a tömeges monotóniát. Pénz, pénz és pénz? Hallom a „megalomania” kapcsán a sportcsarnok felemlegetését is. Szubjektív dolog, hogy nekem tetszik, de objektív valóság, hogy szinte minden megyeszékhelynek van már hasonló létesítménye. Szüksége volt és van rá Békéscsabának is, és nem úgy kell tekinteni a létesítményre, hogy nagy költségei miatt maradt sok utca sáros, mivel nem kaphatott szilárd burkolatú utat. Inkább azt mondanám: a sportcsarnok építésével azonos időben, de inkább korábban, mindent meg kellett volna tenni a minél nagyobb mérvű és minél átfogóbb sártalanításért. Így viszont ez is a ma egyik feladata maradt. (Folytatjuk) Vitaszek Zoltán Országos Sajtószolgálat közleménye! MDF-levél a békéscsabai képviselőknek Az MDF helyi szervezete a két békéscsabai képviselőnek (Szarvas Andrásáénak és dr. Hankó Mihálynak) azonos tartalmú levelet küldött, amelynek másolatát eljuttatta az Országos Sajtószolgálatnak. Tisztelt Országgyűlési Képviselő! Hazánk gazdasági helyzete válságos. Kecskeméten, az MSZMP reformműhelyében is elhangzott, hogy a Grósz- kormány által meghirdetett kibontakozási program megbukott. Németh Miklós kormányának legutóbbi intézkedései csak növelték az egyenlőtlenséget, és jogos fölháborodást keltettek. Ma már minden negyedik magyar állampolgár a társadalmi létminimum szintje alatt él. Az elszegényedés néhány hónap alatt fölgyorsult. Nőttek a településhálózat gazdasági ellentmondásai, súlyosbodott a keleti országrész lés főképp az aprófalvak elmaradottsága. A pénzügyi kormányzat újabb és újabb anyagi áldozatok meghozatalára kényszeríti a lakosságot, miközben a válságot előidéző veszteséges vállalatoknak, kockázatos nagyberuházásoknak, hitelüket vesztett politikai szervezeteknek és egyéneknek további kedvezményeket nyújt, milliárdokat ajándékoz. Nincs ma olyan intézmény, sem szervezet, amely a szegények érdekképviseletét érdemben él ltudná látni. Több millió magyar szorul ki a jelenből és a jövőből. A szegények többsége pártonkivüli. Az Országgyűlés nem töltheti be népképviseleti feladatait, mert engedte kicsúszni kezéből a kormányt, a végrehajtó hatalmat és a pénzügyi vezetést. A mostani képviselők akkor távozhatnak emelt fővel — és a visz- szatérés reményével »— a iParlamentből, ia |mai Ország- gyűlés azzal szerezheti vissza megtépázott tekintélyét, ha a Imájusi ülésszakon nem elégszik meg a Németh- kormány részleges átalakításával, hanem átmeneti válságkormányt állít fel, továbbá kimondja çnmaga feloszlatását és rendkívüli, demokratikus választások, kilencven napon belüli kiírására tesz javaslatot. 1989 őszére meg kell születnie az új alkotmánynak, létre /kall hozni vagy jönnie az új kormánynak, amely az eddigi hatalmi struktúra ravasz átmentése helyett valóban a nemzeti közmegegyezésen és kibontakozáson munkálkodik. Nem várhatunk 1990-ig, mert addigra a jelenlegi vezetés — újabb átgondolatlan intézkedéseivel t— gazdasági-politikai katasztrófába sodorná az országot. Tisztelt Képviselő! Olyan indítványt várunk és olyan döntést .kérünk öntől, amely hosszú időre meghatározza hazánk sorsát. Bízunk, még mindig bízunk abban, hogy felelőssége teljes tudatában olvassa sorainkat. Levelünket azért hozzuk nyilvánosságra, (mert az előzőre •— bős-nagymarosi építkezés parlamenti újratárgyalásával kapcsolatban — két hónapja hiába várunk választ.
