Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-20 / 92. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! BÉKÉS MEGYEI N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. ÁPRILIS 20., CSÜTÖRTÖK Ara: 4,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 92. SZÄM Mai számunkból: Savanyú a cukor (4. oldal) Botladozó benyomások l. (4—5. oldal) Kell-e a megyei szakszervezeti szövetség? (5. oldal) Müven átszervezéseket terveznek a megyei tanácsnál? (5. oldal) fl papírformának megfelelően (8. oldal) Az MSZMP Békés megyei pártértekezletének programja (tervezet) i. A megyei pártértekezlet 1989, április végén az egész országot, sót a nemzetközi feltételeket is érintő változás, megújulás időszakában ül össze. A párttagság által igényelt feladatokon túl — a reformfolyamat eddigi előrehaladásából adódóan — lehetősége van arra is, hogy újat kereső kezdeményezésével példát adjon a jelenlegi időszak által felvetett kérdések korszerű megoldására. A megye párttagsága a megújulás elvi alapjaként elfogadja és támogatja az MSZMP KB március 7-ei „Mire törekszik az MSZMP?” címmel megjelent programját, ezt tekinti irányadónak feladatai meghatározásához. Olyan társadalmi, gazdasági stabilitást, majd felemelkedést akarunk, amely a megye lakosságának életkörülményei, életfeltételei hoákzabb távú javulásán keresztül szerez tartós bizalmat az MSZMP politikája iránt. Ehhez rövid távon az elért színvonal óvása, a keletkező feszültségek reális kezelése szükséges. Tudatában vagyunk annak, hogy a Békés megyében felhalmozódott gondok ösz- szességének megoldása meghaladja önerőnket, azok csak a nemzeti erők összefogásával küzdhetők le. Szükségszerű, hogy programunk megalkotásakor a saját lehetőségekre fordítsuk figyelmünket, és figyeljünk azokra az országos lehetőségekre, melyekhez kapcsolódnunk előnyös. Hosszútávú, sokoldalúan megalapozott programhoz a tudományos elemzések egész sorát, a jelenlegi helyzet kialakulásához vezető okok feltárását kell elvégezni. Békés megye jelentős társadalmi, gazdasági, politikai, kulturális fejlődést ért el a felszabadulás óta. Fejlődésének sajátossága, hogy néhány területen országosan is számontartott eredményt ért el, így a mezőgazdasági termelésben, az élelmiszer-feldolgozásban, az ipar egyes területein, a könyvtárhálózat fejlesztésében. Egyéb területeken, az elért eredmények ellenére is, az országos helyzethez viszonyítottan fokozatosan lemaradt, hátrányos helyzetbe került. A gyakran erőn felül vállalt helyi és lakossági erőfeszítések, terhek ellenére is. Hátrányos helyzetűvé válásunk alapvető oka. hogy a megyében — mezőgazdasági profilja miatt — nem voltak országos érdekből fejlesztendőnek ítélt ipari ágazatok, egy túlközpontosítotf irányítási rendszer működött, amelyet a szubjektív kapcsolatok számunkra hátrányos gyakorlata is torzított. A megye ipari fejlődése más területekhez képest nemcsak későn indult, hanem mind ágazati struktúrájában, mind szervezeti-irányítási rendszerében egyoldalúvá vált. Ez, bár munkalehetőséget biztosított a megyében, a nyereséget kivonta a megyéből, és csak másodrendű műszaki fejlődést hozott. A megye szociális, infra(Folytatás a 3. oldalon) Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága szerdán ülést tartott. A testület tanulmányozta és megvitatta az új helyhatósági és országgyűlési választási rendszer elveivel és a választások időpontjával foglalkozó elgondolásokat. Arra a következtetésre jutott, hogy a választási rendszer módosítására kialakított 1988-as elképzelések nem állták ki a társadalmi vita próbáját, elsősorban azért, mert egy korábbi politikai berendezkedés körülményeit vették alapul, a Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a jelenlegi politikai, társadalmi helyzet új koncepció kidolgozását igényli, amely figyelembe veszi a választásokban érintett pártok és társadalmi szervezetek álláspontját, az elvekben és a szabályokban a megegyezésre törekszik. A testület szükségesnek tartotta e kérdéskörben a Központi Bizottság állásfoglalását, s ajánlotta az előkészületek olyan ütemezését, hogy az új választójogi törvény tervezete — a szükséges politikai konzultációk után — még július elejéig az Országgyűlés elé terjeszthető legyen. A Politikai Bizottság előterjesztést hallgatott meg az egy-, illetőleg kétkamarás Országgyűlés működéséről. Tanulmányozta azokat a nézeteket, amelyek a jelenlegi egykamarás szervezeti felépítéssel szemben a kétkamarás Országgyűlés előnyeit hangsúlyozták. A testület foglalkozott a köztársasági elnöki intézmény újbóli beiktatási lehetőségével az államrendszerbe. Egyetértett azzal, hogy a köztársasági elnöki intézmény az előkészítés alatt álló új alkotmány lényeges alapintézménye, az államhatalom megosztott és kiegyensúlyozott gyakorlásának egyik legfontosabb biztosítéka. Támogatja ezért azt, hogy a Minisztertanács készítse el az erre vonatkozó törvényjavaslatot. A testület foglalkozott az MSZMP káderhatáskörének módosításával. Megállapította: a módosítást a társadalmi, a politikai életben végbemenő változások teszik szükségessé. A testület javasolta, hogy az MSZMP a nem párttisztségek esetében mondjon le a káderhatáskör érvényesítésének jogi garanciáiról. A munkáltatóknak ezzel értelemszerűen nem lesz kötelező a hatáskörileg illetékes pártszerv véleményének előzetes kikérése. A Politikai Bizottság javasolja annak megerősítését, hogy a párt testületéi a politikai szempontból fontos vezetői tisztségek betöltését, a népképviselet tagjainak választását politikai eszközökkel a jövőben is befolyásolják; jelölteket állítanak, személyi javaslatokat, ajánlásokat tesznek. A testület úgy látta, hogy a politikai pluralizmus viszonyai között jelentősen nő a kormány szerepe a személyzeti munka alakításában. Ajánlja ezért a kormánynak az állami személyzeti munka áttekintését. A Politikai Bizottság a káder- hatáskörök módosításával foglalkozó javaslatait a Központi Bizottság következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság áttekintette a földtulajdoni és földhasználati viszonyok továbbfejlesztésének lehetőségeit. A Politikai Bizottság megtárgyalta az MSZMP szervezeti felépítésének és működési módjának átalakítására készített vitaanyagot. Javaslatát a Központi Bizottság májusi ülése elé terjeszti. a Kisz XII. kongresszusára készülve ft jelölést előkészítő bizottság eddigi javaslatai: Elsőtitkár-jelöltek: Fodorné Birgés Katalin és Szabó Miklós A megyei pártértekezlet jelölést előkészítő bizottsága — a területi küldöttcsoportokon elhangzott javaslatok alapján — elkészítette a megyei pártbizottság tagjaira és tisztségviselőire szóló javaslat tervezetét. Hasonló pártfórumokon korábban ez a tevékenység a nyilvánosság kizárásával történt, ám ezúttal a szándék — egyezvén a küldöttcso- port-tanácskozásokon elhangzott kívánalmakkal — kezdettől fogva az volt: minden részletről időben szerezzen tudomást a közvélemény és természetesen az érintettek, a küldöttek. A jelölés-előkészítés első szakaszának a végén a bizottság elnökét, dr. Tóth Tamást kértük beszélgetésre. — Milyen előzetes elvárással fogott munkához a jelölést előkészítő bizottság, s milyen szempontok alapján látta el eddig a feladatát? — A bizottság legfontosabb feladata, hogy a megyei pártértekezlet küldötteivel elbeszélgetve, feltárja a tisztségviselők és pártbizottsági tagok kiválasztásához — egy demokratikus, alulról építkező véleményrendszer összefogásával —a számításba jöhető személyeket. Egyénenkénti beszélgetésekre volt szükség, hiszen a bizottság nem felülről összeállított listával indult, hanem saját magának kellett — a küldötti vélemények alapján — összegyűjteni azokat a neveket, akik a többség bizalmát élvezve, megalapozottan javasolhatók tisztségviselőknek, illetve testületi tagoknak. A bizottság egyébként folyamatosan kontroll alatt végzi munkáját azáltal, hogy a javaslatok összegyűjtése és feldolgozása után ismét találkozik a küldöttek területi csoportjaival és beszámol, arról: személyi kérdésekben milyen ajánlást kíván a pártértekezlet elé terjeszteni. A küldöttek ily módon ellenőrizhetik: a javaslat mennyiben egyezik meg a saját meggyőződésükkel, észrevételeikkel. A küldöttekkel való első találkozásunkkor arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a személyi javaslatok megfogalmazásakor mindenekelőtt az alkalmasságot tartsák szem előtt, mellőzve minden, az eddigi hagyományainkban élő, statisztikai szellemet. Egyben kértük, az „alkalmasság” fogalmát ne közhelyként kezeljék, hanem azt mérlegeljék: milyen viszonyok között, milyen feladatra kell alkalmasnak lennie a majdan megválasztottaknak. Ne feledjük, a többpártrendszer keretei között teljesen új típusú feladatok előtt állunk, versenyhelyzetben kell a párt és a társadalom átszervezését végrehajtani, egy reformfolyamatot eredményesen irányítani, s a demokratikus választási folyamatokban, a társadalomért való felelősséget vállalva, % vezető szerepet akár egy koalíciós rendszerben is megtartani. Ezekre a feladatokra olyan emberek kellenek, akik környezetükben emberi magatartásukkal tiszteletet kiváltóak, hitelesek, politikai harcra képesek és hajlandók, kifelé koalícióképasek, a párton ‘ belül pedig egységteremtők. — A területi küldöttcsoportok tanácskozásainak következő fordulójára elkészült a személyi javaslatok tervezete. Konkrétan, kinek a nevét tartalmazza ez a dokumentum? — Elöljáróban: a bizottságnak döntenie kellett arról', a jelenlegi tisztségviselők élveznek-e akkora bizalmat, hogy a pártértekezleten megalapozottan javasolhatók legyenek- Nem titok, a küldöttek részéről: a jelenlegi megyei pártvezetés nagy számban kapott bírálatot halogató magatartásáért, a kényes kérdések lavírozó kerülgetéséért, elhallgatásáért akkor, amikor döntenie kellett volna. Sók kritika érte Szabó Miklós első titkárt is. A bizottság hosszas vita után arra az álláspontra jutott, hogy Szabó Miklóst — részletes és kellő kritika után — ismét ajánlják első titkárnak, természetesen, az elfogadott elvek alapján, többes jelölés keretében. Az első titkár személyére további megalapozott javaslatként többször felmerült a következő személyek neve: dr. Arpási Zoltán, a Békés Megyei Népújság főszerkesztője, Fodorné Birgés Katalin, az MSZMP KB- tagja, az SZMT vezető titkára és, JGyőrfi Károly, a Termelőszövetkezetek Békés Megyei Szövetségének titkára. Tekintettel arra, hogy az előzetes tárgyalások során dr. Arpási Zoltán közölte: nem vállalja a jelölést, a bizottság első titkári tisztségbe Fodorné Birgés Katalin, Győrfi Károly és Szabó Miklós együttes jelölése mellett foglalt állást. Váratlanul nehéz helyzet alakult ki akkor, amikor kiderült: sem Fodorné Birgés Katalin, sem Győrfi Károly nem vállalja a jelöltként indulást. Végül1, a békéscsabai küldöttcsoport tegnapelőtti tanácskozásán — ahol ismét jó néhányan kifejezték a támogatásukat és a bizalmukat — Fodorné Birgés Katalin igent mondott, így Szabó Miklós mellett az ő neve is felkerül a jelöltek listájára. A titkárok esetében a többes jelölés nem okozott problémát. A tisztségviselők közül Nagy Jenő nem kapta meg az újraindításához szükséges mértékű bizalmat, míg a másik két titkár, Kiss Sándor és dr. Lovász Ma- tild igen. Rajtuk kívül a bizottság a jelöltek közé javasolja még dr. F orrai Józsefet, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettesét, dr. Herczeg Ferencet, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, Kutas Gyulát, a békéscsabai városi pártbizottság első titkárát és Szabó Bélát, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkárát. A pártértekezlet feladata lesz majd az ajánlott személyek közül a három legalkalmasabb kiválasztása. Természetesen ezzel a jelölés nincs lezárva, a küldöttcsoportok, a párt különböző szintű szervezetei, a párttagok szóban vagy írásban, a pártértekezlet e napirendjének tárgyalásáig javaslatot tehetnek a tisztségviselőkre és a testületi tagokra. László Erzsébet Pénteken megkezdődik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség XII. kongresz- szusa, amelynek tétje: a politikai platform és az együttműködési szabályzat elfogadásával egy új ifjúsági szövetség megteremtése. A KISZ XII. kongresszusán a küldöttek hét dokumentumot vitatnak meg, illetve döntenek elfogadásáról: a kongresszus program- téziseire, napirendjére és munkarendjére, az együttműködés alapelveire és szabályzatára, valamint a határozatra vonatkozó javaslatot, továbbá a Központi Pénzügyi Ellenőrző Bizottság jelentését, a KISZ 32 esztendejének áttekintéséről és mai helyzetéről szóló beszámolót, illetve az MSZMP március 29-ei állásfoglalását a KISZ továbbfejlesztésének irányairól. A kongresszus munkájában mintegy 400 ezer KISZ- tag képviseletében 856 küldött vesz részt. Az ifjúsági szövetség legfőbb döntéshozó testületé a nyilvánosság előtt üléspzik három napon át a Budapest Sportcsarnokban. A KISZ történetének új korszakát megnyitó tanácskozás iránti érdeklődést tanúsítja, hogy eddig több mint ezren váltottak megfigyelőként részvételi jegyet. Javítani kell a kínálatot Az új kereskedelmi törvény alapelveiről, a Kereskedelmi Minisztérium átszervezéséről, valamint a piaci verseny szerepéről tárgyalt szerdán az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. Beck Tamás kereskedelmi miniszter bevezetőjében elmondta, hogy a tárca vezetése a kereskedelmi törvénytervezetnek azt a változatát tartja a jobbiknak, amelynek értelmében a törvény nemcsak a szűkén vett kereskedelmi tevékenységet, hanem a forgalmi folyamat összességét szabályozná. Eszerint — a jelenlegi piac- felügyeleti szabályok mellett — a szabályozás magában foglalná a termékforgalom, a központi készletekkel való gazdálkodás és a raktárgazdálkodás előírásait is. A miniszter szerint* a termékfelelősséget, a jótállást, a szavatosságot és az alkatrészellátást a Polgári törvénykönyvben kellene szabályozni. A továbbiakban a bizottság megvitatta, mennyiben van lehetőség a piaci verseny kibontakozására a kereskedelemben. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes szóbeli kiegészítést fűzött az előterjesztéshez; ebben alapvetően azt hangsúlyozta, hogy az igazi verseny kibontakozása csakis a kínálat javulásával képzelhető el. Végül a bizottság úgy határozott. hogy a törvénytervezetnek azt a verzióját támogatja, amelyet a tárca vezetése is javasol. Kezdeményezi továbbá, hogy a Polgári törvénykönyvben szabályozzák a termékfelelősséget, a jótállást, a szavatosságot és az alkatrész- ellátást.
