Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-19 / 91. szám
Újdonságok az AÉV-nál „Semmi sem örök, csak a változás” A békést nevelési központ épületének részlete 1989. április 19., szerda A müködőtőke-import és a társasági törvény Mit tartalmaz a társasági Az építőipar kétségtelenül óriási változásokon ment (megy) keresztül az utóbbi esztendőkben. Lényegesen más igényeket támasztunk vele szemben, az egyforma „dobozok” ideje lejárt, s legfeljebb azon sajnálkozhatunk, hogy ezekből a sivár többemeletes kolosszusokból túl sok épült az elmúlt évtizedekben, hosszú időre meghatározva a városok, városrészek arculatát. Ez annál is inkább bosszantó, mivel mára bebizonyosodott: lehet szebbet, jobbat, s olcsóbban építeni, csak az igény, a piac kényszerítő hatása legyen meg hozzá. A piacra termelés persze — különösen az átállás idején — nem könnyű, de akinek sikerül átvennie az új tempót, annak nyert ügye van. S úgy tűnik, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat ezek közé tartozik. Akár a békési nevelési központ, a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola, a gyulai TOT-szálló épületeit, vagy az éppen most készülő békéscsabai Jókai utcai lakóházakat nézzük, meg kell állapítanunk: szépek, változatosak, kellemes * látványt nyújtanak. Hogy mindennek a hátterében mi áll. arról Mácsai Sándorral, az ÁÉV fejlesztési főmérnökével beszélgetünk: — Sok minden változott az elmúlt időszakban, a legfontosabb talán az a piaci szemlélet, ami ma már valamennyi területünkön érvényesül. Mindent ennek rendeltünk alá, ennek megfelelően alakítottuk, alakítjuk az ipari hátteret, az építésiszerelési munkálatokat, a fejlesztéseket. Az utóbbi két esztendőben például cégünk öt szolgálati szabadalmat jelentett be. Az egyik, az energiatakarékos betontechnológia, már megkapta az oltalmat, a többi is folyamatban van. A új technológiával a be- tonelemgyártás energiaköltségeinek 40—50 százalékát lehet megtakarítani, ez az AÉV-nél 2 millió forint évi megtakarítást jelent. Az így készülő betonelem pedig jobb minőségű, mint a korábbi, ráadásul gyorsabb a munka is. A hároméves fejlesztés eredményét már tavaly sikerrel alkalmazta a vállalat, most arra törekednek, hogy országosan ismertté és használttá váljék szabadalmuk. A főmérnök szerint most az apró részletekben, a finomságokban lehet nagyokat lépni. Ezek teszik egyedivé, változatossá az épületeket is. Ezt a célt szolgálja egy másik szabadalmuk, az íves áthidaló rendszer, amely egyszerűsíti a boltíves ajtók, ablakok kialakítását. Poligonüzemükben több méretben gyártják ezeket és az Épfa készíti a hozzá illő ajtókat, ablakokat. Ez főként a családi házak építőit érdekelheti, az az üreges födémrendszer viszont, melynek szabadalmaztatása folyamatban van, nem csak őket. Az előregyártott panelelemnek kötetlen a méretrendje, azaz a 3X7,2 méteres nagyságon belül a variációk széles választékát képesek előállítani a maguk kifejlesztette gyártóeszközökkel. Ennek a födémnek, s egy további AÉV-s találmánynak, az új hőtechnikai szabványnak megfelelő, blokkméretű emeletmagas építőelemnek az első alkalmazása a Munkácsy utcai (Békéscsaba) 30 lakásos épületnél lesz, amelynek most folyik az alapozása. Nem hagyható ki a felsorolásból az az optimális kazántelep-szabadalom sem, ami az AÉV-nek alig több, mint egy év alatt mintegy négymillió forint megtakarítást jelentett. Azonban az utóbb említett új eljárások szabadalmaztatása — ahogy az előzőekben már említettük — egyelőre folyamatban van, tehát hasznát ma még nem élvezheti a többi építőipari cég. Noha, az igazi megtakarítást a tömeges alkalmazás jelentheti. — A műszaki fejlesztés üteme — jegyzi meg Mácsai Sándor — egyelőre sokkal gyorsabb, mint az ügyintézésé. Holott ez is feltétele annak, hogy a műszaki értelmiséget arra használjuk, arrfire való, egyszerűbb, korszerűbb, nagyszerűbb dolgok, eljárások feltalálására. Nagyon fontosnak tartom, hogy az újítás a munkásnak is jelentsen könnyebbséget, mert ha nem, megbukhat annak bevezetése. S persze a megfelelő érdekeltséget is meg kell találni. A sikernek sok feltétele van, Mi egy régi bölcsességnek rendeltünk alá mindent, ami így szól: semmi sem örök, csak a változás. Igyekszünk tehát a változásoknak egy picit elébe menni, mintsem távolról követni őket... Szatmári Ilona törvény és az előkészületben levő átalakulási törvény? Kinek érdemes átalakulni? Mi lesz a szövetkezeti tulajdonnal? Milyen jogi és pénzügyi keretek kö- zött mozog a vegyes vállalat s ki a tulajdonosa? Ilyen és ehhez hasonló, a gazdálkodókat manapság igencsak foglalkoztató kérdésekre próbáltak választ keresni azon a háromnapos — Gyulán a TOT-üdülőben szervezett — konferencián, amely ma fejeződik be. A résztvevők mintegy hetvenen — vállalati, szövetkezeti vezetők a szabályok kidolgozásában közreműködők, illetve a gyakorlati szakemberek véleményével ismerkedhettek meg. A társasági törvény nyújtotta lehetőségekről, valamint az átalakulási törvény- tervezetről a Bonitas vegyes vállalat igazgatója, dr. Török Gábor tartott előadást a rendezvénysorozat első napján. — Bennünket — nyilat- ' kozta a konferencia egyik résztvevője, Vidó Miklós, a Gyulai Hariisnyagyár igazgatója — elsősorban az átalakulási törvény érdekel. Azon belül is az, ki lesz és milyen formában az állami vagyon tulajdonosa. Azonban. mint kiderült, ez az alapkérdés egyelőre tisztázatlan. — Ezek szerint a harisnyagyár már nem a vegyes vállalati forma iránt érdeklődik, mint azt korábban hallottuk? — Nem, most két részvénytársaság és egy korlátolt felelősségű társaság létrehozásán gondolkodunk gyulai viszonylatban. Dobozi üzemünkből lenne kft., a gyárban és a Zrínyi téri üzemünkben, ahol most a zártrendszerű termelés kialakítása folyik, lenne rt. Ezek az elgondolások azonban még kiforratlanok, mondhatnánk ötlet szintjén mozognak, hogy mi lesz belőlük, az a jövő titka. A vegyes vállalatok jogi szabályozásáról a befektetési törvényről, a nemzetközi szabályozásról dr. Dienes Oehm Egon, a Kereskedelmi Minisztérium nemzetközi jogi osztályának vezetője Franczek József üzletvezetőt irodájában kerestük fel, hogy mondjon néhány jellemző adatot az itt folyó munkáról : — 1982-ben havi 800 000—1 millió forint forgalomra tervezték a boltot. Azóta lényeges változás következett be az árukészletben és az árakban. Az elmúlt évi forgalom több mint 4 millió forint volt. A felfutás nagy része annak köszönhető, hogy a saját húsüzem sok keresett tájjellegű áruval lát el bennünket, másrészt a szakembergárda maximálisan igyekszik teljesíteni az elvárásokat — mondja a boltvezető. — Boltunkban meghatározó a hús-, a hentesáru 40-45 százalékban, a tej, tejtermék tájékoztaitta az érdeklődőket. A témát részletesen taglaló előadás több érdekes és szükséges ismeretet adott a vegyes vállalati elképzeléseket dédelgető cégeknek, csakúgy, mint az eLsősarhan gyakorlati kérdésekkel foglalkozó Pócsi Sándorné, a Pénzintézeti Központ főosztályvezetője. Ma Máté Csaba, a San- célla (a Liberót gyártó) vegyes vállalat igazgatója számol be tapasztalatairól. A vegyes vállalatok tulajdonosi problémáiról, a külföldi tőke beáramlásának akadályairól pedig Krokos János (Ipari Minisztérium) beszél a rendezvény befejező előadásában. A sok hasznos információt adó konferenciát a Kereskedelmi Minisztérium megyei megbízottjának, Szat10-15 százalékban, de az üdítők, konzervek és a szeszes italok is kelendők. Az egytálétel helybeni fogyasztása bevált vevőcsalogató módszer. Reggel lángos. tepertős pogácsa kapható, 11 órától pedig bogrács-, illetve babgulyás. — Mekkora területen és hányán elégítik ki a forgalmat? — összesen 360 négyzet- méteren tevékenykedünk (ebben benne van a raktár és egyéb helyiség is), hagyományos és önkiszolgáló formában. Egy állandó és egy kisegítő pénztár működik. A 19 dolgozó 70-80 százaléka szakmunkás. A forgalom rendkívül változó. Ez gond is, mert ugyanazzal a létmárt Jánosnak a közreműködésével a Külkereskedelmi Oktatási és Továbbképző Kft. szervezte. Ezzel a tematikával először itt, Békés megyében jelent meg, de máris élénk az érdeklődés más térségekben. — Abból indultunk ki — tájékoztat Ecsédi István tan folyam vezető —, hogy a társasági törvény olyan lehetőséget ad a gazdálkodóknak, amit minden vezető — bármilyen területen tevékenykedjék is — végiggondol. Mérlegel, hogy megéri-e egyáltalán változtatni, s ha igen, milyen irányban. Mi ahhoz próbálunk a konferencia keretében segítséget adni, hogy ezt a gondolkodást lehetőleg szigorúan üzleti szempontok határozzák meg.- szí számmal kell megoldani a 150 ezer és a 300 ezer forintos napi forgalmat is. Általában áprilistól (ahogy ürülnek a családi kamráik) fokozatosan nő a forgalom. A dolgozók átlagfizetése 5, 5 és fél ezer forint, plusz illetményföldet kapnak a kombináttól, a gyermekek számától függő mértékben. — Mit tudnak az épületről, amelyben dolgoznak? — Maga az épület régi, műemlék jellegű. Ez egyébként némi hátrányt is jelent, mert nincs lehetőségünk a terjeszkedésre. Tudomásunk szerint először vadászvendéglő, majd MTH-intézet volt ,és sokéves szünet után alakították át bolttá. — Elégedett vezető? — A hét év alatt, mióta itt vagyok, nem volt leltárhiányunk. a kombinát ellátja a dolgozóit, gondoskodik róluk. Mintaboltként tevékenykedünk, és viszonylag alacsony árréssel, a lehető legkedvezőbb árakkal dolgozunk. Itt Mezőhegyesen szinte minden család kötődik legalább egy tagjával a gazdasághoz, és ez az ellátás számunkra is segítség Bolgár tapasztalatok A konferenciának tegnap délután — némileg spontán módon — külföldi előadója is volt, a bolgár Markova Blagodatka, a szófiai közgazdaság-tudományi egyetem nemzetközi gazdasági tanszékének adjunktusa, aki most azért látogatott hazánkba, hogy a bolgár—magyar gazdasági kapcsolatok elmélyítésének elméletig gyakorlati kérdéseit vitassa meg, főként vállalati vezetőkkel. — Az együttműködésnek elsősorban a vegyes vállalati formája érdekel — mondja az egyik előadás szünetében. — Ez az, ami Magyarországon igen aktívan fejlődik, s nálunk is hasonló tendencia van kialakulóban. — Milyen relációban működnek bolgár vegyes vállalatok? — Főleg tőkés országokkal jönnek létre működési formák, a legtöbb Japánnal, de az NSZK-val, Ausztriával és Angliával is létesült vegyes vállalat. — Mennyire gyakori ez a forma Bulgáriában? — Ritka, Magyarország előbbre jár e téren, nálunk csak 1980-ban, tehát nyolc évvel későbben, mint itt, jött íétre az első vegyes vállalat, s számuk ma sem haladja meg a húszat. A szocialista országokkal is, elsősorban a Szovjetunióval, megtalálhatók az együttműködés ilyen formái. A magyar vállalatokkal nem túl élénk a közvetlen kapcsolat, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne ennek jövője. — Milyen területen? — Nehéz konkrét területet mondani, de úgy vélem, hogy a vegyiparban, a gyógyszeriparban nekünk adhatnának; az elektronikában, a gépgyártásban pedig mi adhatnánk érdekes tapasztalatokat. — ön elmondta, hogy többször járt Budapesten, de vidéken most először. Mi a benyomása? — őszintén mondom: nagyon tetszik. Űj építkezéseik ízlésesek, jól kialakítottak, fantáziadúsak. Ezzel szemben nálunk sajnos még a típusházak dominálnak. De talán nem sokáig. Egyébként épp az építőiparban két magyar—bolgár vegyes vállalat is működik. Mezőhegyes! élelmiszer-mintabolt Tájjellegű áru, egytálétel, növekvű forgalom Mezőhegyesen a vasútállomástól néhány méterre található a mezőgazdasági kombinát élelmiszer-mintaboltja. A régi stílusban felújított, műemlék jellegű épület hívogatóan szép. Az üzletben tömött polcok, egymásra rakott rekeszek, a zöldséges-, gyümölcsösládák sora. Az árubőség és széles választék szembeötlő. A pénztárhoz igyekezve az élelmiszerboltokhoz képest szokatlan szolgáltatás: egytálétel kapható. Az üreges födémszerkezet terhelési próbája H. M.
