Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-19 / 91. szám

Újdonságok az AÉV-nál „Semmi sem örök, csak a változás” A békést nevelési központ épületének részlete 1989. április 19., szerda A müködőtőke-import és a társasági törvény Mit tartalmaz a társasági Az építőipar kétségtelenül óriási változásokon ment (megy) keresztül az utóbbi esztendőkben. Lényegesen más igényeket támasztunk vele szemben, az egyforma „dobozok” ideje lejárt, s legfeljebb azon sajnálkozha­tunk, hogy ezekből a sivár többemeletes kolosszusokból túl sok épült az elmúlt év­tizedekben, hosszú időre meghatározva a városok, vá­rosrészek arculatát. Ez annál is inkább bosszantó, mivel mára bebizonyosodott: le­het szebbet, jobbat, s ol­csóbban építeni, csak az igény, a piac kényszerítő hatása legyen meg hozzá. A piacra termelés persze — különösen az átállás ide­jén — nem könnyű, de aki­nek sikerül átvennie az új tempót, annak nyert ügye van. S úgy tűnik, a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat ezek közé tartozik. Akár a békési nevelési központ, a Békéscsabai Ta­nítóképző Főiskola, a gyu­lai TOT-szálló épületeit, vagy az éppen most készülő bé­késcsabai Jókai utcai lakó­házakat nézzük, meg kell állapítanunk: szépek, válto­zatosak, kellemes * látványt nyújtanak. Hogy mindennek a hátterében mi áll. arról Mácsai Sándorral, az ÁÉV fejlesztési főmérnökével be­szélgetünk: — Sok minden változott az elmúlt időszakban, a leg­fontosabb talán az a piaci szemlélet, ami ma már va­lamennyi területünkön érvé­nyesül. Mindent ennek ren­deltünk alá, ennek megfe­lelően alakítottuk, alakítjuk az ipari hátteret, az építési­szerelési munkálatokat, a fejlesztéseket. Az utóbbi két esztendőben például cégünk öt szolgálati szabadalmat je­lentett be. Az egyik, az ener­giatakarékos betontechnoló­gia, már megkapta az oltal­mat, a többi is folyamatban van. A új technológiával a be- tonelemgyártás energiakölt­ségeinek 40—50 százalékát lehet megtakarítani, ez az AÉV-nél 2 millió forint évi megtakarítást jelent. Az így készülő betonelem pedig jobb minőségű, mint a ko­rábbi, ráadásul gyorsabb a munka is. A hároméves fej­lesztés eredményét már ta­valy sikerrel alkalmazta a vállalat, most arra töreked­nek, hogy országosan is­mertté és használttá váljék szabadalmuk. A főmérnök szerint most az apró részletekben, a fi­nomságokban lehet nagyo­kat lépni. Ezek teszik egye­divé, változatossá az épüle­teket is. Ezt a célt szolgál­ja egy másik szabadalmuk, az íves áthidaló rendszer, amely egyszerűsíti a boltíves ajtók, ablakok kialakítását. Poligonüzemükben több méretben gyártják ezeket és az Épfa készíti a hozzá illő ajtókat, ablakokat. Ez főként a családi házak építőit érdekelheti, az az üreges födémrendszer vi­szont, melynek szabadalmaz­tatása folyamatban van, nem csak őket. Az előre­gyártott panelelemnek kö­tetlen a méretrendje, azaz a 3X7,2 méteres nagyságon belül a variációk széles vá­lasztékát képesek előállítani a maguk kifejlesztette gyár­tóeszközökkel. Ennek a fö­démnek, s egy további AÉV-s találmánynak, az új hőtechnikai szabványnak megfelelő, blokkméretű eme­letmagas építőelemnek az el­ső alkalmazása a Munkácsy utcai (Békéscsaba) 30 la­kásos épületnél lesz, amely­nek most folyik az alapo­zása. Nem hagyható ki a felso­rolásból az az optimális ka­zántelep-szabadalom sem, ami az AÉV-nek alig több, mint egy év alatt mintegy négymillió forint megtaka­rítást jelentett. Azonban az utóbb említett új eljárások szabadalmaztatása — ahogy az előzőekben már említet­tük — egyelőre folyamat­ban van, tehát hasznát ma még nem élvezheti a többi építőipari cég. Noha, az iga­zi megtakarítást a tömeges alkalmazás jelentheti. — A műszaki fejlesztés üteme — jegyzi meg Mácsai Sándor — egyelőre sokkal gyorsabb, mint az ügyinté­zésé. Holott ez is feltétele annak, hogy a műszaki ér­telmiséget arra használjuk, arrfire való, egyszerűbb, kor­szerűbb, nagyszerűbb dol­gok, eljárások feltalálására. Nagyon fontosnak tartom, hogy az újítás a munkás­nak is jelentsen könnyebb­séget, mert ha nem, meg­bukhat annak bevezetése. S persze a megfelelő érde­keltséget is meg kell talál­ni. A sikernek sok feltétele van, Mi egy régi bölcsesség­nek rendeltünk alá mindent, ami így szól: semmi sem örök, csak a változás. Igyek­szünk tehát a változásoknak egy picit elébe menni, mint­sem távolról követni őket... Szatmári Ilona törvény és az előkészület­ben levő átalakulási tör­vény? Kinek érdemes átala­kulni? Mi lesz a szövetke­zeti tulajdonnal? Milyen jogi és pénzügyi keretek kö- zött mozog a vegyes vállalat s ki a tulajdonosa? Ilyen és ehhez hasonló, a gazdálkodókat manapság igencsak foglalkoztató kér­désekre próbáltak választ keresni azon a háromnapos — Gyulán a TOT-üdülőben szervezett — konferencián, amely ma fejeződik be. A résztvevők mintegy hetve­nen — vállalati, szövetkeze­ti vezetők a szabályok ki­dolgozásában közreműkö­dők, illetve a gyakorlati szakemberek véleményével ismerkedhettek meg. A társasági törvény nyúj­totta lehetőségekről, vala­mint az átalakulási törvény- tervezetről a Bonitas ve­gyes vállalat igazgatója, dr. Török Gábor tartott előadást a rendezvénysorozat első napján. — Bennünket — nyilat- ' kozta a konferencia egyik résztvevője, Vidó Miklós, a Gyulai Hariisnyagyár igaz­gatója — elsősorban az át­alakulási törvény érdekel. Azon belül is az, ki lesz és milyen formában az állami vagyon tulajdonosa. Azon­ban. mint kiderült, ez az alapkérdés egyelőre tisztá­zatlan. — Ezek szerint a harisnya­gyár már nem a vegyes vál­lalati forma iránt érdeklő­dik, mint azt korábban hal­lottuk? — Nem, most két rész­vénytársaság és egy korlá­tolt felelősségű társaság lét­rehozásán gondolkodunk gyulai viszonylatban. Dobo­zi üzemünkből lenne kft., a gyárban és a Zrínyi téri üzemünkben, ahol most a zártrendszerű termelés ki­alakítása folyik, lenne rt. Ezek az elgondolások azon­ban még kiforratlanok, mondhatnánk ötlet szintjén mozognak, hogy mi lesz be­lőlük, az a jövő titka. A vegyes vállalatok jogi szabályozásáról a befekteté­si törvényről, a nemzetközi szabályozásról dr. Dienes Oehm Egon, a Kereskedel­mi Minisztérium nemzetkö­zi jogi osztályának vezetője Franczek József üzletve­zetőt irodájában kerestük fel, hogy mondjon néhány jellemző adatot az itt folyó munkáról : — 1982-ben havi 800 000—1 millió forint forgalomra ter­vezték a boltot. Azóta lénye­ges változás következett be az árukészletben és az árak­ban. Az elmúlt évi forgalom több mint 4 millió forint volt. A felfutás nagy része annak köszönhető, hogy a saját hús­üzem sok keresett tájjellegű áruval lát el bennünket, másrészt a szakembergárda maximálisan igyekszik telje­síteni az elvárásokat — mondja a boltvezető. — Boltunkban meghatáro­zó a hús-, a hentesáru 40-45 százalékban, a tej, tejtermék tájékoztaitta az érdeklődő­ket. A témát részletesen taglaló előadás több érde­kes és szükséges ismeretet adott a vegyes vállalati el­képzeléseket dédelgető cé­geknek, csakúgy, mint az eLsősarhan gyakorlati kérdé­sekkel foglalkozó Pócsi Sándorné, a Pénzintézeti Központ főosztályvezetője. Ma Máté Csaba, a San- célla (a Liberót gyártó) ve­gyes vállalat igazgatója szá­mol be tapasztalatairól. A vegyes vállalatok tulajdono­si problémáiról, a külföldi tőke beáramlásának akadá­lyairól pedig Krokos János (Ipari Minisztérium) beszél a rendezvény befejező elő­adásában. A sok hasznos információt adó konferenciát a Keres­kedelmi Minisztérium me­gyei megbízottjának, Szat­10-15 százalékban, de az üdí­tők, konzervek és a szeszes italok is kelendők. Az egy­tálétel helybeni fogyasztása bevált vevőcsalogató mód­szer. Reggel lángos. tepertős pogácsa kapható, 11 órától pedig bogrács-, illetve bab­gulyás. — Mekkora területen és hányán elégítik ki a forgal­mat? — összesen 360 négyzet- méteren tevékenykedünk (ebben benne van a raktár és egyéb helyiség is), hagyo­mányos és önkiszolgáló for­mában. Egy állandó és egy kisegítő pénztár működik. A 19 dolgozó 70-80 százaléka szakmunkás. A forgalom rendkívül változó. Ez gond is, mert ugyanazzal a lét­márt Jánosnak a közremű­ködésével a Külkereskedel­mi Oktatási és Továbbképző Kft. szervezte. Ezzel a te­matikával először itt, Bé­kés megyében jelent meg, de máris élénk az érdeklő­dés más térségekben. — Abból indultunk ki — tájékoztat Ecsédi István tan folyam vezető —, hogy a társasági törvény olyan le­hetőséget ad a gazdálkodók­nak, amit minden vezető — bármilyen területen tevé­kenykedjék is — végiggon­dol. Mérlegel, hogy megéri-e egyáltalán változtatni, s ha igen, milyen irányban. Mi ahhoz próbálunk a konfe­rencia keretében segítséget adni, hogy ezt a gondolko­dást lehetőleg szigorúan üz­leti szempontok határozzák meg.- szí ­számmal kell megoldani a 150 ezer és a 300 ezer forin­tos napi forgalmat is. Általá­ban áprilistól (ahogy ürül­nek a családi kamráik) foko­zatosan nő a forgalom. A dolgozók átlagfizetése 5, 5 és fél ezer forint, plusz illet­ményföldet kapnak a kombi­náttól, a gyermekek számá­tól függő mértékben. — Mit tudnak az épület­ről, amelyben dolgoznak? — Maga az épület régi, műemlék jellegű. Ez egyéb­ként némi hátrányt is jelent, mert nincs lehetőségünk a terjeszkedésre. Tudomásunk szerint először vadászven­déglő, majd MTH-intézet volt ,és sokéves szünet után alakították át bolttá. — Elégedett vezető? — A hét év alatt, mióta itt vagyok, nem volt leltár­hiányunk. a kombinát ellát­ja a dolgozóit, gondoskodik róluk. Mintaboltként tevé­kenykedünk, és viszonylag alacsony árréssel, a lehető legkedvezőbb árakkal dolgo­zunk. Itt Mezőhegyesen szin­te minden család kötődik legalább egy tagjával a gaz­dasághoz, és ez az ellátás számunkra is segítség Bolgár tapasztalatok A konferenciának tegnap délután — némileg spontán módon — külföldi előadója is volt, a bolgár Markova Blagodatka, a szófiai közgazdaság-tudományi egyetem nemzetközi gazdasági tanszékének adjunktusa, aki most azért látogatott hazánkba, hogy a bolgár—magyar gaz­dasági kapcsolatok elmélyítésének elméletig gyakorlati kérdéseit vitassa meg, főként vállalati vezetőkkel. — Az együttműködésnek elsősorban a vegyes vállala­ti formája érdekel — mondja az egyik előadás szüneté­ben. — Ez az, ami Magyarországon igen aktívan fejlő­dik, s nálunk is hasonló tendencia van kialakulóban. — Milyen relációban működnek bolgár vegyes válla­latok? — Főleg tőkés országokkal jönnek létre működési for­mák, a legtöbb Japánnal, de az NSZK-val, Ausztriával és Angliával is létesült vegyes vállalat. — Mennyire gyakori ez a forma Bulgáriában? — Ritka, Magyarország előbbre jár e téren, nálunk csak 1980-ban, tehát nyolc évvel későbben, mint itt, jött íétre az első vegyes vállalat, s számuk ma sem haladja meg a húszat. A szocialista országokkal is, elsősorban a Szovjetunióval, megtalálhatók az együttműködés ilyen formái. A magyar vállalatokkal nem túl élénk a közvet­len kapcsolat, ami nem jelenti azt, hogy ne lenne en­nek jövője. — Milyen területen? — Nehéz konkrét területet mondani, de úgy vélem, hogy a vegyiparban, a gyógyszeriparban nekünk adhat­nának; az elektronikában, a gépgyártásban pedig mi adhatnánk érdekes tapasztalatokat. — ön elmondta, hogy többször járt Budapesten, de vidéken most először. Mi a benyomása? — őszintén mondom: nagyon tetszik. Űj építkezéseik ízlésesek, jól kialakítottak, fantáziadúsak. Ezzel szemben nálunk sajnos még a típusházak dominálnak. De talán nem sokáig. Egyébként épp az építőiparban két magyar—bolgár vegyes vállalat is működik. Mezőhegyes! élelmiszer-mintabolt Tájjellegű áru, egytálétel, növekvű forgalom Mezőhegyesen a vasútállomástól néhány méterre ta­lálható a mezőgazdasági kombinát élelmiszer-minta­boltja. A régi stílusban felújított, műemlék jellegű épü­let hívogatóan szép. Az üzletben tömött polcok, egy­másra rakott rekeszek, a zöldséges-, gyümölcsösládák sora. Az árubőség és széles választék szembeötlő. A pénztárhoz igyekezve az élelmiszerboltokhoz képest szo­katlan szolgáltatás: egytálétel kapható. Az üreges födémszerkezet terhelési próbája H. M.

Next

/
Thumbnails
Contents