Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)

1989-04-18 / 90. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. ÁPRILIS 18., KEDD Ara: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 90. SZÁM Mai számunkból: ........mert szép szakma ez” <3. oidai> A dóellenőrök nyomában a okúd Amit tisztázni kell... (4. oidan Szénhidrogén-termelésünk a férfikoron túl (5. oldal) Az igényeknél kevesebb lesz az autó (5. oldal) Márciusi baleseti krónika «». oldal) Napirenden: a megyei pártértekezlet előkészítése Az MSZMP Békés Megyei Bizottsága — Kiss Sándor tit­kár elnökletével — tegnap ülést tartott. A napirend — Sza­bó Miklós első titkár és Nagy Jenő titkár előterjesztésében — az április 29-re összehívott megyei pártértekezlet írásos és szóbeli dokumentumtervezetének megvitatása volt. Mint ismeretes, a megyei pártbizottság februári ülésén szerkesztőbizottságot hozott létre a megyei pártértekezlet programtervezetének elkészítésére. A bizottság által össze­állított tervezet és a szóbeli beszámoló téziseinek tegnapi vitájában 21 felszólalás hangzott el. A nyílt, őszinte légkörű vitában — az anyag általános elfogadása mellett — számos módosító, kiegészítő javaslatot ismertettek. Ezek az anyag szerkezetére, a súlypontok kiemelésére, egyes részletek pon­tosítására vonatkoztak. A pártbizottság megbízta a szer­kesztőbizottságot, hogy az elhangzottakat építse be a terve­zetbe és gondoskodjanak annak nyilvánosságra hozataláról. A dokumentumtervezetet még e héten közöljük lapunkban. Nem a pártbizottsági ülés napirendje volt, de a párt­értekezlet előkészítéséhez1 kapcsolódik, hogy befejező­dött a küldöttcsoportok te­rületi értekezleteinek első fordulója, amelyen a megyei pártértekezlet ügyrendjét és munkarendjét vitatták meg. A területi véleményeket a második fordulóban, a na­pokban ismét megtárgyal­ják, majd április 24-én ösz- szegzik a- javaslatokat, me­lyeket lapunkban is közzé- teszünk. Ezt követően is lesz mód észrevételekre, s ezek­kel kiegészítve kerül a párt­értekezlet elé az ügyrend. Erről a tanácskozás meg­kezdése előtt döntenek a küldöttek. A többfordulós, alapos előkészítésre azért van szükség, hogy ne kelljen órákat eltölteni a pártérte­kezleten ügyrendi kérdések­kel, hanem mielőbb meg­kezdődjön az érdemi mun­ka. Emlékeztetőül néhány az ügyrendi kérdések közül : egy-, vagy kétnapos le­gyen-e a pártértekezlet, mi legyen a napirendje, a kül­döttek és a tanácskozási jo­gú meghívottak felszólalási lehetőségei, a hozzászólások időtartama, a megyei párt- bizottság létszámának meg­határozása, a végrehajtó bi­zottság megválasztásának módja. Alkotmány-előkészítő munkabizottság alakult Az ifjúság érdekében és védelmében Kívánatos, hogy hazánk készülő alkotmányát az új választójogi törvény alapján létrehozott, a társadalom va­lóságos tagozódását tükröző Országgyűlés fogadja el — így foglalt állást hétfői ala­kulóülésén a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának alkotmány-előkésítő mun­kabizottsága. A testület sze­rint az alaptörvény kimun­kálásába be kell vonni a különböző rétegek, társadal­mi szervezetek, politikai pártok képviselőit. A munkabizottság jogász, és nem jogász tagjai a kéz­hez kapott minisztériumi dekrétumot csak kezdeti lé­pésnek tartották az alkot­mányozás folyamatában. He­lyesebb lett volna, ha olyan előterjesztésről tárgyalhat­nak — mondották többen is —, amelyben már szerepel­nek az Országgyűlésben, s más alkotmány-vitákban eddig felvetődött javaslatok. Számosán érintették a kor­mány működését is. Meg­fontolásra javasolták, hogy a miniszterek felelősségét növelné, ha országgyűlési képviselők lennének. A mi­nisztereket ne egyenként vá­lasszák, ahogy jelenleg. A miniszterelnök választhassa meg a minisztereket, s a kormány legyen felelős a parlamentnek, ne az egyes tárcák vezetői külön-külön. A miniszterek szintén vá­laszthassák meg saját appa­rátusukat. Dr. Antoni Ferenc a ma­gyarság helyzetével is fog­lalkozott. Mint mondotta, a határainkon túlról hazánkba érkező magyaroknak ugyan­azokat a jogokat kell biz­tosítani, amelyek a magyar állampolgárokat megilletik. Dr. Kukorelli István, a HNF OT ügyvezető elnöke, e bizottság titkára szerint a szabályozási elvek néhány pontja kellően kiérlelt, épít­hető rá a teljes körű alkot­mányozás. Ilyen például az állampolgári alapjogokkal foglalkozó fejezet, a kor­mányzati rendszerről szóló rész és az igazságszolgálta­tásra vonatkozó koncepció. Ám, meglehetősen gyenge a népszuverenitás, a gazdaság, az önkormányzatok kérdéseit taglaló rész, miindaz, ahol a hatalmi-ideológiai kötöttség jelen van. Az alkotmány stabilitásához — szakmai szempontból — mindenek­előtt az szükséges, hogy nor­matív és közjogi kódex le­gyen, tisztázza valamennyi intézménynek a politikához való viszonyát. Miként dr. Adám Antal, a munkabizottság elnöke a háromórás tanácskozás vé­gén elmondta, az elhangzott javaslatokat, észrevételeket az Igazságügyi Miniszté­riumhoz is eljuttatják. _______________e_________________ H étfőn a Parlamentben ülést tartott a gyermekekés az ifjúság jogainak védel­mére márciusban életre hí­vott képviselői csoport. Az ifjúsági érdekvédő cso­port — amelyhez a megala­kulása óta eltelt hetekben csaknem 50 törvényhozó csatlakozott — a gyermek- étkeztetési díjak rendszeré­nek problémáit tűzte ta­nácskozásának napirendjére. A képviselők a sok kifogás­ra okot adó ellátási rend­szerrel kapcsolatos tapasz­talatokat általánosítva kí­sérletet tettek egy átfogó, a lakosság rohamos elszegé­nyedésének gátat vető szo­ciálpolitikai rendszer fel­vázolására. A közös számve­tést segítette Ferge Zsuzsa szociológus vitaindító elő­adása. Az ELTE szociálpoli­tikai csoportjának vezetője a publikációban „negyedik út­nak” elkeresztelt, társada­lompolitikai koncepció lé­nyegével ismertette meg a törvényhozókat. Az élénk érdeklődéssel kí­sért tájékoztatót a tanács­kozás résztvevői saját mun­kájuk során szerzett tapasz­talataikkal egészítették ki. Általános véleményként fo­galmazódott meg, hogy a jö­vő szociálpolitikájában na­gyobb szerepet kell biztosí­tani az állampolgárok ön­szervező csoportjainak, kez­deményezéseinek. Ugyanak­kor a jelenlévő képviselők az Országgyűlés fokozott fele­lősségére is rámutattak. Többen hangsúlyozták, hogy a jövőben a költségvetési források elosztásakor a tör­vényhozóknak erőteljeseb­ben kell szorgalmazniuk a szociálpolitikai szempontok érvényesítését. Tarthatatlan az a gyakorlat, hogy a költ­ségvetési tervezeteket az utolsó pillanatban kapják kézhez a képviselők, s így nincs módjuk érdemben hoz­zászólni az államháztartás alakulásához. Az ifjúsági érdekvédelmi csoport ülésének résztvevői kifogásaikat hangoztatták a gyermekétkeztetési díjak rendszerére vonatkozó új rendelkezésekkel kapcsolat­ban. A legtöbben kifogásol­ták, hogy ezek növelik a családok szociális terheit, szembeállítják az iskolát a szülőkkel, s felesleges ad­minisztrációs terheket rónak az oktatási intézményekre. A képviselők úgy vélték: a költségvetés jelenlegi szo­rult helyzetében is kívána­tos lenne fokozatosan beve­zetni a gyermekek ingyenes étkeztetését. Körkérdésünk: A szénellátásról, a keresletről, az elővásárlásokról Több mint kilencórás sztrájk Gyomaendrödön Csütörtökre újabb küldöttgyűlést hívtak össze „Gyáregységünknél 1989. április 12-én figyelmeztető mun­kabeszüntetésre került sor, melyről telexen értesítettük az illetékes vállalati és megyei vezetőket. |A telexben megfo­galmaztuk: amennyiben önállósági szándékunknak nem ad­nak helyt, úgy további munkabeszüntetésre Jog sor kerülni. A múlt hét pénteki küldöttgyűlés eredménytelensége, a dol­gozók körében olyan reakciót váltott ki, melynek köszönhe­tően ma reggel 6 órától folyamatos sztrájkot ikezdeményez­tünk mindaddig, amíg kéréseinkre kedvező döntés nem szü­letik. A gyomaendrödi gyáregység kollektívája. Gyomaendrőd, 1989. április 17.” Szén van elegendő, de a választék korántsem teljes. A kereslet a megyén belül igen változó; Szeghalom, Gyula, Sarkad térségében fokozódott az utóbbi hetek­ben az érdeklődés, megnőtt a forgalom, míg másutt nem haladja meg az ilyenkor szo­kásos mértéket. — így lehet summázni a szénellátásra vonatkozó tegnapi körkér­désünk után a jelenlegi helyzetet. A téma apropója a Keres­kedelmi Minisztérium köz­leménye, amely a sajtóban, így lapunkban is megjelent, az április 12-i számban. E közlemény egyebek között tartalmazza — bevezetőül megemlítve az energiahor­dozók és tüzleőanyagok má­justól aktuális fogyasztói ár­emelkedését — „a tüzelő­anyag-kereskedelem, mint­egy másfél-két hónapig, az áremelkedés után is a je­lenlegi áron szállítja ki a szilárd tüzelőanyagokat, ha azokat a lakosság április 30-ig megrendeli és kifizeti. E szempontból azonosan ke­zelik a készpénzzel és a tü­zelőutalvánnyal való fize­tést.” Az is szerepel a köz­leményben, hogy a kedvez­mény nem vonatkozik az importszenekre, és a nehe­zen beszerezhető hazai tü­zelőfajtákra. Az orosházi Tüzép-telepen Ruff Józsefné vezetőhelyet­tes arról tájékoztatott ben­nünket, hogy náluk nincs vásárlási láz, van viszont áru, mégpedig folyamatosan. A legtöbben a brikettet ke­resik és ebből mindig tud­nak adni, nem mondható el ugyanez az NDK-brikettről. Az áremelésről, illetve a be­vezetőben említett kedvez­ményekről még nem kapott hivatalos információt, útba­igazítást a vezető. Szarvas, Bankó János Tü- zép-telepvezető: — Reggelente 2—3 ve­vőnk van, nincs sorbanállás, és ebben szerintem közre­játszik, hogy rengeteg he­lyen már gázzal fűtenek, a környéken sokfelé bevezet­ték a gázt. A készletünk főleg dorogi, mecseki bri­kettből jó. Gyorsan megsze­rették a vevők a zsákos bio­brikettet, az viszont nincs, a gyár nem győzi, és úgy hallottam, most le is álltak a vásárhelyiek. Tűzifánk is van, ami pedig az utalvá­nyokat illeti, 1200 forintos­ból kettőezer, 1800 forintos­ból ötszáz darabot kaptunk, és a zömét meg is vették a munkahelyek. Más a helyzet Szeghal­mon, ahol Bodóczki Erzsé­bet Tüzép-telepvezetö arról számolt be, hogy amióta la­punkban a Kereskedelmi Minisztérium közleménye megjelent, megnőtt a keres­let, sokan szeretnék mielőbb megvenni a téli tüzelőt. — Ma szerencsés helyzet­ben vagyunk — mondta hét­főn délelőtt —, 5 fajta szén is érkezett a hét végén, jó a készletünk. Hogy május (Folytatás a 3. oldalon) A fenti szövegű telexüze­netet a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat Gyoma­endrődi 2. Számú Gyáregy­ségének dolgozói tegnap reg­gel a vállalat igazgatójának, a megyei tanács illetékesei­nek, a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának, valamint az Ipari Minisztériumnak küldtek meg. A gyáregység kapujára ki­függesztett táblán többek között egy 5 pontban meg­fogalmazott érvrendszer ad­ta hírül a gyomaendrődi dolgozók követeléseit. Esze­rint továbbra is kitartanak azon szándékuk mellett, hogy ez év július elsejétől önálló vállalatként kívánnak működni. Kinyilvánították továbbá, hogy az április 14- én megtartott vállalati kül­döttgyűlésen egyértelművé vált, hogy ez a fórum a gyáregységi törekvések rendezésére ebben az össze­tételben alkalmatlan. A 3. számú pont szerint követe­lik, hogy a vállalat igazga­tója az április 6-án hozott utasítását azonnal és írás­ban vonja vissza. Ez az uta­sítás írta elő, hogy a gyo­maendrődi gyáregységben készülő összes termék mű­szaki dokumentációját szál­lítsák be Békéscsabára a vállalati központba. A 4. pont szerint a következő, május 5-re összehívott kül­döttgyűlés csupán időhúzás, és a kollektíva mindaddig folyamatos munkabeszünte­tést tart, ameddig a számá­ra kedvező döntésről szóló írásos ígéretet meg nem kapja. Végül pedig kinyil­vánították, hogy a vállalati vezetést alkalmatlannak tartják az irányításra, s kez­deményezik az igazgató visz- szahívását. A koradélelótti órákban Gyomaendrődre érkezett dr. Moskovits Sándor, a vállalat igazgatója és a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának két titkára. Az igazgató munkásgyűlést hívott össze, melyen többek között el­mondta, hogy megbízta a vállalat jogtanácsosát, mi­szerint indítson eljárást a megyei munkaügyi bíróságon a sztrájk törvénytelenségét illetően. Figyelmeztette a kollektívát, hogy amennyi­ben tovább folytatják a sztrájkot, úgy sor kerülhet a gyár kapuinak bezárására is. Szó 6zót követett, végül is (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents