Békés Megyei Népújság, 1989. április (44. évfolyam, 77-100. szám)
1989-04-15 / 88. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek ! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. Április 15., szombat Ara: 5,30 forint XLIV. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM Mai számunkból: 1 bélyegző (3. oldal) Strófák a Sárrétnek (4. oldal) A világhírhez nem jár prémium (5. oldal) Nyílt fórum Mezökovácsházán (8. oldal) A vármegyében csak két sebészorvos dolgozott (9. oldal) Információ — vánszorgás (10. oldal) Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának 1989. április 12-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1989. április 12-én ülést tartott, amelyen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek; a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a megyei, a megyei jogú pártbizottságok e'lső titkárai, a KB osztályvezetői. * * * Grósz Károly főtitkár, mint annak a bizottságnak a vezetője, amely a Központi Bizottság február 10—11-ei ülésének döntése alapján tanulmányozta a párt helyzetét, vezető testületéi tevékenységét, munkastílusát és munkamódszerét, jelentést terjesztett elő. A Központi Bizottság a jelentést tudomásul vette. A Központi Bizottság ülésén rövid ideig részt vett Kádár János, a párt elnöke. Tájékoztatást adott arról, hogy egészségi állapota miatt orvosai továbbra sem javasolják részvételét a testület munkájában. A Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. I. A KB által kiküldött bizottság széles körű tájékozódás alapján összegezte a főbb tapasztalatokat; 1. Az országos pártértekezleten bekövetkezett politikai irányítás, a társadalom egészére kiterjedő reform következetes felvállalása, a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság személyi összetételének megváltoztatása találkozott a párttagság szándékaival és az ország közvéleményének egyetértésével. 2. Elkezdődött a párt munkamódszerének, munkastílusának megújulása. Nyíltabbá, demokratikusabbá vált a légkör, megélénkült a vitászellem, a vezetőkkel szemben növekedtek a követelmények. Az elmúlt tíz hónapban sok korábban felhalmozódott morális tehertől szabadult meg a párt. Számos tehetséges fiatal került a mozgalom vezető testületéibe. A párt és a különféle politikai, társadalmi szervezetek között partneri viszony van kialakulóban. 3. A pártértekezlet után csak megkésve kezdődött el a következetes, előremutató cselekvés. Ennek is tulajdonítható, hogy az MSZMP nem çrejéhèz, szervezeti súlyához mérten vett részt a belpolitika alakításában. Az elméleti és gyakorlati bizonytalanság befeléforduláshoz vezetett. Még nem alakultak ki a módszerek a párton belüli véleménykülönbségek kezelésére. Zavar mutatkozik a formálódó platformszabadság értelmezésében. A párt nem lépett fel határozottan a legitimitását, reformpolitikáját kétségbe vonó szélsőséges nézetek ellen. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az alapszervezetek elbizonytalanodtak, csökkent a párttagság létszáma. 4. Az MSZMP-nek a mostani időszakban jelentős terheket kell elviselnie. A társadalom döntő többsége a párttól várja a politikai és gazdasági gondok megoldását. A belpolitikai helyzetet alapvetően a gazdaság állapota határozza meg, amelynek teljesítménye elégtelen, és alig elviselhető egyensúlyzavarokkal küzd. Ez súlyos örökségként nehezedik a jelenlegi párt- és kormányzati vezetésre. A kormány előtt álló feladatok megoldásához, a gazdasági válság elmélyülésének megakadályozásához a párt vezető testületéinek és a pártmozgalomnak több támogatást kell adnia. 5. A párt vezető testületéinek munkájában mélyreható változások történtek. A Központi Bizottság az érdemi politikai döntések színtere lett. Az előterjesztésekről, az ülésekről a korábbinál bővebb, alapotsabb tájékoztatást kap .a közvélemény. A Központi Bizottság a politikád és szervezeti megújulást irányító munkájában, döntéseinek meghozatalában azonban még nem támaszkodik kelllő mértékben a párttagság véleményére, a pártalapszervezetekre. A KB tagjai a politikai vitákban nem egyforma aktivitással vesznek részt. A Politikai Bizottság munkastílusa kedvezően változott, üléseiről rendszeresen ad tájékoztatást. A korábbihoz képest hatékonyabban segíti a Központi Bizottság munkáját. A Politikai Bizottság tágjai azonban fontos kérdésekről egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak, voltak, akik-követhetetlenül gyorsan változtatták véleményüket, mások viszont ritkán vállalták közszereplést. A testületben gyenge volt a szolidaritás, a kollektív szellem és kevés volt a kölcsönös informálás. II. 1. A párt vezető testületednek a megújulást szolgáló munkájukban következetesen támaszkodniuk kell a cselekvőkész párttagságra. Sürgető szükség van arra, hogy a vitás kérdésekben új típusú egység jöjjön létre. Ez elengedhetetlen a bizonytalanság felszámolásához, ahhoz, hogy az ország, a párt visszatérjen a politikai kiszámíthatóság állapotába. 2. El kell végezni az elmúlt másfél évtized politikai, gazdasági, társadalmi folyamatainak az elemzését. Világossá kell tenni, mit kell megőrizni e korszak értékeiből, és miben kell a pártnak elhatárolnia magát a korábbi vezetés hibáitól. 3. Az MSZMP alapvető törekvése: a nemzet vagyonának gyarapítása, a társadalmi esélyegyenlőség megteremtése, az egyéni és kollektív emberi jogok következetes érvényesítése, a gazdaság teljesítményére épülő szociális biztonság elérése. 4. A „Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt?” címmel közzétett cselekvési program alapján ki kell dolgozni az MSZMP választási programját. A választási program reális, teljesíthető feladatok megjelölésével segítse a párt választásokon induló jelöltjeit. Az MSZMP elképzelései meg valósi tásia érdekében kész minden értelmes kompromisszumra, az elvtelenséget elutasítva a kölcsönös tisztelet, a tolerancia jegyében kíván részt venni a politikai versenyben. A választási munka irányítására létre kell hozni az MSZMP szervező bizottságát. 5. A pártban tapasztálható szervezeti zavarok megszüntetése és a megújulás folytatása szükségessé teszi ideiglenes szervezeti szabályzat kidolgozását. Ez elősegítheti, hogy a párt az alapszervezeteket önálló politizálásra képes közösségekké szervezze, és megteremtse a párt belső kohézióját. A Központi Bizottság a munkabizottság jelentését tudomásul vette, és a tapasztalatokát munkájában hasznosítja. III. A jelentés szellemében a Központi Bizottság személyi kérdésekben döntött. A jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással tíz új taggal bővítette ki a testületet. Tagjai sorába választottá: Barabás Jánost, a Budapesti Pártbizottság titkárát, Gábor Andrást, a Gazdasági Kamara elnökét, Gyuricsku Kálmánt, a Szabolcs—Szatmár Megyei Pártbizottság első titkárát, Karvalits Ferencet, a Zala Megyei Pártbizottság első titkárát,, Kiss Pétert, a Budapesti KISZ Bizottság első titkárát, Kovács László külügyminiszter-helyettest, Lenkei Csabát, a Salgótarjáni Síküveggyár villanyszerelőjét, Major Lászlót, az MSZMP KB-iroda vezetőjét, Mádlné Maár Ilonát, a Dunaújvárosi Pártbizottság első titkárát, Vastagh Pált, a Csongrád Megyei Pártbizottság első titkárát. A Központi Bizottság elfogadta a főtitkár és a Politikai Bizottság lemondását, majd e testület tagjairól ugyancsak a jelölő bizottság javaslata alapján titkos szavazással határozott. Az MSZMP főtitkárának ismét Grósz Károlyt választotta meg. A tesiilet a Politikai Bizottság tagjának választotta Grósz Károlyt, Hámori Csabát, Iványi Pált, Jassó Mihályt, Németh Miklóst, Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Tatai Ilonát és Vastagh Pált. A Központi Bizottság tudomásul vette, hogy Lukács Jánost. a Központi Bizottság titkárát, a Központi Ellenőrző Bizottság elnökének javasolják megválasztani. Partbizottsági ülésről jelentjük Nem könnyű ma pártmunkát végezni, nem köny- nyű ma politizálni. — E szavakkal nyitotta meg dr. Körmendi János első titkár azt a pártbizottsági ülést, amelyet csütörtökön tartottak Orosházán, s amelynek egyik napirendi pontjában a városi tanáccsal, a társadalmi és tömegszervezetekkel kialakítandó politikai együttműködés néhány kérdése szerepelt. Az első titkár javaslatára azonban e téma lekerült a napirendről, két okból: — Kunos Sándor KB-ta- gunk részt vett a Központi Bizottság ülésén, és közvetlenül szeretne tájékoztatást adni az ott elhangzottakról, ml pedig élhetünk azzal a lehetőségünkkel, hogy kérdezhetünk tőle konkrét dolgokat. A másik ok — és itt önkritikát is szeretnék gyakorolni —, hogy a kiküldött anyag kívánnivalókat hagy maga után, ezen még dolgozni kell — mondta dr. Körmendi János. Kunos Sándornak az MSZMP Központi Bizottsága április 12-i üléséről szóló tájékoztatója után a pártbizottsági tagok kérdésére Gombkötő Dezső, az Orosházi Városi Tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztályának vezetője, a munkaerőgazdálkodásról, az idei, illetve jövő évi foglalkoztatási helyzetről számolt be. Hogy mi van és mi lesz? íme egy kis ízelítő: „Orosháza közigazgatásának helyzetéből adódik, hogy a fokozatosan fejlődő városok sorába tartozik. Ez megnyilvánul abban Is, hogy a lakosság száma dinamikusan emelkedik. (Decemberben 36 ezer 450 volt Orosháza lakosságának száma, ebből 14 ezer 592 a foglalkoztatot- ' tak aránya.) Az utóbbi három évben jelentős volt a munkaerő mozgása a városban. A munkaerő-leépítések, létszámcsökkentések ellenére jelenleg 14 vállalat hirdet állást, negyvenegy szakipari területre, a betanított, illetve segédmunkásokra azonban egyre kevesebb szükség van. A vezetők inkább a kvalifikáltabb munkaerő alkalmazására törekednek. 1989. január 1-jétől életbe lépett a munkanélküli segély. Városunkban április 10-ig kilenc ember részesült ebben. Hárman azóta már elhelyezkedtek, jelenleg hatnak folyósítunk segélyt.” Gombkötő Dezső a nyári d iá kfoglalkozta tásról elmondta még, hogy ez évben sem várható szervezett munka, viszont egyénileg, szülői kapcsolatok révén több száz diákra számítanak a vállalatoknál, szövetkezeteknél. Utolsó napirendi pontként a bejelentések között szerepelt az MSZMP orosházi városi munkásmozgalmi, történeti emlékbizottságának javaslata a viharsarki agrárszocialista mozgalom centenáriumának megünneplésére. Demeter Sándor, a pártbizottság titkára előterjesztésében szólt a második világháborúban elesett orosházi katonák emlékére létrehozandó kegyeleti helyről; az 1848—49-es szabadság- harcban hősi halált halt honvédek tiszteletére állítandó emléktábláról, valamint az Árpád kertben levő Hősök szobrának felújítási munkáiról. A pártbizottság állást foglalt abban, hogy a társadalmi szervezetekkel, a városi tanács illetékes bizottságaival együtt kezdeményezi a fentiek mielőbbi megvalósítását. Csete Ilona „Hét szűk esztendőre” a nyolcadik? Hz öntözés létkérdés Sajtótájékoztató a Körkövizignél Az öntözőrendszereket ábrázoló térképnél dr. Pálinkás Lajos Fotó: Gál Edit Borúlátók a szakemberek, mégpedig éppen azért, mert „borút”, pontosabban esőt adó felhőt valószínűleg az idén se sokat láthatnak. Az elmúlt időszak csapadék- mennyiségeit és hőmérsékleti értékeit összevetve a sokéves átlaggal, azt mutatják az adatok, hogy tovább tart az aszály. Az 1989-es esztendő is rosszul kezdődött, máris hiányzik csaknem 35 miliméter csapadék, ráadásul a talaj felső rétegei évről évre szárazabbak. Pedig kitellett már a „hét szűk esztendő”, — ezen belül 1983—84 és 1987—88 volt különösen aszályos. Hatására tavaly másfél milliárd forint pénzügyi veszteséget szenvedtek el a megye mezőgazdasági üzemei; különösen a kukorica sínylette meg a vízhiányt: 200 ezer tonnával kevesebb termet. Az öntözés tehát létkérdéssé vált. Minderről „A mezőgazda- sági vízhasznosítás időszerű kérdései” címmel azon a sajtótájékoztatón hallhattunk, amelyet tegnap tartottak a Körös Vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságszakemberei: dr. Pálinkás 'Lajos műszaki igazgatóhelyettes, Habóczky Sándor osztályvezető, és Nagy Mihály szakaszmérnök. Amint elmondták, 1982-ben még mindössze 4675 hektárt öntöztek a nagyüzemek, majd 1984-ben már több mint 21 ezer hektárt, de ez (Folytatás a 2. oldalon) Még mindig nincs döntés... Küldöttgyűlés a gyomaendrödi sztrájk után A Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat küldött- gyűlését méltán illette az „impotens” kifejezéssel április 12-én délután a gyomaendrödi 2. számú gyáregységében lezajlott sztrájk utáni munkásgyűlésen Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke. E tény — bár a vállalat ott jelenlevő egyik képviselője úgymond kikérte magának — tegnap a vállalat békéscsabai központjában összehívott küldött- gyűlésen, a szavazáskor bizonyságot nyert. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat Gyomaendrödi 2. Számú Gyáregységének 170 dolgozója még március elején munkásgyűlésen nyilvánította ki azon óhaját, miszerint ez év július elsejétől le kívánnak válni a békéscsabai központtól és önálló vállalatként működnének tovább. E témában azonban csak a küldöttgyűlés hivatott dönteni. Ám ezt a fórumot 19 békéscsabai és 16 gyomaendrödi képviseli, s ily módon a 2. számú gyáregység dolgozóinak kívánsága az ilyen arányú különbség miatt — nem válhatott valóra. 'Március eleje óta küldött- és munkásgyűléseken foglaltak állást az önállósodási szándék kérdésében a gyomaendrődiek, sőt a békéscsabai munkások is. Közben a vállalat igazgatója, dr. Moskovits Sándor különféle igazgatói utasítások tucatjával igyekezett — a gyomaendrödi kollektíva érzése szerint — az önállósodási törekvést lehetetlenné tenni. Egy legutóbbi ilyen jellegű intézkedés miatt április 12- én délelőtt kétórás figyelmeztető sztrájkkal igyekeztek nyomatékot adni a gyomaendrödi dolgozók az igazgatói utasításokkal való egyet nem értésüknek és önállósodási szándékuknak. Az aznap délutánra összehívott munkásgyűlésen, melyen részt vett az időközben Gyomaendrődre érkező Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke is, úgy döntött a vállalat vezetése, hogy e hét péntekére rendkívüli küldöttgyűlést hív össze Békéscsabára, a vállalat központjába. A gyűlésen végül is az igazgató és az .ismét jelenlevő — a témáról információkat gyűjtő — Murányi Miklós javaslatára három alternatíva hangzott el, annak ellenére, hogy a gyomaendrödi kollektíva már több alkalommal • és félreérthetetlenül kinyilvánította leválási szándékát. A három alternatíva a következő: vagy együtt marad a vállalat, vagy leválik a 2. (Folytatás a 2. oldalon)
