Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
1989. március 11., szombat Március 22-én folytatódik az ülésszak Szűrös Mátyás életrajza Szűrös Mátyás 1933-ban született Püspökladányban. Felsőfokú tanulmányait 1953 és 1959 között Moszkvában, az Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézete diplomáciai szakán végezte. Az egyetem elvégzése után a Külügyminisztérium kötelékében dolgozott. 1962-től 1965-ig hazánk berlini nagykövetségén teljesített szolgálatot titkári rangban. Munkája mellett 1964-ben doktori címet szerzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A külszolgálatból visszatérve 1965 és 1974 között az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársaként dolgozott, majd osztályvezető-helyettesi tisztet töltött be. 1975—1982 között Berlinben, majd Moszkvában képviselte hazánkat nagykövetként. Magyarországra visz- szatérve csaknem egy éven át az MSZMP KB külügyi osztályának vezetőjeként tevékenykedett. 1983-ban a Központi Bizottság titkárává választották. Szűrös Mátyás 1951 óta tagja az MSZMP-nek; 1978- tól a Központi Bizottság tagja. 1985-ben szülővárosában, Püspökladányban országgyűlési képviselővé választották. A törvényhozó testületben a Parlament külügyi bizottságának elnöki tisztét töltötte be, egyben az Országgyűlés MSZMP-csoportjának vezetője volt. Az Országgyűlés 1989. márciusi ülésszakán a Ház elnökévé választották. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára üdvözli a Tisztelt Ház új elnökét. Szűrös Mátyást március 10-én, az Országgyűlés 3. napján. Középen Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára mti Tetefotó (Folytatás az 1. oldalból) rásszerűen megnőtt a határt útiokmányok nélkül átlépők száma. Ez év február 28-ig tizennégyezer-tizenhárom romániai menekültnek adtunk tartózkodási engedélyt. Nyolcvannyolc százalékuk magyar, 7 százalékuk román, 5 százalékuk német nemzetiségű. Miután időközben több mint nyolcszázötvenen harmadik országba távoztak, s mintegy kétszázan önként visszatértek Romániába, most az itt-tartózkodók száma megközelíti tizenháromezret. Hangsúlyozni kívánom, hogy a kialakult helyzet — amit mi nem ösztönzünk, s nem is ösztönözhetünk —, ellentétes szándékunkkal, mert a menekülés, legyen az legális, vagy engedély nélküli, nem jelenthet megoldást a Romániában élő magyarság számára. Ugyanakkor, mindaddig, amíg nem mutatkozik kézenfogható jele annak, hogy kedvező irányba változik Romániában az emberi és ezen belül a nemzetiségi jogok érvényesülésének tényleges gyakorlata, befogadjuk a szülőföldjüket elhagyni kényszerülőket. A kormány intézkedéseit összefoglalva a belügyminiszter elmondta: A menekülők számára a legtöbb gondot eddig is, a jövőben pedig még inkább az jelenti, hogy az ismert okok miatt nagyon nehezen juthatnak lakáshoz. Ez jelenleg a beilleszkedés fő akadálya. Javítana a helyzeten, ha a jobb megoldás érdekében a menekülteket arányosabban tudnánk elhelyezni az ország területén. Jelenleg ugyanis több mint háromnegyedük Budapesten, valamint Hajdú-Bihar, Békés. Pest és Szabolcs-Szatmár megyében tartózkodik. Szóba került a legutóbbi Országgyűlésen, hogy előfordul a lakásingatlan-szerzés pénzügyi engedélyezésének valamint a beérkező segélyszállítmányok vámkezelésének elhúzódása. Tájékoztatom a tisztelt képviselőket, hogy a tárcaközi bizottság kezdeményezésére a Pénzügyminisztérium jelentősen egyszerűsítette a román állampolgárok lakásingatlan ügyeiben az eljárást. Április 1-jétőla menekültek számára érkező gyógyszer-, élelmiszer- és ruhasegély- küldeményeket pedig külön engedély nélkül, vámmentesen vámkezelik. Tudjuk, hogy a hozzánk érkezettek egy részének igen fájó sebet jelent a család- egyesítés megoldatlansága. Az itt tartózkodók mintegy negyedének gyermeke, házastársa maradt Romániában. Az aradi találkozón a magyar küldöttség által felvetett kérdések között fontos helyen szerepelt a családegyesítés. Akkor román részről olyan ígéret hangzott el. hogy partnerek lesznek ennek megoldásában. Ügy tűnik, hogy erőfeszítéseink eredményeként a ki- vándorlási és családegyesítési kérelmek elbírálásában némileg kedvező irányban módosul a román hatóságok gyakorlata. Erre utal, hogy a múlt évben 1936 törvényes kivándorlási kérelmet teljesítettek, több mint kétszer annyit, mint 1987-ben. ez év januárjában pedig 528-at. A kormány további tervezett intézkedéseiről Horváth István elmondta: — Az elkövetkező hónapokban újabb fontos lépésekre készülünk. A Minisztertanács a menekültügy szervezettebb intézése érdekében elhatározta a menekülteket befogadó állomások felállítását. Ezt a menekülés várható folytatódása teszi szükségessé. A Belügyminisztériumban szakértői bizottságot alakítottunk, hogy dolgozzon ki javaslatot az állomások helyére, feladat- és hatáskörére, szervezetére, működési és irányítási rendjére. E bizottság munkájában az érdekelt állami szervek mellett részt vesznek a társadalmi szervezetek, az egyházak, valamint egyes alternatív mozgalmak és menekült egyesületek képviselői is. Ügy látjuk, három-négy ilyen intézményre lesz szükség a határ menti megyékben (de nem közvetlenül a határon), illetve a főváros környezetében. A mai befogadó állomásaink több tekintetben más jellegűek lesznek. mint amilyenek a nyugati országokban működnek. Hozzánk ugyanis túlnyomó többségben magyarok jönnek, akiknek társadalmi beilleszkedéséhez ennek megfelelő utat kell biztosítanunk. Éppen ezért — anyagi lehetőségeinkhez mérten, emberséges körülmények között —, rövid ideig maradnának ott a menekültek. Az szeretnénk, hogy a befogadó állomások működésének segítésében, ellenőrzésében, lakóinak gondozásában tevékenyen vegyenek részt a társadalmi szervezetek és az egyházak is. A tárca vezetője szólt azokról . az előnyökről is, amelyeket az egyezményhez való csatlakozás jelent hazánk számára: A napokban érkezik hozzánk a főbiztosság küldöttsége annak tényszerű felmérésére, milyen segítségre van szükségünk a menekülteket befogadó állomások létesítéséhez, működtetéséhez, a menekültek beilleszkedésének segítéséhez, illetőleg továbbutaztatásukhoz. Az anyagi-technikai segítség konkrét módjáról és mértékéről a főbiztosság végrehajtó bizottsága fog dönteni. Mindemellett a törvényi előkészítés során gondosan mérlegelni fogjuk, milyen érvek szólnak a közigazgatási és milyen a bírósági felülvizsgálati út mellett. Amennyiben az Országgyűlés szükségesnek minősíti, hogy ellenőrzést gyakoroljon a befogadó állomások működése felett, kézenfekvő, hogy ez terjedjen ki a befogadásról első és másodfokon határozó szervek tevékenységére is. A kormány feladatul szabta az érdekelt minisztériumoknak: a jogi szabályozás keretében azt is vizsgálják, hogy a genfi Menekültügyi Egyezményhez történt csatlakozásunkkal, illetve ettől függetlenül, a Polgári és Politikai Jogok — hazánk által elismert — Nemzetközi Egyezségokmányával is összefüggésben mennyiben válik szükségessé kétoldalú — közöttük a határkérdésekben kötött — szerződéseink módosítása. Külön kérdés a kettős ál- lamnolgáriság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről szóló, ma hatályos magyar— román egyezmény sorsa. Ennek értelmében ugyanis román állampolgár csak akkor kaphat magvar állampolgárságot, ha őt előbb elbocsátják a román állampolgári kötelékből. Az egyezmény hatálya 1990. február 10-én jár le. Felmondására ez év augusztus 10-től számított hat hónap alatt kerülhet sor. A kormány addig is keresni fogja a megfelelő megoldás lehetőségeit, beleértve tárgyalások megkezdését az egyezmény módosítására. Ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezni fogja a felmondást. A lakosság többsége támogatja a menekültek befogadásával, beilleszkedésük elősegítésével kapcsolatos intézkedéseinket, kisebb része azonban eltérő, olykor szélsőséges nézeteket vall. Vannak olyanok — és számuk növekszik —, akik az ország mai nehéz gazdasági helyzetére hivatkozva ellenzik a menekültek befogadását. Mások éppen ellenkezőleg, keveslik a menekültek érdekében kifejtett erőfeszítéseinket. Intézkedéseinknél ezért — legalábbis a fő kérdésekben — bizonyos társadalmi közmegegyezésre van szükség. Ügy érzem, ehhez jó alkalmat nyújt most az Országgyűlés nyilvánossága. A tömegtájékoztatási szervek segítségét is igényeljük a menekültek ügyében a közmegegyezés kialakításához. ígérhetem, hogy az érintett állami szervek még rendszeresebben és alaposabban tájékoztatják majd a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait, még nyitottabbá teszik tevékenységüket. Végezetül a magyar—román viszonyról fejtette ki a kormány álláspontját Horváth István: — A két állam politikájában meglévő elvi és gyakorlati különbségek manapság — sajnálatunkra — behatárolják az együttműködés lehetőségeit. A magunk részéről változatlanul készek vagyunk ésszerű kompromisszumokra, politikánknak azonban továbbra is szerves része marad a határainkon túl élő, így az erdélyi magyarság sorsával való törődés, a velük tarDgrárosok vitája Csütörtökön, a késő esti órákban^ a parlamenti agrárcsoport dr. Deák Géza vezetésével a TOT-szállóban találkozott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának vezetőivel. Abból a célból, hogy érdekeiket, elképzeléseiket megvitassák, illetve egyeztessék. — A megújulást nem tudjuk elkerülni. Meg kell ismernünk a különböző csoportok, alternatív szervezetek és pártok nézeteit — mondotta bevezetőképpen Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A párbeszédet maga a parlamenti csoport kezdeményezte. ugyanis tagjainak jó része már a két héttel korábban megrendezett TOT-konferencián is sürgette a mozgalom megújulását. — Bennünket nem a kompromisszumok kompromisszuma vezérel, nem is a konfrontáció szándéka, egységes platformszabadságért szállunk síkra. Mert az utóbbi időben erősen polarizálódó agrár- politikánkban mielőbb egységet kellene teremteni. Együttműködni a különböző szervezetekkel, mindenkivel, aki zászlójára tűzte az agrárpolitika, a falu fejlesztésének programját, az ott élő emberek sorsát — fogalmazták meg álláspontjukat a parlamenti agrárcsoport jelenlevő vezetői. A többórás vita során a hozzászólók alapvető kérdésekben nem tudtak megegyezni. Nevezetesen abban, hogy a szövetkezet felvállalja-e a falupolitikát, vagy sem. Az alternatív szervezetekkel csupán a párbeszédre kellene törekedni, avagy a közös célok érdekében együttműködni. A szövetkezeti mozgalom úgy tűnik egyelőre nem érzi, hogy a megújulás annyira sürgető lenne. Tudniillik, Szabó István azzal érvelt, hogy napjainkban valamennyi zajosan reformot hirdető szervezet — KISZ-, szakszervezet — pár hónap alatt kifulladt. S ezt a szövetkezeti mozgalomnak el kell kerülnie. Egyelőre a TOT apró lépésekkel, mindenképpen taktikázva próbál a jövő, egyáltalán egy sürgető szektorsemleges agrárpolitika felé elmozdulni. Grósz Károly, Várkonyi Péter és Szentágothai János eszmecseréje tott kapcsolatok ápolása. Amint ezt az utóbbi időben tettük, lehetőségeinkhez mérten a jövőben is mindent megteszünk azért, hogy a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítsuk a romániai emberi jogok, az ottani nemzetiségek, így a magyarság súlyos helyzetére. — Meggyőződésünk, hogy kapcsolataink tartós, mindkét nép érdekeit szolgáló javulásának elengedhetetlen feltétele a romániai magyarság emberi és kollektív jogainak teljes körű elismerése és biztosítása. Amíg ebben nem lesz változás, addig megmaradnak a menekülést kiváltó okok is. Ezért nem tudunk határidőt szabni a romániai menekültkérA vitában hozzászóltak: Barcs Sándor, Márk György (a román szövetség főtitkára, akinek beszédét külön részben ismertetjük) és Király Zoltán. Horváth István válaszolt a vitában elhangzottakra. A képviselők tudomásul vették a beszámolót. Ezután Gyuricza László, a házelnök megválasztásának előkészítésére alakult jelölő- bizottság elnöke ismertette a testület jelentését: Szűrös Mátyást javasolták az Országgyűlés új elnökének. Hozzászólásában Südi Bertalan jelölést javasolt. Pesta László, az Ország- gyűlés jegyzője ismertette a szavazás eredményét: a leadott szavazatok száma 353 Mit várnak az új elnöktől? ,Nagy esemény történt ma az életemben” — összegezte gondolatait Szűrös Mátyás, a Ház újonnan megválasztott elnöke. A 90 százalék körüli szavazati arány mindenesetre tiszteletre méltó bizalmat sugall. A választás után röpke közvélemény-kutatásit végeztünk megyei képviselőink körében: mit várnak az Országgyűlés új elnökétől? Szarvas Andrásné: — Legyen rugalmas és határozott. Biztosítsa az érdemi munka zavartalanságát, ezzel együtt azt is, hogy a törvénytervezeteket és egyéb dokumentációkat időben megkapjuk az alapos felkészülés érdekében. Zahorecz József: — Az elnöki pozícióban minden kimondott szónak külön súlya van, s azt szeretnénk, hogy az elnök felelősséggel, a képviselőket segítve lássa el tisztségét, nemcsak az elnöki székben, hanem az ülésszakok előkészítésekor is. Vass Józsefnél — Ahhoz, hogy a Parlament elnöke közmegelégedésre végezze munkáját, a körülményeknek is meg kell változnia. Eddig a kormányzat sem nyújtott kellő segítséget, s amíg ez nem változik, nem támaszthatunk az elnökkel szemben magas követelményeket. Ideje az ügyrendünket is átgondolnunk, mert úgy vélem, az elnök njellett több szakembernek is dolgoznia kell az egyre sűrűsödő feladatok ellátásában. désnek, nem tudjuk, meddig tart ez a folyamat; számolnunk kell vele továbbra is. De bízzunk benne, éljünk és cselekedjünk úgy Magyarországon, hogy ne legyen meddő a remény, ne legyen hiábavaló az igyekezet, hogy ebben az ügyben is jobbra fordul a sors! — jelentette ki végezetül a belügyminiszter. volt, Szűrös Mátyásra 318-an szavaztak, ellene pedig 27- en, s 8 érvénytelen voks is volt. Szűrös Mátyás megköszönte a bizalmat. Ezután az Országgyűlés módosította a gyülekezési törvénynek azt a paragrafusát, amely megtiltotta a Parlament előtti rendezvények szervezését. Ezt három tartózkodással fogadták el. Halmos Csaba expozéja Mi indokolja, hogy a kormányzat most javasolja a Munka törvénykönyve módosítását? Alapvető célunk, hogy a társasági törvénnyel — nemcsak annak betűjével, hanem szellemével is — összhangot teremtsünk — mondta az államtitkár, majd a javaslat előkészítésének néhány új vonására utalt. Ezek között említette, hogy Németh Miklós és Nyers Rezső konzultációja
