Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-11 / 60. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG B MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 11., SZOMBAT Ara: 5,30 forint XUV. ÉVFOLYAM, 60. SZÁM Mai számunkbál: Szemfenékvizsgálat (4. oldal) Mit tartalmaz, kikhez szól a Népújság Almanach ’89? (5. oldal) Politikai tavasz Gádoroson (7. oldal) Választottak „magunknak” tanácselnököt (11. oldal) Az év sportolói — 1988 (16. oldal) Szűrös Mátyás lett az Országgyűlés új elnöke Március 22-én folytatódik az ülésszak Pénteken délelőtt 9 órakor megkezdődött az Országgyűlés ülésszakának harmadik munkanapja. A zsúfolt napirend újabb pontjának tárgyalására tértek át a képviselők: a romániai menekültek helyzetéről és a Minisztertanács tervezett további intézkedéseiről Horváth István belügyminiszter tájékoztatta a törvényhozókat. Horváth István Elöljáróban arról az elvi alapállásról és az ezen nyugvó politikai szándékokról szólt, amelyek a kormány tevékenységét ebben a kérdésben meghatározzák: — A magyar politika címére gyakran felhozott és megalapozatlan román vádakra is reagálva mindenekelőtt hangsúlyozni kívánom, hogy a Magyar Nép- köztársaság maradéktalanul tartja magát a helsinki záróokmányban megfogalmazott elvekhez. Hosszú távú realitásként számol azzal, hogy határainkon kívül él a magyarság egyharmada. Ugyanakkor nem feledhetjük, hogy — Illyés Gyula szavaival élve — nem ők hagyták el a hazát, hanem nekik szabtak más állami fennhatóságot. Az azonos történelmi és kulturális gyökerek, az azonos nyelv az anyanemzethez is kötik őket, ami arra kötelezi a mindenkori magyar politikát, hogy felelősséget érez- zen sorsuk alakulásáért. Erre késztetnek bennünket az emberi jogok hagyományos és egyetemes értékei is, amelyeknek teljes körű érvényesítése ugyancsak elválaszthatatlan bel- és külpolitikai törekvéseinktől. A nemzet külföldön élő egy- harmadának sorsa természetesen befolyásolja a hazai lakosság közérzetét. Ezért lett ez belpolitikai életünknek fontos tényezője. Ezt itthon és külföldön is mindenkinek meg kell értenie. Őszintén meg kell azonban azt is mondani, hogy mindezek viszonylag későn emelkedtek a nyílt állami politika rangjára, s tájékoztatója ezért manapság kritika éri a kormányzatot. A múltra nézve elismerjük a bírálat jogosságát. Mindemellett józan mértékletességet kérünk mindenkitől, aki az ügyben szót emel, mert hallatlanul érzékeny, bonyolult kérdésről van szó, amikor is a hangzatos, de a probléma sokoldalúságát figyelmen kívül hagyó nyilatkozatok többet ártanak, mint használnak. Az elvi bevezető után a menekültek helyzetét elemezve leszögezte: — Mindnyájunk előtt világos, hogy a menekültkérdés gyökere nem Magyarországon, hanem Romániában van, ahol az alapvető emberi jogok megsértése, köztük a nemzetiségek hátrányos megkülönböztetése, etnikai egységük megbontása, sajátos kulturális tradícióik és hagyományos életfeltételeik felszámolása, az anyanemzettel való kapcsolattartás megnehezítése miatt a romániai magyarság nemzeti léte, identitása került veszélybe. Mindezek a sérelmek együttesen olyan helyzetet teremtettek, hogy sokak számára az életkörülmények elviselhetetlenné váltak. Az előzményekről röviden el kell mondanom, hogy 1984-től kezdve emelkedett meg számottevően azoknak száma, akik kezdeményezték a Magyarországra való átte- lepülésüket. A román szervek különféle hátrányoknak tették ki a kérelmezőket, és csak kis hányaduknak engedélyezték a kiutazást. 1987 és 1988 fordulóján kezdődött meg a kérelem és engedély nélküli menekülés hozzánk. Ekkor több százan, azok közül, akik érvényes útiokmánnyal jöttek Magyarországra, megtagadták a visz- szatérést Romániába. A rokonok, ismerősök és az egyházak átmenetileg gondoskodtak róluk, helyzetük azonban jogilag rendezetlen volt, és egyre inkább belpolitikai problémává vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményezésére a kormány úgy határozott, nem tagadhatjuk meg a segítséget azoktól, akik reménytelennek érzett helyzetükben fordulnak hozzánk. Döntő többségük magyar nemzetiségű volt. de humanitárius elveinknek, az emberi jogok eszméinek megfelelően a segítségnyújtásban nem tettünk megkülönböztetést. A hozzánk menekülő román és német nemzetiségűeket ugyanolyan feltételekkel fogadtuk be, mint a magyarokat. Az Országgyűlés a kormány döntését mintegy megerősítette azzal, hogy 300 millió forintot szavazott meg a menekültekről való gondoskodás céljára. A menekülés üteme időközben felgyorsult. Ojabb fordulatot jelentett, hogy a múlt év második felében ug(Folytatás a 2. oldalon) I Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának közleménye A jövőnkért fellendülést — demokráciát — szocializmust Mire törekszik a Magyar Szocialista Munkáspárt? Hazánk történelmi jelentőségű fordulóhoz érkezett. A tét roppant nagy: a nemzet felemelkedése vagy elmaradása a világ fejlődésétől. A demokratikus megújulásra ma, az ellentmondásokkal terhelt helyzetben is késztetőek a hazai és kedvezőek a világpolitikai feltételek. Cselekvésre van szükség. Az MSZMP megkezdte erőinek újjászervezését. Közvetlen célja: leküzdeni a válságot. A mai magyar társadalomban meghatározóak a haladó, demokratikus erők. Örökösei és folytatói nemzeti történelmünk reformkorszakai, a polgári és népi progresszió, a munkásmozgalom hagyományainak. Az MSZMP ezek szellemében, a reformok jegyében munkálkodik. A gyökeres változtatás szükségességét felismerve, a társadalmi megegyezés szándékától is ösztönözve nyíltan, kritikusan szembenéz a múlttal. Szakít a torznak, hibásnak bizonyult politikai-gazdasági szerkezettel, elhatárolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szubjektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizálástól. A párt célja a társadalmi fejlődés előmozdítása, a nemzeti sajátosságoknak megfelelő demokratikus szocializmus építése. Az MSZMP támaszkodik politikai tapasztalataira, a társadalmi fejlődésben 1945 után elért maradandó értékekre, eredményekre. Mozgalmunk irányt mutató értékei: az alkotómunka, a szabadság, az igazságosság, a szolidaritás. Az alkotómunka az értelmes emberi ,élet alapja, a jólét és a fejlődés forrása. Szabadságeszményünk a személyiség önállósága, az emberi jogok érvényesülése. A nép szabadsága az egyén szabadságára és a közösség iránti felelősségre épül. Az igazságosságot a társadalmi, politikai, gazdasági, szociális, kulturális esélyek egyenlőségére való törekvés jelenti. A szolidaritás a szabad emberek és közösségeik összetartozása, kölcsönös megbecsülése és pártfogása. Meggyőződésünk, hogy ezek az értékek a demokrácia, a szocializmus elvei alapján teljesedhetnek ki. Az MSZMP a munkásmozgalom két meghatározó — kommunista és szociáldemokrata — irányzatának egyesült pártja, amely osztályszempontokat meghaladva a dolgozó, alkotó emberek érdekeit kifejező marxista szellemű reformpárt. Az MSZMP szervezett politikai erő, amelynek programja egyetemes és nemzeti értékeket képvisel. Az MSZMP demokratikus szervezetével, áramlatai alkotó együttműködésével, tagjai egyenjogúságára alapozva erősíti cselekvési egységét. Az MSZMP együttműködést, a nemzeti sorskérdésekben megegyezést ajánl minden, az országért felelősséget vállaló, haladó gondolkodású állampolgárnak és szervezetnek. Mit akarunk? 1. A népakarat érvényesítését — jogállamot; demokratikus, szocialista alkotmányt — képviseleti demokráciát — a népszuverenitást megtestesítő törvény- hozást, független bíróságokat, jól működő kormányzatot — önkormányzatot, biztonságot, fejlődést a közösségeknek, a falvaknak, a városoknak — a napi politikai harcoktól mentes, a haza, a közrend védelmét az alkotmányosság szellemében szolgáló fegyveres erőket, testületeket 2. A politikai népfrontmozgalmat rendszerét — alkotmányos többpártrendszert — szabad választásokat, a koalíció lehetőségét a kormányzásban — független szakszervezeteket, önálló érdekképviseleteket — megújuló népfrontmozgalmat 3. Az egyén és a közösség biztonságát — alkotmányban szavatolt állampolgári és személyes szabadságjogokat, törvényességet — a fiatalok önálló politikai cselekvési lehetőségét — a nők társadalmi megbecsülését, jogaik gyakorlásában pedig egyenlő esélyt — haladó nemzetiségi törvényt — a törvényesen szerzett tulajdon védelmét — közérdeket szolgáló biztonságot, rendet, fegyelmet 4. Határozott kormányzással kitörést a válságból — a gazdasági visszaesés megfékezését, az eladósodás megállítását, a fellendülés megalapozását — gyenge teljesítmények visszaszorítását — az ütközések, kikerülhetetlen áldozatok vállalását — a terhek igazságos megosztását. 5. A gazdasági rendszer reformját — következetes átmenetet a hiánygazdaságból a piacgazdaságba — tulajdonreformot: a tulajdonformák egyenrangúságát, a jól működő közösségi tulajdon meghatározó szerepét — forgalmi értéket a földnek (Folytatás a 4. oldalon) Hol ünnepelhetünk március 15-én? GYULA: Március 14-én 18 óra 30 perctől a Petőfi-szo- bornál az MDF és FIDESZ gyertyás megemlékezést tart. Március 15-én a koszorúzása ünnepség 10 órakor, a Himnusszal kezdődik a Pe- tőfi-szobornál. A rendezvény a Népfront szervezésében valósul meg, ünnepi beszédet, megemlékezést mondanak Szabadosné Bécsi Katalin, a HNF városi elnökségének tagja, a városi KISZ- bizottság titkára; Elek Tibor, a Demokrata Fórum ideiglenes vezetőségének tagja, valamint Ferenci István, a HNF városi titkára. 15 órakor az Erkel Ferenc Művelődési Központban a városi úttörő-rajzverseny díjkiosztója és a kiállítás megnyitása lesz. Ugyancsak itt 18 órakor kezdődik a megyei amatőr művésztáncegyüttesek fellépése, a bevételt a 48-as honvédtiszti emlékhely javára ajánlják föl. Ugyancsak 15 órakor a FIDHISZ még egy megemlékezést rendez, a Jókai utcából indulva ünnepélyes menetben érkeznek a Pető- fi-szoborhoz. BÉKÉSCSABA: A városi ünnepség szervezői a népfront, a KISZ, a szakszervezet, az MSZMP, a demokrata fórum városi csoportja és a Bajcsy-Zsilinszky Kör A 10 órakor a Kossuth téren kezdődő ünnepséget közösen szervezik, a Himnusz után irodalmi műsor következik — Józsa Mihály rendezésében —, ahol a Jókai Színház művészei lépnek fel. A megemlékezés a Szózattal és a koszorúzással ér véget. 10 órakor a megyei művelődési központban D—1 osztályú Dél-alföldi táncbajnokság veszi kezdetét. 14 órától 16 óráig az MDF városi szervezete nyilvános politikai gyűlést szervez a vasutas művelődési házban (Tanácsköztársaság útja 79— 81. szám). 19 órakor a sport- csarnokban Jöjj el napfény címmel összeállítás látható rockoperákból a Rock Színház művészeinek előadásában. ^ OROSHÁZA: Városi ünnepséget szervező bizottság alakult a népfront keretei (Folytatás a 4. oldalon)
