Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-09 / 58. szám
NÉPÚJSÁG 1989. március 9., csütörtök Vélemények, javaslatok Gajdócsi István, az alkotmány-előkészítő bizottság elnöke mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmány jogszabály legyen, vagyis ideológiai és politikai deklarációk . helyett mind a jogalkotásban, mind a jogalkalmazásban egyértelműen alkalmazható jogi norma. A bizottságban kialakult állásfoglalás szerint — amint jelezte — az államforma meghatározásakor a népköz- társaság vagy a köztársaság között kellene választani. Elképzelhető, hogy erről csak a társadalmi viták után szülessen döntés. Követelményként fogalmazták meg azt is, hogy önálló paragrafusban definiálják az alkotmányszerűséget. A hatalommegosztás deklarálásán túl kívánatos felsorolni azokat az állam- hatalmi ágakat, amelyek hatáskörük gyakorlása során nem nőhetnek egymás fölé. Határozottan el kell különíteni továbbá egymástól három — egyébként összefüggő — elemet. Ez a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az államhatalmi ágak elválasztása. A bizottság foglalkozott az alkotmányban szabályozott nemzeti szimbólumokkal is. A címer ügyében azt ajánlotta, hogy a társadalmi vitára bocsátott tervezet alternatív megoldást tartalmazzon, a Szent korona éj a Kossuth-címer egyaránt szerepeljen a javaslatban. Az állampolgárságra vonatkozó legfontosabb rendelkezések között szólni kell arról — szögezte le Gajdócsi István —, hogy a külföldön élő magyarságért a Magyar Népköztársaság felelősséget vállal, mégpedig elv- szerűen és a kölcsönösség hangsúlyozásával. A bizottság úgy vélte; a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, illetve a környezetvédelem ügye. A testület szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő feltételeket biztosít számukra, anyanyelvűk, önálló kultúrájuk megőrzése és fejlesztése érdekében. A bizottság véleménye alapján a tulajdoni viszonyok szabályozása során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák kombinálhatóságát. Végezetül Gajdócsi István állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett. A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m., 6. vk.), az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan stabil alapokra kell helyezni. Az előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munka- megosztást. Ami az államformát illeti : meggyőződésből a népköztársaság elnevezést ajánlotta a hozzászóló, mert — mint mondta — a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság elnevezés. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.), a Zala Megyei Párt- bizottság első titkára szerint Magyarország alaptörvényének magyar alkotmánynak kell lennie, de ma is időszerű az a kettős kötődés, amely ezeréves államiságunk történetét mindig jellemezte. Egyrészt hozzá kell járulnia, hogy megta- • láljuk méltó helyünket Európában, másrészt az alkotmány erejével kell megerősíteni történelmi azonossága tudatunkat, nemzeti önbecsülésünkét. , Dr. Korom Mihály (Rács- Kiskun m., 8. vk.), az Alkotmányjogi Tanács elnöke elismerte: országunk jelenlegi helyzete nem nyújtja a legjobb feltételeket egy új alaptörvény megalkotásához. Mégis szükség van az új alkotmányra: az ország elindult egy bátor és újszerű reform útján, s a társadalom sokoldalú átalakításának elhatározottsága magában foglalja a jogállamiság további erőteljes kiépítését is. Ebben pedig kiemelkedő szerepet tölt be az ország alkotmánya az önmagukat túlélt jogintézmények megszüntetésével, a korszerű szabályozással. Az államforma kérdéséről kifejtette, hogy a népköz- társaság elnevezést pártolja, s nem ért egyet azzal a nézettel, miszerint minden jelző csak gyengítő hatású. Osztotta azok véleményét, akik szerint a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom mellett létre kell hozni a hatalmi ágak elkülönítésében a köztársasági elnöki intézményt, az erős önkormányzatokat, az alkotmány- bíróságot — mondotta. Bíró Miklós (Szabolcs- Szatmár m., 11. vk.), a MOM mátészalkai gyáregységének igazgatója javasolta, hogy az emberi és állampolgári jogok s az alapvető kötelességek közvetlenül a bevezető rész után kapjanak helyet az alkotmányban. A képviselő véleménye szerint meghatározó az új szabályozás azon elve, amely szerint nem az Országgyűlés a népszuverenitás egyedüli letéteményese. Mondok Pál (Pest m., 26. vk.), a Pest Megyei Tanács nyugalmazott elnöke az államforma kérdésében a népköztársaság kifejezés elfogadását javasolta. A parlamentet illetően pedig egykamarás törvényhozás mellett tört lándzsát. Szerinte országos listára sincs szükség, mert a rajta szereplők inkább protokolláris funkciót töltenek be. Olyan parlament kell, amelynek valamennyi képviselőjét az egyéni kerületekben választják meg. — fejtette ki. Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat igazgatóhelyettese javasolta, hogy az Országgyűlés az alkotmányozás idejére hozzon létre egy szakértői testületet, amely csak a parlamentnek felelősen segítené az alkotmányozási munkát. Dobos Józsefné (Heves m., 6 vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője, azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányozás folyamatából egyetlen politikai erőt sem szabad kirekeszteni, de ne is sajátíthassa ki magának egyetlen erő sem. Kőrös Gáspár (Bács-Kis- kun, 4. Vk.), az SZMT vezető titkára miután idézte a megfelelő megállapítást az 1949-es alkotmányból — kijelentette: nem voltunk és ma sem vagyunk még szocialista állam. A hatalmat a vezetés szűk csoportja éppen az alkotmány elfogadása után sajátította ki. Koncepciós perek, törvénysértő ítéletek sorozata bizonyítja az alkotmány megsértését. Balogh László (Pest m., 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a tanácsok működésének továbbfejlesztésében az önkormányzat játszik kiemelkedő szerepet. Ehhez azonban meg kell teremteni a jogi feltételeket, biztosítani az önkormányzathoz nélkülözhetetlen önállóságot. Soltészné Pádár Ilona (Szabolcs-Szatmár m., 8. vk.), a HNF Szabolcs-Szatmár megyei bizottságának titkára az egykamarás parlament és az . emellett működő alkotmánybíróság szükségességét hangoztatta. (Szabó Miklós (Békés m., 5. vk.), az MSZMP Békés Megyei , Bizottsága első titkárának felszólalását részletesen közöljük — a szerk.) Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.) kisbéri körzeti állatorvos úgy vélte: a társadalom elvárja, hogy az államhatalmi szervek jogilag elhatárolódjanak, legyen egyéni és közhatalmi autonómiájuk és saját céljaikat mindenkor rendeljék alá a közjó igényének. Az is joggal elvárható — folytatta —, hogy a köztársaság elnökét és a területi önkormányzatok elnökét, s helyetteseiket mindenki országosan, illetve területarányosan válassza meg titkos szavazással. Varga Imre (országos lista) szobrászművész elöljáróban hangsúlyozta: felcsillant a remény egy nép számára a félelem nélküli élet megteremtésére. Őszinte tisztelettel gondol azokra — mondotta —, akik egy, a diktatúra eszközeinek birtokában levő párt vezetőiként képesek voltak ilyen mélységig átgondolni, újraértékelni saját múltjukat, közösen átélt negyven évünket. Kiegészítő javaslatairól szólva kiemelte; az alkotmány deklarálja a bíróságok, az ügyészi testület függetlenségét ... Kitért az összeférhetetlenség önálló szabályozására is. Mint mondotta, a mostani Parlamentnek nem egy megyei tanácselnök is tagja. Ök mint képviselők — törvényhozók; bizottsági tagként ellenőrzők; tanácselnökként végrehajtó jogkörrel rendelkeznek. „Képviselőként az ellene felhozott panaszokat meghallgatja, megígéri, hogy eljár önmaga ellen, majd bizottsági tagként mindkét önmagát ellenőrzi.” Megoldást csak az a konstrukció adhat, ha a megyei tanácselnökök — csakúgy, mint p nemzetiségiek, a vallások és a cigányság képviselői —, egy külön kamarában tevékenykednek, s ott vétójoggal rendelkeznek. A soros elnök valamivel este hét óra előtt berekesztette az ülést; ma az alkotmánykoncepció feletti vitával folytatja munkáját az Országgyűlés. Tisztelet a „honanyáknak” Tegnap reggel szokatlan sürgés-forgás kerekedett a Békés megyei képviselőcsoport háza táján; különösen a férfiakat ragadta el valami különös izgalom. Nem, nem a 10 órai kezdés közelgése; ünnepélyes pillanatok közelegtek. Aztán befutott a legfiatalabb férfiú, Ancsin Károly, kezében piros szegfűkkel. Félkörben álltak az előtérben, s néhány kedves szó kíséretében köszöntötték a képviselőcsoport három hölgytagját, a nemzetközi nőnap alkalmából. Bent az ülésteremben minden „honanya” asztalán ott sorakoztak a tisztelet virágai. Az ülésszak megnyitása után az elnöklő dr. Vida Miklós — néhány percre feledtetve a következő napok megpróbáltatásait — egy pillanatra „békességet, tiszteletet és örömöt csent” a Ház történelmi falai közé; a honatyák nevében köszöntötte a képviselőnőket és —■ ahogy mondta — társadalmunk nagyobbik felét kitevő magyar lányokat és asszonyokat. Aztán jóval később, az új alkotmány szabályozási elveinek hozzászólásai között egy képviselőnő megjegyezte: az sem baj, ha a jövő köztársasági elnökét a gyengébb nem képviselői közül választják. Mert a nők már többször is bebizonyították: ha kell, csodákra képesek . . . Szabó Miklós felszólalása Tisztelt Országgyűlés! „A törvényhozó test mindig akkor hozhat legböl- csebb törvényeket, mikor az idő szükségei előtte legjobban tudva vannak” — írja Széchenyi a Hitelben. Mély meggyőződésem : most történelmi felelősségünk és történelmi lehetőségünk, hogy a magyar nemzet számára olyan alkotmányt készítsünk, amely ezeréves hagyományainkra építve kifejezi minden magyar akaratát: legyen Magyarország szabad, demokratikus és szocialista állam! Új alkotmányra van szükségünk, hogy visszafordíthatatlanná váljon a gazdasági-politi'kai-kulturális reform folyamata, előrehaladásunk egyetlen lehetséges útja! Véleményem szerint a Parlament elé terjesztett alkotmányszabályozási elvek a viszonylag rövid idő ellenére is, becsületes, szakmailag is elismerésre méltó munkát tükröznek. Alaptörvényi jellege egybeesik az európai és a magyar alkotmánytörténeti fejlődés haladó, progresszív vonulataival, folytonosságot tud teremteni nemzeti történelmünk haladó hagyományaival és európaiságunkkal. Ismerve az előkészítési időszak dilemmáit — felmerül bennem a kérdés: sikerül-e az alkotmánykon- cepciónak megcélozni a sokat emlegetett jogállamiságot és ehhez megteremtenie a szükséges garanciákat? Megítélésem szerint az elénk terjesztett koncepció jelentős lépéseket tett jogállamiságunk megteremtésének irányába, és ehhez a megfelelő területeken a nemzetközi normákat is figyelembe véve. az alapvető , garanciákat megteremtette. Egyetértek és támogatom annak egyértelmű megjelölését, hogy Magvarország szabad. demokratikus és szocialista állam. Az államformával kapcsolatosan véleményem a következő: Végiggondolva társadalmi reformjainkat és főként az elmúlt évtizedek történetét, vitáit, egyes szocialista országok gyakorlatát, úgy vélem, tévedésnek minősülne az államforma-megjelölésnél a szocialista köztársaság használata. Számomra egyértelmű a népköztársaság elnevezés további megtartása, mely szinkronban van a népfelség elyével, a népnek, mint a hatalom kizárólagos forrásának megjelölésével. Ennek deklarálásával egyetértek, a hatalmi ágak elválasztásának elvével ugyancsak, mert áttekinthető, tiszta, működésképes mechanizmust teremt. A hatalmi ágak működésében az egymás korlátáiként való megjelenés lényeges garancia mindennemű hatalomkoncentráció kifejlődése ellen. Így helyesnek tartom az Ország- gyűlés és más állami szervek közötti viszonyban a hatáskörelvonás elleni garanciák beépítését. Az állam- és társadalom kapcsolatáról szóló fejezet címét javaslom megfordítani oly módon, hogy helyette a társadalom- és az állam viszonya kerüljön megfogalmazásra. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye és választó- kerületem, Gyula város lakosságát évtizedek óta joggal nyugtalanítja, hogy becsületes munkája, áldozat- vállalása, erőfeszítései ellenére nem vagyunk képesek érzékelhető lépéseket tenni történelmi elmaradottságunk csökkentéséért. Nem értjük — nem is érthetjük, mert erre nem lehet elfogadható magyarázat —, hogy miért kell az e tájon élőknek nagyobb személyes terheket, sok esetben a létbizonytalanság határát súroló adósságokat vállalnia azért, hogy lakása, egészséges ivóvize, csatornahálózata, vezetékes gáza, pormentes útja lehessen?! Nem értjük, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink miért kötelesek erejükön felül részt vállalni falvaink népességmegtartó képességéért?! Azért emelek szót itt is, hogy szocialista alapelveinknek megfelelően «szűnjenek meg végre a területi elhelyezkedésből származó öröklött hátrányok — Békés megyében és az ország más hasonló tájain is —. hogy ne érezzék az itt élő emberek magukat „másodosztályú” állampolgároknak ! Javaslom ezért, hogv az új alkotmányban fogalmazódjon meg: az állam feladata az elmaradott megyék és régiók fejlesztése. Megfontolásra javaslom tisztelt képviselőtársaimnak : e téma részletes szabályozása — politikai súlya miatt — kapion helyet az alkotmányerejű törvények között! Tisztelt Ház! A köztársasági elnöki intézmény létrehozásával m ess zemen ők i g egyetértek. Véleményem az, hogy erős. hatékony Parlamentre van szüksége az országnak. Nem reprezentatív és «nem nagyon erős köztársasági elnöki intézményben gondolkodom, hanem társadalmi sajátosságainknak, demokratikus rendünknek megfelelő és az Országgyűlés meghatározó szerepét figyelembe vevő köz- társasági elnöki intézmény mellett teszem le voksomat. így nem tartom indokoltnak — még korlátozások mellett sem —, az elnök számára biztosítani az Országgyűlés, illetve a tanácsok felosztásának jogát. A koncepció egyik legjobban kidolgozott része az igazságszolgáltatással kapcsolatos fejezet. Vitát kiváltó pontjai a bírói független- - ség értelmezése, az ügyészség helye a rendszerben és a bírósági szervezet kérdése. Az egy- és többpártrendszer keretei között is a bírói függetlenséget nem sértő bírói munka és magánéleti szféra különválasztását elképzelhetőnek tartom azzal, hogy a bírói tevékenység az, ahol a bíró csak a törvényeknek van alárendelve, de a magánéletében, a politizálás és a politikai párthoz tartozás joga megilleti. Ami az ügyészséget illeti, azzal, hogy csak a törvénynek és eljárási felelősségével az Országgyűlésnek van alárendelve, garancia arra, hogy a helyes jogalkalmazást az államigazgatási, gazdálkodó szervezetek, vagy bíróságok útján ki tudja kényszeríteni. Ugyanakkor az állampolgár számára világos, egyszerű ügyintézési rendszert jelent, mert csak , bejelentését kell megtennie, minden különösebb jogismeret! felkészültség nélkül, és a továbbiakban hivatalból sokoldalú intézkedési kötelezettsége van a szervezetnék. Az állampolgári jogok érvényesítésének én egyik biztosítékát a gyorsaságában látom, ezért nagy felelősséggel kell átgondoljuk az ügyészi szervezet sorsára vonatkozó elképzeléseket. Tisztelt Országgyűlés! Táncsics Mihállyal, Békés város 1848-as nemzetgyűlési képviselőjével együtt vallom: „Minden ember egyen- ‘ Jő szabadsággal születik, egyiknek sincs több joga (jussa), mint a másiknak”. És e megcáfolhatatlan igazságnak hitem szerint érvényesülnie kell napjainkban is, mindenütt a világon, de legfőképpen európai kontinensünkön! Meggyőződésem, hogy nemzetünk ' minden egyes tagjának joga van a civilizált emberi létre, anva- nyelve használatára, kultúrája ápolására. Megilletik e jogok nemzetünk azon részét is. amely önhibáján kívül — mert a történelem vihara az országhatárokat másutt vonta meg — szülőföldjén maradva is kívülre- kedt Magyarországról. Amint a keserűen felismert mai valóság tükrözi: nem nézhetjük tétlenül azt a folyamatos jogsértő gyakorlatot, amely kényszerű osztályrésze a Romániában élő ma- cvarságnak. Számunkra különösen fájó tény ez, hiszen Békés megyében a magvarral egvütt négv nemzetiség él egvütt, és az utóbbi évtizedekben úgv őrizhetik meg nemzetiségi létüket, hogv eközben egyenrangú állampolgárai hazánknak. Ezt. és nem többet — de nem is kevesebbet — joggal követelhetünk déli szomszédunk állami vezetőitől is. Nem csupán az ENSZ Alapokmányában és a helsinki záródokumentumban önként vállalt kötelezettségeire hivatkozva, hanem Európa és benne saját népe boldog jelene és jövője iránti felelősségéből fakadóan is. Ezért javaslom a Tisztelt Háznak, hogy alkotmányunkban fogalmazzuk meg : a Magyar Népköztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és olyan politikát kíván folytatni," amelyben ez a határozott szándéka kifejezésre jut! Köszönöm a figyelmüket! Egy tartózkodás és indokai A legutóbbi ülésszak óta újabb hat képviselő mondott le mandátumáról — hangzott el tegnap reggel a napirend érdemi tárgyalása előtt. Az érintettek döntéseit az Országgyűlés hét tartózkodás mellett elfogadta. Ez utóbbiak között volt Vass Józsefné, megyénk egyik képviselője is, aki így indokolta döntését: — Meglehetősen furcsa, hogy a visszalépőiktől még azt sem kérdezik meg: milyen indíttatásból mondoitt le? Belső meggyőződés késztette, vagy olyan hibát követett el, amit már semmilyen módon nem tehet jóvá, esetleg «külső körülményeik hatására szánta el magát erre a lépésre? Senki nem vizsgálja: vajon tényleg alkalmatlan a tisztségre? Nem kapnak védelmet a saját testületüktől! Egyiküket személyesen is jól ismertem, rengeteget dolgozott a költségvetési reform készítésében, tudom, nagyon elfáradt. Megfoghatatlan, miért ilyen közömbösek a képvi- - sei ők társaik problémáival szemben. Azt is kifogásolom, hogy a hat emberre együtt szavaztunk; szerintem helyesebb lett volna külön-külön.
