Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-08 / 57. szám
1989. március 8., szerda Murányi Miklós Békés megye tanácselnöke Elismerés a leköszönő Gyulavári Pálnak — Általános elnökhelyettes dr. Becsei József — Telt házas tanácsülés — Hz előkészítés menetrendje — Elfogadták az idei költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) véleményét. Ezzel egyidőben levelet írtunk intézményeknek, vállalatoknak, politikai és % érdekvédelmi szervezeteknek, közösségeknek, alternatív csoportoknak, kérve véleményüket. A beérkezett javaslatok döntő többsége az előzetesen ajánlott három személy közül Becsei Józsefet és Murányi Miklóst ajánlotta. Jelentős volt a Fodorné Birgés Katalinra tett javaslatok száma, de esélyegyenlőségben elmaradt a két előzőtől. Soós .Tibort jó szándékú állampolgári csoportok javasolták, s ezt aláírásokkal is megerősítették. Eseti megnyilvánulásként még további 13 név került szóba: dr. Goda Péter, Zám András, Szűcs Lajos, dr. Sümeghy Csaba, Szilágyi Menyhért, Kiss Sándor, Verbai László, Kassai Béla, Komáromi Tibor, dr. Bacsa Vendel, Sprő- ber József, Győrfi Károly, Varga Zoltán, dr. Takács Lőrincz. Elhangzott olyan javaslat is, hogy ne töltsék be most a tisztet, később történjen a választás, illetve megbízással történjen. Február 15-én a népfrontelnökség hosszas vita után indítványozta a bizottságnak, hogy három fő jelölésére tegyen javaslatot, nevezetesen Becsei József, Murányi Miklós és Soós Tibor személyére. Február 20-án Becsei József levélben jelezte, hogy nem kíván indulni a választáson, mert a hármas jelöléssel nem szeretné megosztani a megyei tanácstagokat. A Hazafias Népufront megyei bizottsága így állást foglalt abban, hogy Murányi Miklóst megyei tanácselnöknek jelöli. Soós Tibort pedig ajánlja jelöltnek, és kezdeményezi a megüresedett kunágotai körzetben megyei tanácstaggá választását. melynek megtörténte után jelölésével egyetért. A továbbiakban ismertette a jelöltek életrajzát (ezt lapunk február 28-i számában olvashatták — a szerk.), és kérte a testületet, erősítse meg Murányi Miklós és ■Soós Tibor jelölését. Miután az érintettek is elfogadták a jelölésükét, szót kértek. Soós Tibor először is megköszönte a bizalmat a jelölésért, a tanácstaggá választásért. Három kulcsszót fogalmazott meg és három prioritást emelt ki. Az előbbi : bizalom, törvényesség, demokrácia; az utóbbi: _ a közoktatás feltételeinek javítása, az innovatív jelleg erősítése és az életkörülmények javítása. Hangsúlyozta továbbá, el kell érni, hogy mindenkire egyformán érvényes törvények legyenek, és -azok betartása mindenkire kötelező legyen. Murányi Miklós arról beszélt, milyen kívánságokat fogalmaztak meg az állampolgárok, milyen, teendők állnak a leendő tanácselnök előtt. Elsősorban olyan gazdasági szerkezet kialakítására van szükség a megyében, amely megalapozza az egész térség fejlődését. Meg kell szabadítani a lakosságot a munkanélküliség nyomasztó terhétől, nagyobb önállóságot kell. biztosítani a településeknek. A lakosság az életszínvonal emelését, az életkörülmények javítását várja. A demokratizmus, a nyitottság — benne a sajtónyilvánosság — a döntésekért vállalt felelősség révén lehet építeni a bizalomra. A két rövid programbeszéd után Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára kért szót. — Először is a megyei pártbizottság és a magam nevében köszönetemet és elismerésemet fejezem ki Gyulavári Pálnak több évtiVisszaszerezni a bizalmat — Nem titkolom, örülök az eredménynek, egyben gratulálok a társamnak is, aki tiszteletre méltó arányban kapott szavazatot. Ami a jövőt illeti, nem kis feladatot jelent számomra és munkatársaimnak is, hogy a bizalmat visszanyerjük, hiszen enélkül elképzelhetetlen bármilyen programot elindítani, bármilyen feladathoz társakat szerezni. Azt tartom a legfontosabbnak, hogy tudjunk a mai, a holnapi követelményeknek megfelelni. Szerencsére nem úgy kell tekintenünk, hogy mától indul minden ebben a megyében. Tiszteletreméltók azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, s ezekre építhetünk. így nem a leépülés programját kell megfogalmaznunk, hanem a stabilizálódást és egy majdani fellendülést szolgálót. Olyan, több lábon álló gazdaságra van szükség, amely eredményes, és munkát tud biztosítani minden itt élő számára. Ennek megvalósítására jó partneri kapcsolatot kell kiépíteni. Olyan mechanizmust szeretnék kialakítani, amelyben emelt fővel vállalhatjuk ■ döntéseinkért a felelősséget. Változatlanul fontosnak tartom a nyilvánosságot, az őszinte párbeszédet, hiszen a nézetek ütközésével születnek jó gondolatok. XJgy vélem, a szavak után most már a tetteken a sor. zedes közéleti tevékenységéért, a megyei tanács élén eltöltött tízesztendei munkáért. Gazdag tapasztalataira a jövőben is számítunk — mondotta. — Ami a két jelöltet illeti, a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén egyetértett azzal, hogy mindketten alkalmasak a tisztség betöltésére, ezért meggyőződéssel, jó szívvel ajánlja őket. A szavazás módjának ismertetése következett ezután. A jelölőlistára nyílt szavazással került fel Murányi Miklós és Soós Tibor neve, míg a választás titkosan történt. A győzelemhez minősített többségre volt szükség, vagyis az összes tanácstag 50 százaléka plusz egy szavazat, ez esetben 37. Szünet következett, miközben a tanácstagok a szavazófülkéhez járultak. Izgalmas, feszültségteli percek voltak ezek, mindkét jelölt, de a tanácstagság' számára is. Jó negyedóra után ismét megtelt a tanácsterem és a karzat. Szilágyi Menyhért hirdette ki az eredményt: a 69 jelenlevő tanácstag 69 érvényes szavazatot adott le, közülük 51 Murányi Miklósra, 17 Soós Tiborra voksolt, egy szavazó pedig egyiküket sem találta alkalmasnak. Az új elnök megköszönte a bizalmat, s még egyszer hangsúlyozta, úgy akar dolgozni, hogy a döntésekért emelt fővel vállalja a felelősséget. A választás után elsőként Gál Zoltán belügyminiszterhelyettes szólt. A Minisztertanács és a belügyminiszter nevében gratulált Murányi Miklósnak, a Békés Megyei Tanács új elnökének. Ezután a miniszterelnök és a belügyminiszter megbízása alapján fejezte ki köszönetét és elismerését Gyulavári Pálnak, aki több évtizeden át meghatározó személyisége volt a megye közéletének. Szólt a továbbiakban a tanács körül kialakult helyzetről, a megváltozott körülményekről, amelyek új munkastílust igényelnek. Felhívta a figyelmet a nyilvánosság, az önkormányzat szerepére, s kérte, hogy a tanácstagok segítsék a megválasztott új elnököt. Az első gratulációk után Murányi Miklóst gyorsan „kisajátította” a sajtó. Tréfásan megjegyeztük, szorgalmazta a sajtóval való kapcsolatot, a nyilvánosságot, íme itt vagyunk. A rádió, a televízió és a lapok képviselői külön-külön faggatták az új elnököt. Mi rövid nyilatkozatot kértünk tőle. Dr. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes A levezető elnök, Becsei József a választást követően tájékoztatta a megyei tanács tagjait, hogy az ismert okok miatt nem teljes a végrehajtó bizottság létszáma. A tanács tagjai részt vehetnek a jelöltek előzetes kiválasztásában, s a Hazafias Népfront megyei bizottságának javaslatára választják majd meg az új vb-tagokat a soron következő tanácsülésen. A személyi kérdések tárgyalása keretében szóltak arról is, hogy betöltetlen a megyei tanács általános elnökhelyettesi tisztsége. Szikszói Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára erre a feladatkörre Becsei Józsefet javasolta, akit a megyei tanács tagjai egyhangúlag elfogadtak. A továbbiakban is ő vezette a tanácsülést, amelynek megváltoztatott napirendjén a tanácsihatározatok végrehajtása körében a tanyarendszer problémáinak megoldására készült koncepció felülvizsgálatát vitatták meg. Az előzetes tanácstagi csoportüléseken azonban úgy vélekedtek a tanácstagok, hogy az anyag írásos beszámolóként elfogadható, de a határozati javaslatok a feladatokat nem igazán fogalmazzák meg. Azokkal várni kellene az újabb törvények megalkotásáig. A megyei tanácsülés ezzel a javaslattal értett egyet, az írásos elemzést elfogadta, a határozati javaslatok kidolgozására a későbbiekben bizottságot alakít. Hasonlóképpen döntöttek a másik téma; a szövetkezetek helye, szerepe és feladatai a megye gazdaságában elnapolásáról is. Ezután került sorra Békés megye 1989. évi költség- vetésének végleges megállapítása, az előző tanácsüléseken elhangzott javaslatok alapján. A témához kapcsolódóan tárgyalták az Előre SC költségvetését, a tanácsi háttérintézmények gazdálkodásának felülvizsgálatát és a megyei tanács bizottságának vizsgálatát, amelyek a lökösházi, gyomaendrődi és kondorosi iskolaépítési beruházásokra vonatkoztak. Dr. Pataki István vb-titkár felhívta a figyelmet arra a kormányintézkedésre, amely szerint a nem alapvető tevékenységet ellátó tanácsi háttérintézmények költség- vetését minimum 20 százalékkal csökkenteni kell. A költségvetést előkészítő osztályok vezetői, Kovács Mihály (MTVB pénzügyi osztály) és Bereczki András (MTVB tervosztály) szóbeli kiegészítést fűztek az írásos anyaghoz. Az előterjesztés alapján megyénk ebben az évben 3 milliárd 656 millió 500 ezer forint állami támogatásban részesül. Ez az összeg a különféle bevételekkel, személyi jövedelemadó előirányzatokkal, több mint 6 milliárd 724 millió forintra módosul. Az írásos anyag részletezi a lakossági teleoülésfejlesztési hozzájárulás felhasználását, az eladósodás határán levő tanácsok gondjait, a többi település bevételeitt működési, fenntartási kiadásait, fejlesztéseit. A szóbeli kiegészítésben Kovács Mihály emlékeztetett arra, hogy a tanács december 8-i ülésén már megvitatta és előzetes döntést hozott a költségvetés elveit, mértékét és főbb irányszámait illetően. Időközben a Parlament határon másik jelölt Dr. Soós Tibor nem lett Békés megye tanácselnöke. Azok az emberek, akik hazahívták, nem örülnek ennek, ö viszont a szavazás eredményét reális helyzetfelméréssel vette tudomásul. — A vereség érzése nem jó senkinek, bevallom — szólt. — Ügy fogom fel, hogy egy kísérlet résztvevője voltam és nem őrzök keserűséget magamban. Azt sajnálom, hogy túl kevesen voksoltak rám. Szűrös Mátyás gondolataival értek egyet: ma még az emocionális demokrácia korát éljük. A személyes munkakapcsolat; a baráti .ismeretség a meghatározó a politikai döntésekben. Aki politikai pályát választ, annak a sikert és a kudarcot egyaránt fel kell vállalni. Az alapvető célt, hogy a tanácsülés elé kerüljünk, elértük a bennem bízókkal. A kunágotaiak megyei tanácstagnak választottak. Ígérem, hogy nem fognak bennem csalódni, hittel képviselem az ügyeiket. A történteket nemes politikai versengésnek fogom fel, ha vesztettem is. zatát követően a tanácsok költségvetését érintő módosítások váltak ismertté. Szólt a különféle összegek felhasználásáról és javasolta, hogy a megtakarításokból képezzenek környezetvédelmi, egészségvédelmi, közművelődési alapot, biztosítsanak külön összeget az orosházi kórház felújításának kiegészítésére, egy iskolai beruházás indítására, s a szeghalmi sütőüzem fejlesztésére. A tervosztály vezetője a nehéz és kritikus helyzet ellenére nélkülözhetetlen beruházásokról szólt. Ezeket illetően nem volt látványos elmozdulás. A tanácsok a VII. ötéves tervi elképzelésekre alapozva 1986/87-ben jelentős adósságokat vettek fel különféle beruházásokra. A tanács állásfoglalását kérte a Gyulai Megyei Kórház élelmezési üzemének felépítésével, a békéscsabai kórház kettes ütemének kezdetével, a főiskola tornatermének kialakításával kapcsolatosan. A számvizsgáló bizottság elnöke, Szűcs Lajos ismertette a kritikus helyzetbe kerülő tanácsok gazdálkodásával, valamint a megyei háttérintézmények csökkentett összeggel való működtetésével kapcsolatos vizsgálat eredményét. A terv- és a pénzügyi osztály segítségével 96,1 millió forint megtakarítását nyugtázták. Állásfoglalásuk szerint a nehéz helyzetben levő tanácsokat kellene minimum 77 millió forinttal segíteni. A fennmaradó 19,1 millió forintot a Kovács Mihály által javasolt feladatok végrehajtására lenne szükséges felhasználni. Dr. Fekete Lajos, az igazgatási- és jogi bizottság elnöke a megyei intézmények, a háttérintézmények működési költség- vetését, az esetleges átcsoportosítások lehetőségét vizsgálta bizottságával és a megyei tanács illetékes osztályaival. Elismerték, hogy a kritikus helyzetben levő tanácsok alapvetően rajtuk kívülálló okok miatt kerültek az áldatlan helyzetbe, ezért segíteni kell rajtuk. Elismerték, a már említett három iskola megépítésének szükségességét. A megyei tanácsi intézmények működésével kapcsolatosan a legtöbb kritikai megjegyzés és szélsőséges vélemény a pedagógiai intézettel kapcsolatosan hangzott el. Dr. Fekete Lajos mezőkovácsházi tanácstagként is kéréssel fordult a testülethez, tolmácsolva városa jogos igényét, a környék hírközlésének fejlesztéséről. A kérdések és a vita során a fedezet nélküli beruházások kockázatáról szólt Szilágyi Menyhért csorvási tanácselnök, Hajdú Mihály- né kondorosi tanácstag az általános iskola építésének fontosságát hangsúlyozta. Becsei József személyesen is foglalkozott az iskolaépítések kérdésével és ismertette, hogy önerőből egyik település sem tudja a nélkülözhetetlen intézményeket felépíteni. Tájékoztatta a tanácstagokat arról, hogy a megyei pedagógiai intézet költségvetésének mintegy harmadát fordítja a működtetésre, a többi pénzt a többi iskolák fejlesztésére, ösztöndíjakra fizeti ki. A sarkadi- ak képviselője a sarkadi gimnázium fejlesztéséhez kérte a megyei testület segítségét. Körösfalvi Pál (Szarvas) a költségvetéshez és a tervezéshez szólt hozzá. Az előbbivel kapcsolatban elmondta, hogy a nehéz helyzetben levő tanácsok számára mindenképpen indokolt segítséget nyújtani. Az elmaradott térségekkel kapcsolatban elmondta, ezek fejlesztését komplex módon kell vizsgálni, mert az eddigi törekvések kevés eredménnyel jártak. A tervezésnél valamennyi megyei tanácstagi bizottság szerepét hangsúlyozta* Dr. Takács Lőrinc (Gyula) a területi egyeztetés fontosságát, a nehéz helyzetben levő tanácsok támogatását szorgalmazta. Szükségesnek ítélte a Békéscsabai Előre SC támogatását, de a területi sportélet felkarolása is fontos. Jenei Bálint (Gyomaend- rőd) az iskolaépítést szorgalmazta, ecsetelte azokat az állapotokat, amelyek legújabb városaink egyikében jellemzőek. Azt ígérte, közművesített területet tudnak biztosítani az iskolához, de csak céltámogatással valósítható meg. Győrfi Károly, a Teszöv titkára a vitaanyagok előterjesztőihez fordult, hogy az előterjesztéseket közérthető nyelven fogalmazzák meg, s ezekben a tanácstagok felelősséggel vállalhassák döntéseiket. Komáromi Gábor vésztői tanácselnök szemléletesen magyarázta, hogyan juthat egy település hátrányos helyzetbe, hogyan adósodhát el. Példaként a nagy lakossági segítséggel, összefogással, kötvények kibocsátásának segítségével megépített művelődési házukat hozta fel. Dr. Krattinger Márton, a Magyar Nemzeti Bank Békés megyei igazgatója a háttérintézmények működtetéséről szólt és elmondta, hogy szakértők bevonásával folytatják ezt a munkát. Murányi Miklós a hátrányos helyzetű települések egyenlőtlen viszonyairól beszélt. Javasolta, hogy a sport támogatásáról a sport szakembereinek segítségével döntsenek. Nagyon fontos kérdés megyénkben a víz- gazdálkodás; továbbá a területtel, a környezetvédelemmel való foglalkozás és a megfelelő hulladéktárolók kiépítése. A megyei tanácsnál dolgozók létszámát tette szóvá Inokai János békési tanácstag. A Lökösházj Községi Tanács elnöke a két és fél ezer ember közös gondját és reményét jelentő iskolaépítésért szólt. A mező- berényi két tannyelvű gimnázium országos jelentőségére hívta fel a figyelmet Szűcs Lajos tanácselnök, aki elmondta, hogy már gondolniuk kell a kollégium bővítésére. Szilágyi Menyhért a kistelepülések lakásmobilitá- * si nehézségeiről szólva kérte, hogy teremtsék meg, bővítsék az ingatlanközvetítés vidéki lehetőségeit. Borbola László békéscsabai tanácstag ismertette a testülettel a megyeszékhely költségvetési elképzeléseit. Makra Mátyás kondorosi tanácselnök javasolta, hogy a tanács következő ülésén térjen vissza iskolaépítésük. kérdésére. Becsei József elégedetten veQe tudomásul, hogy a tanácskozó munkajelleg talán még soha nem jellemezte ilyen mértékben a testület tanácskozásait. A sok elhangzott javaslat határozattá fogalmazására visszavonult a határozatszövegező bizottság. A megyei tanács testületé a következő határozatokat fogadta el. A nehéz helyzetbe került tanácsok a 77 millió forint megtakarítást megkapják, hogy részleteiket törleszthessék, de egy szakértői bizottsága következő tanácsülésen ismerteti a visszafizetés feltételeit. A 19,1 millió forintot arányos mértékben felosztják a környezetvédelem, egészségvédelem, az orosházi kórház, a közművelődés és a lökösházi iskolaépítés javára. Erre az évre jóváhagyták az Előre SC költségvetését, de a következő évektől szakértői bizottság segítségével a végrehajtó bizottság dolgozza ki a sportcélú támogatások mértékét és módszereit. Elvben a tanács mindhárom iskola építésével egyetért, de miután lehetőségeik igen korlátozottak, ez év első felében a lökösházi építéséhez fognak hozzá és júniusban visszatérnek a .másik kettőre. 1989-ben a céltámogatáson túl nem tudják segíteni a sarkadi gimnáziumot. Ez évben elkezdik a gyulai kórház konyhájának építését, míg a tanítóképző főiskola tornaterméhez sajnos, nem tudnak hozzáfogni. A következő tanácsülésen foglalkoznak majd a mezőkovácsházi távközlési fejlesztési igényekkel. A reggel 10 órától délután 5 óráig tartó tanácsülés bejelentésekkel ért véget. B. Zs — S. F.
