Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-08 / 57. szám

1989. március 8., szerda Murányi Miklós Békés megye tanácselnöke Elismerés a leköszönő Gyulavári Pálnak — Általános elnökhelyettes dr. Becsei József — Telt házas tanácsülés — Hz előkészítés menetrendje — Elfogadták az idei költségvetést (Folytatás az 1. oldalról) véleményét. Ezzel egyidőben levelet írtunk intézmények­nek, vállalatoknak, politikai és % érdekvédelmi szerveze­teknek, közösségeknek, al­ternatív csoportoknak, kér­ve véleményüket. A beér­kezett javaslatok döntő többsége az előzetesen aján­lott három személy közül Becsei Józsefet és Murányi Miklóst ajánlotta. Jelentős volt a Fodorné Birgés Ka­talinra tett javaslatok szá­ma, de esélyegyenlőségben elmaradt a két előzőtől. Soós .Tibort jó szándékú ál­lampolgári csoportok java­solták, s ezt aláírásokkal is megerősítették. Eseti meg­nyilvánulásként még továb­bi 13 név került szóba: dr. Goda Péter, Zám András, Szűcs Lajos, dr. Sümeghy Csaba, Szilágyi Menyhért, Kiss Sándor, Verbai László, Kassai Béla, Komáromi Ti­bor, dr. Bacsa Vendel, Sprő- ber József, Győrfi Károly, Varga Zoltán, dr. Takács Lőrincz. Elhangzott olyan javaslat is, hogy ne töltsék be most a tisztet, később történjen a választás, illetve megbízással történjen. Feb­ruár 15-én a népfrontelnök­ség hosszas vita után indít­ványozta a bizottságnak, hogy három fő jelölésére te­gyen javaslatot, nevezetesen Becsei József, Murányi Mik­lós és Soós Tibor személyé­re. Február 20-án Becsei Jó­zsef levélben jelezte, hogy nem kíván indulni a válasz­táson, mert a hármas jelö­léssel nem szeretné megosz­tani a megyei tanácstagokat. A Hazafias Népufront me­gyei bizottsága így állást foglalt abban, hogy Murányi Miklóst megyei tanácselnök­nek jelöli. Soós Tibort pe­dig ajánlja jelöltnek, és kezdeményezi a megürese­dett kunágotai körzetben megyei tanácstaggá válasz­tását. melynek megtörténte után jelölésével egyetért. A továbbiakban ismertet­te a jelöltek életrajzát (ezt lapunk február 28-i számá­ban olvashatták — a szerk.), és kérte a testületet, erősít­se meg Murányi Miklós és ■Soós Tibor jelölését. Miután az érintettek is elfogadták a jelölésükét, szót kértek. Soós Tibor először is meg­köszönte a bizalmat a jelö­lésért, a tanácstaggá válasz­tásért. Három kulcsszót fo­galmazott meg és három prioritást emelt ki. Az előb­bi : bizalom, törvényesség, demokrácia; az utóbbi: _ a közoktatás feltételeinek ja­vítása, az innovatív jelleg erősítése és az életkörülmé­nyek javítása. Hangsúlyozta továbbá, el kell érni, hogy mindenkire egyformán ér­vényes törvények legyenek, és -azok betartása mindenki­re kötelező legyen. Murányi Miklós arról be­szélt, milyen kívánságokat fogalmaztak meg az állam­polgárok, milyen, teendők állnak a leendő tanácselnök előtt. Elsősorban olyan gaz­dasági szerkezet kialakítá­sára van szükség a megyé­ben, amely megalapozza az egész térség fejlődését. Meg kell szabadítani a lakossá­got a munkanélküliség nyo­masztó terhétől, nagyobb ön­állóságot kell. biztosítani a településeknek. A lakosság az életszínvonal emelését, az életkörülmények javítását várja. A demokratizmus, a nyitottság — benne a sajtó­nyilvánosság — a döntése­kért vállalt felelősség révén lehet építeni a bizalomra. A két rövid programbe­széd után Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára kért szót. — Először is a megyei pártbizottság és a magam nevében köszönetemet és el­ismerésemet fejezem ki Gyulavári Pálnak több évti­Visszaszerezni a bizalmat — Nem titkolom, örülök az eredménynek, egyben gratulálok a társamnak is, aki tiszteletre méltó arányban kapott szavaza­tot. Ami a jövőt illeti, nem kis feladatot jelent számomra és munkatársaimnak is, hogy a bi­zalmat visszanyerjük, hiszen enélkül elképzelhetetlen bármi­lyen programot elindítani, bár­milyen feladathoz társakat sze­rezni. Azt tartom a legfontosabb­nak, hogy tudjunk a mai, a hol­napi követelményeknek megfe­lelni. Szerencsére nem úgy kell tekintenünk, hogy mától indul minden ebben a megyében. Tiszteletreméltók azok az eredmények, amelyeket eddig elértünk, s ezekre építhe­tünk. így nem a leépülés programját kell megfogalmaz­nunk, hanem a stabilizálódást és egy majdani fellendü­lést szolgálót. Olyan, több lábon álló gazdaságra van szükség, amely eredményes, és munkát tud biztosítani minden itt élő számára. Ennek megvalósítására jó part­neri kapcsolatot kell kiépíteni. Olyan mechanizmust szeretnék kialakítani, amelyben emelt fővel vállalhatjuk ■ döntéseinkért a felelősséget. Változatlanul fontosnak tartom a nyilvánosságot, az őszinte párbeszédet, hiszen a nézetek ütközésével születnek jó gondolatok. XJgy vé­lem, a szavak után most már a tetteken a sor. zedes közéleti tevékenységé­ért, a megyei tanács élén eltöltött tízesztendei mun­káért. Gazdag tapasztalatai­ra a jövőben is számítunk — mondotta. — Ami a két jelöltet illeti, a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésén egyetértett azzal, hogy mindketten alkalmasak a tisztség betöltésére, ezért meggyőződéssel, jó szívvel ajánlja őket. A szavazás módjának is­mertetése következett ez­után. A jelölőlistára nyílt szavazással került fel Murá­nyi Miklós és Soós Tibor neve, míg a választás titko­san történt. A győzelemhez minősített többségre volt szükség, vagyis az összes ta­nácstag 50 százaléka plusz egy szavazat, ez esetben 37. Szünet következett, miköz­ben a tanácstagok a szava­zófülkéhez járultak. Izgal­mas, feszültségteli percek voltak ezek, mindkét jelölt, de a tanácstagság' számára is. Jó negyedóra után is­mét megtelt a tanácsterem és a karzat. Szilágyi Meny­hért hirdette ki az ered­ményt: a 69 jelenlevő ta­nácstag 69 érvényes szavaza­tot adott le, közülük 51 Mu­rányi Miklósra, 17 Soós Ti­borra voksolt, egy szavazó pedig egyiküket sem találta alkalmasnak. Az új elnök megköszönte a bizalmat, s még egyszer hangsúlyozta, úgy akar dolgozni, hogy a döntésekért emelt fővel vál­lalja a felelősséget. A választás után elsőként Gál Zoltán belügyminiszter­helyettes szólt. A Minisz­tertanács és a belügyminisz­ter nevében gratulált Murá­nyi Miklósnak, a Békés Me­gyei Tanács új elnökének. Ezután a miniszterelnök és a belügyminiszter megbízá­sa alapján fejezte ki köszö­netét és elismerését Gyula­vári Pálnak, aki több évti­zeden át meghatározó sze­mélyisége volt a megye köz­életének. Szólt a továbbiak­ban a tanács körül kiala­kult helyzetről, a megvál­tozott körülményekről, amelyek új munkastílust igényelnek. Felhívta a fi­gyelmet a nyilvánosság, az önkormányzat szerepére, s kérte, hogy a tanácstagok se­gítsék a megválasztott új elnököt. Az első gratulációk után Murányi Miklóst gyorsan „kisajátította” a sajtó. Tré­fásan megjegyeztük, szor­galmazta a sajtóval való kapcsolatot, a nyilvánossá­got, íme itt vagyunk. A rá­dió, a televízió és a lapok képviselői külön-külön fag­gatták az új elnököt. Mi rövid nyilatkozatot kértünk tőle. Dr. Gál Zoltán belügymi­niszter-helyettes A levezető elnök, Becsei József a választást követően tájékoztatta a megyei tanács tagjait, hogy az ismert okok miatt nem teljes a végre­hajtó bizottság létszáma. A tanács tagjai részt vehet­nek a jelöltek előzetes ki­választásában, s a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak javaslatára választják majd meg az új vb-tagokat a soron következő tanácsülé­sen. A személyi kérdések tárgyalása keretében szóltak arról is, hogy betöltetlen a megyei tanács általános el­nökhelyettesi tisztsége. Szik­szói Ferenc, a HNF megyei bizottságának titkára erre a feladatkörre Becsei Józsefet javasolta, akit a megyei ta­nács tagjai egyhangúlag el­fogadtak. A továbbiakban is ő ve­zette a tanácsülést, amely­nek megváltoztatott napi­rendjén a tanácsihatározatok végrehajtása körében a ta­nyarendszer problémáinak megoldására készült koncep­ció felülvizsgálatát vitatták meg. Az előzetes tanácstagi csoportüléseken azonban úgy vélekedtek a tanácstagok, hogy az anyag írásos beszá­molóként elfogadható, de a határozati javaslatok a fel­adatokat nem igazán fogal­mazzák meg. Azokkal várni kellene az újabb törvények megalkotásáig. A megyei ta­nácsülés ezzel a javaslattal értett egyet, az írásos elem­zést elfogadta, a határozati javaslatok kidolgozására a későbbiekben bizottságot alakít. Hasonlóképpen dön­töttek a másik téma; a szö­vetkezetek helye, szerepe és feladatai a megye gazdasá­gában elnapolásáról is. Ezután került sorra Bé­kés megye 1989. évi költség- vetésének végleges megálla­pítása, az előző tanácsülése­ken elhangzott javaslatok alapján. A témához kapcso­lódóan tárgyalták az Előre SC költségvetését, a tanácsi háttérintézmények gazdál­kodásának felülvizsgálatát és a megyei tanács bizottsá­gának vizsgálatát, amelyek a lökösházi, gyomaendrődi és kondorosi iskolaépítési be­ruházásokra vonatkoztak. Dr. Pataki István vb-titkár felhívta a figyelmet arra a kormányintézkedésre, amely szerint a nem alapvető te­vékenységet ellátó tanácsi háttérintézmények költség- vetését minimum 20 száza­lékkal csökkenteni kell. A költségvetést előkészítő osz­tályok vezetői, Kovács Mi­hály (MTVB pénzügyi osz­tály) és Bereczki András (MTVB tervosztály) szóbeli kiegészítést fűztek az írásos anyaghoz. Az előterjesztés alapján megyénk ebben az évben 3 milliárd 656 millió 500 ezer forint állami támo­gatásban részesül. Ez az összeg a különféle bevéte­lekkel, személyi jövedelem­adó előirányzatokkal, több mint 6 milliárd 724 millió forintra módosul. Az írásos anyag részletezi a lakossági teleoülésfejlesztési hozzájá­rulás felhasználását, az el­adósodás határán levő ta­nácsok gondjait, a többi te­lepülés bevételeitt működési, fenntartási kiadásait, fej­lesztéseit. A szóbeli kiegé­szítésben Kovács Mihály emlékeztetett arra, hogy a tanács december 8-i ülésén már megvitatta és előzetes döntést hozott a költségve­tés elveit, mértékét és főbb irányszámait illetően. Idő­közben a Parlament határo­n másik jelölt Dr. Soós Tibor nem lett Békés megye tanácselnöke. Azok az emberek, akik hazahívták, nem örülnek ennek, ö viszont a szavazás eredményét reális helyzetfelmé­réssel vette tudomásul. — A vereség érzése nem jó senkinek, bevallom — szólt. — Ügy fogom fel, hogy egy kísérlet résztvevője voltam és nem őrzök keserűséget magamban. Azt saj­nálom, hogy túl kevesen voksoltak rám. Szűrös Mátyás gondolataival értek egyet: ma még az emocionális de­mokrácia korát éljük. A személyes munkakapcsolat; a baráti .ismeretség a meghatározó a politikai döntések­ben. Aki politikai pályát választ, annak a sikert és a kudarcot egyaránt fel kell vállalni. Az alapvető célt, hogy a tanácsülés elé kerüljünk, el­értük a bennem bízókkal. A kunágotaiak megyei ta­nácstagnak választottak. Ígérem, hogy nem fognak ben­nem csalódni, hittel képviselem az ügyeiket. A történ­teket nemes politikai versengésnek fogom fel, ha vesz­tettem is. zatát követően a tanácsok költségvetését érintő módo­sítások váltak ismertté. Szólt a különféle összegek felhasználásáról és javasol­ta, hogy a megtakarítások­ból képezzenek környezet­védelmi, egészségvédelmi, közművelődési alapot, bizto­sítsanak külön összeget az orosházi kórház felújításá­nak kiegészítésére, egy isko­lai beruházás indítására, s a szeghalmi sütőüzem fej­lesztésére. A tervosztály vezetője a nehéz és kritikus helyzet el­lenére nélkülözhetetlen be­ruházásokról szólt. Ezeket illetően nem volt látványos elmozdulás. A tanácsok a VII. ötéves tervi elképzelé­sekre alapozva 1986/87-ben jelentős adósságokat vettek fel különféle beruházásokra. A tanács állásfoglalását kér­te a Gyulai Megyei Kórház élelmezési üzemének felépí­tésével, a békéscsabai kór­ház kettes ütemének kezde­tével, a főiskola tornatermé­nek kialakításával kapcsola­tosan. A számvizsgáló bizottság elnöke, Szűcs Lajos ismer­tette a kritikus helyzetbe kerülő tanácsok gazdálkodá­sával, valamint a megyei háttérintézmények csökken­tett összeggel való működte­tésével kapcsolatos vizsgálat eredményét. A terv- és a pénzügyi osztály segítségé­vel 96,1 millió forint meg­takarítását nyugtázták. Ál­lásfoglalásuk szerint a ne­héz helyzetben levő taná­csokat kellene minimum 77 millió forinttal segíteni. A fennmaradó 19,1 millió fo­rintot a Kovács Mihály ál­tal javasolt feladatok vég­rehajtására lenne szükséges felhasználni. Dr. Fekete La­jos, az igazgatási- és jogi bizottság elnöke a megyei intézmények, a háttérintéz­mények működési költség- vetését, az esetleges átcso­portosítások lehetőségét vizsgálta bizottságával és a megyei tanács illetékes osz­tályaival. Elismerték, hogy a kritikus helyzetben levő tanácsok alapvetően rajtuk kívülálló okok miatt kerül­tek az áldatlan helyzetbe, ezért segíteni kell rajtuk. Elismerték, a már említett három iskola megépítésének szükségességét. A megyei ta­nácsi intézmények működé­sével kapcsolatosan a leg­több kritikai megjegyzés és szélsőséges vélemény a pe­dagógiai intézettel kapcso­latosan hangzott el. Dr. Fe­kete Lajos mezőkovácsházi tanácstagként is kéréssel for­dult a testülethez, tolmá­csolva városa jogos igényét, a környék hírközlésének fejlesztéséről. A kérdések és a vita so­rán a fedezet nélküli beru­házások kockázatáról szólt Szilágyi Menyhért csorvási tanácselnök, Hajdú Mihály- né kondorosi tanácstag az általános iskola építésének fontosságát hangsúlyozta. Becsei József személyesen is foglalkozott az iskolaépíté­sek kérdésével és ismertette, hogy önerőből egyik telepü­lés sem tudja a nélkülözhe­tetlen intézményeket felépí­teni. Tájékoztatta a tanács­tagokat arról, hogy a me­gyei pedagógiai intézet költ­ségvetésének mintegy har­madát fordítja a működte­tésre, a többi pénzt a többi iskolák fejlesztésére, ösztön­díjakra fizeti ki. A sarkadi- ak képviselője a sarkadi gimnázium fejlesztéséhez kérte a megyei testület se­gítségét. Körösfalvi Pál (Szarvas) a költségvetéshez és a tervezéshez szólt hoz­zá. Az előbbivel kapcsolat­ban elmondta, hogy a nehéz helyzetben levő tanácsok számára mindenképpen in­dokolt segítséget nyújtani. Az elmaradott térségekkel kapcsolatban elmondta, ezek fejlesztését komplex módon kell vizsgálni, mert az ed­digi törekvések kevés ered­ménnyel jártak. A tervezés­nél valamennyi megyei ta­nácstagi bizottság szerepét hangsúlyozta* Dr. Takács Lőrinc (Gyula) a területi egyeztetés fontosságát, a ne­héz helyzetben levő taná­csok támogatását szorgal­mazta. Szükségesnek ítélte a Békéscsabai Előre SC támo­gatását, de a területi sport­élet felkarolása is fontos. Jenei Bálint (Gyomaend- rőd) az iskolaépítést szor­galmazta, ecsetelte azokat az állapotokat, amelyek leg­újabb városaink egyikében jellemzőek. Azt ígérte, köz­művesített területet tudnak biztosítani az iskolához, de csak céltámogatással való­sítható meg. Győrfi Károly, a Teszöv titkára a vitaanya­gok előterjesztőihez fordult, hogy az előterjesztéseket közérthető nyelven fogal­mazzák meg, s ezekben a tanácstagok felelősséggel vállalhassák döntéseiket. Ko­máromi Gábor vésztői ta­nácselnök szemléletesen ma­gyarázta, hogyan juthat egy település hátrányos helyzet­be, hogyan adósodhát el. Példaként a nagy lakossági segítséggel, összefogással, kötvények kibocsátásának segítségével megépített mű­velődési házukat hozta fel. Dr. Krattinger Márton, a Magyar Nemzeti Bank Bé­kés megyei igazgatója a hát­térintézmények működteté­séről szólt és elmondta, hogy szakértők bevonásával folytatják ezt a munkát. Murányi Miklós a hátrá­nyos helyzetű települések egyenlőtlen viszonyairól be­szélt. Javasolta, hogy a sport támogatásáról a sport szakembereinek segítségével döntsenek. Nagyon fontos kérdés megyénkben a víz- gazdálkodás; továbbá a te­rülettel, a környezetvéde­lemmel való foglalkozás és a megfelelő hulladéktárolók kiépítése. A megyei tanács­nál dolgozók létszámát tette szóvá Inokai János békési tanácstag. A Lökösházj Köz­ségi Tanács elnöke a két és fél ezer ember közös gond­ját és reményét jelentő is­kolaépítésért szólt. A mező- berényi két tannyelvű gim­názium országos jelentősé­gére hívta fel a figyelmet Szűcs Lajos tanácselnök, aki elmondta, hogy már gondol­niuk kell a kollégium bőví­tésére. Szilágyi Menyhért a kistelepülések lakásmobilitá- * si nehézségeiről szólva kér­te, hogy teremtsék meg, bő­vítsék az ingatlanközvetítés vidéki lehetőségeit. Borbola László békéscsabai tanácstag ismertette a testülettel a megyeszékhely költségvetési elképzeléseit. Makra Mátyás kondorosi tanácselnök java­solta, hogy a tanács követ­kező ülésén térjen vissza is­kolaépítésük. kérdésére. Becsei József elégedetten veQe tudomásul, hogy a ta­nácskozó munkajelleg talán még soha nem jellemezte ilyen mértékben a testület tanácskozásait. A sok el­hangzott javaslat határozat­tá fogalmazására visszavo­nult a határozatszövegező bizottság. A megyei tanács testületé a következő hatá­rozatokat fogadta el. A ne­héz helyzetbe került taná­csok a 77 millió forint meg­takarítást megkapják, hogy részleteiket törleszthessék, de egy szakértői bizottsága következő tanácsülésen is­merteti a visszafizetés fel­tételeit. A 19,1 millió fo­rintot arányos mértékben felosztják a környezetvéde­lem, egészségvédelem, az orosházi kórház, a közmű­velődés és a lökösházi isko­laépítés javára. Erre az évre jóváhagyták az Előre SC költségvetését, de a követ­kező évektől szakértői bi­zottság segítségével a vég­rehajtó bizottság dolgozza ki a sportcélú támogatások mértékét és módszereit. Elv­ben a tanács mindhárom iskola építésével egyetért, de miután lehetőségeik igen korlátozottak, ez év első fe­lében a lökösházi építéséhez fognak hozzá és júniusban visszatérnek a .másik kettő­re. 1989-ben a céltámogatá­son túl nem tudják segíte­ni a sarkadi gimnáziumot. Ez évben elkezdik a gyulai kórház konyhájának építé­sét, míg a tanítóképző főis­kola tornaterméhez sajnos, nem tudnak hozzáfogni. A következő tanácsülésen fog­lalkoznak majd a mezőko­vácsházi távközlési fejlesz­tési igényekkel. A reggel 10 órától délután 5 óráig tartó tanácsülés be­jelentésekkel ért véget. B. Zs — S. F.

Next

/
Thumbnails
Contents