Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-07 / 56. szám
O 1989. március 7„ kedd Dz igazgató megbetegedett Nem volt sztrájk Gyomaendrődön Tegnap reggel 6 órakor nemcsak a délelőtti műszak dolgozói kezdték el a munkát a Kner Nyomda gyorna- endrődi üzemében, hanem a Magyar Rádió, a Szegedi Körzeti Televízió, a Magyar Televízió, a Mai Nap, a Népszava, az MTI és a Békés Megyei Népújság tudósítói is. Tulajdonképpen mindenki — a gyulai munkaügyi bíróság jogerős ítéletével — az eredeti munkakörébe januárban visszahelyezett Lakatos Gyulát, az üzem igazgatóját várta, aki letöltötte 33 nap elmaradt szabadságát. Lakatos azonban — egyesek csalódására, s mások örömére — nem jelent meg munkahelyén. Míg reggel fél kilenc tájban a helyszínen tartózkodó Szarvas Jánost, a Kner Nyomda személyzeti és szociális igazgatóját értesítették a vállalat békéscsabai központjából, hogy Lakatos Gyula ajánlott levélben közölte a vezérigazgatóval, miszerint egészségügyi állapotára való tekintettel orvosi felügyelet alá került... Mint arról lapunk is hírt adott, a gyomaendrődi üaem dolgozóinak 80 százaléka tudomásul vette a bíróság ítéletét, ám továbbra sem kívánnak együtt dolgozni Lakatossal, s ezen óhajuknak, ha kell, ismét munkabeszüntetéssel adnának nyomaté- kot. Tegnap azonban erre Lakatos távolléte miatt nem került sor. Szász Imrének, az egy évvel ezelőtt kinevezett üzemvezetőnek viszont Lakatos esetleges visszatérésével új beosztást ajánlott az igazgató. Hogy pontosan mit, azt nem sikerült megtudni; azt viszont igen, hogy Szász Gyomaendrődön maradna. Az elmúlt másfél hónapban 12 dolgozó mondott föl az üzemben. Jó részük a helybéli Gyomaendrőd és Vidéke ÁFÉSZ által létrehozott nyomda dolgozója lett. Mint azt Török Sándortól, az áfész elnökétől megtudtuk, a nyomda létrehozásában Lakatos Gyula már egy éve eseti megbízással, szakértői munkakörben tevékenykedik. S hogy mennyiért, azt nem sikerült megtudni. — A városban többen tudni vélik, hogy az áfész- nyomda élére Lakatos Gyula az első számú jelölt. Igaz-e a hír? — kérdeztük Török Sándort. — Tény, hogy korábban Lakatossal már tárgyaltunk erről, de csak akkor tudok igazán nyilatkozni, ha már itt lesz a munkakönyvé. Ám olyan híreket is hallottam, hogy visszamegy a Kner Nyomdához, de ő nevében én erről nem kívánok nyilatkozni. Igaz viszont, hogy nyomdánkban már mintegy tízen dolgoznak, s javarészük a Knerből jött át. lakatos Gyulával is szerettünk volna beszélni otthonában. ám zárt kapukat találtunk . .. Hornok Ernő Képviselők konzultációja Az országos listán megválasztott képviselők hétfőn konzultációs megbeszélést folytattak az Országgyűlés leendő elnökének személyéről. Fejti György, az MSZMP KB titkára tájékoztatója szerint a Központi Bizottság keddi ülésén vitatja meg, kit ajánl a képviselőkből álló jelölőbizottságnak, amelyet hétfőn hozott létre a KNF Országos Tanácsa. Mivel' a jelen helyzetben különösen nem kívánatos egy hosszú interregnum a törvényhozás élén, ezért már a szerdán kezdődő ülésszakon meg kellene választani a parlament új elnökét Megölte, mert szerette Csecsemőhalál az anya karjaiban „Megöltem a kisfiámat, de úgy akartam, hogy mind a ketten meghaljunk!” — zokogta a rendőrségi kihallgatáson a 22 esztendős, mező- berényi Lakatos Mária. A hat hónapos fiúcsecsemő anyja karjában lelte halálát március 3-án, néhány perccel 12 óra előtt. A szörnyűséges tragédiának — ahogy a fiatal lány mondta — be kellett következte... Lakatos Mária — különösen az utóbbi hónapokban — meglepő gondoskodással ragaszkodott a gyermekéhez. Nem adta ki a karjából egy pillanatra sem, úgy járt-kelt az utcán, még éjszaka álmában is a kezében tartotta. „Mindig arra vágytam, hogy legyen egy gyerekem, vigyázzak rá, felnevelhessem” — vallotta. Igyekezett Is rendben tartani, gondozta, ápolta, szépen öltöztette. Kezdetben nem Is volt semmi baj... Lakatos Mária úgy három hónapja érezte, s elhitette magával, hogy súlyos beteg, rövidesen meghal. Fájlalta a gyomrát, rosszul érezte magát, orvoshoz is járt, s kapott is gyógyszereket, idegnyugtatók Féltette a gyermekét, aggódott; ml lesz vele, ha ő meghal, ki neveli majd fel. írt egy búcsúlevelet is, kérve édesanyját, hogy halála után vegye gondozásba a kisfiút. Ügy látta, hogy a gyerek sem egészséges, gyakran fullad. Aztán eszébe jutott, hogy anyja is nagyon beteg, nem bízhatja rá a gyermeket, s ettől végleg elkeseredett. Elhatározta hát, hogy végez a gyermekkel, aztán magával Is. — Reggel korán keltem, mint máskor, apukám kávét főzött, azzal kínált, aztán a húgom küldött nekem felvágottat — emlékezett a végzetes péntek délelőttre Lakatos Mária — Megreggeliztem, a kisfiámat is megetettem. Már előző nap Is gondoltam, hogy megölöm, de mindig jött valaki. Március 9-án délelőtt egyedül volt. Akkor is a karjában tartotta a gyermeket, amikor a késért nyúlt és szíven szúrta a csecsemőt. Abban a pillanatban toppant be a testvéröccse, s látván, mit tett a nővére, kirohant a lakásból. Lakatos Mária — öngyilkossági szándékkal — saját magán is sebet ejtett, de a sérülése nem volt súlyos. „Megöltem magunkat!” — ordította. A kiáltozásra a szomszédasszony is figyelmes lett, s amikor benyitott a lakásba, Lakatos Mária őt is megszurkálta a késsel (szerencsére csak könnyebb sérüléseket okozott). Az ügyben a rendőrségi vizsgálat — elmeszakértők bevonásával —folytatódik. L. E. A Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezetben elektromos kávéfőzőket gyártanak tőkés exportra és a hazai piacra Fotó: Fazekas Ferenc Szolgáltatások Mezőkovácsházán Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató A mezőkovácsházi népi ellenőrző bizottság nemrégiben vizsgálta a térség szolgáltatásainak színvonalát. A települések közül csak Mezőkovácsházán működnek közületi szolgáltató egységek (Patyolat, Gelka, Tüzeléstechnika, Generál, Dégáz, szakcsoport és költségvetési üzem). Minden településen meghatározó a .kisiparosok működése. Pillanatnyilag az iparral rendelkezők száma stagnál. Legjellemzőbb szakmák: szobafestő, női szabó, lakatos, asztalos, szekérfuvarozó, magánfuvarozó, kőműves, női fodrász, tűzifafűrészelő. A vizsgálat során egyöntetűen megállapítható, hogy a tanácsok szűkös pénzeszközeikből a lakosság szolgáltatásának javítására nem tudnak támogatásit adni. A szolgáltatások színvonala településenként változó. Főként a kisebb településeken kellene bővíteni ezeket. Mezőkovácsháza városban a szolgáltatások színvonala a felszereltséghez mérten közepes. A kisszövetkezetek mindinkább (a kevésbé kifizetődő szolgáltatás mellett vagy helyett) az új termékek előállításával és a közületi megrendelésekkel foglalkoznak. Ennek legfőbb oka az áremelkedésekkel együtt a jövedelmezőtlen gazdálkodás. A tanácsokhoz velük kapcsolatosan kis számban érkezett panasz, de viszonyA Tisza táj című szegedi irodalmi, művészeti és társadalompolitikai folyóirat továbbra Is a hazai kultúrpolitika és az országos közérdeklődés egyik gyújtópontja. Az utóbbi hetekben különösen felerősödtek a hivatalos és nem hivatalos szóváltások, a szerkesztőség újjászervezése körül. A sajtóból ismert az 1986-ban ..hibás” döntés alapján eltávolított főszerkesztők rehabilitálásának ügye. A híresztelések szerint az októberig érvényes mandátumú Jelenlegi szerkesztőséget menesztik. Ezt erősíti az Esti Hírlap március 2-1 „Újra vezetők a régiek” című interjúja a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettesével. Az ügy feltehetően újabb forr- pontjánál tart, mivel éppen ma tárgyalja a megyei tanács végrehajtó bizottsága a további lépéseket a szerkesztőséggel. A legteljesebb tájékozódáshoz mindenképpen érdemes elolvasni a Jelenlegi főszerkesztő, Kaposi Márton írását, a most megjelent 3. számban. „Botrányos helyzetbe került ismét a Tisza- táj?” címmel a „védelemé” a szó, a botránykeltő hangok ellag kevesen Is éltek e szolgáltatásokkal. A hiányzó szolgáltatások pótlására a jelenlegi helyzetben a tanácsok nem látnak lehetőséget. Az új adózási rendszerbevezetésével gyökeresen megváltozott a szolgáltatást végzők szemlélete is, amelyre a megrettenés és ingadozás a jellemző. Sokan — bár lenne kapacitásuk — nem vállalnak munkát az adósávok miatt. Részben ennek következtében megnövekedett az úgynevezett kontárak száma. A szakmunkás-utánpótlással is gondok vannak, és egyre több a hiányszakma. A meglevő közületi szolgáltatóhelyek felújítására, bővítésére, korszerűsítésére szükség lenne, de nincs rá pénz. összegezve megállapítható, hogy a lakossági szolgál- t9tásókra az elmúlt években a stagnálás volt jellemző, a vállalatoknál, a kisszövetkezeteknél és a kisiparosoknál egyaránt. A meglévő szolgáltatások színvonala elfogadható a hagyományokkal rendelkező szakmáknál. A vállalati és kisszövetkezet! szolgáltatás drága, nem elég rugalmas és gyors. Hathatós központi ár- és gazdasági intézkedésekkel lehetne a kistelepülések, a vidék szolgáltatási gondjain enyhíteni. lenében. Egy felsorolását olvashatjuk azoknak az értékeknek, amelyeket a Tiszatáj utóbbi időszakában mutatott fel. Ismét olvashatunk egy új termésű Tandori-szófolyamot, verseket a közeli égtájról, többek között Ball Brigittától, Be- lányl Györgytől, Petőcz Andrástól. Kanadai magyar író, Stephane Sárkány fejtegeti gondolatait a oenzúráról, majd Sárkány István néven olvasható vele egy interjú, amit pályájáról adott Kabdebó Lórántnak. Pőrében él a nemzet címmel érdekes adalékokat talál az olvasó az ismert tiszakécskei ügyhöz. A kultúráról, a kultúraértékek gondozásáról értekezik Fejér Adám. Igazi szellemi izgalmat ígér Ágh Attila sorozata A civil társadalom a ’80-as években címmel, amelynek első része a kisgazdaság népi felkelésével foglalkozik. A kritikai rovatból a Békés megyei olvasóknak ajánlhatjuk a megyénkből származó író, Tóth Béla íratás dombon című kötetéről megjelent elemzést. P. A. A Minisztertanács ülését immár hagyományosan szóvivői tájékoztató követte. Marosán György elöljáróban utalt arra, hogy a szerdán kezdődő országgyűlési ülésszak miatt ülésezett hétfőn a kormány, amely a szokottnál kevesebb napirendi pontot tárgyalt. Ennek okaként a parlamenti ülésre való megfelelő felkészülést jelölte meg. A napirendre áttérve hangsúlyozta: Németh Miklós miniszterelnök moszkvai munkalátogatásáról beszámolva kiemelte, hogy a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatokra, ezen belül is mindenekelőtt a gazdaságii együttműködés kérdéseire fordították a fő figyelmet. Mindkét részről megelégedéssel szóltak országaik megújulási politikájának összhangjáról, a reformpolitikáról. Üdvözölték a KGST és az EGK kapcsolatfelvételét, kiemelték ennek politikai jelentőségét. A kormány régi ígéretét betartva korszerűsítette a belföldi kiküldetési napidíjrendszert — jelentette be Marosán György. A jövőben a munkáltató maga határozza meg annak összegét, a megkötés mindössze annyi, hogy a számlával elszámolható napidíj a mindenkori másodosztályú vendéglátóipari áraknak megfelelően állapítható meg. Ha átalányt fizet, az összeg nem haladhatja meg a napi 80 forintot. A Munka Törvénykönyvét módosító törvényjavaslattal a képviselők többsége egyetértett, támogatták azt a szándékot, hogy egyszerűsödjön a szabályozás, s nagyobb lehetőség legyen a kollektív szerződéses rendezésekre. Az egész társadalmat élénken érdeklő további két témában is jelentést nyújtott be a kormány a Parlamentnek. A testület úgy véli, hogy a Budapest—Bécs világkiállítás mindenképpen élénkítené az ország gazdaságát, húzóerőt gyakorolna a műszaki fejlődésre, jelentősen növelné hazánk nemzetközi presztízsét. Ésszerű beruházáspolitikával elkerülhetők a túlzások. Az infrastrukturális és idegenforgalmi beruházások többségére egyébként a rendezvénytől függetlenül is szükség van. Jelszava — Híd a jövőbe — kifejezi, amit e nagy vállalkozás az ország számára jelenthet. A romániai menekültekkel kapcsolatos intézkedésekről, elképzelésekről is beszámol a Minisztertanács az Országgyűlésnek. Ebből kitűnik, hogy február végéig 14 ezer román állampolgár kapott tartózkodási engedélyt. A legnagyobb gondot az elhelyezésük jelenti. A letelepedési segély jelentős részét — 326 millió forintot — e célra fordítják. A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel Víísí Ferencnek. Mindenekelőtt érdeklődtek arról, hogy az Országos Árhivatal reálisnak tartja-e az idei esztendőre tervezett 15 százalékos inflációt. Az árhivatal elnöke úgy vélekedett: eddig semmiféle olyan folyamat, változás nem következett be, amely veszélyeztetné az áremelkedés már meghirdetett prognózisát. Ennek megfelelően a januárban végrehajtott jelentős mértékű áremelés, illetve a február 1-jei tarifaemelés hatása egyaránt a számítottnak megfelelően alakul. Megvan a lehetőség tehát arra, hogy a kormány által tervezett inflációs ráta keretei között maradjanak az árak. Az MTI tudósítója utalt arra az intenzív párbeszédre, amelyet társadalmi szervezetek, politikai pártok folytatnak egy „nemzeti kerek asztal” létrehozására. Ezzel kapcsolatban megkérdezte: a majdani kerek asztal mellett helyet foglaló társadalmi szervezetek, a már újjáalakult, illetve az újonnan szerveződő pártok jelentkeztek-e valamiféle költségvetési támogatásért a kormánynál, illetőleg a kormánynak van-e ilyen célra elkülönített pénzalapja? A szóvivő elmondta: a kormánynak nincs külön pénzalapja a most alakult szervezetek költségvetési támogatására. A most folyó beható eszmecserék egyik oldalán az MSZMP mint kormányzó párt áll, a másik oldalon helyezkednék el a különféle alternatív szervezetek. Ahhoz, (hogy a kormány ebben a kérdésben kialakíthassa álláspontját, elsőként e tárgyalásdkon kell dűlőre jutni. A támogatás kérdése ezután kerülhet napirendre. A szóvivő egyébként nem zárta ki annak lehetőségét, hogy megegyezés esetén az adott keretek között az alternatív szervezetek ilyen irányú igényeit ki lehessen elégíteni. Az elmúlt napokban több mint 100 ezer aláírással nyújtottak be kérelmet a Pariament elnökéhez, kérve a népszavazás elrendelését a bős—nagymarosi vízlépcső ügyében. Ezzel kapcsolatban a kormány véleményét kérdezték a népszavazásról. Marosán György elmondta, hogy a Minisztertanács ülésén ez is szóba került. A Minisztertanács álláspontja szerint a kormányzati szervek feladata ma az, hogy az Országgyűlés októberi határozatát végrehajtsák. Ez a parlamenti határozat — mint ismeretes — 8 pontban foglalta össze a Parlament feltételeit a beruházással kapcsolatban. A Miniszter- tanács ennek alapján intézkedési tervet készített, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium pedig részletes munkatervet. Az egyik fontos feladat volt kormányközi megállapodások előkészítése Csehszlovákiával a Duna vízminőségének megőrzéséről. Az ezzel kapcsolatos tárgyalássorozatot eredményesen megtartották. Emellett megalakultak a bős—^nagymarosi vízlépcső létesítését ellenőrző bizottságok — a parlamenti ad hoc bizottság, a társadalmi bizottság —, s megkezdték munkájukat. A kormány úgy ítéli pieg, hogy a tavaly októberi helyzethez képest nem történt aalpvető változás a beruházás ügyében, így annak újratárgyalását a kormány nem 'tartja indokoltnak. Ami a népszavazást illeti, a szóvivő utalt arra, hogy a ma érvényes alkotmány megfogalmazása szerint külön törvényt kell alkotni a népszavazás elrendelésének és lefolytatásának szabályozásáról. A Magyar Nemzet újságírójának kérdésére válaszolva Marosán György szólt arról: az Országgyűlés szerepének felértékelődése, tevékenységének megélénkülése nyomán alapvető jelentőségűvé vált, hogy a kormány mint egységes testület lépjen fel a Parlamentben, -az egyes tárcák vezetői előterjesztésükhöz megfelelő támogatást kapjanak minisztertársaiktól. A kormány számára nagyon fontos, hogy folyamatosan ápolja parlamenti kapcsolatait a különféle csoportokkal, szekciókkal, naprakész együttműködést alakítson ki a törvényhozó testülettel, tájékozódjon a képviselők véleményéről. Az egyes ülésszakok előtt a kormány elemzi a lezajlott társadalmi vitákat, felkészül a parlamenti vitákra. A Szabad Európa Rádió tudósítója a március 15-1 békés demonstrációk tervével kapcsolatban arról érdeklődött, nem fenyeget-e valamiféle atrocitás veszélye. A kormány szóvivője az erről szóló értesüléseket rémhírnek nevezte. Leszögezte: a kormánynak ilyen félelme egyáltalán nincsen. halasi — Tisztul vagy tovább zajlik? Tiszafái kérdőjelekkel
