Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

1989. március 6., hétfő Szívüggyé vált szívműtét Űsszegyült az 1,2 millió forint Pár héttel ezelőtt a Peda­gógusok Szakszervezetének Békés Megyei Bizottsága felhívással fordult a megye oktatásügyi dolgozóihoz, hogy anyagi segítséget kér­jenek egy beteg gyermek, Bencsik Gábor külföldi szív­műtétjéhez. Miután Gábor anyukája is pedagógus, ta­lán méginkább szívügyük­nek tartották, hogy segítse­nek. A minap a szülők jelez­ték, hogy a műtéthez szük­séges pénz összejött, és mindenkinek köszönetét mondanak, akik anyagi ál­dozatot hoztak gyermekük egészségének helyreállításá­hoz. A Pedagógusok Szakszer­vezete azt közölte szerkesz­tőségünkkel, hogy az 1 mil­lió 200 ezer forinthoz — ami szükséges a külföldi műtét elvégzéséhez — ők 800 ezer forinttal járultak hozzá. Köszönetét mondanak a pe­dagógusoknak, szülőknek és gyerekeknek a kisfiú gyó­gyításának elősegítéséért Sikeres versmondéverseny Úttörőcsapatunknál a ha­gyományainkhoz híven feb­ruárban zajlottak le a kul­turális szemle rendezvényei. A kisdobosok szavalóverse­nyét nagy izgalom előzte meg, amit a pajtások egy kedvelt dal közös eléneklé- sével oldottak fel. A nevelőkből, szülőkből és úttörőkből álló zsűrit alapo- san próbára tették az iroda­lomszerető kicsik, hiszen va­lamennyi osztály szép szám­mal képviseltette magát. A nyertes és helyezett gyere­kek könyvjutalmat és okle­velet kaptak. A győztesek közül Takács Erna negyedi­kes tanuló eredményesen képviselte csapatunkat a szeghalmi városi versenyen is. Minden résztvevő számá­ra emlékezetes délután ta­núi lehettünk. Tóth Bernadett és Nagy Erzsébet csapattudósítók, Körösladány Irányi-napok Békésen Irányi-napok rendezvény- sorozatra került sor a kö­zelmúltban a békési Hehér Lajos Mezőgazdasági Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézetben. Az iskolai KISZ-bizottság ' névadója emlékének tisztelgő koszo­rúzás nyitotta az egyhetes programot. A diákok ezen a héten sport- és szellemi ve­télkedők, vitafórumok, olim­piai élménybeszámolók, szá­mítógépes és ügyességi játé­kok között válogathattak. A rendezvénysorozatot az úgy­nevezett fordított napi, a tanulók által tartott órák után a Búzái—Dancsó gitá­ros duó hangulatos előadása zárta. Csüllög Imre, Békés Dr. Komáromi Sándor igazgató átadja a „hatalom kulcsát” Varga Gábor diákigazgatónak Fotó: Minya János Gyégykezelés a tótkomlós! Rózsa fürdőben • \ '4 Lenti László csanádapácai olvasónk 6 éve nyugdíjas. A Békés Megyei Egészségügyi Gyermekotthon „alapító dol­gozói" között volt, kertész­ként tevékenykedett. Egy­részt a munkásévek, más­részt szakmai ártalom kö­vetkezményeként egyre in­kább gyötörte a karját a reumatikus fájdalom. Kör­zeti orvosához fordult, aki kérésére a tótkomlós! Rózsa fürdőben működő gyógyin- tézménybe utalta. Lenti László betegtársai nevében is csak a legna­YB 39—01 Rovatukban szeretnénk köszö­netét mondani annak a fiatal­embernek, aki február 17-én a délelőtti órákban Békésen, ba­rátnőm autójának többszöri „le- robbanása” után, segített abban, hogy haza tudjunk jutni Mezö- berénybe. Szürke Barkas gép­kocsijának rendszáma: YB 39-01. Biró Sándorné, Mezöberény gyobb elismeréssel nyilatko­zott az ott dolgozók lelkiis­meretességéről, emberiessé­géről. „Eél gyógyulást je­lentett nekünk, időseknek, ahogyan ott szóltak hozzánk, törődtek velünk. Most, ami­kor okkal, ok nélkül sok bí­rálat éri az egészségügyi dolgozókat, a jó munkáról is hírt kell adni; meg kell be­csülni az ilyen gyógyítómun­kát” — mondta a szerkesz­tőségünkbe látogató, fájdal­mától legalább egy időre megszabadított idős ember. Szerkesztői üzenet Pribolyszki Mátyásnak, Békéscsabára: Természetesen lesz a belvárosi iskolának udvara, rövidesen kialakít­ják. KISZ, Fidesz, vagy mi lesz a főiskolán? Sem gimnazista, sem egyetemista diáktársaim közül nem emlékszem •lyanra, aki ne iett volna KISZ-tág. Persze az akkor volt, a hatvanas és hetvenes években, amikor még vala­hogy úgy szólt a képlet: ha középis­kola, ha egyetem, akkor KISZ. Jól­lehet sokan megszokásból, divatból, vagy számításból, érdekből léptek be az ifjúsági szervezetbe, s valószínű­leg azok voltak kevesebben, akik po­litikai meggyőződésből. Politikai meg­győződés? A tizenévesektől alighanem igazságtalan lenne ilyesmit elvárni. Az viszont már erre a korosztályra is jellemző lehet, hogy felébred a közös­ség iránti igény, s hogy kialakul va­lamiféle érdeklődés a közügyek, a társadalom dolgai iránt. Ha kiala­kul. Fotó: Veress Erzsi Eszmecsere az ifjúsággal — az ifjúságról Mária sokat változott a vi­lág, a társadalom, benne az ifjúság és a különböző szer­vezeti formák. Az .egész ma­gyarországi belpolitikai helyzet más. Miért lenne ez alól kivétel éppen a KISZ? Ahogyan gyengült a párt szerepe, befolyása, csökkent iránta a bizalom, hasonló történt a KISZ-szel is. Ez­zel párhuzamosan lépnek fel és egyre határozottabb el­képzelésekkel az alternatív szervezetek: a Fidesz, az egyházi ifjúsági szervezet, a szakszervezet ifjúsági tago­zata. Megalakult a Magyar- országi Ifjúsági Szervezet Országos Tanácsa. A lányok nem politizálnak? A Debreceni Tanítóképző Főiskola Békéscsabai Kihe­lyezett Tagozatán szeptem­ber óta senki nem fizet KISZ-tagdíjat, nincsenek gyűlések. Van-e helyette más, vagy a hallgatók be­érik a tanulással? Hogyan vélekednek közéletről és hi­vatásról, pártokról és moz­galmakról a holnap pedagó­gusai? Kovács Attila másodéves : — Elsősorban oktatási in­tézmény a főiskola, és po­litikai téren nagyon nehéz megmozgatni a hallgatósá­got. A KISZ tekintélye or­szágosan is romlott, a kö­zépiskolából ugyancsak rossz tapasztalatokat hoz­tunk. Mindez kiábrándítóan hat, s itt, ahol már'nem kö­telező, nem nagyon akarnak bekapcsolódni a mozgalmi munkába. Jelenleg ott tar­tunk, hogy hét másodéves eldöntötte: megszervezi a főiskolán a KISZ-t. Talán most érdemes, mert olyan változásokat várunk országos szinten, amelyek sokkal tágabb lehetőségeket biztosítanak a szervezetek­nek. Ügy érezzük, ha meg­történik ez a megújulás, ak­kor sokkal függetlenebbek leszünk. A KISZ mostani I szerkezete régen jól műkö­I dött, de mára kudarcot val­lott Ehelyett ígérnek la­zább, szövetségi rendszert. I Ha beválik, akkor van esé- ! lye a mozgalomnak ; ha nem, ! akkor vége — szerintem. Mi I itt heten mindenesetre azon j fogunk munkálkodni, hogy ! meg tudjon újulni a KISZ. A mintegy háromszáz di- ! ákból heten akarják a I KISZ-t? Mi tagadás, nem túl ! sokan. Körülbelül ilyen az j érdeklődés a Fidesz, meg I a Magyar Demokrata Fórum I iránt is. — A 295 emberből 280 I lány és azokat • nehezebb I megmozgatni, akiknek min- I den vágya a tanulás és a I tanítás. Nem is érdekli őket I a politika — mondja a har- I madéves Sebestyén Gyula. I — A főiskola mozgalmi éle~- j téré talán legjobb bizoriyí- I ték volt a* november végi j országos demonstráció. — Amint kiderült, hogy [ nem kötelező tanítási nap, a I legtöbben hazautaztak, ugye? Mindenki beismerően bó- ! lógat. Gyula példákat sorol, I szerinte az ifjúsági mozgo­lódások onnan indulnak ki, I ahol több a fiú. Végre egy hölgy közbeszól, Bohus Má­ria harmadéves: — Itt a fiúk sem aktivi­zálták magukat túlságosan. — Talán jól érzitek így magatokat... Vagy mégis hiányzik valami az életetek­ből? — Olyan sok KISZ-gyűlés nem volt, hogy mély nyomot hagyott volna bennem; vagyis, hogy most hiányoz­na — válaszol Mari. — In­kább az jelentett csalódást, hogy bármivel próbálkoz­tunk, hiába. Ha buli van, az érdekli az embereket, de a napi dolgokról, a politikáról ritkán beszélgetünk. Lehet, hogy ennek az is oka, hogy nincs a főiskolának egy he­lyisége, akár egy klubja, ahol összejöhetnének. Ahol még a buszok is lassabban járnak? Rossz tapasztalatok a múltról, elveszített bizalom, első a tanulás, sok a lány, közöny, nincs egy hely, s rá­adásul hét végén mindenki hazautazik, megáll az élet... Ügy látszik, itt a főisko­lán a hét a bűvös szám: párttagból is ennyi van a diákok között. A tanári kar­ból körülbelül tízen tartoz­nak az MSZMP soraiba, de a főiskolán nem működik alapszervezet. Lehet, hogy itt van a kutya elásva? Bár a küszöbön az új Fendszer, a lakóhelyi közösségeké a jövő, mégis furcsa egy főis­kola pártalapszervezet nél­kül. — Volt egyszer egy hatá­rozat, hogy váljunk külön a József Attila-lakótelepi Ál­talános Iskola pártalapszer- vezetétől, s alakítsuk meg itt a magunkét — emlékezik vissza Janó Tibor, aki har­madéves. — Aztán jött az újabb határozat, hogy ma­radjunk mégis ott. Mi jön ezután? Nem tudom. Beszélgetőpartnereim üd- vözlik azt a kezdeményezést, hogy a párt-, s egyáltalán minden politikai szervezet vonuljon ki a munkahe­lyekről, s hogy az emberek szabad idejükben politizál­janak. Várják az új tör­vényt és a megvalósulást. Ügy vélik, ma még minden túlságosan MSZMP-centri- kus; aztán árnyaltabban fo­galmaznak: ma már még­sem egészen az. Kempf József a középisko­lában lépett ki a KISZ-ből, nem látta értelmét, hogy a „magatehetetlen” szervezet tagja legyen. Miért csatla­kozott az MDF városi szer­vezetéhez? — Az alapszabályzat tel­jesen demokratikus légkört ígér, s szerintem ez az alap­ja az egésznek. Éppen egyik tanárunk fogalmazta meg, hogy a demokratizmust meg kell tanulni, és az nagyon fárasztó dolog. Én úgy ér­zem, ennek van jövője... A mostani vezetés főállásban politizál, s én azokkal az emberekkel értek egyet, akik ezt mind saját erőből, plusz időben teszik. A politizálás ne legyen kiváltság, ne le­gyen előjog! Az MDF városi szerveze­tének Bohus Mária is tagja, s ahogy mondják, kettőjü­kön kívül számos szimpati­záns van a diákok között. Kempf József fontos szem­ponttal fűzi tovább a be­szélgetés szálát: — Békéscsaba előtt öt évig Szegeden tanultam. S számomra döbbenetes volt azt tapasztalni, hogy itt az emberek mindennel szem­ben mennyire közömbösek. Az alföldiekben van valami „Hej, ráérünk arra még”- mentalitás, s én úgy látom; ez érződik itt a főiskolán, és érződik az egész városban. Itt még a buszok is lassab­ban járnak; szóval más a hozzáállás, más a szemlélet. — A válság okait én egész máshol keresem : a szemé­lyiségben — szól közbe a másodikos Fodor Zsuzsanna. — A hozzánk hasonló korú fiatalok, a felnövekvő nem­zedék sok mindent nem ka­pott meg, sok minden kima­radt a neveléséből, ami fel­tétlenül beletartozott volna. A nagyanyáink, a nagyapá­ink még tudtak az eszméi­kért harcolni. Tudtak tűrni, ha arra volt szükség. Azt gondolom, hogy a mai nem­zedék nem hibáztatható ezért, hogy így viselkedik. A KlSZ-alapszervezetnek szerintem az lett volna a lé­nyege, hogy igazi közösség legyen, tömegek érdekeit képviselő szervezet. De mennyi a példa a vissza­élésre; arra, hogy egyes em­berek érdekeit védte! A közösséget az tartja össze, ha a tagjainak közös célja van, és ezt közös mó­don akarja elérni. Itt a KISZ csak annak a hét vagy hány diáknak volt a célja, és nem az egész intézmény­nek, nem minden hallgató­nak. Sokan vannak, akiknek fogalmuk sincs, mi történik az országban, s képtelenek arra, hogy véleményt mond­janak. A legkényelmesebb magatartás szemet hunyni a dolgok fölött. — Lehet, hogy kényelmes, de vajon elfogadható-e? Húszévesek vagytok, tehát felnőttek. S egy-két éven belül gyerekeket fogtok ta­nítani, nevelni... A többség negyven éve kivár? — A helyzet ma olyan zűrzavaros. Hogy lássak én tisztán — kérdezi Janó Ti­bor —, amikor annyi az el­lentmondás? 1956: én úgy ta­nultam, hogy ellenforrada­lom. most azt mondják, hogy népfelkelés, de a forrada­lomra is -találok igazolást. Hát akkor, mi az igazság? Sokan kivárnak ... — S ez tisztességes állás­pont szerinted? — Nem, nem’az, de itt negyven éve a többség ki­vár. Tibort Kempf József cáfol­ja, kitart a közömbösség mellett: — Vegyünk egy példát! Bejön egy környékbeli falu­ból az a lány; itt elvan, kö- töget, bejár ide, kis pletyka, lemegy egy üdítőt meginni — ennyi. Más egyszerűen nem érdekli. Tehát nem ki­várásról van szó, mert ah­hoz már gondolkodni kelle­ne ... — Vannak pályák, ahol nem lehet kivárni. Nap mint nap ,jzínt kell vallani”. En ide sorolom a ti szakmáto­kat is. Janó Tibor nem ért egyet. Szerinte nem szükséges a ta­nítónak „színt vallani”. A hat-tíz éveseknek mindegy, hogy a tanítójuk marxista, vagy nem. Elég, ha a gyere­keket megtanítja írni, ol­vasni, számolni, érezni. Az emberi sajátosság, hogy van, aki állást foglal és van, aki nem. — Hol van akkor a haza­fias nevelés, ha a tanító nem „vall színt”? — kérdezi Bo­hus Mária. ' A vélemények megoszla­nak, és a vitát nem akarom eldönteni. Annyi bizonyos, hogy rám legalábbis azok a tanáraim voltak nagyobb ha­tással, akik nemcsak a tár­gyuk tudósai voltak, hanem emberileg is felnézhettünk rájuk, mert megmondták a magukét, ha úgy tetszik, „színt vallottak”. Leendő tanítók ülnek ve­lem szemben és az ember- szeretetre nevelést hangsú­lyozzák. Világosan látják a felelősséget is, amelyet a ka­tedrán vállal az a pedagó­gus, aki politizál. A világ túl gyorsan változik, és a frontvonalakat ilyen tempó­ban nehéz követni — mond­ják. Igazuk van. Fülöp Zoltán elsőéves. A Fidesz városi szervezetének egyetlen főiskolás tagja. Üj szervezet, de nem új az is­meretség. Zoltán negyedikes gimnazista volt, amikor el­búcsúzott a KISZ-től és az alternatív csoportosulások felé kacsintgatott. — A Fidesznek bárki tagja lehet, akár a vallásos fiatalok is. Vannak terveink, elképzeléseink, de a nyilvá­nosság elé majd csak -akkor merünk kiállni, ha lesz po­litikai gyakorlatunk. Most még csak tanulunk ... Hogy mi lesz a főiskolán? Lesz KISZ, eljárnak az MDF városi rendezvényeire. Mit terveznek még? Rózsavölgyi Lászlótól, aki elsős, megtu­dom, hogy a cserkészek is bontogatják szárnyaikat. — Mit tudsz te a cserké­szekről? — Sfemmit. Csak azt, amit olvastam, meg hallottam az öregektől... A KISZ-től nem kaptam semmit, min­dig személytelennek talál­tam; és amikor mondták, hogy Békéscsabán alakult cserkészcsapat, gondoltuk, el­indítjuk a főiskolán a cser- késztisztkéozést. Lelkesít­jük, felbújtjuk a gyereke­ket, és majd lesz egy csa- • pat, ahol nem a nyakkendő színe számít, hanem az, hogv belül mit érzünk. Alkotó közösség születik, előadások, viták lesznek a városiban a Fidesz szerve­zésében. Ezen vagy a kö­vetkező héten gvűléseznek a cserkészek. A KISZ szerve­zi önmagát, alakul a hall­gatói tanács. Az MDF-tagok előtt közeli a dátum, amikor küldötteket választanak a kongresszusra. A párttagok azt mondják, nem rajtuk múlik. Fülöp Zoltán meg azt. hogy ez a főiskolai hallgatóság pontosan tükrö­zi a mai fiatalságot, s hogy nem kellene tőlük mást és többet várni, mint általában ettől a korosztálytól. Fiatal főiskola — fiatal szerveződésekkel. Valami el­indult? Niedzielsky Katalin 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents