Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-06 / 55. szám

NÉPÚJSÁG 1989. március 6.. hétfő Egy hónap hangulata a szakszervezeti információ tükrében — február Belpolitika Hihetetlen félelemérzet, szorongás és nyugtalanság jellemzi — főként a nagy­üzemi munkások közérzetét. Az alacsony bérek, a hét­ről hétre magasabbra kúszó árak, a megélhetés bizony­talanságai, a munkanélküli­ség rémképe, a belpolitikai élet forrongása nyomasztó­an nehezedik egyre széle­sebb rétegekre. „Félelem él bennünk, hogy mi az a ha­tár, ameddig ezt tovább le­het folytatni, s mennyi ál­dozatot kell még hoznunk.” (Üveggyár, Orosháza) Elke­seredettség, kilátástalanság táplálja az ellenérzéseket, melyék indulatos kitörések­ben vagy éppen ellenkező­leg; mély hallgatásban, il­letve a bizalmatlanságot jel­ző „mi a garancia, hogy nem tesznek az utcára, vagy esetleg egy-két hét múlva nem szednek elő bennün­ket, mert most megmond­juk az igazat” megjegyzé­sekben nyilvánulnak meg. A véleményüket vállalni me­rők, a retorziótól nem tar­tók változatlanul a felelős­ség kérdését feszegetik. Tár­sadalmi igazságtalanságnak minősítik a vezetők és be­osztottak „aránytalan bér- különbségeit”, a szabályzók­kal szentesített „elképesztő­en magas nyereségeket, ju­talmakat”, és visszautasítják a lakossági terhek további növelését. Kiábrándultság jellemzi az alacsony nyugdíjjal ren­delkezők széles táborát. Be­csapottnak, félrevezetettelek érzik magukat. „Egy szebb, egy jobb jövő, egy igazsá­gosabb társadalom remé­nyében vállaltuk a küzdel­meket és dolgoztunk kemé­nyen. Mindezt miért?! Azért, hogy egyesek meg­gazdagodhassanak, és le­gyen miből fizetni nekik a hatalmas nyugdíjakat?!” (Nyugdíjasok) „Dolgozóink tudják, hogy reformpoliti­kánk áldozatokkal jár, de .azok. akik idáig juttatták az országot, azok áldoznak-e? Miért nem állnak az ország népe elé, hogy rontottunk, és ha kell. a jólétből mi is adunk le.” (Körösi A. G., Gyomaendrőd) A bérezési és tehervállalást aránytalansá­gokkal összefüggésben még mindig beszédtéma az Aczél Endre-féle nyilatkozat. A kapcsolódó véleményeket jól reprezentálja a DTCSV meg­fogalmazása „Aczél Endre több ízben feszegette azt a témát, hogy ne engedjünk bért kiáramoltatni anélkül, hogy teljesítmény ne legyen mögötte. Ez elvileg igaz is, csak megkérdeznénk tőle, « hogy az ő bérét mikor, mennyivel emelték, és mi­lyen teljesítmény-növekedés állt mögötte?” „Hitehagyott, fásult em­berekkel vannak tele üze- • meink, annak ellenére is, hogy a vezető szervek nem óhajtják ezt tudomásul ven­ni, s kitartanak ama néze­tük mellett, hogy a jelzések éltúlozzák a közvélemény hangulatát.” (HVDSZ-titkár- ság) „Elkeseredett hangula­tú véleményekkel találkoz­hatunk amiatt, hogy hiába a nagy lakossági tehervállalás. Érzékelhető, értékelhető eredményeket nem látnak az emberek az ország, a nép sorsát illetően. Vállalnák né­hány évig a nehézségeket, ha ennek eredményeként reális esély lenne a kilába­lásra, fellendülésre. Az elke­seredettség fő oka azonban az, hogy ezt az utat nem látják, sokan nem hisznek benne.” (ÁFÉSZ, Dévavá- nya) „A mind szélesebb ré­tegek elszegényedése kiszá­míthatatlan következmé­nyekhez, feszültségekhez ve­zet. Ez benne van a levegő­ben, nap mint nap beszéd­téma.” (DATE, Szarvas) Többen kétségbeesetten ecsetelik a fiatalok távlat­vesztését, teljesen remény­telen helyzetét. „A fiatalok lakáshoz jutása egyre kilá­tástalanabb. A családalapí­tás szinte lehetetlenné válik a fiatalok számára. A kere­setükből nem tudnak félre­tenni, a hiteleket magas ka­matokkal kapják. Nem le­het csodálkozni azon, hogy növekszik a fiatalkorú bű­nözők száma; azoknak az aránya, aldk nem találják meg helyüket az életben, s közömbösek munkahelyük, országuk és más emberek élete iránt.” (Üveggyár, Orosháza és mások) Az ár­emelkedések okozta sokkoló hatást csaknem mindenki kifejezésre juttatja. „Gyá­runk dolgozói nagy felhábo­rodással fogadják a szinte minden hétfőn bekövetkező áremeléseket. Szinte »művé­szet« volt ennyi fizetésből eddig is megélni. Minden elismerésünk azoké, akik be tudják osztani a havi kere­setüket, hogy a legszüksége­sebb dolgokra elegendő le­gyen.” (Üveggyár, Oroshá­za) „Napjaink állandó gond­ja a megélhetési körülmé­nyek drasztikus süllyedése. Egyes rétegek a kritikus Idejében szólunk... KONTRAX-SZÂMPROG irodatechnikai BEMUTATÓ április 6—7-én Békéscsabán a megyei könyvtárban. fénymásolók (Rex Rotary, Canon, Xerox, Agfa) — 169 000,— Ft-tól, TELEFAXOK (Sharp, Konica), ZSEBTELEXEK, IRODAI MINI TELEFONKÖZPONTOK, DIGITALIS TELEFONOK, Írógépek, SZÁMÍTÓGÉPEK, SZÖVEGSZERKESZTŐK. Bővebb felvilágosítás a SZÁMPROG KISSZÖVETKEZETNÉL: (66) 21-824. ...nehogy elhamarkodottan döntsön! pont alá kerültek és jöve­delmük csak az alapvető élelmiszerek megvásárlására elégséges. Egyre erőteljeseb­ben hangzik dolgozóinktól az a követelés, hogy a kor­mány az év hátralevő idő­szakában álljon el a továb­bi áremelésektől. A gyógyszerek áremelése az elmúlt évek egyik legan- tihumánusabb intézkedése. A rendelkezés azokat sújtja, akik a leginkább rászorul­tak, a legelesettebbek.” (HVDSZ-titkárság) Sokan teszik szóvá, hogy a napkö­zis térítési díjak nagyarányú emelése súlyosan érinti a kiskeresetű családokat. Je­lentős azon szülőknek a szá­ma, akik lemondták a nap­közit, mert nem tudják a megemelt térítési díjat fizet­ni. Mindez a legveszélyezte­tettebb gyermekek élethely­zetét tovább rontja. A közélet tisztaságának kérdése egyre élénk ebben foglalkoztatja a közvéle-' ményt. Felháborítónak tart­ják, hogy sok • visszaélés, korrupciós ügy lát napvilá­got. Tűrhetetlennek ítélik, hogy közéletünkben és veze­tő beosztásokban erkölcsileg megkérdőjelezhető szemé­lyek is részt vesznek. Széles körben megfogalmazódik, hogy „nem elegendő köve­telményként meghatározni a* vezető beosztásúakkal szem­ben az erkölcsi feddhetet­lenséget, hanem félre is kell állítani azt, akiről bebizo­nyosodik, hogy a követel­ménynek nem felelt meg. Nem pedig magas fizetéssel újabb, vezető beosztást ta­lálni számára (lásd: garázs­ügy).” „Nem vet jó fényt a közvélemény szempontjából, hogy már lassan csak olyan tanácselnökről hallani, aki valamilyen korrupciós bot­rányba keveredett. Ez azért is lényeges, mivel a mi me­gyénkben is hasonló a hely­zet, és a vezetés ezzel még a maradék bizalmát is el­veszti a lakosság nagy ré­szénél.” (DTCSV. Békéscsa­ba) „Eléggé felborzolja a kedélyeket, hogy nem elég, hogy nehezen élünk, de még nagyon sok visszaélésről is hallunk.” (Körösi A. G., Gyomaendrőd) A társadalmi életünkben zajló forradalmi változások fokozzák a félelmeket a munkásőrség körében. Több­ségük nem tud eligazodni az egyre bonyolultabb belpoli­tikai folyamatokban, a rá­juk zúduló információára­datban, és a sokszor ellent­mondásos nyilatkozatokban. „Sok új szervezet alakult, amelyek programja csak zűrzavart idéz elő sok em­ber fejében. Egy átlagember nem tudja átlátni a napi po­litikai eseményeket, főleg a munkásosztály, amelyé pe­dig a vezető szerep, s nem tud érdemben részt venni az események alakításában.” (Üveggyár, Orosháza) „A. sok párt ú i raszer veződésb zavaros politikai helyzetet teremt, s lassan belpolitikai életünk áttekinthetetlenné válik az egvszerű ember számára.” (HVDSZ, megyei titkárság) Az 1956-as események új­raértékelésének kérdésében megoszlanak a vélemények. A megtett életút, a megélt élmények — a fiatalok kö­rében — a tanult ismeretek, illetve a közvetlen környe­zeti hatások függvényében térnek el az álláspontok. Vannak, akik szerint „éppen ideje, hogy a történelmi té­nyeknek megfelelően alakul­jon a társadalmi értékíté­let”. Mások elbizonytalanod­tak: „ezek után hogyan ér­tékeljünk? Ki az áruló és ki az áldozat?” A munkások széles tömege nem érti, mi­ért kell most ezzel a kér­déssel foglalkozni : illetve igen sokan úgy vélik, mind­az, ami a belpolitikai éle­tünkben történik, csak azért van, hogy elterelje a figyel­met a gazdasági gondokról. „Az emberek nagy részé­ben ez a »nyíltságosdi« kezd félelmet kelteni. Sokan ér­zik úgy, hogy az 1956-os események újraértékelése, a Nagy Imre és társai temeté­si szertartása, a napról nap­ra szaporodó _ szervezetek megalakítása, - mind-mind csak a f igyelem elterelése a valóságos gazdasági problé­mákról.” (DTCSV, Békés­csaba) „Többen felvetik, hogy nem kellene az ’56-os eseményekkel ilyen módon és behatóan foglalkoznunk, mert elvonja a figyelmet a gazdasági feladatokról. A je­lenlegi helyzetben a gazda­sági kibontakozás lehetősé­geinek a megteremtését kel- lepe előtérbe állítani.” (Me- dosz mb. Körösi A. G„ Gyo­maendrőd) „Az elmúlt idő­szakban a belpolitikai ese­mények közül — az árak mellett — az 1956-os esemé­nyek újraértékelése foglal­koztatta legjobban dolgozó­inkat. A fogadtatás vegyes érzelmeket váltott ki, s ki­ki pártállása szerint reagált az elhangzottakra. A mai harmincévesek értetlenül állnak az események előtt, mivel a történelemkönyvek­ből egészen mást tanultak, ezért általában nem minősí- • tenek. Minősít, illetve véle-* ményt alkot az idősebb kor­osztály, aki megélte, illetve szereplője volt az esemé­nyeknek. Általánosságban elfogadhatónak tartják Né­meth Miklósnak azt az ál­láspontját, hogy voltak az októberi eseményeknek spontán és szervezett moz­zanatai is.” (HVDSZ-titkár­ság) , A szakszervezetek febru­ár 7-i országos nagygyűlése kedvező visszhangot váltott ki a dolgozók széles körei­ben, de az érdekegyeztető tanácskozás végeredményét nem tartják kielégítőnek. „Dolgozóink többsége egyet­értett és szimpatikusnak ta­lálta a Nagy Sándor által elmondottakat, de az össze­sített vélemények alapján sakkal keményebb és radi­kálisabb fellépést várnak szakszervezeti vezetőinktől. Nemcsak el kell mondani a problémákat, hanem meg kell találni a megfelelő vá­laszlépéseket is. Ha ezt a lépést a kormány megteszi, akkor mi, a szakszervezet ezt válaszoljuk. Nagy Sán­dor tv-nyilatkozata után ko­rai volt Németh Miklós nyi­latkozata. Az országban ki­alakult feszült hangulatot még súlyosbította a kor­mány reagálása.” (Üveg­gyár. Orosháza) „A SZOT által szervezett nagygyűlésen megyénkből többen részt vettek. Az ilyen kezdeményezést jónak tart­ják. Azt mondják dolgozó-, ink, hogy még keményebben kéllett volna fogalmazni. A másnapi országos érdek­egyeztető tanács üléséről az a tagság véleménye, hogy még mindig nem elég erő­teljes a SZOT érdekképvise­lete, az erőviszonyok nin­csenek kiegyenlítődve. Ha jogos a követelés — márpe­dig a tömeg szavazata a nagygyűlésen is ezt igazol­ta —. akkor ,ott van a szer­vezett dolgozók ereje.” (HVDSZ-titkárság és mások) Kezdeményezést javasolva a SZOT figyelmébe ajánl­juk az Orosházi Üveggyár következő jelzéseit: „Az ér­vényben lévő személyi jöve­delemadózási rendszer ked­vezőtlenül érinti azokat, akiket különböző szakmai tanfolyamokra kérünk fel előadónak. Amennyiben a részükre kifizetett előadói díj a 2 ezer forintot meg­haladja, akkor már egyéni adóbevallást kell készíteni, arról nem beszélve, hogv ezeknek az összegeknek a hozzácsatolása a főmunka­időből 'származó jövedel­mekhez esetleg olyan adóz­tatással jár, ami már nem éri meg a dolgozónak, hogy ilyen feladatot vállaljon. Ez a gyakorlat oda vezet, hogy a jó felkészültségű, megfe­lelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező szakembereink nem vállal­nak foglalkozásokat. Java­soljuk: az ilyen és hasonló jellegű egyszeri kifizetések lineárisan adózzanak. To­vábbá javasoljuk a szak- szervezeti kitüntetési listát felülvizsgálni. A Szakszer­vezeti Munkáért bronz foko­zat kitüntetéssel járó pénz­összeg legalább a Kiváló Dolgozó kitüntetés szintjé­vel egyezzen meg.” Sokakat foglalkoztat a vi­lágkiállítás megrendezésének kérdése. „Ma az ország nincs olyan helyzetben, hogy egy világkiállítás anyagi vonzatút vállalni tudná. Újabb hitelek felvétele csak közelebb vinné az országot az öngyilkossághoz. Ha mégis vállaljuk a megrende­zést, ez csak ismét budapes­ti önös cél érdekében tör­ténne. Nemzeti büszkeségre, erkölcsi elismerésre hivat­kozva az ország pénzén zö­mében budapesti fejlesztése­ket hajtanának végre. A legjobb helyzetben most is Budapest van. Az »olló« a vidékhez viszonyítva tovább nyílna. (A »vidék« az or­szág négyötöde.) Milyen ala­pon formál jogot Budapest az ország rovására, annak pénzén — megkérdezése nél­kül —I tárgyalásokba bocsát­kozni. Ez a kérdéskör újabb Tengiz, illetve Nagymaros. Nje kövessék el sorozatban ugyanazt a hibát! Írjanak ki népszavazást!” (DTCSV és hasonló tartalommal sokan) Helyi téma „Orosháza városban ki­ment egy körlevél, mely sze­rint a városi tanács kom­munális üzeme ugyanannyi térítési díjért a korábbi szál­lítások felére csökkentette a lakóhelyen felgyülemlett háztartási szemét elvitelét. Burkolt árdrágításról van szó. A nyári hónapokban elegendő lesz-e a heti egy­szeri szállítás? A nagy me­legben a hulladék hamar bomlik és kellemetlen sza­got áraszt. A kommunális üzem illetékese nyilatkozott az ..ügyben a megyei Népúj­ságban. Az érintettek sze­retnék megismerni a me­gyei Köjál véleményét is.” (Orosházi Üveggyár) Válasz korábbi , jelzésekre „A Mezőberényi Patex és közvetve a Gyulai Haris­nyagyár dolgozói az elmúlt havi információs jelenté­sükben kifogásolták a peda­gógusok soron levő központi bérintézkedését. Az oktatás­ügyi dolgozók tisztában van­nak a textiliparban foglal­koztatottak bérhelyzetével, rendkívül alacsony kereset- szintűkkel, ezért szolidári­sak velük. Nem az oktatás­ügyben dolgozók tehetnek arról, hogy a jelenleg kiala­kult bérrendszer korszerűt­len, s szembe állítja egymás­sal a munkást és az értel­miségit, de szembe állítja egymással a pedagóguspá­lyán dolgozó különböző ré­tegeket is. Ügy gondoljuk, hogy ma mindnyájan abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar gazdaság minél hama­rabb talpra álljon, s hogy az érdekek érvényesítéséhez az anyagi alapot minden dolgo­zó ember számára megte­remthessük. A szakszerveze­ti érdekvédelem jegyében ezért össze kell fognunk va­lamennyiünknek.” (Pedagó­gus MB) A január havi informáci­ós jelentésünkben jelzett tö­megközlekedési problémák­kal kapcsolatban a Körös Volán és a megyei tanács közlekedési osztályának kép­viselői felkeresték a Szak- szervezetek Megyei Tanácsát a gondok részleteinek meg­ismerése, illetve a legelfo­gadhatóbb megoldások kere­sése érdekében, majd írás­ban is megküldték válaszu­kat. A közlekedés szakembe­rei elmondták, hogy tapasz­talataik szerint a megye- székhelyen a menetrendek és a munkakezdések, illetve -befejezések összhangjában alapvető hiányosságok nin­csenek, viszont a zsúfoltság valóban igen magas, ezért több helyen rendszeres az utaslemaradás. A problémák rendezése érdekében — rö- videbb és hosszabb távú programokat hajtanak vég­re. Hosszabb távú tervében a Körös Volán a bevált jára­tok stabilitását, a kevésbé kielégített területeken — a gazdasági követelményeket is figyelembe véve — az uta­zási feltételek javítását irá­nyozta elő. Ennek érdeké­ben — lehetőség szerint — a nem közlekedési vállalatok autóbuszait is bevonják a közforgalomba. Szorgalmaz­zák a forgalmi csúcsok szét­húzását, egyes munkahelye­ken lépcsőzetes munkakez­dés bevezetését. Arra a ja­vaslatra, hogy csúcsidőben engedélyezzék a Luther ut­cán a kerékpározást, a kö­vetkező választ kaptuk: „B ákéscsaba város üteme­zetten fejleszti kerékpár­forgalmi létesítményeit, ke­rékpárforgalmi hálózatát. A Luther utca szűk beépítése nem teszi lehetővé önálló kerékpárút építését. A ke­rékpáros közlekedés kitiltá­sát a nagy gépjárműforga­lom (csúcsjárat) és az eh­hez képest keskeny útszé- lesség indokolja. A megyei tanács közlekedési osztálya a jelzett problémával kapcso­latban felveszi a kapcsolatot a közút kezelőjével (városi tanács, illetve városgazdál­kodási vállalat) megoldást keresve (tilalom időszakos feloldása, járdaszélesítéssel gyalog- és kerékpárút léte­sítése).” Soron kívül intézkedtek a Gyula—Békéscsaba között közlekedők jogos panaszára. A menetrend betartását já­ratcserével biztosítják, a zsú­foltságot — február 13-tól — szóló autóbusznak csuk­lósra való kicserélésével ol­dották meg. Ezen túlmenő­en. a Gyula—Békéscsaba kö­zött felmerült konkrét kér­désben, menetrenddel és a megállóhelyekkel kapcsolat­ban 2 ezer darab kérdőívet osztottak ki az utazóknak, akik ezeket folyamatosan adják vissza. A feldolgozás folyamatosan halad, végle­ges álláspontokról később fogják tájékoztatni a Szak- szervezetek Békés Megyei Tanácsát. (A kérdőíves fel­méréssel kapcsolatban fel­vetik az érintettek, hogy sajnos az nem kérdez rá a munkaidő kezdésének és be­fejezésének időpontjára. (SZMT) Külpolitika A politizáló közvélemény pozitívan értékeli a Szov­jetunió külpolitikáját. Je­lentős lépésnek tekintik a szovjet csapatok kivonását Afganisztánból, „de úgy íté­lik meg, hogy a kivonulás­sal nem oldódik meg a vál­ság rendezése, hanem súlyos testvérharc bontakozik ki a szemben álló erők között.” (Medosz MB) „Sokan kérde­zik, volt-e értelme ilyen ha­talmas emberáldozatnak, s mit mondanak azoknak az anyáknak, gyermekeknek, akik fiuk, édesapjuk életé­vel fizettek egy esetleges, nem kellően átgondolt poli­tikai lépésért. (HVDSZ-tit­kárság) Többen aggodalmuknak adnak hangot a Szovjetunió­ban zajló ellentmondásos események miatt, „mintha jelentős erők lennének, ame­lyek szembehelyezkednek a Gorbacsov-féle irányvonal­lal.” (Medosz MB) A Cseh­szlovákiában lezajlott ese­ményekből többen azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy „a vezetés még mindig a ré­gi konzervatív gárda kezén van, amely nem képes a megújulásra, és csak erő­szakkal tud válaszolni a tün­tetésekre.” „A NATO és a Varsói Szerződés fegyveres erőinek összehasonlító új­ságcikke váltott ki kisebb vitákat, de ennek is csak az a része, hogy fölösleges ek­kora erőket fenntartani. Itt kellene a pénzt megfogni, amelyet sokan jelentősebb­nek ítélnek meg a bevallot­taknál.” (DTCSV, Békéscsa­ba) Többen úgy értékelik, hogy hazánk külpolitikája az utóbbi időben jelentős változáson ment át. „Úgy ítélik meg, hogy most jobb a kapcsolatunk egyes nyuga­ti, mint egyes keleti orszá­gokkal.” (Körösi A. G„ Gyo­maendrőd)

Next

/
Thumbnails
Contents