Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-30 / 75. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG II MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1989. MÁRCIUS 30., CSÜTÖRTÖK Ára: 4,30 forint XLTV. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM Mai számunkból: Csökkent a kiskereskedelmi forgalom (3. oldal) „Lélekszépítés” Sarkadon <4. oida» Az írószövetség főtitkára Békéscsabán (4. oldal) Márciusi szakszervezeti hangulatjelentés (5. oldal) Fenn és lenn (5. oldal) Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága Grósz Károly főtitkár elnökletével szerdán reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását az MSZMP Központi Bizottsága. A Jászai Mari téri székházba összehívott ülésen tanácskozási joggal részt vettek az állandó meghívottak, továbbá a központi sajtó vezetői, illetve a napirend előkészítésében részt vevők. A Politikai Bizottság nevében Grósz Károly üdvözölte a Központi Bizottság tagjait, majd bejelentette: Kádár János, az MSZMP elnöke egészségi okból nem vesz részt a tanácskozáson. Ezután a KB döntött az ülés napirendjéről. A A politikai nyilvánosság fejlesztése és a tájékoztatási törvény alapelvei; állásfoglalás-tervezet a párt sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről. Előadó: Berecz János. A Jelentés a politikai rendszer reformja párton belüli vitájának tapasztalatairól. Előadó: Lukács János. A Tájékoztató a KISZ XII. kongresszu- ': sának előkészítéséről. Előadó: Lukács János. Q Különfélék, személyi kérdések. Grósz Károly tájékoztatója Még napirend előtt Grósz Károly tájékoztatta a Központi Bizottságot két, közelmúltban folytatott megbeszéléséről. A főtitkár március 23—24- én a Szovjetunióba látogatott, s a Mihail Gorbacsov- val létrejött, nagyon szívélyes, őszinte, elvtársi találkozót hasznosnak, eredményesnek ítélte, amely tovább erősítette a két párt közötti bizalmat és megértést. A tárgyalásokon is kifejeződött: a Szovjetuniónak érdeke, hogy Magyarország a szocializmus lehetőségeinek jobb kihasználásával, a stabilitás megőrzésével, a reformok dinamikus folytatásával oldja meg gondjait, s a problémákra politikai eszközökkel keressen megoldást. A Szovjetunióban megértéssel fogadják belpolitikai elképzeléseinket, közöttük a többpártrendszer kialakítását is, azonban Mihail Gorbacsov úgy ítélte meg: nem lehet általános és végleges ítéletet mondani az egy- és a többpártrendszer vonatkozásában. Az a lényeg, hogy a demokratikus mechanizmusok működjenek, az emberek részt vegyenek a döntések előkészítésében, azok végrehajtásának ellenőrzésében, hogy a demokrácia hassa át minden politikai intézmény tevékenységét. A módszer minden nép, minden párt saját ügye. Az SZKP KB főtitkára egyetértett azzal, hogy ma a legfontosabb feladat az MSZMP megszilárdítása, egységének és cselekvőképességének megteremtése. Elmondotta: az SZKP célja az, hogy az átalakítás útját körültekintően, de határozottan folytassa, más alternatívát nem látnak. A találkozón kitűnt: a két párt egyetért a nemzetközi élet fő kérdéseinek megítélésében; a Varsói Szerződés rendszere korszerűsítésének, a belső demokratizmus erősítésének szükségességében. Azonosan ítélték meg azt is, hogy a mai viszonyok között nincs realitása a semlegességnek, de mindkét ország a katonai tömbök egyidejű felszámolására törekszik. Mihail Gorbacsov 1956 és 1968 történelmi tapasztalatait elemezve elmondta: ma maximálisan szavatolni kell, hogy a szocialista országok belső ügyeinek megoldásánál ne kerüljön sor külső erő alkalmazására. Hangsúlyozta: a Szovjetunió szövetségese minden, a KGST reformjára irányuló magyar javaslatnak. Véleménye szerint is a nemzeti gazdaságok reformján keresztül vezet az út a közösség korszerűsítéséhez, s a cél intenzív kapcsolódásunk az európai és a világgazdasági rendszerekhez. A főtitkárok úgy ítélték meg: a találkozó hozzájárult a két párt közötti kapcsolatok erősítéséhez, s ez új lehetőségeket nyit az együttműködés fejlesztéséhez más területeken is. Grósz Károly tájékoztatójában arról is szólt, hogy a Szovjetunióban ígéretet kapott arra : a magyar szakembereik kutatásaikhoz betekinthetnek az 1956-os eseményekkel kapcsolatos, ott őrzött dokumentumokba. Grósz Károly a Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítás! Szervezet Végrehajtó Bizottsága elnökével március 16—17-én folytatott megbeszéléséről adott tájékoztatójában rámutatott: a meghívással a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt demonstrálni kívántuk változatlan szolidaritásunkat a palesztin nép harcával. Jasszer Arafat nagyra értékelte a népe ügyével kapcsolatos következetes magyar álláspontot, a magyar nép szolidaritását. Grósz Károly hangsúlyozta : a megbeszélések tanúsága szerint is pozitív változás megy végbe á PFSZ álláspontjában, tevékenységét ma az enyhülés követelményei határozzák meg. A mozgalom vezetőjének meggyőződése, hogy a nemzetközi feszültségeket csak politikai eszközökkel lehet megoldani. Az MSZMP főtitkára kifejezésre juttatta, hogy hazánk a közel-keleti rendezést egyetemes érdeknek tekinti, s az MSZMP és a Magyar Népköztársaság ebben együtt kíván működni a világ haladó erőivel. A közel-keleti válság rendezésének megítélésében Magyar- ország és a PFSZ álláspontja azonos. A főtitkár tájékoztatta a vendéget arról, hogy hazánk rövidesen tárgyalásokat kezd Izraellel, a diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról, hangsúlyozva, hogy a rendezés nem barátaink ellen irányul, hanem érdekükben történik. Válaszában a PFSZ elnöke kifejtette: az érvelést tudomásul vette, a kérdést bel- ügynek tekinti. Hozzátette: a lépés egves arab államok részéről ellenérzést válthat ki. A két tájékoztatóhoz kapcsolódva Kállai Gyula felvetette, hogy a március 15-ei demonstrációkon több szovjet- és kommunistaellenes, a szocialista rendszert alapvetően érintő megjegyzés is elhangzott. Javasolja: határolja el magát a testület e megnyilvánulásoktól, kifejezésre juttatva azt is. hogy alapvető viszonyunk a Szovjetunióhoz nem változott meg, továbbra is a magyar —szovjet barátság erősítésére törekszünk. Szűrös Mátyás, sajnálattal állapította meg, hogy a magas szintű magyar—szovjet tárgyalásokon nem volt szó a magyar—román viszonyról, Románia magatartásáról. Véleménye szerint napjainkban szükséges, hogy e kérdésrőt szót váltsanak a vezetők. A PFSZ elnökével folytatott megbeszélések értékelésével kapcsolatban helyesebbnek ítélte azt a megfogalmazást, hogy nézeteink (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly főtitkár tájékoztatóját tartja Ünnepi tanácsülés „Várossá érett Battonya!” Az ünnep szónoka Murányi Miklós 1989. március 1-jétől a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Battonyát várossá nyilvánította. Az új város tanácsa tegnap, március 29-én délelőtt a „jeles napot” tanácsüléssel ünnepelte. Takács Dezső tanácselnök megnyitójában így beszélt a jelenlévőkhöz: „Tudom, mindenkinek, aki lelkében battonyainak érzi magát, a hír hallatán öröm és büszkeség költözött szívébe ... örülünk, mert szeretett szülőföldünk, Battonya él, népe erőfeszítésének eredményeként fejlődött, s az ország ezt a szorgalmas munkát e megtisztelő rang adományozásával ismerte el. Az elismerés új erővel tölt el bennünket, s ebben rejlik a város jövője. Akik hozzám hasonló korúak, itt születtek és nevelkedtek, sokat hallottak nagyszüleik- : tői, szüleiktől, tanáraiktól Battonya múltjáról, olvas- ; hatták történelmét.” Emlékeztetett arra, hogy hivatalos okmányok már 1340-ben említik a település nevét. A nagy határú, jó termőföldi adottságú település a későbbi évszázadokban dinamikusan fejlődött és a XIX. század elejére mezőváros, járási székhely lett. 1948 végén is közel 13 ezer lakost számláltak itt. ÖMiíf, t+ilïlU ■lAiSujUA yJuíPdáJi miyjjUií'jjA ssuttia j.íiihJp.ü*»; 4 t&a&íix MàglitiUt !* »*»***«. liri*. AM 1 i Az '50-es időszakban visz- szaesett a fejlődés, és csökkent a népességszám. Az 1960-as években a kőolaj- és földgáztermelés kezdete, az ivóvízvezeték hálózatának kiépítése a fejlődés némi reményét csillantotta fel. Alapvető változást azonban az 1976-tól kezdődő ipartelepítés hozott. A népesség elvándorlását sikerült fékezni, majd megállítani. A korábbi népességelvándorlás nemcsak azt jelentette, hogy itt egyre kevesebb ember élt, hanem azt is, hogy az elköltözöttek magukkal vitték történelmi, politikai tapasztalatukat, alkotókészségüket és alkotóerejüket. „A soktomyú falut azonban ők sem tudták feledni.” A fővárosban megalakult a Battonyaiak Baráti Köre és az elszármazottak igen sokat segítettek szülőhelyük fejlődésében. A battonyai emberek szorgalmának is köszönhetően ma már szép eredményekkel di(Folytatás a 3. oldalon) Tanácskozás a A megyei ivóvízminőségjavító program 31 település 270 ezer lakosát érinti. A vízbázisunk minőségét a Romániából érkező vizelt szennyezettsége is jelentősen befolyásolja, s erre már az illetékes minisztérium figyelmét is felhívták. Többek között erről is beszélt Pálinkás Lajos, a Körösvidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettese, a tegnap délelőtt Békéscsabán kezdődött — Vízkutatási, -feltárási és vízbázis-kiépítési munkák eredményei a Maros-hordalékkúpon című — előadássorozat megnyitójában. A kétnapos rendezvényen többek között a Vízgazdálkodási Intézet, a Magyar Állami Földtani Intézet, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont, a Magyar Állami Eötvös Loránd vízről Geofizikai Intézet, a Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, valamint a Békés Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szakemberei tájékoztatják a jelenlévőket kutatásaik és vizsgálataik eredményeiről. H. E. Pálinkás Lajos, a Körkövizlg igazgatóhelyettese nyitotta meg az előadás-sorozatot Fotó: Veress Erzsi Ilyen játékot szeretnénk látni! Békéscsabai Előre Spartacus—Tatabányai Bányász 1-0 (1-0) (Részletes beszámolónk a 8. oldalon olvasható.)
