Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
VCÖRÖSTÁJ EXKLUZÍV 1989. március 25., szombat o Bemutatjuk új városainkat III, Gyomaendrőd — városi jog után városi rang „Észak-Békés legérdekesebb pontja e két, már-már összeépült község. Gyoma módos református „mezőváros", End- rőd jobbára törpebirtokos és munkásfészek, katolikus nagyközség. Gyoma magyar, némi már beolvadt németséggel, Endrőd magyar—szlovák keverék. Gyoma egykézik s igen módjával szaporodik, Endrőd ontja az embert, s rögtön ott van, ha egy kis rés nyílik a gyomai határban, legyen az földdarabka vagy béresség, tanyaság. Ahol az endrödi ember megveti a lábát, ott gyökeret is ereszt. Gyoma az adott helyzetet őrzi, az adott földet és életszínvonalat akarja megtartani, Endrőd pedig hódit, szalmaszálba is megkapaszkodik. Gyoma igazi mezőváros a polgáriasodás jeleivel: módos kőházakkal, Endrőd azonban falu, külsőleg is, belsőleg is” — írja Féja Géza Viharsarok című munkájában. Gyoma egyébként már volt város, 1830-ban kapta meg a mezővárosi rangot. — Az utóbbi évtizedek társadalmi, gazdasági folyamatai jelentősen megváltoztatták az itt élő emberek életmódját is. A két település lakosságát egyre több szál, egyre több közös érdek kötötte és köti össze. A munkahelyeken és a családokban fegyütt dolgozva és élve közelebb került egymáshoz a korábban mesterségesen is szembeállított gyomai és end- rődi ember. Már az ’50-es, ’60-as években megszülettek az első felismerések, miszerint vannak dolgok, melyeket közösen, együtt könnyebb megvalósítani. így hoztuk létre a mentőállomást, a szülőotthont, a vízműtársulatot és a szennyvíztársulatot is. E folyamat egyik fontos lépése volt a ’70-es évek végén Gyoma és Endrőd egységes, általános rendezési terve, amely felvázolta a településpár eggyéválását és célul tűzte a várossá fejlesztést — tájékoztat Jenei Bálint tanácselnök. Gyoma és Endrőd 1982. január elsejével Gyomaendrőd néven egyesült. Az 1984. január elsejével életbe lépett új köz- igazgatási rend Gyomaendrődöt ismét központi szereppel és városi joggal ruházta fel. 1966-ban ugyanis a közigazgatás átszervezése miatt az akkori „erőviszonyok” alapján két járást — a gyomait és a sarkadit — megszüntettek. Ezzel egy időben nyilvánították Szarvast várossá. Szarvas és Mezőtúr városok közelsége miatt Gyomaendrőd várossá fejlesztése jó ideig nem került előtérbe. A gyomaendrődi tanács először 1983-ban kérte a település várossá nyilvánítását, melyet a megyei tanács is támogatott, majd két év múlva újra pályázatot nyújtottak be az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz. A városi rangot ez alkalommal sem sikerült megszerezni. Ez év március elsejétől azonban Gyomaendrőd is városi címmel büszkélkedhet. A lakosság többsége oly módon ítéli meg a várossá nyilvánítás jelentőségét, hogy ezt követően növekednek-e a fejlesztésre fordítható pénzek, javul-e számottevően az ellátás és a szolgáltatás, vagy sem. Többek véleménye szerint a település arculatát városiasabbá kell tenni, ezért erőteljesebb fejlesztésekre van szükség. Dr. Iványi Lajos országgyűlési képviselő szerint a várossá nyilvánítást a városépítő munka folyamatában kell értékelni, éppen ezért a várossá válás Gyomaendrőd jövője szempontjából mindenképpen nagy jelentőségű és meghatározó esemény. — A városi cím megszerzése a lakosság, az üzemek és a tanács összefogásával elért eddigi eredményeinknek az elismerését mutatja — mondta a képviselő. Arra a kérdésre, hogy változik-e a település arculata az elkövetkezendő években, Jenei Bálint, a városi tanács elnöke így válaszolt: y— A település szerkezetében a következő tízegynéhány évben a lassú átalakítás lesz a jellemző. Anyagi viszonyaink ugyanis nem teszik lehetővé a gyors fejlődést. A következő években elsősorban a hagyományos településrészek út- és közműfejlesztésére kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A két község közötti részen az igényeknek megfelelően kívánjuk folytatni a csoportos lakásépítést, és emellett idén elkezdjük a tervezett tíz tantermes ipari szakmunkásképző iskola építését. Látványos fejlődésre tehát nem számíthatunk. Nem azonnal jelentkező, hanem folyamatosan megvalósuló előnyei lesznek a várossá nyilvánításnak. Ide sorolható a lakosságot szolgáló olyan intézmények létesítése, melyek jelenleg nincsenek meg városunkban. Ilyen például a földhivatal, a szakorvosi rendelőintézet és mindazon intézmények, melyek egy középfokú szerepet ellátó városban szükségesek. A Gyomaendrőd várossá nyilvánítását dokumentáló oklevelet március 30-án délelőtt, a Katona József Művelődési Központban rendezendő ünnepi tanácsülésen adja át Maró- thy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter. H. E. Fotó: Gál Edit és Fazekas Ferenc A Kner Nyomda fennállásának 100. évfordulójára — 1982- ben — felavatott Kner-emlékmű Az 1987 augusztusára átadott, felújított Katona József Művelődési Központ A Kiss Lajos Gimnázium és Szakközépiskola Az 1935-ös csendőrsortűz áldozatainak állít emléket Kiss István szobrászművész alkotása Ma már méltán világhírűek az Endrődi Cipész Szövetkezet termékei Játék a piactéren Az Október 6. lakótelep-. -m: I« ' ‘Ws l holtága mentén több száz nyaraló sorakozik Gyomaendrőd 25
