Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-25 / 72. szám

O 1989. március 25., szombat ■BÚ(L)VÁRKODÓ VCÖRÖSTÁJ Szabad szombaton, azaz szombaton szabad „Vezér”, a hatalmas fehér kuvasz meglehetősen bizal­matlan. Gazdája biztatására sem hajlandó az ismeretlen látogatóval barátságot kötni. Állítólag odakint, az utcán kezes báránnyá változik, ám ennek kipróbálásától készsé­gesen eltekintünk. Hankó József, a békéscsa­bai vámhivatal dolgozója kissé mentegetőzve tessékel szabadkígyósi lakása ven­dégszobájába: „Nincs nékem szabadidőm, rengeteget dol­gozom itthon is ..Talán ő is azok közé tartozik, akik hazatérvén, kinyitják akta­táskájukat és esténként foly­tatják a munkát ott, ahol a hivatalban abbahagyták? Esetleg a másod- vagy mel- lékáláls tölti ki még hét­végén is a szabadidejét? Szó sincs róla! Hankó Józsefet a szinte megszámlálhatatlan hobbija tartja „lázban”. A legizgalmasabb és legfris­sebb élményeiről minden ké­rés nélkül, nagy élvezettel mesél : — Nagyon belemerültem mostanában a ’48-as szabad­ságharcba. Nemrég itt, a sza­badkígyósi temetőben, ma­gam fedeztem fel Tomcsá- nyi Mihály huszárkapitány, Békés vármegye nemzetőr őrnagyának sírját. Olyan el­hanyagolt volt a temető, hogy a gaz teljesen benőtte, de így nem bántotta senki. Most, a nemzeti ünnepen ki­ballagtunk a lányommal a sírhoz és virágkoszorúval tisztelegtünk minden ma­gyar hős katona emlékének — mondja és mindjárt hoz­záteszi : a gyulai ’48-as em­lékbizottság tagjaként kutat a történelemben. Aztán so­rolja tovább: mi mindent rejteget még a kígyósi te­mető: 1840-es, Napóleon­korabeli sírokat, amelyek — egyedül a megyében — ba­jor temetkezési szokásokról árulkodnak. Aztán itt van egy másik neves ember, bá­ró Meszéna Ferenc alezredes sírja, aki Perczel Mór altá­bornagy hadosztályparancs­nokaként szolgálta a hazát. Nemcsak a nemzet törté­nelme, hanem a család, az ősök eredete is régen fog­lalkoztatja Hankó Józsefet. A családkutatás eredete édesapja nevéhez fűződik. „Apám nagy műveltségű ember volt, szlovákul, oro­szul, lengyelül, románul be­szélt; 1810-ig könnyen visz- szakereste a család eredetét, előtte viszont latinul je­gyezték a születéseket az egyházi anyakönyvekbe, s itt megszakadt a kutatás. Megvan viszont Fábri Ká­roly Tallózás Csaba múltjá­ból című könyve, ebben sze­repel, hogy a Hankók a Nóg- rád megyei Hradistséből jöt­tek 1717-ben. Én a család 13 generációját képviselem.’’ Az ipolysági település néhány családjával ma is tartják a kapcsolatot, s alkalmanként meg is látogatják egymást. Szórakozásnak éppen nem nevezhető, ám annál nehe­zebb a választott funkció; Hankó József tanácstag és községi elöljáró. — Felsorolni is nehéz, mi minden kellett ennek a köz­ségnek! Vezetékes víz, jár­da, kerékpárút, gáz, most meg az új bolt építése. Utóbb már eltöröltük a kö­tött fogadóórákat, a helybé­liek bármikor, hétköznap es­te 6-tól jöhetnek, és jönnek is; tanácsot kérnek, kérvé­nyeket, fellebbezéseket fo­galmazunk, és sok minden más szóba kerül.. . De térjünk vissza a sza­badidő eltöltéséhez: Hankó József legkedvesebb időtöl­téséről beszél: — Huszonhat éve vagyok vadász, örököltem apám. nagyapám és a dédapám szenvedélyétSajnos, erre jut a legkevesebb időm. bár már most tervezgetem, hogy öt és fél év múlva, amikor nyugdíjba megyek, bepóto­lom a mulasztást. A vadászathoz minden­képpen közel áll egy másik kedves foglalatosság: a lo­vak. a ménesek látogatása. „Apámnak, nagyapámnak törzstenyészete volt annak idején, tőle tanultam, ho­gyan kell bánni a lovakkal, ismerem a lófajtákat, a mé­neseket. Tavaly októberben a budapesti huszártalálkozó­ra is meghívtak, a megyét ketten képviseltük.” Búcsúzóul a legközelebbi terveibe avat Hankó József: — Egy tanulmányt írok a szabadságharc korából, a gyulai fegyverletételről; ar­ról, mibe került ez akkor nekünk, magyaroknak — merthogy Hankó József rendszeresen publikál is a Pénzügyőrök Lapjába. Arra pedig, hogy kinek ajánlja a jövő heti „Szabad szomba­tot”, rövid gondolkodás után válaszol : Erdei István­nak. a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát volt méntelepvezetőjének. László Erzsébet Fotó: Veress Erzsi Meg lehet kóstolni! Szentetornyai olvasónk — Fodor Jolán — egy „újítá­sát” küldte el a Bu(l)várko- dónak. íme: Kukoricaliszt­ből palacsinta. Egy tojás, pi­ci só. evőkanálnyi cukor, egy bögre kukoricaliszt, egy púpos evőkanál búzaliszt és annyi szódavíz, amennyi a kellő sűrűséghez kell. Mind­ezt ajánlatos sütés előtt egy­két órával elkészíteni, így a kukoricaliszt édesebb lesz. A pihenőidő után teflonban, kevés olajon sütjük, végül baracklekvárral ízesítjük. Végül, hadd idézzük a le­vél ajánlását is: „Sosemsü­tök tejjel palacsintát, most. hogy drága a tej, pláne. Ez igazán olcsó és finom.” Te­hát, meg lehet kóstolni! Sértődés ne essék! Objektív objektív „Ne nézz hátra, jön a farka...” Fotó: Fazekas Ferenc Tes(zt)sék játszani ! Szeszszakértők figyelmébe Az alkoholfogyasztással, az ivással kapcsolatban se szeri, se száma a különféle szakértelmi véleményeknek. Különösen a másnaposság megszüntetésére van számos „holtbiztos recept**, melyekben csak az a közös, hogy kutyát a szőrivel, vagy szeget szeggel — azaz megint inni kell. Népies ízű szólások is forognak közszájon, mint pél­dául: Sörre bor, mindenkor! Borra sör, meggyötör! Egyéb­ként mindenki, aki rendszere­sen poharazgat, az ivás szakér­tőjének tartja magát. Rövid tesztünk most húsvét előestéjén az efféle hiedelmekben szeretne „rendet teremteni*’. Ezért az „érdekelt” olvasó jelölje be, mely válaszokat találja helytál­lónak, s ha mind a hatot elta­lálta, valóban az ivás szakértő­jének vallhatja magát. Kérdések : 1. A szokásos mennyiségű kor­só sör, pohár bor és pohárka rövidital: A) ugyanannyi folyadékot tar­talmaz B) körülbelül ugyanannyi al­koholt tartalmaz C) eltérő mennyiségben tartal­maz alkoholt 2. Az italok keverése: A) rosszabb hatással van. mint ha egész este csak egyfélét iszik az ember B) nincs hatással a vér alko­holszintjére C) rosszullétet okoz 3. Az alkohol hatását csökken­ti, ha: A) lassan iszunk B) ivás előtt jóllakunk C) a szeszes ital mellé eszünk valamit 4. Ha valaki azt akarja, hogy vendégségben tiszta maradjon a feje: A) csak röviditalt igyék B) csak sört vagy bort igyék C) csak módjával fogyasszon alkoholt 5. Ha úgy érzi, hogy az ital kezd a fejébe szállni, az lesz a legjobb, ha: A) abbahagyja az ivást és eszik valamit B) a következő pohár előtt egy félórás szünetet tart C) feketekávét iszik és sétál egy kicsit a friss levegőn 6. Ha fölösleges kilóitól akar megszabadulni, vagy vigyáz a vonalaira, a legjobban teszi, ha: A) sör helyett bort iszik B) rövidital helyett bort iszik C) számon tartja, hány kilo- joule-t fogyaszt Válaszok : 1. B) Az átlagos mennyiségek — fél liter tizenkét fokos sör. két deci bor, vagy fél deci negy­ven százalékos rövidital nagyjá­ból ugyanannyi alkoholt tartal­maz: körülbelül 16 grammot. Ne gondoljuk tehát, hogy a sör vagy bor ,,veszélytelenebb”, mint a rövidital. Az alkohol al­kohol marad, akármit igyék is az ember. 2. B) Ha a szokásos italmeny- nyiséget viszonylag gyors tem­póban fogyasztja az ember, a hatás szempontjából teljesen mindegy, hogy keverte-e őket vagy sem. A másnaposságot nem mindig maga a szesz okoz­za. hanem a gyomorban ös.sze- keverődő alkoholmentes adalék­anyagok. vagy az, hogy valaki ivás közben többet dohányzik a szokottnál. 3. A), B), C) Aki józan akar maradni, mindhárom fenti sza­bályt szem előtt kell tartania. A szervezet egy adag italt, legyen az sör vagy rövidital, egy óra alatt ,,éget el”. Ennek ismereté­ben ki-ki maga döntse el, mi­lyen sűrűn nyúl a pohár után. Az alkohol fölszivódását legha­tékonyabban a tápláló ételek fé­kezik. különösen a magas zsír- és fehérjetartalmú élelmiszerek, amelyeket a legjobb 15-20 perc­cel az első pohár előtt fogyasz­tani, de az ivás közben fogyasz­tott étel is lassítja az alkohol felszívódását. 4. G) Sem a sör, sem a bor, sem a rövidital nem vesz részt az emésztés folyamatában. Az alkohol röviddel az első korty után a gyomorfalon és a vé­konybélen keresztül felszívódik és követlenül a véráramba ke­rül, a vérkeringés pedig pilla­natok alatt eljuttatja az agyba. Ha egy óra leforgása alatt az ember több mint egy pohár italt fogyaszt, a hatás hamarosan je­lentkezik és a vér alkoholszint­je a normális fölé, emelkedik. Ebből a szempontból teljesen mindegy, mit iszunk: három korsó, egymás után gyonsan fel­hajtott sör ugyanazzal az ered­ménnyel jár. mint ha három fél vodkát ..dobunk be” hirtelen. 5. A) Az idő az egyetlen or­vosság. Sem a kávé, sem a friss levegő nem gyorsítja meg a testben lejátszódó folyamatokat, így hát akkor cselekszünk a leghelyesebben, ha iszunk egy pohár vizet vagy tejet, eszünk valamilyen táplálóbb ételt — és megvárjuk, amíg a rosszullét elmúlik. 6. C) Az amerikai mezőgazda­sági minisztérium táblázata sze­rint két deci csemegebor 479 ki­lojoule. fél liter tizenkét fokos sör 672 kilojoule és fél deci rö­vidital átlaga 370 kilojoule. Bár­mit iszunk is. az elfogyasztott ital és az étel kilojoule-értékeit együtt kell figyelembe venni (de nem szabad kihagyni a fo­gyókúrás étrendből egyetlen alapvető fontosságú tápanyagot sem). Az italokban található tiszta alkoholnak nincs tápérté­ke, pusztán energiaforrás. A vizsgálatok bebizonyították, hogy mérsékelt fogyasztás ese­tén az energia nem tér el jelen­tősen a más forrásokból szár­mazó energiáktól. (7 Nap) Olvasónk írta: TRÉFÁS KÉRDÉSEK: Hogyan hívják Csárda- szálláson a kubikostalicskát? Ott sem hívják, hanem tolják. Vőlegénynek nincsen, de van a menyasszonynak, macskának elöl van, kettő a majomnak. Hogy mi az? Az „m” be­tű. Mi az. ami mindenkor talpra esik? A macska és a marhatrá­gya. Mi a különbség a svéd­kesztyű és -,a nyúl között? A svédkesztyű nyúlik, de a nyúl nem svédük. Falusi kocsmákban, úgy 60 évvel ezelőtt, az alábbi felirat volt látható: Kedves, jó barátom Lajos! Pénz nélkül mulatni bajos. Ha nincs pénzed, igyál vizet, Az jó vevő, aki fizet. Makai Zsigmond „Tisztelt Szerkesztőség! Legközelebbi írásomban, ha olyan lesz a hangulatom, a szerelem problematikájá­val kívánok foglalkozni.” Rajta! (— a szerk.) Csavarsztori — Nem, nem hajtom agyon magam! — ígértem családom­nak, mikor a hét végén, a tavasz csábításának engedve ki­rándulni indultak. Igen ám, de eszembe jutott, hogy húsvét közeleg, így ellazító gyakorlatként mentem, s az ablakoknak estem. Forduló szerkezetű, billenő micsodájukat, nem tu­dom, honnan vették át a házgyári lakások tervezői, de a ré­gi, bevált, kilincses, kétszárnyú megoldás a magamfajta, mű­szaki analfabéta háziasszonyok számára praktikusabb lehe­tett. Én is a sorrenddel követtem el a hibát. Mármint a csa­varokkal. Ezek a kis agyafúrtak szoros bilincsként tartották össze a behemót nagy kereteket, és családom álláspontján voltak. Az úristennek sem akartak engedni. Pedig az ablak­közök koszosán illegtek, nosza hát, elő a szerszámokkal! A harapófogó először két. körmömet csípte be, de aztán húsz­perces kemény küzdelem után jobb belátásra térítette az anyákat. Csak úgy pörögtek-forogtak kifelé a haszontalan csavarok. — Nem fogtok ki rajtam! — diadalmaskodtam és nyitni próbáltam a felszabadult ablakszárnyakat. Ez lett a vesztem. Balga 'elmém bocsánatos tévedése miatt a külső tábla úgy penderült ki a szorításból, mint a fogságban tar­tott madár, vagy a szélbe kívánkozó lobogó. A belső persze konokul beszorult, s én ott álltam első sikerélményem után. a kétségbeesésbe taszítva. Agyamon másodpercek alatt több cselekvési program futott at. Közben csuklóm a lengedező szárnyat kotorászta. Az egyik szomszédunk értelmiségi, ő szóba se jöhet segítségként, a másik kőműves, ő csak végső soron. Falbontás esetén. A többiek nyugdíjasok, bizonyára engem hívnának a saját bajukban is. Marad a tűzoltóiéira. Még szerencse, hogy van telefonom! De mégsem jó, hisz ez zöldövezet, a karcsú nyírfáktól Rómeó se férne második emeleti ablakunkhoz! Közben permetezni kezdett az eső. la­zán lemosta a külső üveget, és az északi szél is felerősödött. Mi a fenének kezdtem hozza! Így telt el a délelőtt. Ebédre a szomszédból átjött a konyhaszag. jóllaktam vele. Még egy­két órát kísérleteztem, majd gyors elhatározással felülkere­kedtem a helyzeten. A karnyi résen át madzaggal a szobai gázcsőhöz erősítettem a távozni akaró ablakszárnyat. Most már jöhetett akár egy tornádó is! Az ugyan nem, de az es­tél i hűvös és családom, fenyegetően közeledett. Mit kapok én tőlük?!... Este tizenegykor először csak a szobanövényeket hordtuk át a nappaliba, a kényesebb fájták ugyanis elpusztulnak tíz fok alatt. Közben meghallgattuk férjem előadását a nők tisz­taságmániájáról. () is értelmiségi lévén, tartalmas, választé­kos beszedet rögtönzött. Gondolom, az össze kapcsolódó si kí­sértét sikertelensége miatt. Kicsit fáradtnak látszott, ezért „holnap is nap lesz" felkiáltássá! nyugovót javasoltam. Tu­ristaútjaink során még sohasem jártunk az Északi-sarkon, ezért úgy döntöttünk, hogy a heveroket is atvisszük a mele­gebb szobába. Az ablaknyílásokat a törölközoaarnitúrakkal barikádoztuk el. Éjfélt ütött az óra. mikor zsibbadt tagjai­mat kinyújtottam a legyezöpulma tövében. Alomban luxusvillában laktunk, csavarozható nyílászárók­kal, ahol az üvegek közét tengervíz töltötte ki. és benne aranyhalak úszkáltak. Se karácsonykor, se húsvétkor nem kellett ablakot mosni ... F P Zs Közmondások VÍZSZINTES: 1. Közmondás arról, hogy könnyen el lehet rontani az egyszerű dolgokat is. 12. Katonai ,,beosztás”. 13. Sok esetben hivatkozási alap. 15. Az adott körülmények kö­zött kémiai reakcióba nem lé­pő. 17. Üdítő márkaneve. 18. Csap páratlan betűi. 19. Bear- zot személyneve. 20. Elegendő helyet talál. 22. Tagadó szó. 23. Fed. 24. Szláv tagadás — kiejt­ve. 25. Hazárd kártyajáték. 27. Helyzet, bizalmas szóhasználat­tal. 29. Veri. 31. Vajdasági szí­nész- és költönő (Katalin). 33. Ocsúdik. 34. Jel része! 35. Né­met betű. 37. Noé vize. 39. Fél­ti, de csak részben. 40. Véde­lem a veszély ellen. 43. Tábla- törlő. 45. Üt. 46. Táj szól ássál beszél. 48. Kispróféta. 49.' Ket­tősbetű. 50. München folyója. 58. Dél-amerikai főváros nevé­nek része. 59. Román Anna. 61. ... Yu Tang: kínai író. 62. Szob része! 64. Bűnügyi író (Bertalan). 65. Ökorí nép. 66. Kor rövidítése. 67. Gríz. 69. Edény népies neve. 70. Sérülést előidéző. 73. Arany János Istó- kája. FÜGGŐLEGES: 1. Közmondás arról, hogy az elkövetett vétket nehéz jóvátenni. 2. Zóna. 3. Római császár. 4. Neszt párat­lan betűi. 5. Helyzetben van! 6. AAAA. 7. A testet fedi. 8. Oxigén-módosulat. 9. Ez a fo­rint 60 krajcárt ért. 10. Kobra nagyobb része! 11. Bódé belse­je! 12. . . . Gsu ; dél-kfna1 vá­ros. 14. Kovácsmunka a bejá­raton. 16. Kétéltű állat. 20. Ez a varga szegén y embereknek dolgozott. 21. Ránc. 23. Csokonai múzsája. 26. Gabonanövény. 28. Kiejtett betű. 30. A Tisza mel­lékvize. 32. Mindjárt itt les®. 33. Nyájas. 36. Ilyen szezon la van. 38. A Nílus német neve. 41. Vonat, idegen szóval. 42. Gyógyvíz. 44...............Venetto; ró­mai út.. 47. Szovjet félsziget. 51. Részben érző! 53. Időmérők or­vosa. 55. Rádiórendező (Frigyes). 57. A japánok nemzeti itala. 60. Előfordul. 63. Eltulajdonít. 65. írószer. 67. Pinceszag. 68. A. Z. F. 69. Távirati kő. 71. A szobába. 72. O. E. 73. Baku egyneműi. HAZY LÁSZLÓ Beküldési határidő: 1989. április 5. Cím: Békés Megyei Népújság Szerkesztősége, 5601 Békéscsaba. Pf. : 111. A meg­fejtéseket csak pos'tai levelezőlapon fogadjuk el. A megfej­tők között 5 db 150 forintos könyvvásárlási utalványt sor­solunk ki, amelyet postán küldünk el. A március 11-i rejtvény megfejtése: Akantuszlevél, Kabi­non vázák. Abraxas gemmák, Lajos stílusok. Nyertesek: Dupsi István, Csanádapáca; Nőtáros Attila, Gyula; Rácz Lászlóné, Me d gyesegyháza; Láng Éva, Békés­csaba; Megyesi Ti borné, Sarkad keresztúr.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents