Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-25 / 72. szám
NÉPÚJSÁG 1989. március 25., szombat o D Soros Alapítvány pályázati felhívása A Soros Alapítvány támogatást ajánl fel olyan csoportoknak, amelyek a helyi és az országos közélet demokratikus megújításában kívánnak részt venni. A támogatás mindenekelőtt az indulás nehézségein hivatott átsegíteni az új közéleti kezdeményezéseket. A támogatás formája technikai felszerelések, működési költségek fedezése. Klubok, társaskörök, társadalmi szervezetek, mozgalmak, egyesületek, folyóiratok egyaránt pályázhatnak, politikai pártok azonban nem. A bíráló bizottság a csoport tevékenységének, programjának, és a támogatás tervezett felhasználásának részletes ismertetését várja a pályázóktól. A pályázatok beadásának határideje: 1989. május 20. A pályázathoz szükséges kérdőív az alábbi címen szerezhető be: MTA—Soros Alapítvány Bizottság, Budapest, Pf. 34. 1525. Ifjú rézfúvósok Szeghalmon A találkozó egyik résztvevője, a szeghalmi Dögé Csaba harsonán játszik Fotó: Oravszkl Ferenc Szeghalmon a városi művelődési és ifjúsági központ adott otthont az elmúlt héten a megyei rézfúvősta- iálkozónak, amelyen megyénk hat zeneiskolájának 24 növendéke mutatta be tudásának legjavát. Az egyik szünetben Pechan Zoltánt, a megyei tanács zeneiskolai szaktanácsadóját kértük meg, hogy tájékoztasson a találkozó céljáról. — Ez kitűnő lehetőség arra, hogy a gyerekek a kötelező és a szabadon választott darabokkal felhívják a figyelmet tehetségükre, ugyanakkor egymástól is sokat tanulhatnak. A találkozó egy hosszabb felkészülés egyik állomásának tekinthető. Júniusban Kiskőrösön rendezik meg az országos versenyt, amelynek területi válogatójára május elején Szegeden kerül sor. — Kik alkotják a zsűrit, és miből áll a munkájuk? .— A zsűri tagjai: Szilágyi Pálma, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola debreceni és Simon István, a szegedi tagozat tanára. Elsősorban a további felkészüléshez nyújtanak segítséget mind a tanároknak, mind a növendékeknek. — Mi a t találkozóról az első benyomása? — A gyerekeknek nehéz kötelező anyagot kellett megtanulniuk. Mégis, a szigorú követelmények ellenére sokan jöttek el. A kürt, a harsona és a tuba ifjú művészei a találkozó végén az emléklap mellett könyv- és lemezjutalmakat vehettek át. m. 1. Olasz kitüntetést kapott Pozsgay Imre Pozsgay Imre államminisztert az Alpok—Adria közösségben végzett tevékenysége elismeréseként Francesco Cossiga köztársasági elnök az Olasz Köztársasági Érdemrend Lovagi Nagy keresztjével tüntette kl. A kitüntetést pénteken, Budapesten a nagykövet rezidenciájában Joseph Nltti, az Olasz Köztársaság magyar- országi nagykövete adta át. SZOT elnökségi ülés Gáspár Sándor bejelentette, hogy lemondj a Szak- szervezetek Világszövetségében betöltött elnöki tisztéről — közölte Bálint Attila, a SZOT szóvivője, aki a SZOT elnökségének pénteki üléséről tájékoztatta az újságírókat. Gáspár Sándor döntését a SZOT elnöksége tudomásul vette. A testület megvitatta a szakszervezeti oktatás helyzetét, feladatait, s áttekintette a mozgalom nemzetközi kapcsolatait. A szakszervezetekben mintegy 600 ezren viselnek valamilyen tisztséget, s a képzésükben most arra kell koncentrálni, hogy felkészítsék őket a megváltozott feladatokra. Egyre nehezebb azonban előteremteni az oktatáshoz szükséges pénzt, ezért az elnökségi ülésen felvetődött, hogy a SZOT két nagy oktatási intézménye közül a balatonfüredit nemzetközi konferenciák rendezésére is hasznosíthatnák, ezzel is növelve anyagi lehetőségeiket. Egyéb kérdésekről szólva Bálint Attila elmondta: a SZOT-hoz érkezett levelek, jelzések arról tanúskodnak, hogy az emberek attól félnek: a forint mostani leértékelése tovább növeli itthon az áraikat. A szakszervezetek fenntartják azt az álláspontjukat, hogy a kormány az energiahordozók árát az eredetileg tervezettnél kisebb mértékben emelje. Arról is tájékoztatott, hogy napokon belül megkezdődnek a kormány és a SZOT vezetőinek következő találkozóját előkészítő szakértői megbeszélések. A szakszervezetek tárgyalási javaslataival a SZOT legutóbbi ülésén foglalkozott; a korábbi áremelésekhez kapcsolódó újabb kompenzációs igényeik összességében mintegy 5 milliárd forintot tesznek ki. Egy kérdésre válaszolva a SZOT szóvivője azt is elmondta, hogy a kormány részéről nem tapasztalható semmiféle törekvés a halogatásra sem a mostani, sem a korábbi találkozók esetében: ezek a megbeszélések általában kölcsönös kezdeményezésen alapulnak. Az Országos Egészségvédelmi Tanács tiltakozása Az Országos Egészségvédelmi Tanács az alábbi tiltakozást juttatta el az OS-hez. A parlament legutóbbi ülésszakán az alkoholforgalmazással kapcsolatban liberalizáló, a dohányzás elleni küzdelem jogi eszközeinek ügyében pedig halogató döntést szavazott meg. A legutóbbi áremelésekhez hasonlóan mindezek élesen ellenkeznek az Országos Egészségvédelmi Tanács állásfoglalásával, egészségpolitikájával, az egészségmegőrzés társadalmi programjával. Ennek jegyében az említett döntések ellen tiltakozunk. A népünk egészségét súlyosan veszélyeztető szokások terjedésének felelősségét e vonatkozásban a döntést hozókra kényszerülünk hárítani. Az Országos Egészségvédelmi Tanács nevében: Tir. Ajkay Zoltán titkár * * * Az Országos Dohányfüstmentes Egyesület ugyancsak tiltakozik a nemdohányzók védelmében tervezett törvény napirendről történő levétele ellen. Vetik a borsói, a cukorrépát, sokfelé húsvétkor is dolgoznak (Folytatás az 1. oldalról) sére koncentrálunk, pénte- ken-szombaton ezt folytatjuk. A 260 hektár répából 70 hektárnyit vetettünk el, borsót 600 hektáron terveztünk, és 150 hektáron fejeztük be mostanáig. — Milyen a magágy? — Jó a talaj, apró mor- zsalékos szerkezetű. — Érdekeltek-e abban a dolgozók, hogy ne csak időben, hanem jó minőségben is végezzék a vetést? — Természetesen. Vetési prémiumot tűztünk ki. A kelés után jól látszik, egyenesek-e a sorok, egyenletes-e, pontos-e a vetés, ezek alapján kapnak prémiumot a jól dolgozók. Az is szokás, hogy a táblák végén feltüntetik, melyik területen ki dolgozott. — Végül az őszi vetésekről; hogyan telelt a búza? — Szépek a vetéseink, a mostani időjárás kedvez is nekik. Az Orosházi Béke Tsz-ben Tar András növénytermesztési főágazatvezetőtől kaptunk egészen friss híreket — beszélgetésünk előtt érkezett ugyanis a határból. — A gabonára jól jön a csapadék, hiszen a téli hiány nálunk úgy 150 milliméter, még ha ez késlelteti is a tavaszi munkát — kezdi a szakember, — Bár most még késésre nem panaszkodhatunk, időben vagyunk és folyamatosan tudunk dolgozni. — Mennyi a vetnivaló? — összesen 2600 hektárt kell ezen a tavaszon előkészíteni és bevetni. A kora tavasziakkal végeztünk, jelenleg a borsót vetjük. 500 hektáron termesztjük az idén ezt a növényt, ebből 150 hektár a zöldborsó. Az első szakasz kész, szombaton következik a második szakasz és folyamatosan a többi. Nagy területen, 740 hektáron foglalkozunk cukorrépával. A vetését a hűvös idő miatt még nem mertük elkezdeni, félő, hogy megfázik, és esetleg gyö- kérfekélyes lehet a növény. Ügy tervezzük, húsvét után látunk hozzá. A teljes répaterületet művelőútra vetjük, 24 méteres vegyszerező gépeink vannak, s úgy látjuk, ezzel a módszerrel hatékonyabb, olcsóbb lehet a növényvédelem. — Tavaly sok helyen gond volt a répabarkó elleni vegyszerekkel. Most mi a helyzet? — A talajfertőtlenítő szert egy-két napon belül kapjuk meg, ha korábban kezdtük volna a vetést, akkor bajban lettünk volna. Kísérletképpen egyébként a répatáblákat körbeárkoljuk, abba szórjuk a vegyszert a kártevők ellen. — Az ünnepek alatt is dolgoznak? — .Húsvét hétfőt kivéve vetünk, legalábbis, ha az időjárás engedi, mert a csapadék miatt kiesett napokat pótolni kell. — Milyenek az őszi kalászosok? — Sajnos, fejletlenebb az őszi vetés, mint a tavalyi, miután enyhe tél van mögöttünk, alig volt hótakaró. Az 1228 hektár őszi búzánk egyharmada jó, egyharmada közepes, 400 hektár pedig fejletlen. Ráadásul kárt okozott a defláció; foltokban homokverés mutatkozik a búzán, helyenként pedig porral hordta be a szél a vetést. Azért haszna is volt: a talaj-előkészítő* munkákat megkönnyítette. A Csorvási Lenin Tsz növénytermesztési főágazat- vezetője, Kiss-Antal István elmondta, hogy a cukorrépa és a borsó vetését március 17-én kezdték, és az esős napok kivételével dolgoznak az erő- és munkagépek a földeken. A répaterületnek — 719 hektár — 40 százalékán jutott a földbe a mag, az 519 hektár borsónak pedig 30 százalékát vetették el. — Milyen a magágy? — Igen jó minőségű magágyba került a vetőmag, jól jött a csapadék is. Ami a továbbiakat illeti, az étkezési sárgarépamag kétharmada is a földben van, a háztájiban termesztett maghozó saláta pedig már ki is kelt. A jövő héten ültetjük az étkezési hagymát 14 hektáron, ez ötnapi munkát ad. Ha jó lesz az idő, szombaton is dolgozunk, vasárnap és hétfőn viszont pihenő lesz, tekintve, hogy sikerült megelőzni magunkat. — Sikerült-e a tervezett gyomirtó szereket beszerezni? — A mennyiséggel nincs gond, a választékkal annál inkább. Gyakorlatilag azt vettünk, amit kaptunk. Az enyhe idő miatt egyébként nagy rovarinvázióra kell számítani, és félő, hogy nem tudjuk megszerezni a szükséges hatékony rovarölő szereket. Sajnos, nem lehet Aízodrint kapni, pedig a leghatékonyabb. — Milyenek az őszi vetések? — A búza egyharmada nagyon szép, a február végi szélvihar viszont 660 hektáron súlyos károkat okozott, elhordta a talajt a növénnyel együtt, ráadásul egy-két táblán a belvízelvezető csatornánkat is telehordta a szél. T. I. Együttműködés Gádorosért A tanácsok helyzete az utóbbi években alaposan megváltozott. Nőtt az önállóságuk, ugyanakkor kevesebb a pénzük, holott a feladatok egyáltalán nem csökkentek. Gádoroson ezeken a gondokon úgy próbálnak segíteni, hogy erősitik az együttműködést a különböző gazdálkodó szervekkel. A múlt évben több, mint öt kilométer hosszú gázvezeték épült, és 75 lakásban vált lehetővé a korszerű fűtés alkalmazása. Ezzel befejeződött a korábbi években indított program, és kiépült a gázellátási rendszer az egész községben. A munkához jelentős segítséget kaptak a helyi termelőszöDőlt betűvel Az ötezres Olvasom a központi pártlap minapi számában a Pénzjegynyomda vezérigazgatójának nyilatkozatát. Arról tájékoztat, hogy ötezer forintos bankó kerül forgalomba. Ügy véli, várhatóan 1991 első félévében „dobják piacra” az új bankjegyet. (Feltéve, ha kibírjuk addig ezekkel az aprópénzekkel, a száz-, ötszáz- meg ezerforintosokkal.) Lehet, hogy örülnöm kellene a hírnek, hisz az intézkedés akár életszínvonal-javító lépésnek is felfogható. Gondoljanak csak bele: egy-két ötezressel egész havi fizetésünket hazavihetjük majd, mostani, ötszázasoktól és ezresektől dagadó (már amikor dagadó) pénztárcánkban. Ha laposabb az erszény, később szakad szét, vagyis tovább tart. Ha pedig tovább tart, kevesebbet kell rá költeni, később kell helyette újat venni. Logikus, nem? örüljünk hát ennek az ötezresnek! Persze azért mértékkel, nehogy közben úgy járjunk, mint a jugoszlávok, ahol a dinár elértéktelenedését már elég komikusnak látják. (Ugyan ki tud komolyan venni egy vágtató inflációt?) Az Osmica közölte, egy jugú lap, az igazán találó és fontos üzenetet rejtő viccet: „Két jugoszláv beszélget 1995-ben. — Mekkora a fizetésed? — Kilencmilliárd. És a tied? — Tizenkétmilliárd! — Az igazat megvallva, nem is valami nagy a különbség: alig négy márka!” Hej, pedig nem így indult ez a jugoszláv gazdaság! Emlékszem, jó néhány éve még tazon rágódtak déli szomszédaink, hogy az újdonatúj ötezer dinárosra kinek a képét „rézkarcolják” rá. Sokan Titóra szavaztak, mások viszont politikai tapintatból (a pénz akármilyen erős, elöbb-utóbb úgyis veszít az értékéből) óva intettek ettől. Végül is a marsall mellett döntöttek. De hol van már az intelem, s mit ér ma ez a titós ötezres? Mi azért jobban állunk! Higgyék el, kedves honfitársaim. Legalábbis az új bankjegyek megjelenésének sebességét tekintve. Utánanézvén a katalógusban, kiderült, hogy a sokáig legnagyobb címletű fizetőeszközünket, a százast 1948-ban nyomták. Az 1970-ben kiadott ötszázasra 22 évet kellett várni, az ezresre pedig további 13 esztendőt, hiszen 1983-ban kaptuk kézhez (micsoda érték volt az akkor!). Ha minden igaz, az ötezres nyolc évre rá követi a Bartókot. Még ez sem rossz persze, csak ha igy folytatódik, vagyis mindig feleződik a két bankó kiadása közötti idő, akkor az ezredfordulón alighanem már a százezres kibocsátásáról nyilatkozik a Pénzjegynyomda majdani vezérigazgatója. Tudom, kétezer még messze van, s az akkori bajok miatt ne ma fájjon a fejünk. (Van elég gondunk most is. Még az ötezressel is. Vitatott például, hogy milyen címer legyen rajta? Ha netalán a koronást fogadja el a nép, hogy fér el az alacsonyabb értékű, már forgalomban lévő papírpénzeinken. Azután itt van a legnagyobb kérdés: kinek az arcmása díszítse? Amint visszaemlékszem rá, ennek eldöntése nem csak Jugoszláviában vált nemzeti üggyé. Vihar fogadta Ady Endre ötszázasra verését, nemkülönben Bartók megjelenítését is az ezresen. Ki legyen hát ia következő? Ki kövesse Dózsát, Rákóczit, Kossuthot, Adyt és Bartókot. (Ahogy így elnézem a névsort, előrehaladtával /csökken a forradalmi hevület.) Jöhetne mondjuk Deák Ferenc „a haza bölcse” vagy Széchenyi István „a legnagyobb magyar”. De Petőfit is újra felemelhetnénk. Hiszen legkisebb értékű papírpénzünk, a zöld tízes — amit arcképe „ékesített” i—, úgy elértéktelenedett, hogy kihullt fizetőeszközeink sorából. S ment vele Petőfi is, meg a tótkomlósi illetőségű Jankó János képe is (a tizes túloldaláról): „A nóta születése”. Rehabilitálni kellene hát Petőfit. S hozzá talán koszorús költőnk „Be szomorú az élet énnékem" című versének illusztrációját lehetne tenni.. Stílszerűen! Ámbár lehet, hogy ehhez \a rajzhoz jobban illene az íátlag magyar képe. Egyébként hiszik, nem hiszik, a Horthy-világban több bankónkat a „nép gyermekeinek” arcmása díszítette. Az 1940-ben kibocsátott kétpengősröl például egy bényi palóclány mosolygott ívissza a háborús nemzedékre. Néni lenne !hát szentségtörés, ha az eladósodott és reményt vesztett (vagy éppen reménykedő?) átlag magyar polgár képét rajzolnák az ötezresre. Mit mondjak, lene modell hozzá vagy tízmUHó. vetkezettől. Számottevő a községben az útépítés Is. Az útalaphoz a kohósalak szállítását ugyancsak a helyi November 7. Tsz végezte a Nagyszénási Október 6. Termelőszövetkezettel karöltve. A tanács az együttműködést azokkal a gazdálkodó szervekkel is kiépítette, ahol jelentős számú gádorosi lakos dolgozik. Ennek köszönhető, hogy az Orosházi Üveggyár támogatást nyújtott az óvodának, az eperjesi zsákgyár kohósalakot biztosított az utak karbantartásához, s a Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet 30 ezer forinttal járult hozzá a Jókai út építéséhez. s. j.
