Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
1989. március 24., péntek Fekete János és Szentágothai János párbeszéde Balogh László és Márk György megvitatja a világkiállítás sorsát ♦ I (Folytatás az 1. oldalról) tó elképzelés — mondta Beck Tamás — hozzátéve, hogy 1972-től, amióta lehetőség van a vegyes vállalatok alapítására, alig 300 millió dollárnyi működő tőkét sikerült bevonni gazdaságunk vérkeringésébe. Végül Beck Tamás egyetértését fejezte ki azokkal a képviselőkkel, akik véleménye szerint csak a teljes nyilvánosság és a beleszólási lehetőség teheti eredményessé és hazánk számára hasznossá a világkiállítás rendezvényét. Ezután határozathozatal következett. Az Országgyűlés 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudomásul vette a kereskedelmi miniszter tájékoztatóját az 1995-ben megrendezendő Budapest—Bécs Világkiállítás előkészületeiről. A határozatban a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az előkészületi munkák helyzetéről ismételten kapjon tájékoztatást az Ország- gyűlés. Ezután interpellációk következtek. A kérdések, észrevételek és válaszok közül ezennel ismertetünk néhányat. Pregun István, a Nyíregyházi Görögkatolikus Hit- tudományi Főiskola rektora az egyházi középiskoláknak nyújtott állami költségvetési támogatás emelése tárgyában interpellált a pénzügyminiszterhez. Kérte, hogy az egyházi iskolák az eddigi államisegély-rendszer helyett — tanulóik létszámának megfelelően — költségmegtérítésként a költségvetésből megkaphassák azt az összeget, amit az állam ezeknek a középiskolásoknak a nevelésére és oktatására fordítana, ha ők nem egyházi iskolába járnának. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában indokoltnak tartotta, hogy az egyházi iskolák állami támogatásának feltételeit a jövőben a tanulói létszám függvényében határozzák meg. A cél az, hogy az oktatást egységes mértékkel támogassa az állam, függetlenül az intézmény fenntartójától. Ily módon az állam minden tanuló után azonos összegben meghatározott, garantált támogatást nyújtana. A pénzügy- miniszter lehetőséget látott arra is, hogy az iskolák fenntartójától függetlenül az egységesítés már az 1990. évi költségvetésben történjék meg. Végezetül felhívta a figyelmet arra, hogy az állam az egyházak támogatását az 1989. évi költségvetésben lényegesen növelte, 174 millió forintról 374 millió forintra. , Ezen belül az állami segély mértéke 60 millió forinttal emelkedett. Ez az összeg már idén lehetővé teszi, hogy kismértékben növekedjék az egyházi iskolák állami támogatása. A képviselő, illetve az Országgyűlés a miniszteri választ elfogadta. Antal Imre, a Mezőgép Érdi Gyáregységének igazgatója a Parlament novemberi ülésszakán interpellált a kereskedelmi miniszterhez a szeszes italok reggel 9 óra előtti árusítási tilalmának megszüntetése tárgyában. Beck Tamás tájékoztatta a képviselőket, hogy széles körű megbeszélést folytattak az interpellációról, s a nézetek megoszlottak. Miután a véleménykülönbségek ellenére azzal mindenki egyetértett, hogy az alkoholizmust adminisztratív eszközökkel még sehol a világon nem sikerült megszüntetni, ezért a témakört az Országos Egészségvédelmi Tanács még az idén teljeskörűen megvizsgálja. A miniszter bejelentette, hogy a kereskedelmi tárca korábbi álláspontja szerint kezdeményezi a rendelet érintett paragrafusának hatályon kívül helyezését. Az interpelláló képviselő és az Országgyűlés a miniszter válaszát elfogadta. Szabó Kálmán, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Égyetem tanszékvezető egyetemi tanára az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek részére történő eladásával kapcsolatban interpellált. Villányi Miklós pénzügy- miniszter válaszában elmondta: állami vállalatok érdekeltségeinek külföldi értékesítésére mind ez ideig csupán előkészületek történtek. Ez ugyanis nem azonos vegyes vállalatok alapításával. Amennyiben az állami vállalat egyes érdekeltségeit reális áron adják el, az nem csökkenti a nemzeti vagyont. Az jelent veszélyt, ha a magyar fél a vagyont valóságos értékénél alacsonyabb áron kínálja. A pénzügyminiszter elmondta, hogy az átalakulási törvénybe olyan szabály beiktatását javasolják, amely érzékelhető vagyoncsökkenés esetére fenntartja a kormány számára a beavatkozás lehetőségét. Amennyiben az állami vállalat társasággá alakul, vagyonát újra kell értékelni, mégpedig hitelesített módon. A képviselő és az Ország- gyűlés Villányi Miklósnak az interpellációra adott válaszát — egy ellenszavazattal, két tartózkodás mellett — tudomásul vette. A pénzügyminiszter válaszát az interpelláló képviselő és az Országgyűlés — egyhangúlag — elfogadta. Balogh Gábor, a Mohácsi Farostlemezgyár műszaki igazgatóhelyettese a jövedelemadó-törvény módosítása tárgyában interpellált Villányi Miklóshoz. Kifogásolta, hogy a bérből és fizetésből élők mintegy 40 százaléka nem részesülhet közműfejlesztési visszatérítésben, mert jövedelmük nem éri el az adósáv alsó határát. Válaszában a miniszter elismerte, hogy az adóból levonható különböző kedvezmények nem érvényesíthetők az alacsony jövedelműeknél. Villányi Miklós azt mondta: jelenleg nem lát lehetőséget arra. hogy az adót’ nem fizetők az adórendszeren belül részesüljenek kedvezményben. Ehhez be kellene vezetni a negatív adó intézményét. Tovább vizsgálják azonban, hogy a helyi tanácsok bevonásával milyen feltételekkel lehetne igazságosabbá tenni a kedvezményeket — mondta a miniszter. Balogh Gábor nem fogadta el a miniszter válaszát, miként a képviselők sem: 127-en elutasították a választ, 87-en elfogadták és 54- en tartózkodtak. Ezért az ügyrend értelmében az illetékes terv- és költségvetési bizottsághoz utalták az interpellációt. Várhegyiné Viski Ildikó, a Graboplast minőségellenőre a győri helyi autóbusz- közelkedési díjak egységesítése tárgyában interpellált a közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhez, valamint az Országos Árhivatal elnökéhez. Mint kifejtette, Ménfőcsanak, Gyirmót és Győrszentiván lakói joggal kifogásolják, hogy bár településüket 1971-ben Győrhöz csatolták, a számukra kiszabott autóbusz-viteldíjak magasabbak a helyi közlekedési tarifánál. Derzsi András az Országos- Árhivatal elnökének egyetértését is tolmácsolva elismerte, hogy a közigazgatási változásokat a közlekedési díjak módosítása késve követi. A probléma az említetteken kívül az ország sok más csatolt településének lakóit is foglalkoztatja. Az ellentmondást a kormány állásfoglalása alapján az’ Országos Árhivatallal és a Pénzügy minisztériummal együtt ez év szeptember 30-ig felülvizsgálják. s a városok agglomerációjára vonatkoGéczi döbbeneté Sokan ismerik és tisztelik, s jó ideje nemcsak mert 23-szoros válogatott labdarúgó, ötszörös magyar bajnok, tanszékvezető tanár. Képviselői minőségében a sport népszerűsítéséért, nagyobb elismertetéséért is sokat fáradozik. Vezeti az egyik országgyűlési bizottságot. Most mégis arról hallottunk, hogy dr. Géczi Istvánt is visszahívják ... Két hete az egyik hetilapban megjelent egy cikk, amely igazából talán nem engem akart bírálni, hanem az Állami Ifjúsági és Sporthivatalt, de törvényjavaslatommal én is belekerültem abba a körbe, amely kollégája szerint nincs segítségére a képviselőknek, és úgymond kiállók a sporthivatal mellett. Az okfejtés szerint pedig én „cserébe" támogatást kapok, pontosabban kaptam volna, hogy elnyerjem a Ferencváros elnöki székét. Nos, ilyenről szó sem volt, én elnök nem akartam lenni, a visszahívás felröppentése pedig nemcsak engem döbbentett meg, hanem nyugodtan mondhatom, sokakat a 30 ezres választókerületemben. Rendkívül kellemetlen, hitelrontó ügy ez. A mai napig is úgy tudom, hogy lelkiismerettel szolgálom és képviselem választóim ügyét. — A napokban elnökségi tag lett volna az FTC-ben. Végül mégsem lett. — Bár 62 igen szavazatot kaptam, a 27 nemmel szemben, mégis visszaléptem, mert a zöld-fehérek küldött- közgyűlésén szerintem nem demokratikus légkör uralkodott a teremben. Tizennyolc évi pályafutással a hátam mögött, tíz év után szerettem volna ismét szívesen munkát vállalni a Fradi elnökségében. Sajnálom, hogy nem nyílik rá mód, de lezártam az ügyet, mert nem érdemes morfondírozni, ha egyszer ott olyan elnökségi tagokat is megszavaztak, akiket a gyűlésen jelenlevők nem is ismernek! Az Élővíz-csatorna tisztaságáért Balogh László, a 14-es számú választókerület országgyűlési képviselője — aki több alkalommal is szót emelt az Élővíz-csatorna állapotának javításáért — a közelmúltban levélben fordult Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszterhez a csatorna iszapkotrása ügyében. A válasz nemrég érkezett meg, így most mindkét levelét közöljük. „Tisztelt Miniszter Elvtárs! Az 1985. októberi Országgyűlésen felszólaltam a Békés megyei Élővíz-csatorna környezetszennyező hatásának megszüntetése érdekében. Felszólalásomban elmondtam, hogy a megye keleti részén 40 km hosszan áthúzódó Élővíz-csatorna rendkívül szennyezett, veszélyes az itt élő növény- és állatvilágra, valamint Gyula, Békéscsaba és különösen Békés város lakosságának egészségügyi állapotára. Békés város területén 16 km hosszúságban halad át az Élővíz-csatorna, mely elhelyezkedésénél fogva a uáros központját szeli át annak teljes hosszúságában. Az Élővíz-csatorna legutóbbi kotrása 30 évvel ezelőtt történt, azóta az ipari és kommunális szennyvíz iszapja 1 méteres vastagságban rakódott le a mederben, káros szerves anyagokat ülepítve, melynek bomlása különösen a nyári időszakban elviselhetetlen bűzzel, a környezetében veszélyes kártevőkkel árasztja el a városközpont részeit. Az 1985-ös Országgyűlés után kérésemre a település- és környezetvédelmi bizottság egy albizottságot hozott létre Straub F. Brúnó vezetésével, mely kihelyezett ülésén vizsgálta meg és tárgyalta meg a csatorna helyzetét, annak káros hatásait, és foglalt állást a végleges megoldás lehetőségeiről. A vitában elhangzottakkal Varga Miklós, az akkori vízügyi hivatal elnökhelyettese egyetértett és javasolta, hogy a bizottság fogadja el, hogy Békés város fölött a Kettős-Körösön levő duzzasztónál gravitációs úton friss vizet biztosítsanak mindenkor az Élővíz-csatornába, ezzel javítva a vízmennyiséget. A szivornyák építési költsége 10 millió forintot tett ki. Javaslatot tett arra is, hogy a csatorna sorsának végleges rendezésére az iszapkotrási munkálatokat is el kell végezni. Ezen munkálatok elvégzésére javasolta az 1987-es és 1988-as gazdasági éveket, melynek során a vízügyi igazgatóságnak kellett volna elvégezni a kotrási munkálatokat. 1988-ban a békési duzzasztó fölött elkészült a gravitációs vízkivételi mű, melyért köszönetemet fejezem ki a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak. Ez a vízfrissítés csak részben oldja meg az Élővíz-csatorna sorsát, mert a több évtizede lerakodott iszap tovább fertőzi a környezetet, és ennek hatását a felfrissített víz sem tudja ellensúlyozni, Szeretnénk tájékozódni arról, és kérdezzük, hogy mikorra várható az Élővíz-csatorna kotrásának kezdése, illetve befejezése. Tudom, hogy a népgazdaság pénzügyi helyzete napjainkban rendkívül nehéz, de azt kérem, hogy legalább az iszapkotrási munkákat kezdjék meg, és ebben az 5 éves tervben fejezzék be. Balogh László országgyűlési képviselő, 14. sz. választókerület" „Kedves Balogh Elvtárs! Az Élővíz-csatorna iszapkotrása ügyében írt levelét köszönöm. Jóleső érzéssel olvastam elismerő sorait, amelyekkel az Élővíz-csatorna rehabilitációs munkáinak eddig eredményeit méltatta. Ez egybevág Békés Város Tanácsának minősítésével is, hiszen e testület az eddig végzett munkálatokat a Pro Űrbe kitüntetéssel ismerte el. Ugyanakkor egyetértek azzal, hogy még nem értünk a teendők végére. Az Élővíz-csatorna állapotromlását a megye iparosodása, s a partjain fekvő három város fejlődése mintegy 20 év alatt eredményezte. A káros folyamatok visszafordításának, a lakosság egészséges életkörülményei megteremtésének is jelentős idő- és költségigénye van. Ezen az úton a szennyezőanyag-visszatartás eddigi eredményei, melyek közül legnagyobb a békéscsabai biológiai szennyvíztisztító telep megépítése és a friss vizet biztosító dánfoki szivornya megvalósítása egy jelentős, de nem elégséges lépés. Folytatni kívánjuk azt a munkát is, amely a hosszú évek alatt lerakodott iszap eltávolítását jelenti. Tájékoztatom arról, hogy az ez év januárjában Békés megye vezetői és a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium között megtartott feladategyeztető tárgyalás egyik napirendi pontjaként megállapodtunk az iszapeltávolítási munkák 1989. évi folytatásában. E feladatok Békés város belterületén elvégzendő kotrási hányadához 1989—90—91. évekre a KVM a szükséges anyagi eszközöket biztosítja. A belterületi szakasz rendezése azonban igényli, hogy a helyi tanács a partok esztétikus kialakításában anyagilag is részt vállaljon. Bízom abban, hogy az Élővíz-csatorna rekultivációjának eredményes végrehajtása példa lehet a tekintetben, hogyan teremtheti meg ismét az ember a maga és természeti környezete korábban megbontott egyensúlyát. Miaróthy László” A téma a mostani Országgyűlésen is szóba került, Balogh László elfogadta a miniszter írásban adott válaszát zóan kidolgozzák az igazságosabb elővárosi, város környéki díjrendszer alkalmazásának feltételeit. A választ az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyaránt elfogadta. A nyugdíjasokról való szociális gondoskodás és az új gyógyszerrendelet, illetve a szociális segélyezés egyszerűsítése, valamint a gyógyszerárak kompenzálására alkalmazott segélyezési rendszer tárgyában közösen interpellált a szociális és egészségügyi miniszterhez Gregor Péter, dr. Kollár Katalin és Moravcsik Ferencné. Csehák Judit miniszter válaszában elnézést kért valamennyi betegtől és magyar állampolgártól az eddig okozott kényelmetlenségekért. Ezeket csökkenteni fogják — ígérte. írásbeli válaszában — amelyet a képviselők megkaptak — egyetértett azzal, hogy a jelenlegi gyógyszerellátási rendszer bonyolult, bürokratikus, anyagilag terhes és kényelmetlen. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem a kormány és nem a minisztérium szabja meg a gyógyszerre költhető összegeket, és a jövőben sem e szervek döntenek a gyógyszertámogatás mértékéről és rendszeréről. A minisztérium az első pillanattól kezdve vizsgálta, hogyan lehetne csökkenteni a lakosság, a gyógyszerészek és az orvosok megnövekedett terheit, és a felesleges adminisztrációt. Bejelentette, hogy miniszteri biztost nevezett ki, aká a gyógyszertári többletfeladatok megoldására máris új munkaszervezési javaslaSarlós István az írásos előterjesztésekbe mélyedve Iványi Lajos és Zahorecz József eszmecseréje a szünetben
