Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
NÉPÚJSÁG 1989. március 24., péntek Nem kántorharmat A képviselői padsorokon végigpillantva, gyakran elelkapni olyan szituációkat, hogy nyilvánvaló: a honatyák „otthonban is gondolkodnak”. Balogh László sem titkolta az ebédszünetben, hogy bizony haza-hazagondol napközben. Hogy éppen mire? — A hétvégén bejártam a békési határt. Februárban és március elején nagyon szépen fejlődött a vetés, őszszel elég kevés eső esett, télen hó is, ezért elkelne a nedvesség a talajnak. Szerencsére nem jött ránk eddig hirtelen meleg, és ia mostani hét eleji eső viszont már — ahogy az idősebbek mondanák — nem csak kántorharmat volt, úgyhogy igazán nem bántam, amikor Pestre jövet zuhogott. Most megint jöhetne naposabb idő, előkészíthetné a talajt a szójának, kukoricának, napraforgónak. Persze senki se higgye, hogy a békési képviselő csak az eget lesi a Parlamentből is. Tegnap késő délután igen erőteljes hangvételű kérdést intézett _ írásban dr. Maróthy László miniszterhez a Békésen átfolyó, régóta áldatlan helyzetet teremtő Élővíz-csatorna környezetszennyezésével kapcsolatban. (Ennek előzményét Az Élővíz-csatorna tisztaságáért címmel olvashatják.) tokát és az adminisztrációt csökkentő változásokat dolgozott ki. Már folyik a szakmai vita a szerződéses és a magángyógyszertárak engedélyezéséről szóló jogszabálytervezet fölött is. Az Országgyűlés és az interpelláló képviselők — 14 ellenszavazat és 10 tartózkodás mellett — elfogadták a miniszterasszony válaszait. Ezután három képviselő hasonló témában interpellált. Sajtótájékoztató Azt követően, hogy az Országgyűlés elfogadta a kereskedelmi miniszter tájékoztatóját a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészületeiről, à parlamenti munka szünetében Somogyi László, - volt építésügyi és városfejlesztési miniszter válaszolt az újságírók kérdéseire. Arra a kérdésre: mi a garancia, hogy a beruházásokra fordított pénzjegy része korrupció következtében nem fog elveszni, Somogyi László elmondta: ettől a veszélytől nem kell tartani, a megalakuló részvénytársaság, s az egyes vállalkozásokba bekapcsolódó külföldi befektetők valószínűleg vigyázni fognak a saját pénzükre. Az állami forrásokból finanszírozott létesítmények esetében a pénzek felhasználásáról pedig a Legfőbb Állami Számvevőszéknek fognak számot adni. Egyébként kedvezőek az esélyek a kiállítás megrendezési jogának elnyerésére, és ezt nem befolyásolja, hogy eddig még nem sikerült kijelölni a végleges helyszínt. Április 12-én érkeznek Budapestre a BIE (Nemzetkpzi Kiállítások Irodája) képviselői, akik mindhárom javasolt helyszínnel megismerkednek. A döntés azonban Magyarország belügye. Olyan kérdés is elhangzott: vajon májusban megszületik-e a végleges döntés Párizsban. Ezzel kapcsolatban Somogyi László elmondotta, hogy a BIE szabályai szerint csak akkor halasztják el a döntést, ha a beszámoló bizottság jelentése szerint valamelyik ország a kiállítás megrendezésére felkészületlen, politikai, társadalmi bizonytalanság tapasztalható. Magyarország és Ausztria esetében azonban ezt nem lehet feltételezni, hiszen Bécs világosan kifejtette, egyetért a rendezéssel, és a csütörtöki parlamenti ülés is biztosítékot jelent a magyarországi szándékokat illetően. Végezetül Somogyi László elmondotta, hogy a legjelentősebb költséggel járó idegenforgalmi fejlesztések teljes mértékben vállalkozási alapon megvalósíthatók. Már megkezdődött — vegyesvállalkozások keretében •— négy szálloda építése a fővárosban, és tárgyalások indultak külföldi cégekkel, a Miskolc közelében lévő görömböly-tapolcai gyógyszálló felépítéséről, Nyíregyházán a Sóstó melletti gyógyfürdő, valamint a kecskeméti szálloda létesítéséről. Az állami költségvetés ezekhez a vállalkozásokhoz — az Országgyűlés által megítélt normatív támogatásokon felül — egy fillért sem ad. Emellett egyesült államokbeli, indiai, NSZK- beli, svájci vállalkozókkal folytatnak más létesítményekkel kapcsolatban tárgyalásokat. Több vállalkozó jelentkezett már a Budapest és Bécs közötti autópálya építésére, finanszírozására, valamint a két főváros közötti vasútvonal korszerűsítésére. Akad jelentkező a világkiállítás helyszínén megvalósuló építkezések kivitelezésére is. * * * Befejezésül Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke visszatért Técsy László szerdai javaslatára, amelyben a képviselő azt indítványozta: hozzanak létre egy ideiglenes bizottságot, amely javaslatot tenne arra, hogy az Országgyűlés mit vállaljon hátralévő hivatali idejében. Szűrös Mátyás azt ajánlotta: az Országgyűlés elvben értsen egyet az indítvánnyal. Egyben felkérte az állandó bizottságokat, hogy legközelebbi ülésükön jelöljenek ki egy-egy képviselőt, aki részt venne ennek az ideiglenes bizottságnak a munkájában. A bizottság megalakulását a Parlament áprilisi ülésszaka hagyhatná jóvá. A törvényhozók köz- felkiáltással jóváhagyták Szűrös Mátyás javaslatát. A ház elnöke ezzel bezárta a Parliament márciusi ülésszakát — amelyen Szűrös Mátyás. Jakab Róberf- né és Horváth Lajos felváltva elnökölt —, egyben tájékoztatta a törvényhozókat, hogy a következő ülésszak előreláthatóan április végén lesz. Az országgyűlési tudósításokat készítették ! Fábián István, Gál Edit, László Erzsébet és Rákóczi Gabriella Kiállítási vita: „Többségnek tűnik az igen” Amikor a taxis megtudja, hogy a parlamentbe igyekszünk, rögtön közlékenyebb lesz: ha kíváncsiak a véleményemre, én azt mondom, aki egy kicsit is gondolkodik, támogatja a világkiállítást. Meg kell ragadni az esélyt a nagyokhoz való közeledésre. Szóval, Horváth úr véleménye a Budataxitól, rímel arra, amit Beck Tamás mondott az 1995-ben esedékes, még csak megpályázott Budapest—Bécs világkiállításról. A kereskedelmi miniszter igyekezett reális és meggyőző érveket felsorakoztatni amellett, miért lenne jó nekünk ez a rendezvény. Hogy ránk irányulna a nemzetközi figyelem, hogy erősítené esélyünket a felzárkózásra a világ gazdaságában, hogy elsősorban infrastrukturális beruházásokat igényel — s azok nem egy alkalomra hasznos pénzbefektetések. És hogy nagyrészt vállalkozási alapon, külföldi tőke bevonásával történne. Az is elhangzott: A haszon 20 százalékát a vidék kapja majd. A tájékoztató fölött igen tartalmas vita bontakozott ki, melynek alaphangját Szentágothai professzor adta meg: „Történelmi alkalom, sikerében biztosak lehetünk, még ha a kockázat óriási is.” Arról is szólt, hogy semmiképpen sem lehet-szabad a keleti országrész bevonása nélkül megrendezni, még arra is kitért, hogy Szabolcsi, Hajdú-bihari és a Körös-völgyi, ismeretlen tájakat is ismertebbé lehetne a világrendezvény kapcsán tenni. Később Varga Imre szobrászművészt hallgattuk, aki szerint „közfelkiáltással kellene megszavaznunk, mert általa a fejlett világ mentőövet kínál felénk!” Ami a mi országrészünk bekapcsolását illeti, persze ezek nem perdöntő érvek a legyen, ne legyen vitában, de arra mégis utalnak: immár egyetlen kérdéskör sem intézhető el anélkül, hogy tárgyalásakor ne kerüljön szóba az összes körülmény. Szóval nem csupán az „itt és nekünk”, hanem az „ott azoknak” is mérlegelés tárgya. Amikor az elnöklő Jakab Róbertné szavazásra bocsátotta Beck Tamás tájékoztatóját, még a számolás előtt megjegyezte: „Ügy látom, többségnek tűnik az igen”. így is történt, ezért figyelemmel várhatjuk a május 25-i döntést a világkiállítás rendezési jogának odaítéléséről. És ebben benne van az a szemlélet is, amit egy angol közmondás fejez ki, s minden kereskedőtanonc kívülről fújja: „Adj el és bánd meg, de adj el!” Bombariadó Szarvason és Sarkadon Tegnap, március 23-án, 1 Ara 25 perckor a Szarvasi Rendőrkapitányság ügyeletére a 07-es segélykérC telefonszámon egy női hang bejelentette : Rövidesen egy gyönyörű bomba robban az óvónőképző főiskolán! A bejelentést követően a szarvasi rendőrkapitányság intézkedett, hogy a Szabadság utca 4. szám alatt lévő háromszintes épületet — amely az óvónőképzőt a gyakorló óvódát foglalja magában — kiürítsék. A riadó körülbelül 200 embert érintett. A rendőrség szakemberei átkutatták az épületet és annak környékét, de robbanószerkezetet nem találtak, Így 10 óra 15 perckor visszaállt a normális rend az Intézetben. A telefonálóról megállapították, hogy Szarvasról, a Szabadság u. 9. szám alatt lévő posta- hivatal utcai nyilvános telefonállomásáról hívta a rendőrséget. A tanúk elmondása szerint a fiatal nő 20—22 éves lehetett, fekete szoknyát és csizmát viselt. A rendőrség az elkövető személynek felderítésére intézkedéseket tett. De bombariadó volt Sarkadon Is. Reggel 9 óra 40 perckor a Sarkadl 'Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola, Sarkad, Vasút út 2. számú épületébe, az Iskola adminisztrátorához érkezett telefonhívásban egy gyermekhang jelentette be: A tornaterem közelében bomba van elhelyezve — majd letette a telefont. A bejelentést követően természetesen azonnal értesítették az illetékes gyulai rendőrkapitányságot, akik Intézkedtek a veszélyeztetett termek kiürítéséről és hamarosan átvizsgálták az épületet. Robbanószerkezetet nem találtak, 11 óra 35 perckor visszaállt a normális rend a sarkadl iskolában is. „Kilépünk az elzártságból” Politikai munka Lökösházán Csald István a községi pártbizottság épületében vár, most éppen itt található. Ugyanis kettős funkcióban van: főállásban a Haladás Mgtsz párttitkára, a községi pártbizottság titkári feladatát pedig társadalmi megbízatásként vállalta: — A munkatársaim mindig tudják, hol vagyok — mondja. — Valamivel bizakodóiban látom a jövőt, mint az manapság jellemző. Tavaly májusban az országos pártértekezlet után újjáalakult a pártbizottságunk; egytestületes lett. Személyi változásokra került sor a titkár, a titkárhelyet- ies és néhány bizottsági tag esetében. 180 párttagot számlál a négy munkahelyi és az egy területi alapszervezet. A munkahelyi alapszervezetekre, az együttműködési készségre nagy szükség van — ezt állapították meg a párttagjaink. A testületen belül pedig jó munkamegosztásra, életképes vezetőkre lehet csak építeni. A pártbizottsági üléseink tartalmasabbak, de időben hosszabbak is lettek. Köny- nyebben nyílnak szóra az emberek, a fiatalok, ilyen lett a légkör. Sokat változtattunk a munkamódszereinken is. Semmiféleképpen nem erőltetjük a saját elgondolásainkat másokra, a tömegszervezetekre ; partneri a viszonyunk. — Lökösháza kiváló határ- őrközség. Mit érzékelnek a mostani nem éppen csendes időszakban a földrajzi helyzetük alapján? — Jó a kapcsolatunk a határőrszervekkel. A munkájukról rendszeresen tájékoztatnak bennünket, mi pedig a taggyűléseinken kérjük az embereket, segítsenek a határőröknek. A lakosság is pártfogolja a határon átjövőket, hogy az őrsöt mihamarabb megtalálják. Odakísérik őket és a továbbjutásukról már ott intézkednek. Az igazsághoz tartozik, hogy az áttelepülőkkel kapcsolatban vegyes a fogadtatás. Van, aki a kenyerét félti, a lakáshoz jutás hazai nehézségeit firtatja. A többség azonban segítőkész. Nálunk is letelepedett 3-4 család, beilleszkedtek, példaszerűen dolgos emberek. Román nemzetiségűek régóta laknak a községben, ők már teljesen összenőttek velünk. — Hogyan képzelik el a pártbizottság új munkastílusát? — Kilépünk az elzártságból, ez helyi, megyei és országos nyitást egyaránt jelent. Március 31-én 14 órától nyilvános pártbizottsági ülést rendezünk. Mindenkit hívunk és várunk, akit az agrárpolitika megújulása érint és érdekel. Termelőszövetkezeti község vagvunk, a tsz-ben is most volt vezetőváltás, mindenki számára fontos téma ez. Köztudomású, hogy hátrányos helyetű térségben élünk. Az emberek itt kevés és gyengén fizetett munka- lehetőséget találnak. Változtatni szeretnénk ezen a helyzeten. Közvetítünk a tsz és egy kisszövetkezet között, az összefogás biztató lehet számunkra. Az eddigiekhez képest szorosabb, naprakészebb együttműködést szeretnénk a tanáccsal kialakítani. Várhatóan nagy és fontos időszak lesz a nép- frontválasztásoké, április 10- én zárul. — Milyennek ismerhetjük meg a lökösházi embereket? — Nagyon szorgalmas, dolgos népek laknak errefelé. Nem gazdag ez a térség, pedig mindenki igyekszik, de hát ilyenek az adottságaink. Nem nyugszunk bele, jobbat szeretnénk. Sok az idős kisnyugdíjasunk, feszültségeket tapasztalunk a szociális segélyek elosztásakor. Az emberek értékelik a jó törekvéseket, és segite- nek, ha értelmét látják. Az iskolaépítésre gyűjtünk már két választási ciklus óta. Emiatt támogatták az emberek az 1000 forintos teho befizetését is, pedig egyes családoknak ez nem kis terhet jelent. A megyei tanács megszavazta a segítséget, 6 millió forintot kapunk. Az eleki költségvetési üzem hozzákezdhet végre az építkezéshez. — A politikai közhangulatot hogyan értékelik a településen? — Az alternatív gondolatokról és szervezetekről hallottunk ugyan, de szándékká nálunk nem érlelődött más csoportok, egyesületek alakulása. A jó irányú változásokat az emberek többségében a párttól várják. Reméljük, hogy az országban is rövid idő alatt letisztul a helyzet, és végre mindenki a munkával foglalkozik majd ... A pártbizottság előtti ' parknál búcsúzunk, ahol Csala István szomorúan mutatja: — Látja, itt sem minden megnyugtató. Évről évre valaki innen metszi ki a^ karácsonyfáját. Hiába próbáljuk pótolni a hiányt, szé- piteni a környéket. Bede Zsóka Csipkerózsika kertje? Gyula központjában, négyhektárnyi területen fekszik a Csigakert. Valószínűleg helyzetéből adódóan vetődött fel az elképzelés, hogy a nyaranta eléggé zsúfolt Várfürdőhöz csatolják, mint napozóhelyet. Legalább ennyien szeretnék ugyanakkor városi közparkként megőrizni. A természetvédelmi terület több mint 200 esztendős tölgyfáival, gesztenye- és juharfáival, fenyőivel, bokraival felüdülést nyújthatna a város lakóinak, a turistáknak. Mégsem igazán látogatott. A Csigakert többnyire Csipkerózsika-álmát alussza. — Gyula büszkesége lehetne — mondta Temesvári Györgyné, a körzet népfrontelnöke. — Valaha rózsabokrok illatoztak benne, s reggelente a környéken élők madárdalra ébredtek. Ma már sajnos nem így van ... A legnagyobb gond, hogy sokan szemétlerakóhelynek használják a parkot. A körzet lakói sokszor elhordták már a hulladékot; volt itt autógumitól rossz paplanig minden. Sajnos nem tudjuk felvenni a versenyt a romboló indulatokkal. Bodoki- ék például fenyőfákat ültettek, s alig hagytak meg belőlük néhányat a vandálok. Pusztul-e a Csigákért? A kertészeti vállalat illetékesei, Szathmáry Zsolt üzemvezető és Szamosvári Szabin parkgondozási csoport- vezető szerint nem. Mondják, karbantartására és fejlesztésére több ember, több pénz kellene. Most, ha nem is mindenütt egyformán, de legalább a szabadtéri színpadhoz vezető út és az Erzsébet királynő szobra körüli rész igazán ápolt. Itt hamarosan új padokat, hulladékgyűjtőket állítanak fel. Ám a jelenlegi körülmények között nem lehet számítani a csapások helyett sem több útra, sem azokra a bizonyos rózsákra... A kavicsos út drága, a rózsákat pedig nem tudják öntözni, mert a terep gépiekkel megközelíthetetlen. A csigakertben csak a jelenlegi állapot megőrzésére vállalkozhatnak. Örömmel vették viszont a Büntetésvégrehajtási Intézet felajánlását... Dr. Huszágh József parancsnok arról tájékoztatott, hogy védnökséget vállaltak a közpark fölött, mert látták, milyen elhanyagolt. A városban végzett társadalmi munkáik sorába felvették a Csigakert gondozását is, a kertészek szakmai irányítása mellett. Egyelőre csak álom, mivé lehet ez a szép természetvédelmi terület. Az ősparkot, reméljük, ezentúl nem veri fel a gaz. Persze, hogy vonzóbb legyen, utak, padok kellenek. Nagyobb kivilágítás íis, különben este félelmet ébresztő sötét hely. Mindez pénzkérdés. Nem az viszont, hogy a szemetet ne oda vigyük és a meglévő értékeket óvjuk. Ha számba vennénk a tenni akarókat, talán a kedvelt közpark eszméje már nem tűnne olyan távolinak. Az idegenforgalmi terület kellős közepén a város lakóinak nem lehet mindegy ! Sz. M. Tanácsülés Szeghalmon Tegnap délután a Szeghalmi Városi Tanács soron következő ülésén a szokottnál zsúfoltabbá vált a terem. Vendégként megjelent dr. Szilágyi Zsombor, az OKGT osztályvezetője, Erdei Rezső, a pégáz békéscsabai üzemigazgatója és Klenk Gyula megyei energetikus. Varga István tanácselnök megnyitója után dr. Szilágyi Zsombor általános tájékoztatót adott. Ezután a tanácstagok kérdéssorozata következett Dr. Szilágyi Zsombor válaszában elmondta, hogy a szakemberek sem láthatnak a földbe. Füzesgyarmaton még ma is folynak a kutatások. Megtudhatták azt is a városatyák, hogy Szeghalom ez évre szóló gázbekötési engedélye Füzesgyarmathoz való csatlakozást ír elő, óránként 6 ezer köbméteres mennyiségi korlátozással. Ez a mennyiség a két településnek nem elegendő, hogy ebből kinek- kinek mennyi jut, ezt nekik kellene eldönteniük. Hogy végül Szeghalom füzesgyarmati, vagy az ecseg- falvai vezetékre csatlakozik, e kérdésben még nem döntöttek. Varga Istvánné, „továbbgondolásra” ajánlotta a témát a tanácstagoknak. Ezt követően kerültek sorra a tervezett napirendi pontok. A testület elfogadta az 1988. évi pénzügyi terv teljesítését, és az ez évi pénzügyi tervet. Jóváhagyta a városi tanács és a bizottságok, valamint a városi NEB idei munkatervét. Egy ideiglenes bizottság beszámolt a városban lévő mobilizálható munkaerő foglalkoztatásának lehetőségéről. Bár tavaly némi létszámleépítést tapasztaltak a Fehér Lajos Termelőszövetkezetnél, és a Titász helyi kirendeltségénél, de ez komoly feszültségeket nem okozott a városban. m. 1.
