Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
1989. március 20., hétfő NÉPÚJSÁG Gondoskodás az idősekről II címzett a gyulai Dégáz Felesleges hallókészülékek kerestetnek A Hallássérültek Békés Megyei Szervezete kéréssel fordul azokhoz a családokhoz, személyekhez, akiknek birtokában van használaton kívüli hallókészülék. A megyében igen sok az idős, nagyothalló ember, kiknek sokszor kilométereket keli utazni javíttatni; rossz az alkatrészellátás. Nagy örömmel, hálásan fogadnánk, ha ezeket a használaton kívüli készülékeket ■(melyeket cserekészülékként vagy alkatrészként szeretnénk felhasználni) szövetségünknek adományoznák, hogy ily módon is segítsük a rászorultakat. A készülékeket személyesen vagy pestén az alábbi címekre kérjük eljuttatni : Megyei szervezet, Békéscsaba, Petőfi u. 3. (csütörtök. 17—20 óráig). Helyi csoportok: Orosháza, Veres J. u, 10. (csütörtök 9—13 és szombat 13—19 óráiig); Gyo- maendrőd, Lenin u. 66. (hétfő 17—20 óráig); Gyula, Kun Béla u. 16. (hétfő 17—19 óráig). Segítűkészség Így (lenne) természetes Március í-án — hétfőn — * 74 éves nagymamám az SZTK- ból hazafelé indult. A Juszt Gyula utcában a régi buszpályaudvarnál járt, mikor olyan roisszullét Jött rá, hogy összeesett. Két idegen férfi sietett a segítségére. Egyikőjük áttámogatta a régi 7-es Iskola portájához, kért egy széket, é* leültette. Közben a másik férfi elment telefonálni a mentőknek, akik Igen rövid Idő alatt ki is jöttek és beszállították a kórházba. A nagymamának Ideje, lélekjelenléte sem volt megköszönni az önzetlen segítséget. Ezért így mond köszönetét a két férfinak. és a mentőknek a gyors beavatkozásért. Bikfalvl Ferencné Békéscsaba Szeretném, ha a gyulai Dégáznak küldött levelem másolatát közölnék, ugyanis az ott részletezett problémák nemcsak engem személy szerint érintenek, hanem rajtam kívül jó néhány embert Gyulaváriban. Tehát néhány ezer ember bízna abban, hogy a nyilvánosság erejével sikerül elérniük azt, hogy ne egyszerre terhelje a háztartásokat a gázdíj és villanyszámla, valamint azt, hogy olyan embert alkalmazzanak gázdíj beszedésére, aki azt meg is teszi — írja bevezetőképpen levelében dr. Sál Mária gyulai olvasónk. fene a szóban forgó levél, melynek címzettje a Dégáz: Gyomaendrődön 1971-ben létesült az első 20 személyes öregek napközi otthona, majd 1970-ben egy újabb 60 személyes intézménnyel bővült az ellátás. A jelenről kérdeztük Gellai Józsefnét, az intézményhálózat vezetőjét. — 1984-től kezdődött rohamos fejlődés a szociális ellátásban. Ma már három új intézményünk van, 118 hellyel, amelyben 38 rászorulónak szállást is biztosítunk, de kísérleti jelleggel hat ágyon úgynevezett átmeneti gondozási formát is bevezettünk. Házi teljes gondozást 63, míg részleges ellátást jelenleg 151 idős ember kap. A kedvezményesen étkezők összes létszáma 201. összegezve, szervezett formában közel 400 idős ember részére nyújtunk valamilyen szolgáltatást városunkban. — Milyen alapokra támaszkodik a hálózat? — Eddig jóformán csak Visszhang Szanazugi aggodalmak Engedjék meg, hogy a szama- zugi cikkükhöz hozzátegyek pár gondoilatot, hisz* magam is hasonlóan kellemes és jó helynek tartom. Sajnos, én a tavalyi. tehát az 1988-as évben néhániy negatívumot Is érzékeltem, példáuf a magas vízállást, egész nyáron. Holott Szana mindig Is rendelkezett egy 100—150 m-es szakasszal, ahol azok 1® fürödhettek. akik nem tudtak úszni. Most, a duzzasztás miatt az iszapos, zavaros vízben kénytelen fürödni az, aki nem tud úszni, de az úszó is ebben az Iszapban gázol1 bele a mederbe. Főleg a gyulai oldal on. mivel Itt stégek sincsenek. Szerintem ez a duzzasztás káros hatással van a folyó öntisztulására, moszatosodást idéz elő, amit tavaly már jelzett a békák megjelenése, és úgymond, szaga volt a víznek. Egy másik aggályom a motorcsónakok megjelenése, amely szerintem súlyos baleseti veszély a strand területén. Véleményem szerint külön folyószakaszt kéne kijelölni számukra. Mindezekkel együtt bizakodó vagyok, hisz’ Szanazug olyan helyen fekszik, s olvan adottságokkal rendelkezik, hogy megérdemli az odafigyelést, a környező városok támogatását. Szák György Békéscsaba adatokat soroltam, amelyek talán nem tükrözik kellően azt a társadalmi összefogást, ami a számok mögött van. Az eddig elért eredményeink — az öt idősek klubja — teljes egészében a település saját áldozatvállalásából jött létre. Tanácsi költség- vetésből, a lakosság pozitív hozzáállásából, amely különböző formákban nyilvánult meg. Az „Egy nap az öregekért” akció, társadalmi munkák, a teho, az üzemek hozzájárulása. Legutóbb például az áfész színes televízióval lepte meg intézményünket. Azt gondolom, városunkban az idősek megsegítése már olyan mozgalom. amely nemcsak az emberi, hanem a politikai hitvallást is tükrözi. — Közelebbi terveik? — Nagylaposon is megnyílik az öregek napközi otthona. Gyomaendrődön A Szarváéi Óvónőképző Intézet Brunszvik Teréz Ifjúsági klubjának legutóbbi vendége dr. Jakubecz Sándor megyei ezülész-nőgyógyász főorvos volt. Az elmúlt héten megtartott ösz- szejövetelen vendégünk a fiatal lányokat foglalkoztató egészségügyi problémákról, a fiatalok kapcsolatairól beszélt, majd szeretnénk még létrehozni egy 25—30 személyes otthont, melynek célja a szociális otthoni elhelyezésre várók előgondozása. Persze, ehhez már anyagi támogatás is szükséges. A Szociális és Egészségügyi Minisztérium kezdeményezésére pályázatot nyújtottunk be, mert a tanácsi pénzeszközök is végesek. Ami az emberi tartalékokat illeti, tervezzük a házi gondozásba beilleszkedő férfi munkaerők alkalmazását. Olyan „ezermesterek” beállítását, akik — ha kell — megjavítják a vízcsapot, a zárat, megszüntetik a tetőbeázást, felújítják a kéményt, de sorolhatnám tovább. Hiszek benne, hogy az ország településein mindenütt akadnak olyan ezermesterek, akik egyszemélyben képesek könnyebbé tenni a sok magányos, idős ember életét, s akiknek a szerény tiszteletdíjon túl, az elrebegett „köszönöm” a legnagyobb fizet- 'g. Farkasinszki Lajos tudósító, Gyomaendrőd a hallgatók kérdéseire válaszait. Az érdeklődésre jellemző, hogy este negyed nyolckor kezdődött a klubösszejövetel éa majdnem tiz óráig tartott. Köszönjük a jól1 sikerült programot. Dr. Janovszky Jánosné klubvezető. Szarvas Sajnálatosnak kell neveznem azt a tényt, hogy magam sem tudom, milyen (melyik havi) számlákat egyenlítettem ki, mivel ez a postaládámba 1989. február 15. napján bedobott, de 1989. február 13. napjával keltezett felszólításból sem tűnik ki, magamnak pedig megfelelő szakértelem híján nehéz kikövetkeztetnem, arra is figyelemmel, hogy egy éve lakom Gyulaváriban a Sirály utcában, és ezen idő alatt összesen három alkalommal sikerült gázdijat befizetnem. Nem rajtam múlott, ez ügyben többször telefonáltam is, végül is minden esetben személyesen fizettem ki. Meg kell mondanom, hogy mindig készséges, udvarias ügyintézőkkel volt dolgom, akik elnézést kértek, a díjbeszedő betegségére, elfoglaltságára hivatkoztak. Ebben csak az a furcsa, hogy a díjbeszedővel mind ez idáig személyesen nem sikerült találkoznom, annak ellenére, hogy van, „munkájáért" nyilván nem nagy összegű, de rendszeres jövedelmet élvez. Munkája lenne tudtom szerint a gázdíj kéthavonta való beszedése, és a gázórák leolvasása. Akárhogyan számolom, egy évben tizenkét hónap van, testvérek között is hat alkalommal kellett volna feltűnnie a díjbeszedőnek, ez azonban nem történt meg, sőt ezen kitüntetett három esetben is csak bedobott figyelmeztetéssel találkoztunk, meg sem kísérelte a díjat beszedni, annak ellenére, hogy mindhárom esetben volt otthon valaki. Az összegyűjtött gázdíj egyébként még a bérből, fizetésből élőknek is kellemetlen, nem beszélve a nyugdíjasokról. A helyzetet még csak nehezíti az, hogy —v a máshol tudtommal rendszeres gyakorlattal ellentétben, ahol a gáz- és villanyszámlák havonta váltják egymást — egyazon időszakban esedékes a gázdíj és a villanyszámla. Ez esetben egy személy nyugdíját jóval meghaladó összeg is lehet együttesen az összegyűjtött gázdijjal. Fentiekkel kapcsolatosan a kifizetett számlákon túlmenően két kérésem lenne a Gyulai Dégázhoz — melynek egyébként szakirányú munkájával a legnagyobb mértékben elégedett vagyok. 1. Ha nem képes a díjbeszedőt vállalt kötelezettségének teljesítésére rászorítani, alkalmazzon olyan becsületes nyugdíjast, akinek az onnan származó jövedelem van annyira szükséges, hogy azért munkát is végezzen, vagy ha erre nincs lehetőség, egyszerűen jelöljön ki egy időpontot, amikor a gyulavári gázfogyasztók a Dégáznál személyesen leadhatják a mérő állását, és kifizethetik a gázdijat, ez lényegében a fennálló tényleges helyzetet szentesítené. 2. Szűnjön meg a gyulavári állampolgárok megkülönböztetett hátrányos helyzete azon a téren, hogy egyszerre kelljen a gáz- és villanyszámlákat fizetniük. Nem hiszem, hogy nagy megterhelést jelentene a vállalatnak, ha páratlan hónapokra tenné át az esedékességet, ha már a mostani teljesen rendszertelen fizetést is kibírja. Dr. Sál Mária, Gyula legyügy A közlekedési díjak felemelése előtt a rádióban elhangzott, hogy június 1-jéig a régi jegyek felhasználhatók. Budapesten az első napokban — talán most is — lehetett úgy közlekedni, hogy bármilyen jeggyel bármilyen járművön, csak az összeg megfelelő legyen. Itt Békéscsabán, a helyi járaton 2-án nem utazhattunk három jeggyel, netán egy személy két jeggyel. Január 31-én a Kulich-lakótelepi postán még nem lehetett új jegyet kapni. Tőlem független okból 30 darab jegyem megmaradt, tízet február elején beváltottam. Március 2-án szerettem volna a megmaradt buszjegyeket beváltani. Az állomáson azt mondták, február 28-án (két napja) lejárt; benne volt az újságban. Rendszeresen olvassuk az újságot, de hármunk közül senki sem látta. Amikor hazamentem, legalább tíz februári újságot átnéztem, de sehol semmit nem láttam. (Többször is hirdethette volna a Volán.) Akinek nem jár az újság, honnan tudná? Március 3-án elmentem a Tanácsköztársaság úti Volán-irodába, ahol azt tanácsolták, írjak a központnak. Kérdésemre elmondták, sokan szerették volna visszaváltani régi jegyeiket. Szeretném, ha a Volán az újságon keresztül válaszolna arra, van-e még mód a megmaradt jegyek visszaváltására? Ha nem, akkor sokan ráfizetünk az így Is drága utalásra. Tóthné Petrovszki Katalin Békéscsaba Klubest az óvónőképzőben Olvasói kérdésekre válaszolva O Városfórum Békéscsabán Az igazgatási osztályhoz tartozó kérdések: — Miért van az, hogy Békéscsabán a tanácsi lakások leadásakor csak a használatbavételi díj háromszorosát fizetik ki, amikor Budapesten már a hatszoros összeg is előfordul? — A tanácsi bérlakások visszaadása esetére a hatályos tanácsrendelet lehetővé teszi, hogy egyedi elbírálás alapján a végrehajtó bizottság magasabb — akár hatszoros vagy nyolcszoros — térítést állapítson meg. Erre azonban csak megfelelő pénzügyi fedezet esetén kerülhet sor. — Mtért nem lehet Békéscsabán a lakótelepi bérlakásokat megvásárolni (ezt tudomása szerint csak a városi vezetők tehetik meg)? — Indokolt a lakóházak és lakások elidegenítése során érvényesíteni, hogy a tanácsi bérlakásállomány — mint a lakásgazdálkodás fontos alapja — lényegesen ne csökkenjen. Ennek érdekében a végrehajtó bizottság az el nem adható házingatlanok címjegyzékét összeállította és azt kifüggesztette az Ingatlankezelő Vállalat, valamint a városi tanács épületében, mindenki számára hozzáférhető módon. A tilalmi jegyzékben elsősorban telepszt ű, többszintes bérházi épületek és városképiig védett épületek szerepelnek. Ezeket a városi vezetők sem vásárolhatják meg. A művelődési osztályhoz tartozó kérdések: — Békés megyében él Magyarországon a legtöbb szlovák nemzetiségű. Miért nincs ennek alapján Békéscsabán szlovák tanító- és tanárképzés? — Szegeden a tanárképző főiskolán van szlovák szakos képzés. Szóba került a képzés áthozatala, de feltételek hiánya (pénz és szakember) miatt nehezen lehet ezen változtatni. — Igaz-e, hogy Békéscsaba régi neve Békéscsaba volt, és mi a magyarázata ennek? — Nem igaz. — A szlovák nyelvű óvodán kívül hol van idegen nyelvű óvoda Békéscsabán? — A Szigligeti utcai óvodában orosz, a belvárosi óvodában angol nyelvet tanítanak. Az MSZMP városi bizottság válaszai: — Milyen konkrét lépéseket tesz a párt a politikai egység helyreállítása és a tagság önbizalmának visszaállítása érdekében? — Az MSZMP KB 1989. február 10—11-1 ülése egyértelműen a pártegység, s a párton belüli politikai egység helyreállítását tűzte ki célul, s valósította meg. A kiadandó akcióprogram, a tervek alapján a tagság számára is egyértelműbbé teszi, hogy mit akar a párt, s ez az önbizalom, bizalom terén is‘javulást kell, hogy eredményezzen, A városi pártértekezlet a testületet megújította, megfiatalította. Ü!j munkastílusa az összetételiből is indul, kimunkálása folyamatban van. Eddig konkrét lépés, hogy a pártbizottsági tagok 3-4 alapszervezet patronálását vállalták, s már részt is vettek taggyűléseken, pártrendezvényeken. A munkastílusát, munkamódszerét a testület februárban tárgyalta. Ennek fő célja, hogy a pártbizottság a párttagság, lakosság részvételével alakítsa ki, hozza meg város- politikával kapcsolatos állásfoglalásait és tevékenységével az alapszervezetek, a párttagok tájékozottságát, a főbb kérdésekben egységes fellépését szolgálja. Párttagjaink keressék a pártbizottság tagjait, s javaslataikat mondják el ezzel kapcsolatban is. — Miért kell párttagnak vagy rokkantnak lenni ahhoz, hogy valaki előnyhöz jusson a várakozási listán? — Azért mert valaki párttag, nem jut előnyhöz a várakozási listán. A telefonigényeket beérkezésük sorrendjében bírálják el, valamint létezik nép- gazdasági érdek alapján kategóriákba sorolás, amit a szűkös kapacitás tesz szükségessé. A rokkantság, vagy tartós orvosi felügyelet csak abban az esetben jelent előnyt, ha az egyéb feltételek megegyeznek. A Magyar Demokrata Fórumhoz intézett kérdések és válaszok : — Miért haragszik a Demokrata Fórum a Békés Megyei Tanácsra? — Nem haragszunk. A politikai kérdéseket nem szabad érzelmi alapion megközelíteni. A tények, így a február 2-i tanácsülésen történtek is azt mutatják, hogy ez a tanácstestület nem alkalmas népképviseleti feladatainak ellátására, hanem kísérletet tesz egy kor rum - piálódott vezetőgárda átmentésére a jövőbe. Egyébként meggyőződésünk, hogy fejlett helyi társadalom csak demokratikusan működő ön- kormányzat segítségével jöhet létre. Ennek Békés megyében egyelőre hiányoznak az intézményi és politikai feltételei. — Rendezték-e már viszonyukat az Előre Spartacus- sal? — Ügyvivőink egy csoportja eleget tett Annus Vince meghívásának és látogatást tett az Előre SC székházéban. Megismerkedtünk az egyesület gazdasági gondjaival. A sportvezetők számára nyilvánvalóvá vált, hogy őszi tiltakozásunk a sport érdekében szólt. Valljuk, hogy önfenntartó élsport ott jöhet létre, ahol hosszú távon fejlesztik az utánpótlás nevelést és tisztázott gazdasági viszonyokat teremtenek az egyesületben. Fontosnak tartjuk, hogy a Békés Megyei Tanács és a Békéscsabai Városi Tanács támogatásával — tehát voltaképp a lakosság pénzével — fillérre el tudjon számolni az Előre Spartacus, s annak túlnyomó részét az iskolai sportra és az utánpótlás-nevelésre fordítsa. — Van-e már helyi programjuk? — A Magyar Demokrata Fórum országos gyűlését (1989. március 11—12.) követően alakítjuk ki részletes helyi programunkat. Aktívan, az eddiginél is aktívabban be szeretnénk kapcsolódni a helyi közéletbe, részt kívánunk venni a közelgő tanácsi választásokon is. Minden olyan kérdésben hallatjuk majd a hangunkat, amely Békéscsaba lakosságának egészét érinti. Igyekszünk szervezni és megfogalmazni a közvéleményt. — Politikai szándékaikat már tudjuk,'de van-e gazdasági életünkre vonatkozó programjuk és mikor hozzák nyilvánosságra? Azt már tudjuk, hogy mit akarnak elvenni, de azt még nem, mit tudnak adni az embereknek? — A Magyar Demokrata Fórum politikai szándékai a mozgalom Alapítólevelében fogalmazódtak meg. Akihez nem juthatott el ez a dokumentum, szívesen küldünk neki egy példányt. Szakembereink kidolgozzák és tavasszal nyilvánosságra hozzák a gazdasági megújulás programját. Ennek alapelveit nehéz lenne most néhány mondatban ismertetni. Két gondolatot azonban máris említhetünk: — tulajdonosi reformnak kell gondoskodnia arról, hogy minden forint nemzeti vagyonnak legyen felelős gazdája, — az állami költségvetés ne töltsön be gazdaságot deformáló szerepet, ne csoportosítson át jövedelmeket a nyereséges vállalkozásoktól a veszteségesek javára. Elképzeléseink többsége bizonyára találkozik az MSZMP radikális reformszárnyának egyetértésével. Sajnos azonban az MSZMP a gyakorlatban eddig sosem tudott érvényt szerezni mégoly tisztességes gazdaságpolitikai elgondolásainak. Ami a kérdés második részét illeti: sem az erőszakos eltulajdonítás, sem a fölényes adakozás nem tartozik a módszereink közé. Az emberek többsége évtizedek óta hallgat. Nincs hitele a szónak, nincs önbecsülése a népnek, nincs bizalom a politikai intézmények iránt. Amit a Kádár-korszak elvett az emberektől, az csak nagyon lassan teremthető újjá. Még a demokratikus jogállamiság megszületését követően is évekbe telik majd, mire mindannyian föl merjük emelni a fejünket és egymás szemébe merünk nézni. * * * A Magyar Televízió Szegedi Stúdiója által február 13-án Békéscsabán rendezett városfórumának kérdéseire a választ a Békéscsabai Városi Tanács munkatársai dolgozták ki és adták meg számunkra. A válaszok közlését ezzel befejeztük.
