Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-20 / 67. szám
1989. március 20., hétfő o Békési panteon Százhetvenöt éve született Bodoki Károly vízépítő mérnök IgNiWl-fite--------------B odoki Károly, a reformkor mérnöke enciklopédikus műveltségű, „európai" ember volt, aki úttörő munkát végzett a mocsaras, egészségtelen Körös-Berettyó völgy kultúrtájjá alakításáért. 1 Gyulán született, 1814. március 19-én, értelmiségi, szerény nemesi családban. Édesapja is vízimérnök volt, Károly az általa elkezdett szabályozási munkákat folytatta és fejlesztette tovább. Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte. Apja halála után 1838-ban — ismerve a család kiváló tulajdonságait és szorgalmát — az akkor 24 éves Bodoki Károlyt választották Békés vármegye mérnökének. Ebben az időben a Körös-szabályozási királyi bizottság által 1829-ben elfogadott tervek alapján végeztek szétszórt vízszabályozási munkálatokat. Az ő feladata volt a földmunkák elvégzéséhez szükséges közmunkák szervezése a lakosság körében, a hatósági jellegű hiteles földmérések, legelőfelmérések elvégzése, határviták eldöntése, megyei épületek tervezése, karbantartásának megszervezése, állapotuk rendszeres ellenőrzése, szintúgy a megyei fenntartású utak, hidak esetében, ö volt a vármegye mindent tudó és mindenre alkalmazható műszaki polihisztora, a kisujjában volt a mérnöki tudomány minden ága. A vízszabályozási munkák azonban alig haladtak. A vármegye által elfogadott tervek süket fülekre leltek. A munkák nagyrészt papíron maradtak, kivitelezésüket vagy el sem kezdték, vagy félbehagyták. A földbirtokosok a szükséges pénzeket elmulasztották befizetni. A lakosság is belefáradt a nyomasztó, nehéz ingyenmunkába. Az Arad megyében már elvégzett szabályozás következtében onnan gyorsan lezúduló víz 1844-ben elárasztotta Gyulát és a Körös-völgyet. A vízszabályozási munkák elvégzése Békésben is sürgetővé, sőt lét- szükségletté vált. A hatékonyabb működés érdekében a földtulajdonosok 1845-ben megalakították a Körös Szabályozási Társulatot. A harmincéves mérnök 1847-ben kérte a vármegye vezetését, hogy szakmai tanulmányútra tíz hónapi fizetett szabadságot engedélyezzenek a számára. Ez alatt az idő alatt bejárta Nyugat-Európát, többek között ellátogatott Angliába és a víziművekben gazdag országokba, s tudását korszerű ismeretekkel gyarapította. A Békés megyei munkák akkor kaptak újabb lendületet, amikor 1846-ban Széchényi Istvánt kinevezték vízszabályozási biztosnak, s megalakult a Tiszavölgyi Társulat, melyhez 1847 nyarán csatlakozott a Körös- Szabályozási Társulat. A Körös-Berettyó völgy munkálataihoz Bodoki Károlyt nevezték, ki osztálymérnöknek, s feladatul kapta megyehatártól függetlenül az egész Körös-Berettyó vízrendszer rendezésére alkalmas terv elkészítését. 1848 tavaszára elkészült a terv, mely Bodoki Károly mérnöki pályájának csúcsát is jelentette egyben. A mocsarak lecsapolásá- val, védőgátak építésével, csatornázási, töltési, medertisztítási munkákkal és a nagy folyókanyarulatok átvágásával több százezer hold addig terméketlen, vizes, mocsaras területből kiváló termőtalajú vidék lett. Megszűnt az örökös árvíz- veszély. Lényegesen egészr ségesebb életkörülmények közé került a lakosság. Korábban minden tavasszal váltóláz pusztított e vidéken. A gazdasági és egészség- ügyi javulások következtében a lakosság száma rohamosan növekedni kezdett. önmagában a műszaki munkák ellátása is elég terhet jelenthetett Bodoki Károly számára, de emellett még jogi, financiális feladatokat is teljesítenie kellett: vízügyi társulatok alapszabályait szövegezte, kiszámította az egyes községek és uradalmak hozzájárulási arányát, és maga ellenőrizte a földmunkák haladását. Három évtizedes — nemcsak szellemi, de óriási testi fáradtsággal is járó tevékenysége megbosszulta magát: 1868. december 10-én Nagybajom községben hivatali teendői közben rosszul lett és szívszélhűdés következtében hirtelen elhunyt. Holtan hozták haza, Gyulára. Mindössze 55 évet élt. A munka, amit elvégzett, mindörökre elismerésre és hálára kötelezi az utókort. (Gy. E.) Peres iigy(fel)eink Mi a szocializmus? Miért jutott „csődbe”? Mi az egyáltalán, ami most van? Milyen mögöttes szándék húzódik meg abban, hogy amit az MSZMP kezdeményez, vagy ifjúsági csapata, a KISZ, mindentől elhatárolják magukat egyes alternatív csoportok képviselői? Talán az, hogy a párt korábbi monolitikus (de ezt már feladó) hatalmát maguk akarják átvenni? Csak a tágabb perspektívákban látó realista szószólóik (ezért becsülöm például Király Zoltánt) érzékelik azt a sokrészben még reformokra váró folyamatot, mely éppen a párt tagjai s mellettük sok ezer, a haza sorsáért aggódó pártonkívü- li késztetésére, mint 180 fokos fordulat fogalmazódott meg a májusi országos pártértekezleten. Finoman cizellált szófordulatokkal lehetne válaszolni a fenti kérdésekre. A ci- kornyás, szóvirágokkal teletűzdelt mondatfüzérekre azonban már nincs idő. A gyorsuló történések jóval meghaladták a tavalyi májusi állapotokat is. Az az Országgyűlés, amelynek képviselőit már több jelölt közül választani lehetett, hűen tükrözi társadalmi állapotainkat. Üj messzire mutató törvényeket alkot (új alaptörvény stb. megvitatására készül). Ugyanakkor akik valamely alternativ csoporthoz tartoznak, mindenre csak nemet tudnak mondani,, programjuk önmegfogalmazásánál sem tartanak, vagy annak csupán valami homályos alakzata rajzolódik ki. S bár jó néhány tucatnyian jegyeztették be magukat — a hátuk mögött álló tömeg nem tehető százezerre sem. Mert az igazi, a nagy tömeg békét, nyugalmat akar, a szegénység és a romló közállapotok megváltoztatásáért és nem a szócséplés, a deklarációk szakadatlan hangoztatása mellett tüntet. Ha közülük sokaknak átmenetileg meg is zavarja gondolatait a sok kimondott féligazság vagy a nyilvánosság, a tájékoztatás elodázása (pl. amikor a lapban megjelent interjúban egyik megyei vezető nem akarta elmondani, hogy mit tartalmaz a megye mezőgazdaságának helyzetéről a KB-nak küldött levél, s ez csak jóval később került napvilágra), mindez károsan befolyásolhatja a közhangulatot. Ezekre apellálhatnak a mindenre nemet mondók, a mindent megkérdőjelezők, a meddőhányókra építők. Átmenetileg, mert maguk is tudják: a meddőhányókra hiába vetnek magot, abból termés sosem lesz. Ezért hát meglovagolják a jogosan elégedetlenkedőket, amíg azok látása ki nem tisztul, s a hátukra ülve igyekeznek a fürdővízzel együtt kiönteni a gyereket, elvetve a fontolva haladás reformtörekvéseit, s kikiáltva, hogy a szocializmus „csődbe” jutott. Valami más kell. De mi? Mondjuk ki: szerintük polgári demokrácia. Nemcsak a nyolcszázezres párttagság, a nép tömegei sem kérnek abból. Ugyanakkor jól tudják, hogy tízmillió magyar állampolgár képviseletében jogosan kérnek részt a haladó érdekcsoportok a jogalkotásoktól kezdve a hatalom gyakorlásáig. Mi hát a sokat vitatott szocializmus? Mint cél, a távoli jövő terméke lesz. Új társadalmi, gazdasági, politikai formáció, amely mint a kapitalizmus a hűbéri társadalmat, a beláthatatlan jövőben felváltja majd a kapitalizmust. Ez hosszú vajúdás után, a társadalmi törvényszerűségektől determináltan óhatatlanul elkövetkezik. De erőszakolni eljövetelét éppúgy nem lehet, mint ahogyan a folyók visszafelé áramlásának sem lehet „irányt” szabni. Nem a távoli cél jutott „csődbe”, hanem éppen az az erőszakos útszakasz, amely „ha a társadalmi törvényszerűségeket felismerjük, lerövidíthetjük a célhoz vezető utat”, ürügyén teremtett hazánkban is hamis, monolitikus hatalmat. S mi van most? Az, hogy a cél marad, de úgy, hogy minden hazáját szerető, s boldogulni vágyó ember járjon rajta és jusson el a célhoz — törvényes garanciák biztosításával — természetes úton. Ami tehát most van, az a nép képviseletének teljes biztosítása (ha mégoly keservesen hangzik is az átmeneti munkanélküliség fenyegetése mellett), és nem engedmény egy polgári demokrácia visz- szarendeződésére. Mert a mindenre nemet mondó mögöttes szándékok ezt takarják. Onnan kell « majdnem elindulnunk, ahonnan startoltunk 1945-ben. A mi maximális programunk megvan, a minimális, a konkrét helyi tennivalók kidolgozása szokás szerint késik. Nem mindenütt. Van már olyan megye az országban, ahol ezt is kidolgozták s nyilvánosságra hozták. Mi odáztuk még a megyei pártérte- kezlct összehívását is, pedig már tavaly meg kellett volna ejtenünk, hogy tiszta lappal indulhasson a párt, s a versenyben legyen elfogadható minimális programja is mindenki szeme láttára. A kisemberekre nehezedő mind súlyosabb terhek ellenére mégis tisztulnak az agyak, mert látják a párt reformtörekvéseinek irányát, a nép akaratán nyugvó nyitás fővonalait. Azt a magyar modellt, mely a több mint negyven éve tartó cik- cakkos út után nem a polgári demokrácia keretei közé akarja visszatoloncolni a magyar állampolgárokat. Varga Dezső Egy megyei döntő felhangjai Berzsenyi — pár száz forintért Csorvási Általános Művelődési Központ Szűkösen, de azért jól megvannak Nem először rendezik meg a Berzsenyi Dániel országos vers- és prózamondó versenyt. Nem először hangzik el, hogy ez így valahogy méltatlan az egyetemes magyar líra egyik megteremtő géniuszának. Nem elősző^ történik meg, hogy a rendező szervezetek nem figyelnek a kritikai, jobbító szóra. Pénteken este tartották meg a Békés megyei döntőt a megyei művelődési központ nagytermében. A zsűrivel, a néhány hozzátartozóval együtt negyedszázán ültünk a több mint tízszer ennyi ember elhelyezésére alkalmas, itt és most valóban hodálynak tűnő teremben. Amelyet ráadásul úgy rendeztek be, hogy még a zsűri sem nagyon hallhatta- értette a bizony nagyon-na- gyon gyengécske szavaló résztvevők „előadását” ... Sokan könyvből, papírból olvasták a rájuk mért penzumot. többen beszédhibásak voltak — mint azt a Hatvani Dániel, az Űj Aurora főszerkesztője, a Berzsenyi Társaság képviselője által vezetett zsűri egyik tagja elmondta — ennyit lehet FELVÉTELRE KERESÜNK BELSŐ ELLENŐRT számviteli főiskolai, illetve mérlegképes könyvelői (kereskedelmi) végzettséggel, a Békés Megyei Vcndéglátóipari Vállalathoz. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Gutenberg u. 3. mindösszesenjében a szegényes verseny „színvonaláról” elmondani... Látszott, érződött, hogy a középiskolásokat tanintézetük küldte. A felnőtt kategória talán ezért volt valamennyivel nívósabb ... A zsűri most is gondban volt, hiszen a legeslegjob- baknak is legfeljebb egy-egy 300 forintos könyvvásárlási utalványt nyújthatott, át az oklevél mellé, úgymond jutalmul. Talán nem túlzó, ha azt mondjuk: szánalmas, sőt sértő ez az „elismerés” ... Az április 29—30-án megrendezendő országos döntőn tehát megyénkből a következők vehetnek részt (Szombathelyen lesz a diákok. Marcaliban a felnőttek vetélkedése): a felnőttek kategóriájából a megosztott I— II. helyen végzett Polányi Éva (Gyomaendrőd) és Koj- nok Mária (Békéscsaba), valamint a harmadik helyezett Kiss Éva (Orosháza). A diákok közül ketten: Liszkai Magdolna (Békés, Szegedi Kis István Gimn.) és Bakos Andrea (Battonya, Mikes Kelemen Gimn.). Nem ők tehetnek róla, hogy ilyen sután-furán „jött össze” ez a szavalóverseny ... (nemesi) Gsorváson, 1964-ben a hajdani Kisgazdakor helyén épült fel a művelődési ház, az akkori megszokott típustervek alapján. Már az első néhány évben kiderült, hogy az épületet elméretezték. Az állandósult helyhiányt csak az igazgatók vándorlása múlta felül. 1971-ben valamelyest normalizálódott a helyzet, ugyanis a közoktatási és közművelődési intézményeket összevonták, s így a művelődési ház is egységes irányítás alá került. Megszűnt a vezetővándorlás, a dolgozók száma állandósult. A helyszűke is megoldódott 1971-ben. A ’80-as évek elején 27 tanfolyam, szakkör élte itt virágkorát. Néhány éve azonban ^gyökeret vert az érdektelenség, sorra szűntek meg a klubok, a kiscsoportok. Az idő vasfoga kikezdte a művelődési ház új szárnyát is, az épületrész megsüllyedt. Ennyi kellemetlenség, nehézség láttán senki nem irigyli Nagy-pál Andort. A minap mi is felkerestük a csorvási művelődési ház igazgatóját, hogy a további terveiről, elképzeléseiről kérdezzük. Parányi irodájában nagy a jövés-menés, épp a kötőszakkör tagjai gyülekeznek, amikor leülünk beszélgetni. — A hamar munka ritkán jó — mutat körbe Nagy-pál Andor. — Itt az eredménye az elmaradt talajvizsgálatoknak: az 1972-ben énült szárnyrészt teljes egészében le kellett bontanunk. — Az ablakon kitekintve valóban elég siralmas a kép, ami elénk tárul. De mi lesz ezután? Bővítik a művelődési házat — Hat tantermet építünk fel, hármat az alagsorban, hármat pedig az emeleten. A könyvtárat bővítjük és a színháztermet is rendbehozzuk. Persze ez még a jövő zenéje. — Akkor térjünk vissza a jelenbe. Most milyen körülmények között dolgoznak? — A szeptemberben kezdett komoly szervezőmunka meghozta a várva várt eredményt: jelenleg 17 szakkör ténykedik házon belül. Legnépesebb a kertbarátok köre, ahová 110-en járnak. A díszítőszakkörnek 25, a citera- és pávakörnek 16, a kézikötők csoportjának 12 tagja van, hogy csak néhányat említsek. (Beszélgetésünk ideje alatt tíz asszony csattogtatja kötőtűjét az irodában. Jönnek többen is, de nem férünk. A szűkre méretezett szoba ajtajára akár a következő táblát is kifüggeszthetnék: MEGTELT.) Fotó : Kováéi Erzsébet — Hol tartják összejöveteleiket a szakköri tagok? — Az úttörő fúvószenekar a mozi előcsarnokában próbál, a színházi öltözőt — ahol most vagyunk — átalakítottuk irodává, és itt kö- tögetnek az asszonyok. A másik öltözőben van a zongora, oda járnak gyakorolni a gyerekek. Az énekkar a színpadon próbál, a citerá- sok és a díszítőművészeti szakkör tagjai pedig az iskolába szorultak. Szűkösen, de azért jól megvagyunk. — Mernek-e vállalni nagyobb rendezvényt, vagy rendezvényeket ilyen körülmények között? — Március 15-től 22-ig közművelődési hetet tartunk a faluban, amelynek keretében sporttalálkozót, úttörőnapot, irodalmi műsorokat, vetítéseket, vetélkedőket stb. szervezünk. Reméljük, hogy a hely szűkössége a sikeres szervezésnek nem lesz akadálya. (esete) „ ALFA”-AKCIÖ ! Nyugatnémet háztartási eszközök előlegbefizetés nélküli előjegyzésre — 270 literes, energiatakarékos SIEMENS fagyasztóláda, fogy. ára: 27 300 Ft. — 15 literes „ELIN” mikrohullámú sütő, fogy. ára: 17 500 Ft. Az árut legkésőbb 1989. április 10-ig biztosítjuk. Cím: „ALFA” Villamossági Szaküzlet, Szeghalom, Béke u. 16—18. A megye takarékszövetkezetei a vásárláshoz hitelt biztosítanak. ‘ A Mór és Környéke ÁFÉSZ Fehérvárcsurgói Fagylaltporüzeme 65-féle fagylaltpor ízválasztékából, kóstolóval egybekötött FAGYLALTBEMUTATÔT RENDEZ a Csongrád Megyei Városellátó Közös Vállalattal (Szeged, Brüsszel krt. 6/B) 1989. március 23-án és 24-én 10—13 óráig a szegedi Tisza Szálló presszójában, melyre szeretettel várjuk minden érdeklődő szakember, magánkereskedő megtisztelő látogatását.
