Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám

1989. március 20., hétfő Megyei KISZ-gyíílés Békéscsabán Vasárnap az adőfeliigyelőségen (Folytatás az 1. oldalról) Szabó István a szocializ­mus szó értelmezéséről be­szélt, javasolta, hogy a programban taktikai és tar­talmi okok miatt a réméit új rendszert más jelzővel il­lessék. (A javaslat nem nyerte el a többség támoga­tását.) Varga Sándor megyei út­törőelnök úgy fogalmazott, hogy az úttörők egy olyan szervezetileg és gazdaságilag önálló gyermekszervezetet akarnak kialakítani, amely­nek értékei a humanizmus, a demokrácia, az autonóm személyiség tisztelete, a tu­dás, az önkéntesség, a szo­cializmus. Javasolta, hogy a szanazugi úttörőtábor és a vízitúra-útvonal működését érintő kérdésekben a me­gyei úttörőelnökségnek egyetértési jogosítványa le­gyen. Hideg András, a KISZ KB intézőbizottságának tagja: „Sokan megelégszenek any- nyival, hogy kijelentik: vál­ságban van az ország. De itt megállnak, nem mennek to­vább, nem nevezik meg a jegyeket, amelyek igazán fájdalmassá teszik számunk­ra a kijelentést. Az előttem szólók szerencsére nem kö­vették ezt a rossz példát! A lakásrendszer, a lakáshoz jutás, a munkanélküVség, a változtatni képtelen iskola- rendszer és a vidéki „csák- máték” — figyelem: nem mindig más megyéden! A KISZ-nek olyan felelősséget ‘ kell vállalnia, amely megfe­lel egy országos politikai áramlatnak, és a helyi szin­ten is cselekedni kész. ’Sto gvélaty?’ — kérdezte Lenin. És nekünk ma itt erre kell válaszolni. Azokhoz kell csatlakoznunk, akik őszintén akarják a megújulást, reális helyzetértékelésből fakadó programot adnak. Hozzá kell kezdenünk végre saját hely­zetünk megváltoztatásához. Fel kell oldanunk egy merev hierarchikus rendszert. A tagozódás az apparátus tag­jai, KISZ-tagjai számára egy olyan egzisztenciális kötő­dést eredményezett, amely- _ nek „felrobbantása” nélkül elképzelhetetlen a megúju­lás. Az együttműködési sza­bályzat helyi tervezete sze­rintem jó irányba mutat, de még nem kellően kidolgo­zott.” A KISZ-küldöttértekezlet folytatásában Nagy Jenő kért szót: Mi is föltesszük a kérdést: mit kell most csi­nálni? Értjük a KISZ meg­újulási szándékát. Vitatha­tatlan, hogy az írók és mű­vészek mellett az ifjúság5 szövetség jelezte leghama­rabb a feszítő gondokat Ki­jelenthetem, hogy nem volt felesleges a megyei KISZ- vezetők és a jelenlévők ed­dig vállalt küzdelme, és hangsúlyozom a küzdelem szót, mert enélkül — a be­számoló és a hozzászólások nagyon jól érzékeltetik ezt — nincs előrehaladás. Föl­vetették a Viharsarki Ifjú­sági Szövetség elnevezés gondolatát a KISZ helyett. Ebben a kontinuitást érzem, a törekvést, hogy folytassák a viharsarki progresszió ha­gyományait. Engem személy szerint nem zavar, hogy a dokumentumokban két he­lyen ’említést nyert a szocia­lizmus szó, mert szerintem nem a szocializmus került válságba, hanem az eddigi megvalósítási törekvések. Az ifjúsági szövetségnek végig humáws SZOCIALISTA JÖVŐÉRT AKARUNK DOLGOZNI! Ernőd Péter: a politikai szö­vetség feltételezi az elvszerű kritikát is kell járnia autonómiáját, alulról építkezve, jövőjét tervezve. A párt és a KISZ stratégiai szövetsége említésekor arra gondolunk, hogy mindkettőnk távlati célja a szocializmus. Ezt az eszmei szövetséget szeret­ném fölajánlani — és egy­úttal fölvállalni — a megyei küldöttértekezletnek.” — Változva és megújulva, útkeresve, a KISZ-szel szö­vetségben kívánunk dolgoz­ni. Az MSZMP reformpárt. A pártbizottság megfogal­mazta, hogy a megyei párt­küldöttértekezleten az ifjú-, ságot megfelelő arányban képviseljék. Vasárnap, azaz tegnap, a plenáris ülésen először a szekciók vezetői foglalták össze a több órás vitákat. (A feladat Pólyák Jánosra, Dá­vid Sándorra, Németh Fe- rencre és Földes Csabára hárult.) Hely hiánya miatt csak a középiskolások anya­gába pillanthatunk be ez­úttal. Ök egyebek mellett ilyen kategorikusan fogal­maznak : „Napjainkban a munkanélküliség veszélye fenyeget, követeljük, hogy létesítsenek több munkahe­lyet megyénkben, nyilvánul­jon meg a tettekben is a so­kat emlegetett teljesítmény szerinti bérezés, mi dolgoz­ni akarunk, ezért követeljük az iskola utáni első munka­helyhez való jogot, pálya­kezdők is kaphassanak se­gélyt.” A szekció megbízást adott egy 18 tagú munkabi­zottságnak, hogy dolgozza ki a Békés megyei diákszö­vetség létrehozásának lehe­tőségét. annak működési és szervezeti szabályzatát. A konkrét fölvetésekre több kérdésben konkrétan kellett reagálni, amikor ez megtörtént, akkor Farnas József, a KISZ MB titkára, a szerkesztő bizottság veze­tője arról számolt be. hogy az éjszaka során miként épí­tették be a módosító javas­latokat a programtervezetbe és az együttműködési sza­bályzatba. Javasolta, hogy a küldöttértekezlet így fogad­ja el a dokumentumokat. amelyet a tagszervezetek vi­tái, valamint a KlSZ-kong- resszus után a májusi me­gyei KlSZ-küldöttértekezle- ten már véglegesíteni lehet! Fülöp Imre, a MTESZ Bé­kés Megyei Szervezetének titkára felszólalásában töb­bek között a fiatal értelmi­ség szerepét a KISZ-szel va­ló közös cselekvés jelentő­ségét elemezte. Valastyánné Vízhányó Ju­lianna szorgalmazta az azon­nali cselekvést. Szót kért Murányi Miklós, a megyei tanács elnöke is: „A tanácskozás jó néhány törekvést megerősített ben­nem, több fontos kérdésben elképzeléseink találkoznak. Más alapra épülő együttmű­ködést kell kialakítani a KISZ-szel. Koalícióra épülő program kell. A megyei ta­nács nyitott mindazon szer­vezetekkel szemben, akik az emberek egy-egy csoportjá­nak, közösségének bizalmát élvezik. Ma politikai harcok korát éljük. Mindenki ott akar lenni, ahol az életün­ket befolyásoló kérdésekről döntenek. Nem mindegy a KISZ-nek sem, hogy például a megyei tanácsban vagy a helyi önkormányzatban ki képviseli a közösséget. Véle­ményem szerint azonban nem az a fontos, hogy egy tanácstag hány évet tudhat maga mögött, hanem az, mennyire képviseli az önök generációját. Szeretnénk be­vezetni, hogy a bizottsági üléseinken a jövőben a kü­lönböző szervezetek által delegált szakértők ott lehes-' senek. Végül: bízom benne, hogy a tucatszámra megfo­galmazott érdemi felvetésre nem várnak tőlem azonnali választ. Ezekről testületek döntenek, de a gyakorlatban remélem bebizonyosodik, hogv a megfogalmazottakat hasznosítjuk. Ernőd Péter, a KISZ KB titkára felszólalásában arról beszélt, hogy a jövőben ..a- szervezet összetartó erejét elsősorban a politikai érté­keknek kell jelenteniük. Majd így folytatta: — Ezek kimunkálásával még rosszul állunk és az elfogadott plat­formról esik a legkevesebb szó a kongresszust előkészí­tő tanácskozásokon. A párt politikai bizottsága legutóbbi ülésén áttekintette a KISZ kongresszusának előkészületeit, a párt ezzel összefüggő feladatait. A tes­tület úgy döntött, hogy a kérdés az MSZMP KB már­cius végi ülésén napirendre kerül, mert a KISZ jelen­legi irányvonalának fogad­tatásában a párt közvélemé­nye még nem egységes. Azt az irányvonalat, amelyet az országos KISZ-értekezlet meghatározott — amely alapján most dolgozunk — a PB támogatja! Hadd idéz­zek most a dokumentumból: ,.Á párt ifjúsági szervezetei az MSZMP-vel politikai szö­vetségben és partneri kap­csolatban önállóan végzik munkájukat.” A párt úgy gondolkozik, hogy neki több ifjúsági szervezete van. „Az együttműködést a vallott ér­tékek azonossága, a közi» politikai érdekre épülő szö­vetség és az együttes tevé­kenység jellemezze, mert a politikai versenyhelyzet megköveteli az azonosan gondolkozók összefogását, így az MSZMP és ifjúsági szervezetei közös érdekeken alapuló együttműködését. A politikai szövetség feltétele­zi az elvszerű kritika, és az elvszerű vélemények kifejté­sének lehetőségét mind a két fél részéről. A progra­mot 26 ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett alkal­masnak tartották a további viták kiindulási pontjának, az együttműködési tervezet egyhangúlag kapott zöld utat. Kongresszusi küldötte­ket nem kellett választani, ezt már megtették a terü­leti KISZ-szervezetek. Lovász Sándor és Béla Ottó Finiséhez érkezett a sze­mélyi jövedelemadó befize­tésének határideje. Ma 24 óráig még szankciók nélkül adhatjuk postára, vagy sze­mélyesen az adófelügyelő­séghez bevallásunkat. A hét végén két adófel­ügyelőségen is ügyeletet tar­tottak a megyeszékhelyen;a Tanácsköztársaság és a Bar­tók úti irodáikban. Naivan azt gondoltam, hogy az ál­lampolgárok már nagyrészt letudták kötelességüket, azaz az adókötelesek benyújtot­ták a bevallást és befizették a befizetni valókat. Téved­tem. Vasárnap reggel is 8 órá­tól várták az ügyfeleket, csakúgy, mint szombaton. A Bartók Béla úton levő fel­ügyelőséghez látogattunk, hogy információt kérjünk és kapjunk. Bokor Károly, a felügyelőség és Kiszely György, az ügyfélszolgálati csoport vezetője. Mindketten éppen egy-egy páciensnek magyarázták, mi is lett vol­Orvosi Kamara alakul megyénkben Történelmi jelentőségű prog­ram megvitatására került sor a közelmúltban. Gyuláin, a TOT- Szállóban. Az országos értekez­let után megyénkben is napi­rendre tűzték a Magyar Orvosi Kamara megalakulásának kér­dését. Dr. Szepesvári Elemér főigazgató főorvos megnyitó szavai után dr. Veér András -professzor ismertette azokat az érveket, amelyek szükségessé teszik, hogy az orvostársadalom ismét önkormányzati egység­ként működjék. Mint mondta, az egészségügy, ezen belül is az orvosok presztízse az elmúlt években jelentősen csökkent. Igaz, ezért külső és belső té­nyezők egyaránt felelőssek. Azért, hogy az orvoslás ismét az őt megillető méltó rangjára kerüljön, szükséges egy új szakmai, erkölcsi, etikai, ér­dekvédelmi tendencia, mely biz­tosítja az orvostársadalom zárt csoportként való működését. A kamara gondolata igen jól il­leszkedik az egészségügy re­formjához, amelynek alapja a kétlépcsős egészségügyi ellátás, a háziorvosi szisztéma, és a fekvőbetegellátás. Mindez csak akkor tud jól funkcionálni, ha a gyógyító közösség egységes. A Kamarához eddig több mint 11 ezer orvos csatlakozott. Me­gyénkben 350 orvos jelentkezett kamarai tagságra. A belépők száma napról napra nő. A Békés Megyei Orvosi Ka­mara alakuló ülése 1989. ápri­lis 7-én lesz Békéscsabán, ahol a szakmai bizottságok megvá­lasztásra kerülő vezetői 1 éves munkaprogramjukat is ismerte­tik a jelenlévőkkel. na a teendőjük, ahhoz, hogy használható bevallást hozza­nak. (Vajon hányadszor is­métlik ugyanazokat a mon­datokat?) Az egyik adózónak Bokor Károly nagy-nagy türelem­mel magyaráz. Az ügyfél közbe-közbe kérdez, aztán bólint, mintha értené, de ar­cán értetlenség tükröződik. Miután Kiszely György is hozzátesz az információára­dathoz, akkor elárulja; — Na, ez az, most már értem, mi hiányzik! Bepakolja rek­lámszatyrába az iratokat és azzal búcsúzik, hogy reggel ismét elhozza, a már remél­hetően jól kitöltött adóíve­ket. — Hogyan is állunk ezzel a személyi jövedelemadó­val? Hányán hagytuk az utolsó pillanatra kötelessé­günk teljesítését? — Bokor Károly kezében egy gyors összesítő : — A megyéből körülbelül 60 ezer személyi jövedelem- adó bevallását vártuk. Ehe­Április első napjaiban in­dul a Szovjetunióba a szibé­riai Petőfi-expedíció. Pécsi István, a Petőfi Bizottság szóvivője elmondta, hogy Zahemszky László, egri főis­kolai adjunktus vezetésével három tagú csoport levéltári kutatásokat folytat majd. Felkeresik Aleksze) Tiva- nyenko kandidátust, a szov­jet műemléki szervezet bur­ját tagozatának helyettes ve­zetőjét, aki évekkel ezelőtt felvetette tisztázni kellene, Petőfi Sándor nyugszik-e a barguzini temetőben. Meg­keresik többek között azt az lyett 35 ezer érkezett. Ebből 10 ezernyit tudtunk kijaví­tani, de 3 ezret munkatár­saimnak a helyszínre kellett kivinniük. Nemcsak ez a hétvégénk telik azzal, hogy feldolgozásra alkalmas anya­got produkáljunk, hiszen a már említett 3 ezer adóbe­vallással is általában hét végén próbáltuk otthon ta­lálni azokat, akiknek javíta­niuk kellett beadványukon. Nagyon sok olyan adatlapot adtak, ami például nem volt aláírva, elfelejtették a sze­mélyi számot rávezetni, vagy azt rosszul írták fel. Volt ügyfelünk, akit négyszer is felkerestünk, eredménytele­nül. — Hogyan sikerült ez a kétnapos ügyelet? — Megmondom őszintén, nagyobb forgalomra számí­tottunk. Szombaton 80-an, vasárnap 150-en kerestek fel. Igaz. a szombati postá­val 1800. a posta jóvoltából megkapott vasárnapi anyag­gal pedig 900 bevallás érke­zett még. — Mi a teendőjük azok­nak, akik valamilyen oknál fogva csak hétfőn tudják behozni, vagy postára adni a bevallásukat? — Akár személyesen hoz­zák be március 20-án este 7-ig akár éjfélig postára ad­hatják. Hadd mondjam el, hogy idáig több mint 200 részlet- fizetési kérelem is beérke­zett. Ennek többségét már elbíráltuk és ahol indokolt volt, engedélyeztük a rész­letfizetést. Ha valaki holnap adja be a kérelmet, azt már nem tudjuk figyelembe ven­ni. ugyanis határideje en­nek is március 20-a volt. — Előfordult-e, hogy az eddig beérkezett bevallásból pénzt igényeltek vissza? — Hogyne. 12 ezer ember­nek fizettünk eddig vissza több mint 36 millió forintot. Talán közismert, hogy a visszaigényelt pénzt 30 na­pon belül kell megtéríte­nünk. Nos, olyan jól sike­rült tartanunk a határidőt, hogy a legtöbben 20 nap alatt kapták vissza pénzü­ket. Erősen hátráltatja a mun­kánkat viszont, hogy a kifi­zetők jó része nem tett ele­get az adatszolgáltatásnak. Már pedig ennek hiánya miatt nem tudjuk ellenőriz­ni az adóbevallásokat. irkutszki vég y észprofesszor - nőt, aki levélben jelezte: valószínűleg ő a költő déd­unokája. A szakemberek egy cso­portja vállalkozott arra, hogy összehangolja a hazai vizs­gálódásokat, s előkészíti, szervezi a költő szibériai vélt sírjának kihantolását. Erre a célra Morvái Ferenc nagy- rédei feltaláló 7 millió fo­rintot ajánlott fel. A művelődési miniszter március 2-án kelt levelében megígérte: áz expedícióhoz megadják a szükséges enge­délyeket. Nagyon aktuális kérdéseket vetett fel a szekcióülésen Ferenczi József, gyulai küldött: — A rehabilitációk korát éljük, most ímárcius 15-én ju­tott eszembe valami, a régiekre gondolva. 1972-ben, 1973- ban Budapesten a műegyetemisták, majd a jogtudományi egyetem hallgatói vonultak koszorúzni a Petőfi-szobornál. Akkor brutális összecsapások voltak a rendőrséggel. Ha jól tudom, mintegy félezer egyetemistát zártak ki, jó né­hányat letartóztattak és sokat bevonultattak katonának, büntetőszázadokba. Szeretnénk, ha ezeket az ifjakat is re­habilitálnák az akkori ■büntetések alól. * * * A szünetben arról faggattam Bekecs Zitát, a Sarkadi Ady Endre Gimnázium harmadik osztályos tanulóját, hogy mi ragadta meg llegjobban a figyelmét? — Az tetszett a legjobban, hogy olyan kérdéseket vi­tattunk meg, amelyek mindenkit érdekelnek, már ami a mi korosztályunkat illeti. Nagyon hasznos lenne új felvé­teli rendszert kidolgozni a főiskolákon és <egyetemeken, és ha ezeket be is jtartanák. Jó lenne, ha végre nem lenne kötelező az orosz nyelv tanulása, inkább alternatívákat vezetnének be. Szerintem is jogos kérés, hogy a szakis­kolákat át kellene minősíteni szakközépiskolának. Béla Vali Fotó: Veress Erzsi Szombaton délelőtt tartották meg 12 csoport részvételével az Éneklő Ifjúság minősítő énekkari versenyt a Békéscsabai Szabó Pál Téri Általános Iskolában. A városi úttörőelnök­ség, a megyei művelődési központ és a KÛTA felhívására az idén nemcsak a megyeszékhely 10 iskolájának énekka­rai, hanem a megye más énekelni szerető és bemutatkozni kívánó csoportjai Is részt vehettek a vetélkedőn. Képünkön a Szeghalmi Péter András Általános Iskola énekkara mu­tatja be műsorát a zsűri és a szakértő közönség előtt az iskola aulájában Fotó: veress Erzsi Indul a szibiriai Petőfi-expedíció

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents