Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
NÉPÚJSÁG — .Bucsa Kisbucsa Negybucsa 1 Tótsziget Borzi dűlő o Kenderessziget Nagyhagymis Ecsegfalva Kalmársziget o éársziget Kődmónöa Kereksziget Egyhizhelma Töviakes ■üzesgyarmatf w Bárdahit N. ■* Hosszúsziget elemenzugf^ 0 Papsziget I irtanya Téglagyár Csikir íagyharsánj Pusztaion FBOFí Sí •edmajor/ Kerektó * mi: & zwué* iiharu^ra Perjes Kisperjés \ Fancsikapuszta Zsófiamajor tanyák Begácspuszta 0 V-nt’. Nagyméixmiixs SZARVASI NYOMDA Egei halom 5 Yftyonpuazta ‘irdtllf0’ . Csárdaszáll Mezógyárip^ Karolina-mjr.. állás j Nagygyantá Ot Középs Lápoldal O Annaliget I Kisnyék Mezóberény Gereblyéa o Jenő-psz. Nyékpuszta Sirató ^ sO Bezinai szőll Sietheti >ÜU í*dc*x W« S < v«<í<4*í . nennt >**; «HfflVíi.»'. ; «wsí*f«ksS fsíts<í>«f<!!s ' V« te>y.<4yi&»#o SVííiíiSsÁi« <«■*<<*! • rpa / 'tiarsányhely* Tarhos Újszalonta íoft'Mrt. íWS'í Nagyrátamejor S**rv*rf* Xf>*n»tk* T-*** (Sí'ihy Upôt Geist ma.. Caizmadiaföld bítn i * ©ob ív ■ fcX'fcdöfciá« * làVwtà. Lajoeezénás | Nagyszéna;-pGádoros Szombatkert \ tanyáig Pikói tanyák I Svábmajor Dénesmajor Rudotfmajor0 GYULA Héthalom'Á SpujLmejor lajdúvölgyi tanyák k Károlymajor FelsStanyák S Sándorhagy thmajor Pusztaazenttornya OSI tanyák \ Monori tanyák Szentetornya rOrosházi tanyák v.i. z ú a o fOrosháza I külső v.á. Laposiföldek Rákócziteíet OROSJ Fngyesmajor Kakasszék Csanadapáca /, I Pusztaottlaka J Liptákföldek -p/fiábortalep ledgyesbojizás :taföldvár Mákosdűlő Bánkút töllöspuszta izapusztl Miszm Nagybánhi ács S. Miklós-mejor Montaghnagy/najot [Bel sós * kösháza sárhelyi D.-mjri IX Reformátu NXkovácshez \ XnP Árpádtelep, \jlecskéapuszt* 'oKamaráapuazta Vtfesitanypk] Mezőhegyes' ömezőhegyesi tanyák Újmezőhegyes Kendergyár A lattonyaVereasmajori o pjetőUpuazta °N Ráthpusztai iíteVi it í; Szarvas \7 _. -o-Középhalom O Ezüstszöllők 46 46 Csorv, t.-1" ?T ÍOtT * SEC! Bfí 3«i JBUÜÎ 1» &K Múltidéző \ Vadasmegyer ^ í 0 Kárászmegyer 45' késpuszta // Kovács Erzsébet és Fazekas László képösszeállítása Istenem! Hányszor kutattam elkeseredett hévvel elhalványult emlékeim között, ha régi családi eseményeket próbáltam gyermekeimnek felidézni. Nem tudatosult bennem eddig, de már tudom, rajtuk - fiamon, lányomon - keresztül hagyo- mányozódnak tovább e miniatűr családi emlékereklyék leendő unokáimra, dédunokáimra. S nem véletlen az erőfeszítés - emlékeim megkopott lim- lomjai között kutatni -, hisz ki ne vágyna halhatatlanságra, legalább így, gyermekei emlékezetében? És nem véletlen az erőfeszítés azért sem, mert tudom, addig család a család, addig összetartó mikroközösség - közösség a szó legnemesebb értelmében -, ameddig őrzi múltját, hagyományait... S így van ez nagyban, nemzeti léptékben is. Ahol nincs közös múlt, nincsenek közös hagyományok, vagy ahol nem őrzik, óvják e történelmi emlékeket, ott közösségről, semmilyen közösségről nem beszélhetünk! Mert törékeny jószág az emlékezet! Ha nem óvjuk a széltől is, előbb-utóbb semmivé válnak emlékképeink. És miközben az esztendők rohannak felettünk, bizony nem szellőcskét, de orkánt kavarnak, mely - ha nem vigyázunk - magával sodor mindent... És vigyázunk-e hazánk, s még inkább szűkebb hazánk történelmi hagyományaira? Állítottunk-e szobrot, emléktáblát eleget a dicsőséges múltról, s nagvjaink- Tw ról? A teljesség igénye nélkül indultunk útnak. Ellátogattunk Szarvasra, a gyorskocsi hajdani. Bárány fogadó előtti végállomásához, ahová először futott be a pesti forradalom híre, 1848. március 17-ről 18-ra virradó éjszakáján. S bebocsátást kértünk Gyulán a csecsemőotthon udvarába, hogy lássuk, hol törte ketté Knézich tábornok azt a bizonyos kardot, melyet máig is féltve őriz a múzeum. És elszorult torokkal gondoltunk Békés főterén járva a forradalmi megmozdulásra, mikor a nép letördelte a gróf által nemrég ültetett fácskákat, ekként jelezve szembenállását... Jártunk még sokfelé, múltizédő kőrútunkon... Lássa hát az olvasó, mit tapasztaltunk! N. Á.
