Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
„A nemzeti színről és az ország czímeréről” ... Minden sóházra, posta- hivatalra, kamarai, kincstári birtokra, mijiden magyar- országi várra, kaszárnyára, minden középületre kifüggesztették a kétfejű sast, rámázolták a’ sárga-fekete színt, hogy elhitessék velünk, miszerint nem Magyarországon, hanem Ausztriában vagyunk. Él is hitették a’ szegény emberrel. Hozzászoktatták az istenadtát, úgy hogy már most csak sohajtoza a’ kétfejű sas után. Azonban a’ császár rosszlelkű tanácsadóit elugratták. A' jó császár V. Ferdinánd, minden népének megadta a szabadságot. A’ ml királyunk I. Ferdinánd, nekünk semmi új szabadságot nem adott, hanem csak a’ kont- ractust erősítette meg, a’ mit az eleivel kötöttek szép apáink, mikor a' királyságot átadták. Kimondta, hogy ő felsége Magyarországnak nem császára, hanem királya; Magyarország Ausztriától független, külön ország; mellyet ő felsége külön igazgat ... Hogy pedig az ország függetlensége annál 6zemmelláthatóbb legyen, 6 felsége a’ magyar király, aláírta a’ törvényt, melly itt következik: XXI. Törvényczikk. A’ nemzeti színről és az ország czímeréről. 1. paragrafus. A’ nemzeti szín és ország czímere ősi jogaiba visszaállítatik. 2. paragrafus. Ennélfogva a’ háromszínű rózsa polgári jel képen újra felvétetvén, egyszersmind megállapítta- tik, hogy minden középületeknél 's közintézeteknél, minden nyilvános ünnepek alkalmával és minden magyar hajókon aJ nemzeti lobogó és ország czímere használtassák. Ott van, abban a’ törvénykönyvben, melly a’ jobbágyokat iga alól felmentette: meg kell olvasni és nem kell kérdezni: hol a’ kétfejű sas, meg a’ sárga-fekete korlát Oda van az, a' robottal együtt! soha se ríjunk utána. (Arany János; Nép Barátja, 1848. augusztus 6.) „nagyszerű dráma...” ... Aradot semmi más megye felül nem haladja. A várostól keletnek 2 12 órányira fekvő gyönyörű szől- lőhegyek, nemcsak a vidék regényességét emelik, de anvagi jóllétének Is fontos tényezői. — Legújabb időkben e vidék történeti nevezetessége még az által növekedett, hogy — mint tudva van — e megye kebelében érte végét az 1848—49-ki magyarországi nagyszerű dráma... (Stenger Károly; Vasárnapi Újság, 1857. november 1.) Hazatértek a magyar szabadságharcos lobogók ... — A szovjet nép meggyőződése, hogy ezek a zászlók végre igazi gazdájuk, a magyar nép kezébe kerülnek és a magyar nép azokat nemcsak mint a forradalmi hagyományoknak és a magyar állam függetlenségének jelképét fogja megőrizni, hanem mint a szovjet nép barátságának bizonyságát is. Igaza volt Kuraszov altábornagynak. Most már a nép kezében van a Rákócziak és a 48-as szabadsághősök vérrel megszentelt lobogója és ezt a zászlót magasra emelve halad a magyar nép a szabadságszerető nemzetek sorában. A nagyszabású ünnepségekből kivette a részét a Magyar Szabadságharcos Szövetség is... Az ünnepségek egyik leg- megkapóbb része a Hősök terén tartott hatalmas ünnepély volt, ahol a szovjet katonák átadták a magyar honvédeknek a magyar szabadságlobogókat... A magyar szabadságharcosok az egész dolgozó néppel együtt jól tudják, hogy a felszabadulás ünnepsége után munkás hétköznapok következnek: az emlékezés még fokozottabb, nagyobb teljesítményekre kötelez a nép, az ország, a demokrácia szolgálatában. (Igaz Szó, 1948. április 7.) Tekintetes első Alispán Úr! Mik történtek Magyarországban, nevezetesen annak szívében, Pest városában, azt Tekéntetes első Alispán Ür meglehet e sorok odaérkezte előtt tudandja, és s ha azoknak hire eddig oda nem jutott volna, értesülve lesz az ide.', rekesztett Iprocla- matióból. Arról azonban, mi e percek le- folyta alatt Szarvas városában véghez ment — tudósítani hivatalos kötelességemnek tartottam. (A szarvasi főszolgabíró jelentése a pesti március 15-i események első híreiről — a szerk.) ... nehogy a félreértésekből általános lázongás támadjon, legcélszerűbbnek találtam akként intézkedni, hogy a nép választottjai (.mely testület mintegy 120 értelmesebb lakosból áll:) azonnal össze- hívattatván, tudósittasson a történtekről, s világosítsa fel p népet annak célja felől. Az összehívás annak következtében meg is történt s ma 3 órakor délután mind az érintett választókkal, mind pedig a fent említett két egyesületek tagjai a városházánál összejöttek. Hol megmagyaráztatván azon. . alatt mellékelt petitionális okiratnak tartalma, a számos aláírásokkal ellátott s a hozzá csatlakozást érintő felszólítási okirat a közönség elébe terjesztetett, s az ott jelenlevőkkel aláírattatott, s miután megmagyaráztatok volna, hogy egy az ország gyűléséhez, és Őfelségéhez nyújtandó nemzeti kérelem, s csak törvény által nyerendi meg az óhajtott sikert, egy 9 tagból álló küldöttség neveztetett ki, mely rögtön kocsira ülvén Pestre felme- nend, s az ottani eseményeknek tudományába jővén, ha azt valónak s törvényes irányt vetőnek tapasztalandja, azon aláírásokkal ellátott csatlakozásiokiratot a holnap Pesten tartandó nemzeti bankettnek által nyújtandja, s kijelenti, miként a. . alatti petitioknak törvény útjáni kieszközlését Szarvas városa is óhajtja ... ... — Az egész gyülekezet a legnagyobb renddel ment véghez, kivévén Simon Istvánnak némely közbekiáltásait, mikre azonba n senki sem látszott ügyelni... .. . Eddig terjednek az e percigi események, miket végzett felettünk a sors. Többire becses indulatába ajánlott szokott tisztelettel vagyok Tekintetes első Alispán Úrnak Szarvason, március 18-án fl/848. alázatos szolgája Tcssedik Károly m. k. főbíró ■QHHflnHI Rongyos zászló Hol vagy, öreg zászlótartó? A hű sereg hol maradt! Elveszített lobogódból íme egykét rongy-darab. Vihar tépte, por belepte, Nincsen a ki védje már; Nem buzog s nem érez a nép, Mely körülte félve jár ... S most reája sűrű fátyol — Elfelejtés nehezül, A sok régi fényes emlék Búsan lengi most körül. Gyászos éjfél hű barátja, Az susog titkon vele, Vagy az elhullt ifjú hősek Harczra vágyó szelleme. (Lévai József; Vasárnapi Újság, 1857. november 1.) „Átok van rajtunk” ... Kossuthnak száműzetésben kellett sorvadnia s Bachok, Schmerlingek, Tiszák kormányozták a magyarság életét* Lehet-e nemzetnek rettenetesebb sorsa ennél ? Átok van rajtunk. Hiába terem az ország földje kincseket, hiába terem a nemzet lelke lángszellemeket: mindent megbénít, lenyűgöz, tehetetlenségre kárhoztat a ránk nehezedő rettenetes végzet. Az elásott kincsek, a leláncolt óriások, a meddő erőfeszítésben kiégő nagy lelkek szerencsétlen országa ez. Egy megbűvölt, elátkozott Kánaán, amelynek minden bősége, minden erkölcsi, lelki, természeti gazdagsága elsorvad, kárbavész, veszendőbe megy az átok alatt, s termése, gyümölcse, kincse romlássá, ínséggé, nyomorrá válik lakóinak sorsverte kezében!... (Békésmegyei Függetlenség, 1914. március 22.) „A’ forradalom kérni ment... a hűség bizalmával...” A’ lelkesedés este a’ színházban kimondhatatlan magas fokra emelkedék. Az előadás mindjárt kezdetén félbeszakasztato-tt azon tömérdek ezerek zajától, kik Budáról Stancsicssal megérkezettek. Megkérdeztetvén a’ nép: mit kíván, azt nyilvá- nítá: miszerint Hunyadi Lászlóból „Meghalt a’ csel- szövő” szövegű énekrész, a' Hymnus, Hattyúdal, Szózat, ’s más kedvencz darabok játszassanak; aztán Petőfi Nemzeti dala általam elsza- valtassék, 's végül kar által Haloltaseéki zenéjét Egres- sy Béni akkorra már elkészítvén. — Az eskü szavait, a* szavalás közben ezerek keble viszhangzá. Ilyen volt az est képe. Másnap, 16-kán a’ küldöttség elrendeltetett, Pozsonyba ’s Bécsbe megviendő ki- - vánatainkat. És ebben van a’ mi forradalmunk egyik dicsősége. Nem szédíté el ezt hatalmának öntudata, nem a’ kezdet sükere, mint szokott megva- kítni egyeseket erkölcsi vagy anyagi hatalmak érzete; A’ forradalom kérni ment, még akikor is, midőn követelhet, kérni egy casta képviseletétől, kérni fejedelmétől, a’ hűség bizalmával... (Egres- sy Gábor, Életképek című lap, 1848. március 26.) Munkások, tudjátok-e ti, mi erő rejlik bennetek? Ti talán nem sejtitek, tehát megmondom: bennetek mindenható erő van. Ti tartjátok erős vállaitokon az* egész státust; nélkületek nincs státus; vagyis jobban mondva tulajdonképpen ti teszitek a státust. — Minden hivatalnok, kormány és király értetek, általatok van. Ha nem volnának a munkások milliói: nem kellene semmi hivatalnok, semmi kormány, semmi király; minden a munkások millióiért van. A törvényhozóknak, vagyis a ti képviselőiteknek nem szabad csupán magok hasznát tekinteniük, hanem az egész munkás népnek javát, a ti boldogulásokat kell eszközölniük. A törvényhozásnak, ha nevét meg akarja érdemelni, minden időben, minden országban, tehát nálunk is egész működése e két szóban foglaltatik: „legyen igazság”. (Munkások újsága, 1848 szeptember 3) Űj időket élünk. Martins tizenötödikén mindnyájan másodszor születtünk a’ világra. Ébredjetek fel a’ szabadság reggelére ti is. Mikor martins tizenötödikén a’ szabadság első reggelén a’ küzdők melleire lelkesült nők tűzdelték föl az első cocardát; mikor a’ szabadság első jelszavát nők szegezték ki ablakaikba ’s lobogóikon mutatták fel a’ szent nevet, mellyért a’ nép küzdött; mikor a’ nép közé egy nő hozta le a fehér zászlót, mellyért az élni és halni es- küvék: mikor Petőfinek, a’ forradalom költőjének ifjú neje a’ megfordító perez előtt ezt mondd férjének: ha halni kell, ez lesz a’ legszebb halál; légy erős! — akkor mutatták meg hölgyeink: hogy mi a’ nő hivatása? Ha nő kezében a’ zászló, férfi kezében a’ kard, ott a’ győzelem bizonyos ... (Jókai Mór; Életképek, 1848 martius 23) Arad bevételéről szállongó álhírek % Nemzeti gyűlés. Előleges közlés a nemzetgyűlés február 10-i üléséről. Madarász L. Arad bevételéről szállongó álhírek czáfolatául hivatalosan értesíti a házat, hogy Aradot el nem vesztettük, sőt az Arad uczáiba benyomult ellenséges Leinin- genekből a mieink 300 elfogtak, és számosakat leterítettek. (Debrecen, Közlöny, 1849. február 11., vasárnap) Hirdetések: Egy kettős drótcsövű fegyver. Folyó év január 4-én a' Szol- nokpesti vasútvonalon. Monomái a’ kocsiban felejtetvén., a' pártfogása alá vevő egyén kéretne, annak a debreczeni rendőri hivatalijai átadására. Eladó ló. Két szürke jó futóé fogatos ló eladó. — Burgundia utcza, Önody ház. — Aj ánltatik a honvédtiszt urak figyelmébe. (Debrecen, Közlöny, 1IM február 11) Oldalunkat a Békés Megyei Levéltár anyagából, és munkatársai segítségével állítottuk össze. Reprodukciók: Kovács Erzsébet „legyen igazság” e két szóban foglaltatik „...Hazám hölgyei! Polgármesternőim!
