Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

NÉPÚJSÁG 1989. március 15., szerda Letartóztatások Bukarestben Hat kiemelkedő egykori román vezető, köztük két volt politikai bizottsági tag Nicolae Ceausescu elnökhöz írt nyílt levelét követően emigráns források arról számoltak be, hogy legalább egy magas beosztású román diplomata eltűnt és három neves román újságírót tartóztattak le január végén Romániában — jelentette az AP. Az amerikai hírügynökség szerint a nevük titokban tartását kérő bécsi emigráns források, a Tanjug jelenté­se szerint pedig bukaresti diplomáciai körök elmond­ták, hogy a — feltehetően ja­nuárban fogalmazott és Ceausescu államelnökhöz to­vábbított — levéllel össze­függésben áll Mircea Ra- ceaunu diplomata letartóz­tatása. Mirceau Receanu ál­lítólag fia Ion Receanunak, akit az AP a Ceausescuhoz küldött levél egyik aláírója­ként azonosít. (A szóban forgó levél teljes szövegének aláírói között mindössze „I. Raceanu” veterán kommu­nista vezető szerepel, s ez Ileana Raceanu asszonyt fe­di. A Reuter jelentése hét­főn délután Grigore Racea- nuként azonosította a levél ötödik aláíróját — szerk.) Az AP által idézett és megbízhatónak minősített emigráns forrás megerősí­tette azt a Bukarestből szár­mazó információt, amely sze­rint az ifjabb Raceanut ja­nuár 31-ikén vették őrizet­be, amikor éppen úton volt az amerikai nagykövet bu­karesti rezidenciáján tartott filmvetítésre. Raceanut és feleségét az őrizetbe vétel­kor megmotozták, majd ezt követően a rendőrség ház­kutatást tartott náluk. Ez­után Mircea Raceanu eltűnt. Egy Bukarestben dolgozó nyugati diplomata, akit Bécsből telefonon hívtak fel, megerősítette, hogy Mircea Raceanut valóban meghív­ták az említett január 31- ikei eseményre, s ott nem jelent meg. Raceanu hollé­téről azonban a diplomata semmit sem tudott. Az AP bécsi irodája a múlt héten felhívta a ro­mán külügyminisztérium protokollosztályát, valamint az Egyesült Államok osz­tályt, ahol Raceanu dolgo­zott, s érdeklődött a diplo­mata iránt. A vonal túlsó végén minden egyes alka­lommal egy ismeretlen kö­zölte, hogy Mircea Raceanu már nem dolgozik a minisz­tériumban, de a részletesebb tájékoztatástól elzárkózott. * * * Az AP szerint három ve­zető román újságírót szintén letartóztattak január végén, de emigráns források azt nem tudták, hogy ennek volt-e köze a Ceausescuhoz írott levélhez. A Reuter említést tett ar­ról, hogy bizonyos jelenté­sek szerint a levél hatodik aláíróját, Silviu Brucan pro­fesszort, a Scinteia volt fő- szerkesztőjét őrizetbe vették, de ezt független források nem erősítették meg. (Bru- cant 1987 végén már házi­őrizetben tartották, mert nyugati újságíróknak adott nyilatkozataiban elítélte azt, hogy a román kormány tö­meges megtorlást alkalma­zott a brassói felkelőkkel szemben. A levél megírása és elkül­dése — jegyezte meg az AP — az első olyan ismertté vált eset, hogy hat kiemel­kedő kommunista vezető -összefogott és tiltakozott Ceausescu politikája ellen. Ez sejteti, hogy a párton belül lehetséges az elégedet­lenség fokozódása. Az összes aláíró a hetvenes éveiben jár, vagy még idősebb vete­rán, s szoros szálak fűzik őket a szovjet kommunista veteránokhoz — írta az AP. A Reuter a Ceausescu ural­mával szembeni eddigi leg­nagyobb kihívásnak minősí­tette levelüket. * * * Az Agçrpres jelenti Bu­karestből: a keddi román napi sajtó közli a Román Szocialista Köztársaság leg­főbb ügyészségének alábbi közleményét. Az állambiz­tonsági szervek fölfedték Mircea Raceanu volt diplo­máciai dolgozónak a román nép és állam ellen irá­nyuló súlyos áruló tevékeny­ségét. Raceanu egy külföldi hatalom kémszolgálatába szegődött. Raceanut tetten érték. A vizsgálat nyomán megálla­pították, hogy 1974 óta, ami­kor Mircea Raceanu külföl­di kémszolgálatba állt s en­nek ügynökévé lett, fo­lyamatosan áruló tevé­kenységet folytatott. Racea­nu kihasználta helyzetét, hi­vatali és magánkapcsolgtait, az éberség hiányát, és azt a körülményt, hogy megsér­tették az államtitkok bizal­mas voltára vonatkozó tör­vényes előírásokat. Ily mó­don titkos anyagokat szer­zett és adott toyább, miköz­ben más cselekedeteivel is aláásta az államérdekeket. Az államügyészi hivatal és a biztonsági szervek foly­tatják vizsgálataikat, hogy felderítsék az áruló sze­mély cselekményének, fele­lősségének teljes körét. A vizsgálatok befejeztével át­adják majd őt az igazság­ügyi szerveknek abból a cél­ból, hogy az ország törvé­nyeinek megfelelően áruló kémtevékenységéért felelős­ségre vonják. Az Agerpres közleményé­ről beszámolva, az Associa­ted Press hírszolgálati iro­da közli, hogy az árulás Ro­mániában főbenjáró bűn, ha a kémtevékenységet az ál­lambiztonságot súlyosan ve­szélyeztetőnek minősítik. A következő, ennél enyhébb büntetési fokozat húsz évi szabadságvesztés. Zita exkirályné meghalt Április első napján Bécsben a kapucinusok kriptájának kapu­ja ismét megnyílik, hogy ott örök nyugalomra helyezzék egy törékeny, 97 éves korában el­hunyt asszony holttestét. Olyan történelmi személyiségek mellé kerül, mint I. Ferenc József ausztriai császár és magyar ki­rály, az I. világháború kirobba­nását okozó szarajevói merény­let áldozata, Ferenc Ferdinánd trónörökös, a rejtélyes mayer- llngi „öngyilkos**, Rudolf főher­ceg. Pármai Zita, Ausztria utol­só császárnéja és Magyarország ugyancsak utolsó királynéja kedden távozott az élők sorá­ból. Zita, Pármai (Bourbon) Ró­bert herceg leánya, 1892 májusá­ban született Olaszországban. Még nem volt 20 éves, amikor örök hűséget esküdött Habsburg Károlynak, aki 1916-ban Ferenc József halálát követően auszt­riai császárként I., Magyaror­szág apostoli királyaként IV. Károly néven lépett az Osztrák —Magyar Monarchia trónjára. Károlynak azonban már rövid időt engedett a történelem ural­kodásra. 1918 őszén, amikor az utolsó évébe érkezett első vi­lágháború szétzúzta a mai Dél- nyugat-Ukrajnától az Adriai- tengerig, Brassótól Svájcig ki­terjedő monarchiát, Zitának fér­jével távoznia kellett Bécsből. Most már biztos: Zita 70 éve utoljára vett búcsút a bécsi Hofburgtól és a Stephansdom- tól, hiszen férjének trónfosztása óta egyszer sem térhetett visz- sza az egykori impérium fővá­rosába. Ennek az volt az oka, hogy a fiatal Osztrák Köztársa­ságban olyan törvényt hoztak, amely szerint a volt uralkodó­család tagjai csak akkor tehetik lábukat Ausztria területére, ha lemondanak összes, a monar­chiához kötődő címeikről és előjogaikról. Zita ezt nem tette meg. Hű maradt férjéhez, an­nak korai, 1922-ben bekövetke­zett halálát követően is. Állító­lag ettől kezdve mindig gyász­ruhában járt. A hithű katolikus Zita Svájcban az osztrák határ közelében, Zizers városka fe­rencesrendi zárdájában élt tel­jes magányban. A külvilággal nagyon kevés kapcsolata volt, nem szívesen mutatkozott és nem szívesen nyilatkozott. En­nek ellenére az öt nyelven fo­lyékonyan beszélő Zita a világ összes jelentős lapját járatta. Egyszer azonban, .amikor már 90 éves volt, az osztrák kormány megengedte számára, hogy meg­látogassa legidősebb lányának sírját Innsbruck mellett. Zizers! magányát csak fia, a nemrégi­ben hazánkban is járt dr. Habs­burg Ottó törte meg olykor. Hegedűs György 38 flEH3EHK A FÖLDÜNKÖN ÉLŐ MADÁRFAJOK KÖZÜL közel ezret fenyeget a ki­pusztulás veszélye — jelen­tették a londoni székhelyű nemzetközi madárvédő szö­vetség képviselői. Időközben az észak-angliai Sheffield- ben nyílt kiállítás a kipusz­tult és a kipusztulóban lévő madárfajokról. A szövetség ebből az alkalomból megem­lítette. hogy a XVII. század óta 164 madárfaj pusztult ki. A ritka madarak kipusztulá­sának legfőbb oka az erdő- irtás, a levegőszennyezés és az értelmetlen vadászat. 13 000 GYERMEK ÉS SERDÜLŐ aíól is elő kell teremteni egy krumplit, kifacsarni a levét és azonnal meginni. A tudósok, meggyőződve róla, hogy a burgonya valóban nagyszerű ellenméreg, kor­szerű tudományos módszer­rel láttak hozzá gyógyhatá- sa tanulmányozásához. La­tin-Amerikában az idős em­berek, ha a fejük fáj, nem gyógyszertárban vásárolt pi­rula után néznek, hanem né­hány szelet burgonyát boro­gatnak a homlokukra. Sze­rintük minden pirulánál ha­tásosabb. ROBOT Az Eureka nyugat-európai ku­tatási program egyik elsó sike­rének számit a Citrus nevű na- rancsszedö robot. A begyűjtő- karba komplex felszerelést épí­tettek, többek között videoka­merát is. A Magall nevű alma­szedő géppel szemben az az elő­nye a Citrusnak, hogy a sze­déssel egy időben válogatja Is a narancsot. Alkalmazása esetén a narancstermő vidékeken bi­zony nagy munkanélküliségre lehet számítani a szezonmunká­sok körében, hiszen a Citrus termelékenysége hatszor na­gyobb az emberénél: percen­ként 60 narancsot szed le és osztályoz, szemben az ember által elérhető percenkénti tízes átlaggal. kísérelt meg öngyilkosságot az NSZK-ban az elmúlt év során — írja a hamburgi Sonntagsblatt című folyó­irat Közülük 1000-en meg is haltak. Az említett lap szerint a kiskorúak öngyil­kossági kísérletei számának növekedése elsősorban az il­lető családok nehéz életkö­rülményeinek tudható be. EURÓPA NEGYEDIK LEGLÁTOGATOTTABB VÁROSA — London, Párizs és Róma után — Bécs. Tavaly 7 millió turista tekintette meg neve­zetességeit, 7 százalékkal több, mint az előző évben. ELSIV AT AGOSODÁS PIRULA HELYETT... BURGONYASZELET A burgonya sok jó tulaj­donságát ismerik már az emberek. Ám úgy tűnik, még mindig vannak olyanok, melyekről az európai em­berek nem tudnak. A múlt­ban több ezer brazíliai in­dián életét mentette meg a mérges kígyók marása után a burgonya. Az indiánoknál már a legkisebb gyerek is tudja, hogy ha megcsípi a kígyó, azonnal, akár a föld Évről évre akadálytalanul terjed a sivatag — írja as ANSA hírügynökség a tri­eszti egyetem alkalmazott fi­zikai intézetének jelentését idézve, mely szerint a vilá­gon évente körülbelül 15-2(1 millió hektárnyi szántóterü­let válik sivataggá. Ennek következtében jelenleg a Föld felületének egyharma- da sivatag. A jelenség fő oka az erdők kipusztulása. Ma az emberi tevékenység nyo­mán tíz év alatt kivesznek a 100-300 évvel ezelőtt kiala­kult erdőségek. Trockij: a hadügyi népbiztos Négy év vérben és vasban 11. —---------------------------------—--------------------------------------------------—---------;---------------------- " A közeljövőben jelenik meg Kun Miklós Lev Trockij életéről, munkásságáról szóló könyve, melyből — első­ként az országban — részleteket közlünk. Óhatatlanul felvetődik, a kérdés: miért nem sietett a hely­színre a hadügyi népbiztos, ha a szovjethataiom ilyen ve­szélybe került? A választ alighanem ott keld keressük, hogy 1918 júniusában és főleg júliusában a két fővárosban, Pé- tervárott és Moszkvában sem volt sokkal könnyebb a hely­zet. A gabonatermő vidékek elveszítésével gyakran nem si­került biztosítani még a jegyrendszer által tervezett élelmi­szer-mennyiséget sem, amely pedig nem érte el a második világháborús teningrádi blokád alatti fejadagot. Emiatt a szovjethatalorti fő támasza, a munkásság ugyancsak sztráj­kokkal, tüntetésekkel tiltakozott. Az ország nemzetközi el­szigeteltsége, ha lehet, még fokozódott — a németek azzal fenyegetőztek, hogy ha Moszkva továbbengedi Kelet felé a csehszlovák légionáriusokat, akkor a német gőzhenger, mint februárban, újra megindul Pétervár és Közép-Oroszország irányába. Trockij, akit Mirbach gróf ezekkel a hírekkel már előzetes bejelentés nélkül is rendszeresen felkeresett a Hadügyi Népbiztosság épületében, újabb diplomáciai fel­adatokat teljesített, hogy a könnyen végzetessé váló csapást elkerülje; ugyanakkor gyakori Moszkva környéki szemlék­kel igyekezett felébreszteni a harci szellemet a nyugati ha­tárra és a volgai hadszíntérre induló, sebtében felállított zászlóaljakban, amelyekben az önkéntesek mellett szabályos zsoldos ikatonák is meneteltek. Legalább ilyen fontos fel­adatának tekintette, hogy a július 5-re összehívott V. össz- or asz országi szovjetkongresszuson elfogadtassa a küldöt­tekkel az általános hadkötelezettségen alapuló reguláris Vö­rös Hadsereg felállítását. A Volga menti és Ural-környéki frontszakaszokról érkező hírek mellett a fokozódó belső gondokat időközben növelte a központi hatalmak által megszállt Ukrajna válságos hely­zete. 1918 májusa óta partizánháború dúlta fel a cári biro­dalom egykkori gazdag, délnyugati kormányzóságait: parasz­tok kézi fegyverekkel, géppuskákkal, de olykor csak vasvil­lákkal, s kiegyenesített kaszákkal támadtak a német és az osztrák—magyar alakulatokra. A csapatok élére frontot járt fiatal tisztek, vagy falusi tanítók álltak, akik közül sokan Vinnyicsenko és Petljura szocialista és egyben nacionalista jelszavait visszhangozták; mások az Ukrán Kommunista Párt és a baloldali eszerek jelszavait tűzték zászlajukra. A legelső gerillavezérek között akadt anarchista is, így a ké­sőbb híres-hírhedtté vált Nesztor Mahno, akit 1918 nyarán Lenin fogadott kremlbeli dolgozószobájában. A moszkvai Népbiztosok Tanácsa gondosan ügyelt rá, hogy hivatalos formában ne támogassa az ukrán felkelőket. A bolsevik párt Központi Bizottságának utasítására azonban rendszeres pénz- és fegyverszállítmányokat juttattak a de­markációs vonalon túlra; a központi hatalmak által szét­vert ukrajnai Vörös Hadsereg maradványait pedig, minden eshetőségre készen, együtt tartották Kurszk kaszárnyáiban. A segítségnyújtásban megnyilvánuló óvatosság nélkül a szovjethatalom újabb német kifogásoknak és követeléseknek tette volna ki magát. Ezzel nem törődtek a baloldali eszer párt vezetői, akik a breszt-litovszki béke aláírása után tilta­kozásuk jeléül Kiléptek ugyan a kormányból, de számtalan kulcspozíciót megtartottak a helyi szovjetekben, főleg pedig a katonai és karhatalmi szervezetekben. A baloldali eszer Muravjov ezrede állt például a Volga menti front élén. Az ugyancsak eszer Szorokin vezette a legnépesebb vörös erő­ket a Kubany vidékén. A Cseka élén álló húsztagú kollé­giumban összesen heten voltak a. baloldali eszerek képvise­letében; e párt egyik vezetője AÍekszandrovics, aki még az első világháború alatt felajánlotta Leninnek, hogy hívei csatlakoznak a bolsevikekhez, Dzerzsinszkij első helyettese volt. E befolyásos pozíciókkal bíró, főleg pedig tömegeket ma­ga mögött tudó baloldali eszerek robbantásra készültek a küszöbön álló szovjetkongresszuson. Mint 1918 elején, a breszt-litovszki béketárgyalások idején, forradalmi háborút akartak hirdetni a központi hatalmak ellen, noha — az év eleji helyzettel szemben — Buharin, Pjatakov, Radek, s a többi prominens „baloldali kommunista” politikus már nem álltak mellettük. Á korszak két legmarkánsabb szovjet poli­tikusa, Lenin és Trockij pedig a kritikus februári napoktól eltérően, teljes összhangban dolgoztak egymással. Az Ukrajnából érkező hírek hatására a baloldali eszerek elérkezettnek ítélték az időt, hogy maguk mellé állítsák a szovjetkongresszus küldötteit, akiknek körülbelül egyharma- da amúgy is eleve hajlamosnak mutatkozott, hogy a köz­ponti hatalmak elleni forradalmi háborúra szavazzon. Ma­rija Szpiridonova, a baloldali eszer párt Központi Bizottsá­gának tagja a szónoki emelvényről egyenesen az V. szovjet­kongresszus meghívott vendégeinek páholyában ülő német diplomaták, köztük Mirbach gróf arcába vágta: miközben Ukrajnában igazságos háború folyik a kegyetlen betolakodók ellen, a bolsevik vezetés tétlenkedik, elárulta a forradal­mat. A törékeny, szőke asszony szavaira nem volt könnyű megválaszolni az utána szólásra emelkedő bolsevik szóno­koknak. A népes plénum előtt nem fejthették ki, mennyi fegyvert és lőszert csempésztek már át a nyugati demarká­ciós övezeten túlra. Pedig maga Szpiridonova nagyon is jól tudta mindezt, magától Lenintől. Alighanem arról is tudo­mása volt a baloldali eszer Központi Bizottságának, hogy éppen ezekben az órákban, a szovjetkongresszusnak helyet adó Nagy Színháztól alig néhány utcányira, összeült a Kom­munisták Ukrajnai Pártjának első, alapító kongresszusa, amelyen az azonnali partizánháború hívei (Szkripnyik, Pja- takov, Gamarnyik, Zatonszkij, a 17 év sztálini koncentráci­ós tábor után ma is élő Sznyegov) késhegyig menő vitákat folytattak a várakozó álláspontra helyezkedő Jakov Jakov- levvel, Kviringgel és másokkal. De a szuggesztív Szpiridonova szavaira valakinek mégis­csak reagálnia kellett a feszültségtől szinte vibráló terem­ben. A bolsevik pártvezetés legjobb szónokát, Lev Trockijt küldte az emelvényre. A hadügyi népbiztos kétszer is hosz- szabb beszédet mondott: július 5-én és 9-én. A két felszó­lalás között azonban a bolsevik vezetésű szovjethatalom sorsa forgott kockán. Július 6-án kitört a baloldali eszer párt vezetésének egy része által is inspirált lázadás, amely­nek leverésével, mint az ország katonai vezetőjét, szintén Trockijt bízták meg. (Folytatjtik) Kun Miklós A Kunság Élelmiszer- és Vegyiáru- kereskedelml Vállalat pályázatot hirdet a békéscsabai raktárház igazgatói munkakörének betöltésére Az állás betöltéséhez szükséges felsőfokú szakirányú végzettség, ötévi szakmai és legalább háromévi vezetői gyakorlat. Pályázni tehet olyan részletes önéletrajzzal, amely tartalmazza a pályázó életútját (eddigi szalkmai tevékenységének, munkahelyeinek, beosztásának, jövédelmének) ismertetését és a szakmai munkára vonatkozó elképzeléseit. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatokat március 28-ig küldjék be a Kunság Fűszert személyzeti vezetőjének, cím: 5000 Szolnok, Ságvári krt. 22. A Békés Megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztálya a József Attila Tudományegyetem 1 Állam- és Jogtudományi Karral kötött együttműködési megállapodás alapján, a JATE-szabadegyetem keretében: ADÖTANÁCSAQOI VIZSGÁRA előkészítő tanfolyamot szervez (Kellő számú jelentkezés esetén békéscsabai kihelyezett csoport indul.) A tanfolyam költsége: 5500—6500,— Et. (Tantárgyak számától függően.) Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben a JATE Állam- és Jogtudományi Kar Államigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszékén (Szeged, Lenin krt. 54. Tel.: 12-244/22-es mellék) vagy a JATE szabadegyetemén (Szeged, Április 4. útja, telefon: 10-129). Jelentkezési határidő: 1989. március 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents