Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
NÉPÚJSÁG 1989. március 15., szerda Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) A Politikai Bizottság megvitatta a KISZ XII. kongresszusa előkészítésének legfontosabb politikai feladatait. Az előkészületekről szóló tájékoztatót a Központi Bizottság soros ülése elé terjeszti. A testület ajánlja a Központi Bizottságnak, hogy álláspontja kialakításakor az alábbiakat erősítse meg: A párt egyetért az ifjúsági szövetség politikai platformjával és egyértelműen, határozottan támogatja azt. Az MSZMP meggyőződéssel vallja, hogy a társadalmi megújuláshoz nélkülözhetetlen az egész ifjúság cselekvő részvétele, alkotó közreműködése. A fiatalok élet- és munkakörülményeinek javításában érdemi változást azonban csak a következetesen végigvitt gazdasági és politikai reformok hozhatnak. Az MSZMP olyan ifjúsági szervezetek létrehozásában érdekelt, amelyek a szocializmust elfogadó fiatalokat tömörítik és — a párttal politikai-stratégiai szövetségben — önállóan dolgoznak. Az MSZMP egyik legsürgetőbb feladatának tartja új, radikális ifjúságpolitika megfogalmazását és végrehajtásának mielőbbi megkezdését. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy március 29-ére összehívja a Központi Bizottságot. Szóvivői tájékoztató A Politikai Bizottság ülését követő hagyományos szóvivői tájékoztatón elsőként a tanácskozáson is jelen levő Budzsáklia Mátyás, a párt szakértője ismertette az újságírók előtt a politikai pártokról, az alkotmánybíróságról, valamint a köz- igazgatási bíráskodásról szóló törvénnyel kapcsolatos állásfoglalás lényegét. Mint hangsúlyozta: a PB előtt szereplő csomagterv szerves része az új alkotmánykon- cepciónak. Emlékeztetett arra, hogy a májusi pártértekezlet állásfoglalásban mondta ki, hogy az alkotmánybíróságra és a közigazgatási bíráskodás bevezetésére minden további helyzetfeltárás nélkül szükség van, összefüggésben a politikai pártokról szóló törvényjavaslattal is. Az e napirendhez kapcsolódó kérdésekre válaszolva Budzsáklia Mátyás hangsúlyozta: egyetértés alakult ki a Politikai Bizottságban arról, hogy az újonnan létrejövő pártoknak meg kell kapniuk a működéshez szükséges feltételeket; megilleti őket a társadalmi jövedelemből a megfelelő részarány. Hozzátette: azt az összeget kell elosztani több párt, társadalmi szervezet között, amely jelenleg is az állami költségvetésből erre a célra rendelkezésre áll. Ezt követően Ernőd Péter, a KISZ KB titkára ismertette a KISZ XII. kongresz- szusának előkészítéséről adott tájékoztatót. Többek között elmondta: az ifjúsági szövetség nevének megváltoztatását illetően több változatról folyik a vita, de a KISZ véleménye szerint a Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége elnevezés fejezi ki leginkább a szervezet tevékenységét. Áprilisban tartják a kongresz- szust, amelyen mintegy 900 küldött vitatja meg az ifjúsági mozgalom jövőjét. Ezt követően Major László vette át a szót. A párt szóvivője elemezte azokat a körülményeket, amelyek nyomán napirendre került a világgazdasági nyitás stratégiája, a KGST-kapcsolatok átértékelése. Felhívta a figyelmet arra. hogy a külső feltételek még kedvezőek Magyarország számára a váltáshoz. A pártoktatási év feladataival kapcsolatban a szóvivő hangsúlyozta: a joggal történelminek minősíthető pártkonferenciát követően a pártoktatásban használt eddigi propagandaanyagok, tananyagok nem alkalmazhatóak. Változott a politikai intézményrendszer, változtak bizonyos tabuk. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy az új tanévben nem lesz központi tananyag, a tanulmányi programokban meg kell jelenni mindazoknak, amelyek az elmúlt égy évben bekövetkeztek, s tükröződniük kell a magyar társadalomban végbemenő folyamatoknak. Ajánlja a testület, hogy használják fel az oktatásban a párt rövid távú programját. A továbbiakban Major László elmondta: Fejti György, a KB titkára beszámolt a Politikai Bizottságnak az MSZMP és a különböző politikai, társadalmi szervezetek között folytatott tárgyalásainak első menetéről. E szervezetek döntő többsége helyeselte az MSZMP kezdeményezését a megbeszélésekre, az ismerkedésre. Fenntartás — nem is kevés — egyedül a Szabad Demokraták Szövetsége részéről fogalmazódott meg: nem hívei a szövetségnek, a koalíciónak. Major László — ' Andics Jenővel, a KB osztályvezetőjével együtt — Grósz Károly főtitkár megbízásából részt vett az MDF országos ülésén. A tapasztalatokat összegezve elmondta: úgy érezték, hogy míg az ideiglenes elnökség kiegyensúlyozott, a küldöttek hangulata ennél radikálisabb volt. A 21 pontos programtervezetet úgy ítélte meg: kevés különbséget mutat az MSZMP akcióprogramjához képest. Hozzátette: ha mindketten komolyan veszik saját programjukat, bizonyára meg lehet találni a párbeszéd szálait. A szóvivő tájékoztatásként elmondta: a PB javasolja a Központi Bizottságnak, hogy alapítványt hozzon létre, amelyet Lukács Györgyről kívánnak elnevezni. Célja, hogy hozzájáruljon a marxista—szocialista eszmeiségű társadalomtudományi kutatás, nevelés, politikai ismeretterjesztés feltételeinek javításához. Az MSZMP 40 millió forintot fordítana erre a célra, amely összeg bizonyos ingatlanok eladásából származik. Az alapítványt hitelintézet kezelné, s kuratórium működtetné. Felügyeletét a Művelődési Minisztérium látná el. Major László végül szólt arról, hogy a Román Kommunista Párt szóbeli üzenetet intézett az MSZMP-hez. .Március 7-én — a genfi szavazást megelőzően — hazánk bukaresti nagykövetének adták át az üzenetet az RKP székházában. Ismert előzménye az volt, hogv az ENSZ emberi jogi bizottságának genfi ülésén Svédország határozati javaslatához — sok más ország mellett — társszerzőként Magyarország *s csatlakozott. Az RKP üzenete indulatos hangnemben követelte, hogy Magyarország álljon el e társszerzőségtől. A PB erre szintén szóbeli üzenetben válaszolt. Ebben megerősíti, hogy csatlakozásunk ténye teljesen normális, összhangban áll a helsinki záróokmányban foglaltakkal, olyan nemzetközi szerződésekkel, amelyeket Románia és hazánk is aláírt; összhangban van azzal, mit az egyetemes emberi jogokról vallunk. Az MSZMP, miközben visszautasítja a vádaskodásokat, üzenetében kifejezi, hogy ha alkalom nyílik a konstruktív együttműködésre, kész a tárgyalásokra. H Békéscsabai Reformkor állásfoglalása a megyei pártértekezletrfil A Békéscsabai Reformkor a megye cselekvésre kész párttagsága akaratának kifejezését látja abban, hogy összeül a megyei pártértekezlet. A május óta eltelt hónapok bizonyították, hogy a párt helyi megújulása elképzelhetetlen az eddigi hibákkal leszámoló, programadó megyei értekezlet nélkül. A döntést halogató testület felelőssége, hogy erre csak most kerülhet sor. Azt várjuk a megyei pártértekezlettől, hogy: adjon valóságos helyzetértékelést; tegyen hitet a Központi Bizottság által meghirdetett reformok mellett: adjon erre alapozott helyi programot: tisztázza a megyei pártbizottság helyét, szerepét; hajtsa végre a változáshoz nélkülözhetetlen személycseréket. A feladatok felelősségteljes végrehajtásához szükséges: — a résztvevők minél szélesebb körét az alapszervezetek közvetlenül válasszák meg. Fontosnak tartjuk, hogy a reform iránt elkötelezett párttagok kapjanak bizalmat. Javasoljuk, hogy a KISZ kapjon lehetőséget önálló küldöttek állítására. — A megyei pártbizottság jelenlegi tagjai csak abban az esetben vegyenek részt teljes jogú küldöttségként, ha alapszervezetük ebben megerősíti őket. — A pártértekezlet előkészítő munkálatait a teljes nyilvánosság, a sajtó állandó tájékoztatása, a dokumentumok előzetes tagsági vitára bocsátása jellemezze. — Az adott helyzetben kitüntetett szerep jut a testület és a vezető tisztségviselők körét ajánló jelölést előkészítő bizottságnak. A demokrácia érvényesülésének érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a jeb delegálási elven épüljön fel. elnökét a tagok maguk közül válasszák meg. Feladata ne a jelöltek közötti rangsorolás legyen, hanem a javasolt személyek bemutatása, a párttagsággal való találkozók, beszélgetések szervezése. — Az állami, társadalmi szervezetek tisztségviselői ne legyenek automatikusan a megyei pártbizottság tagjai. — A megyei pártbizottság tisztségviselőit többes jelöléssel. közvetlenül a pártértekezlet válassza meg. — Az értekezlet tervezett ügyrendje kapjon előzetesen nyilvánosságot, a levezető elnökök ne megyei tisztség- viselők legyenek. — A pártértekezlet munkája- a választással együtt legyen nyilvános. A Békéscsabai Reformkor reményét fejezi ki, hogy a pártdemokrácia eszközével élve Békés megye párttagsága ismételten bebizonyítja, képes a megújulásra! Békéscsabai Reformkor A haza ma ismét ránk figyel Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet (Folytatás az 1. oldalról) zatos" táján Szent István óta alkotott, elszenvedett, amiért harcolt és vérzett, hogy ne csak hírét hagyja a késői utódokra, hanem szabad nemzetként fenn- és megmaradjon. 1848 ezért kiapadhatatlan erőforrás a kései korok számára is. — Örök tanulságként igazolódott, a haladás, amihez a haza sorsa Szent István óta mindig is kötve volt: egyetemes, egy és oszthatatlan. Ha elbukik az egyik, vele hull a másik is. A magunk ereje nem volt elegendő ahhoz, hogy széttörjük a ránk rakott bilincseket. Sorsunk — akárcsak ma — akkor is az egyetemes haladás ügyéhez volt kötve. Széchenyi kitartóan szorgalmazta az elmaradott Magyarország korszerűsítését; mindent megtett, hogy országunkat a békés fejlődés útjára vezesse. ' Ezért vállalt tisztséget az első felelős magyar kormányban. De Kossuth és Petőfi sem volt romantikus politikus, romantikus álmodozó. Fejlődést akartak és nem feltétlenül forradalmat. Az utóbbira éppen azért kényszerültek, mert a haladás békés útját eltorlaszolták. A forradalom is azért csapott át nemzeti szabadságharcba, mert vívmányait, kibontakozását létében fenyegette a külső veszély. A harc kényszer volt és nem cél. És amikor ez a kényszer a polgári demokratikus forradalmat nemzeti szabadságharcba szorította, az ország, a nép a vívmányok védelmére kelt. 1848 öröksége nem kisajátítható, nem felparcellázható. az a mienk, valamennyi magyaré. Mindenkié. aki vallja és vállalja szellemét, ahhoz hűen cselekszik itt és most. Méltatlan lenne március örökségének bármilyen szelektív, célzatos értelmezése. csak az egyik vagy csak a másik vonásának — más jellemzőinek kárára történő — kiemelése. Ez torzítaná a nemzeti önismeretet.. 1848 üzenete tisztán és világosan cseng: haladni kell. áldozatok árán Is. mert csak így boldogulhatunk. A folytatást ígérő 1918 és 1919 után következő negyed- százados országvesztő hatalom bukásával és romjainak eltakarításával, a felszabadulás utáni évek népi demokratikus átalakulása ismét 1848 folytatásának esélyét kínálta fel. A továbbra is megoldatlan nemzeti és társadalmi problémákat, úgy tűnt, lesz mód együtt, a legszélesebb nemzeti összefogás bázisán, demokratikus folyamatban megoldani. Am ezt a sajátosságainkhoz igazodó ígéretes fejlődési pályát radikálisan kettétörte az a diktatórikus hidegháborús „fordulat”, aminek máig ható súlyos következményei drámai figyelmeztetések is: soha nem volt elég csupán a jó és a rossz között választanunk. Legalább ennyire fontos tudnunk, számításba vennünk azt is, hogy külső erők is zsákutcás kényszerpályára taszíthatják a nemzetet, és -a nemzetközi meghatározottságok e csapdáját minden módon el kell kerülnünk. Mai törekvéseinkhez kedvező a külső háttér. Hazánk ismét a haladás fő áramlatához kapcsolódik. Jó lehetőségeink vannak arra, hogy hasznosan és harmonikusan cselekedjünk a magunk előrehaladásáért és egyben a különböző civilizációs körök egymást termékenyítő közeledéséért. A most élő nemzedékek legfőbb feladata éppen az, hogy egészséges nemzeti felelősséggel tegyenek meg mindent, hogy lezárják a nemzeti katasztrófák sorozatát, olyan pályára vezessék a nemzetet, amely szerves folytatása az 1848-ban megnyitott útnak, és amely a mai viszonyoknak megfelelő kiteljesítése mindannak a nemes törekvésnek, ami népünket mindig is áthatotta. Ma is érvényesek Kölcsey Ferenc szavai: „Hass, alkoss, gyarapíts, s a haza fényre derül." Március idusát — és éppen testületünk határozata szerint — immár felszabadultan ünnepelhetjük. E nap azonban a mi számunkra nem csupán — és elsősorban nem is kegyeleti alkalom. Sokkal inkább a nemzeti önvizsgálat és a jövő- tervezés, az elhatározás és a tett jelképe. Újra és újra meg kell mérnünk önmagunkat: felnőttünk-e korunk embert próbáló feladataihoz — hasonlóan márciusi elődeinkhez —, hogy élhessen és gyarapodhasson a nemzet e hazán. Az „ország háza” — ismét a népszuverenitás letéteményese — legyen maga is a nagy elhatározások és cselekvések színtere. Rekesszen ki soraiból minden tehetetlenséget, minden csüggedést, hogy követhető példát mutathasson föl a társadalomnak. Folytasson késhegyig menő vitákat, de mindig a közös boldogulás érdekében, s ne engedjen teret a szűk látókörű, energiákat emésztő pártvillongásoknak, hogy az erőegyesítés jelképe maradhasson. Hordozza vállain a nép által ráruházott teljes felelősséget, de ossza is meg mindenkivel, aki részt kér a hatalomból, hogy elöl járhasson az igazságos teherviselésben. A haza ma ismét ránk figyel. Országgyűlésünk legyen méltó a várakozásokhoz és reményekhez. Legyünk új Pozsony és új Debrecen is. Vállaljuk a reformhétköznapok szívós munkálkodását, de legyünk képesek sorsfordító döntésekre is, ha a nép üdve, a haza sorsa, az állam függetlensége, a demokrácia és a szocializmus vállalt céljai ezt követelik. Nekünk úgy kell élnünk és dolgoznunk, hogy a kései unokák a mai neveinket is „áldó imádság" mellett mondják el. Én hiszem, hogy így lesz. S ha így lesz, Magyarországot a poklok kapui sem dönthetik meg. Legyen béke az emberek között! Legyen békesség a Földön! Szűrös Mátyás beszédét követően az ünnepi ülés résztvevői elénekelték a Szózatot. A képviselők és a meghívott vendégek ezután a Kossuth Lajos .téren a katonai tiszteletadás mellett felvont állami zászló előtt tisztelegtek. Az ünnepi ülés befejezéseként a Magyar Országgyűlés nevében Szűrös Mátyás, valamint Jakab Ró- bertné és Horváth Lajos al- elnökök a Kossuth-szobor talapzatára koszorút helyeztek el. A szalag felirata: „A magyar forradalom és szabadságharc emlékére — a magyar Országgyűlés". A budai várban, a Tóth Árpád sétányon március 14-én magyar nemzeti lobogót avattak. A Honvédelmi Minisztérium rendezte avatőn ünnepélyes külsőségek között, katonai tisztelgéssel vonták fel a csaknem 20 méter magas árbocra a hatszor három méteres trikolort
