Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-08 / 33. szám
NÉPÚJSÁG 1989. február 8., szerda Február 15-től : Kanyaró elleni védőoltás Hosszú évek óta Magyar- országon 30-nál kevesebb kanyarómegbetegedésről tudtunk évről évre. 1988 decemberében és 1989 januárjában viszont már 1330 megbetegedést jelentettek az orvosok a Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálatnak. Elsősorban Baranya megyét érintette a kanyaróveszély, de az ország többi részén, így megyénkben is megszaporodott a betegek száma. Ennek okairól és a védekezés módjáról kérdeztük a megyei Köjál igazgató főorvosát, dr. Bereczki Arankát. — Békés megyében eddig 100 körüli betegségszámról tudunik — tájékoztat a fő- orvosnő. — A járvány további terjedését csak védőoltással lehet megakadályozná, ezért Ikampányoltást szervezünk 1989. február 15- től a 16—22 év közötti korosztályoknak. A védőoltás a középiskolákban, a főiskolákon, a honvédségnél, illetve más közösségekben tartózkodó, e korosztályba tartozó fiatalok részére kötelező. Arra is mód lesz, hogy az érintett korosztályba tartozó lakosak önként jelentkezés esetén megkapják az oltást. A közösségekben kijelölt oltóorvosok szervezetten végzik az oltást, de megyénk valamennyi településén ugyancsak kijelölt oltóorvosok fogadják a jelentkezőket aiz alábbi napokon ég időpontokban: február 16., csütörtök; 21., kedd; 23., csütörtök és 28., kedd délelőtt 9-től 10 óráig és délután 15- től 16 óráig. — Mit kell tudniuk az oltásra jelentkezőknek? — Az oltóanyag hőérzékeny, tízadagos kiszerelésben kapjuk és rövid ideig tárolható. Azért, hogy az oltóanyag egészét hatékonyan felhasználhassa az orvos, kérjük, hogy a kistelepüléseken lehetőleg február 15-e előtt szóljanak a körzeti orvosnak az oltásra jelentkezni szándékozók. Mindenkire vonatkozik, hogy meglévő oltási igazolványát őrizze meg és az oltásra vigye magával. Akinek ilyen nincs, igazolólapját a helyszínen kézhez kapja az oltást követően. Nagyon fontos, hogy ezeket a dokumentumokat komolyan vegyék az emberek, őrizzék meg és tartsák maguknál. — Hallottuk, hogy a középiskolás korosztályok egy része ezekben a napokban más védőoltásban részesült. A kétféle oltás egy időben adható? — A középfokú oktatási intézményekben BCG-oltás- próbát és újraoltást végeztek, amely most átmenetileg szünetel. Akiket már újraoltottak azzal a szérummal, a kanyaró elleni védőoltást egy hónappal későbbi időpontban kapják. — Mi lehet az oka, hogy újra támad a kanyaró? — Ez a most fogékony korosztály 14 hónapos kora előtt kapta meg a kanyaróvédőoltást. 1969-től kötelező jellegű ez az oltás, korábban önkéntes alapon is többen vállalták. Időközben az orvostudomány kiderítette, hogy a 14 hónapos kor előtt beadott kanyaró védőoltás nem biztosít kellő védettséget, ezért 1974-től már csak a 14 hónapot betöltött kisgyermekek kapják a kanyaróoltást. — Milyen tünetei vannak a kanyarónak, illetve a védőoltást követően tapasztal- hatunk-e hasonló jelenségeket? — A kanyaró hurutos tünetekkel, lázzal kezdődik és általában a fejen jelentkeznek az első kiütések, majd végigvonulnak a test további részein. Ha valaki fertőződött a betegséggel és a védőoltást lappangási időben kapja meg, az a szervezetében zavart nem okoz és a betegség tüneteit enyhíti. AJki már évekkel korábban megkapta a kanyaró védőoltást és most újraoltják, nem esik baja. Az oltást követően 1-2 napig enyhe lefolyású tünetek tapasztalhatók, egyébként az immunitás kialakulásához két hét szükséges. Az oltóorvos bírálja el az oltásra jelentkezők egészségügyi alkalmasságát. — Ha valaki már kanya- rós lett, akkor környezetével, családjával mi az egészségügyi teendő? — A hasonló korú fiatalok védőoltásban részesülnek, a kisebb gyermekek már megfelelő időben kapták a védőoltást, az idősebbekben pedig kialakult a természetes immunitás, ők tehát nem veszélyeztetettek. A családban élő, még be nem oltott, 14 hónapnál fiatalabb gyermek, vagy a terhes kismama nem kanyaró elleni védőoltást, hanem gammaglobulint kap ilyen esetben. — Ahogyan a kanyaró jelentkezett, nem tarthatunk-e más fertőző betegségektől is? — Az összes többi védőoltásoknál megfelelő életkorokban az egészségügy már hosszú ideje újraoltásokat alkalmaz. A kanyaró volt az egyetlen fertőző betegség, amely ellen úgy védekeztünk, hogy egy védőoltást kaptak az emberek. A járványból leszűrt tapasztalatok alapján majd a szakemberek döntik el, hogy a jövőben szükséges-e a kanyarónál is az újraoltást alkalmazni. — Honnan tudhatjuk, hogy mikor és hol kapható meg a kanyaró elleni védőoltás? — Az iskolákban, szerve-, zett közösségekben ez nem jelent gondot. A nagyobb városokban szervezett önkéntes oltóhelyekről a hétvégi és a jövő heti újságban tájékoztatjuk majd a lakosságot. Fontosnak tartjuk közölni, hogy az életkorhoz kötötten kötelező kanyaró elleni védőoltás a 14 hónapos kort követően továbbra sem szünetel, ennek beadását folytatjuk, B. Zs. Párttagok döntése: A jövőben másként kívánnak dolgozni Tényleg idáig jutottunk? — tette föl a kérdést telefonon egyik olvasónk, majd így folytatta. — Igaz a hír, hogy a megyei KlSZ-bizott- ságon feloszlatták az MSZMP-alapszervezetet? A legilletékesebbhez, Ben- kó Györgyhöz, az említett pártalapszervezet titkárához továbbítottuk a kérdést. — Egy pontosítással kell kezdenem a választ, tudniillik pártalapszervezetünk nemcsak a megyei KISZ-bi- zottságon, hanem a Békéscsabai Városi KlSZ-bizottsá- gon és a Békéscsabai Expressz Diákutazási Irodában dolgozó kommunistákat is összefogja. Tehát nem kifejezetten a megyei KISZ-bi- zottság alapszervezete vagyunk. A másik: nem feloszlatásról volt szó. — Ezek szerint a hírből annyi igaz, hogy megszűnt az alapszervezet? — Nem szűntünk meg. A vezetőség a beszámoló taggyűlésre készülve döntött úgy, hogy kikérjük a tagságunk véleményét: milyen kereteket tartanának legopti- málisabbnak a jövőben egy mainál eredményesebb pártmunkára. Végül, alapul véve sajátos helyzetünket, négy lehetőség körvonalazódott ki. Az első szerint a párttagjaink a lakóhelyük szerinti pártalapszervezetek- ben végezzenek mozgalmi munkát, de esetenként közösen tekintenék át a munkahelyükből adódó pártfeladatokat is. A második variáció szerint a tagsági viszony megmaradna a régi formában, de az érdemi munkát mindenki a lakóterületén végezné. A harmadik variáció tulajdonképpen a „nem variáció”, maradna minden a régiben, legalábbis ami a szervezeti keretet illeti. A negyedik pedig: az alapszervezet teljesen megszűnne, a párttagok átigazolnának a lakóhelyük szerinti alapszervezetekbe. — Melyik elképzelés mellett döntött a tagság? — Az első három variációra azonos arányban voksoltak, ami végül is azt jelenti, hogy a szervezeti változtatás szükségességét kétharmados többség elengedhetetlennek tartotta. Megállapodtunk abban, hogy azok, akik a lakóhelyük szerinti pártalapszervezetben akarnak tevékenykedni a közeljövőben, átigazolnak ezekbe. Tízen éltek is a lehetőséggel. A többség megmaradt alapszervezetünkben, de a lakóterületük szerinti pártmunkát választották. Megítélésük szerint így hasznosabb tagjai lehetnek a szervezetnek. — Mivel magyarázható, hogy egy „apparátusi” pártalapszervezet ilyen elhatározásra jutott? Elsősorban nem is az elvi megfontolásokra gondolok, hanem a kérdés praktikumára. — Arra a megállapításra jutottunk, hogy egy apparátuson belül — de ezt éppúgy elmondhatnánk egy üzemi alapszervezetre is — a legjobb szándékaink ellenére is zárt körben mozgunk, a hivatásunk adta kereteket szinte lehetetlen átlépni. Mindinkább fontosabb, hogy „külső” pártalapszervezetek- ben képviseljük az ifjúság érdekeit és a helyi politikai döntések kialakításában érdemben részt vehessünk. Egy konkrét példa: a tanácstagi választásokra minél több rátermett fiatalt szeretnénk olyan helyzetbe hozni, hogy eséllyel pályázzák meg a tanácstagi tisztséget. Mert sok olyan 20-30 éves ember él közöttünk, akiket tulajdonképpen csak felfedezni kell, lehetőséget adni számukra a cselekvésre. — Az elhatározásban mindezen megfontolásokon kívül nem játszott szerepet valamiféle felülről jövő „tanács”? — Teljesen önállóan döntöttünk így. Még az alapszervezet vezetősége sem agitált egyetlen javasolt formáció mellett, a változtatás kizárólag tagjaink belátásán múlott. — A megyében egyedülálló ez a döntés, s ha igen, akkor mennyiben tekinthető minta értékűnek? — Ez a fajta gondolkozásmód még nem névezhető általánosnak, de meggyőződésünk, hogy a hatalmi struktúra változásai előbb- utóbb kikényszerítik ugyanezt máshol is. Abban is biztosak vagyunk, hogy a párttagok politikai jelenléte sokkal fontosabb a lakóhelyi demokratikus fórumokban, intézményekben, mint a hagyományos keretek között, ahol a szakszervezet szerepének kell növekednie. Lovász Sándor Orosházi elsötitkár-jelöltek Dr. Körmendi János Sinkó József Demeter Sándor Orosházán, február 11-én, szombaton reggel 8 órai kezdettel tartják meg a városi pártértekezletet. A jelölést előkészítő bizottság a küldöttek javaslata alapján a városi pártbizottság első titkári funkciójára előzetesen három jelöltet javasol, akiket a következőkben néhány sorban bemutatunk: Demeter Sándor, 43 éves, egyetemet végzett, felsőfokú politikai végzettséggel rendelkezik. Az MSZMP-nek 1969 óta tagja. Demeter Sándor munkáscsaládból származik. Általános iskoláit Orosházán fejezte be, majd az orosházi mezőgazdasági technikumban tanult, és ott szerzett felsőfokú technikusii oklevelet. Tótkomlósén, mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozott, gyakornokként, később elnökhelyettesként. 1974 óta pártapparátusban tevékenykedik, közben elvégezte az MSZMP politikai főiskoláját. 1985 óta az Orosházi Városi Pártbizottság titkára. Dr. Körmendi János, 42 éves, egyetemi végzettségű, és felsőfokú politikai végzettséggel bír. Az MSZMP- nek 1974 óta tagja. Körmendi János kisparaszti csalódból származik. Általános iskoláit Nagyéren és Tótkomlóson végezte. A középiskolát Orosházán, egyetemi tanulmányait Szegeden fejezte be. 1971-től 75-ig tanár az Orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban. 1975-től 1978-ig személyzeti és oktatási vezető volt az Orosházi Állami Gazdaságban, 1978-tól 1981- ig a pedagógus-szakszervezet megyei bizottságának politikai munkatársa. 1981-től pártapparátusban dolgozik, 1984-től a városi pártbizottság titkára. Sinkó József, 39 éves, egyetemet végzett, felsőfokú politikai végzettséggel bír. Az MSZMP-nek 1971 óta tagja. Sinkó József földmunkás családból származik. Általános iskoláit Orosházán végezte. A középiskolát az Orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskolában fejezte be. Eredeti foglalkozása géplakatos. Első munkahelye az Orosházi Vas-műanyagipari Szövetkezet, majd 1976-ig a Mezőgép Orosházi Gyárában dolgozott. 1976-tól 1980-ig az Orosházi Városi KISZ-bi- zottság titkári funkcióját töltötte be. 1980-tól 1983-ig az MSZMP politikai főiskoláján tanult, itt szerzett egyetemi végzettséget. 1983- tól 1987-ig az MSZMP Orosházi Városi Bizottságának politikai munkatársa volt. 1987 óta a megyei pártbizottság politikai munkatársa. Sarkad Emlékművet állítanak az aradi vértanúknak A köztéri szobrokban nem bővelkedő leendő városban, Sarkadon elhatározták, emlékművet állítanak az 1848— 49-es szabadságharc vértanúinak. A történeti leírások szerint a világosi fegyverletétel után a településen őrizték egy ideig a hadifoglyokat, köztük az aradi 13- ból öt tábornokot; Knézich Károlyt, Nagy Sándor Józsefit, Aulich Lajost, Kiss Ernőt és Vécsey Károlyt. A legutóbbi tanácsülésen Ha- dabás János tanácstag hozzátette, újabb két tábornok itteni őrzése sem kizárt. Vajon Nagyvárad helyett miért kerültek Sarkadra, majd Gyulára a foglyok? A válasszal a kutatás még adós. Annyi azonban bizonyos. Sarkad augusztus 17-től 21- ig hadifogoly-állomás volt. — Nem a budapesti országos emlékmű és a gyulai honvédtiszti emlékhely utánzásának szándéka vezetett bennünket, amikor októberben végrehajtó bizottságunk ülésén elhatároztuk, hogy településünkön emlékművet állítunk a vértanúknak — jelentette ki a tanácsülésen Jakó István tanácselnök. — Mi helyi erőből, a sarkadi eseményekre emlékezve szeretnénk megvalósítani. Az emlékmű szükségességét senki sem vonta kétségbe. A kiállított makett, Mladonyiczky Béla szobrász- művész terve is tetszett. A tanácsülésen jelen levő alkotó szavai szerint munkája „1849 — 13 vértanúk emlékműve”. A háttérkő formája emlékeztet a korabeli Magyarország alakjára. Rajta golyóbecsapódások helyei, bennük a vértanúk dombormű képmásaival; az itt őr- zötteké kiemelten. Az alap- kövön sírhant formában lepelként bronz-csapatzászlók hevernek. Rajtuk áll három bronz pallos. Elhelyezésük a hármas keresztre emlékeztet. a Golgotára. A három méternél magasabb emlékmű sokak fantáziáját megfogta, nem egy javaslat is elhangzott. — Nagyon tetszett egy ötlet — mondta a tanácsülés szünetében Mladonyiczky Béla —, hogy az alsó sarokból meg kellene világítani az emlékművet. A pallosoknak a háttérkőre vetítődé árnyéka elevenebbé tenné a szobrot. Feltétlenül úgy helyezem majd el az emlékművet. hogy az árnyék nappal is minél tovább megjelenjen. Lelkesedés tehát van .. . De miből valósítják meg? — kérdeztük Jakó Istvánt. — Maga a szobor 400 ezer forintba kerül — válaszolta a tanácselnök —, de újabb összegeket jelent a talapzat felállítása és a környezet rendezése. Pontos számot még nem mondhatok, mert nem dőlt el, hová is kerül az emlékmű. Jelenleg négy javaslat van: a gimnázium udvara, a Kossuth-kert, az egykori vásártér és — a legtöbben eddig ezt szeretnék — a gimnázium és a művelődési központ közötti park. Az elhelyezéssel kapcsolatos véleményeket a HNF és a városszépítő egyesület márciusig várja. Anyagi lehetőségeinkről: a tanács jóváhagyta az idei költségvetést, amelyben 500 ezer forintot irányoztunk elő az emlékmű megvalósítására. A megyei tanács is ígérte támogatását. Ezzel együtt sem nélkülözhetjük azonban lakosságunk hozzájárulását... A makettet a HNF székházában októbertől decemberig állítottuk ki, igen sokan megnézték és felállítása mellett szóltak. Bízunk benne, hogy a helybeliek most sem zárkóznak el, támogatják majd a HNF és a városszépítők felhívását. Az emlékművet október 6-án szeretnénk avatni... (szőke) Megalakult a Magyar Borkereskedők Egyesülése Harminc mezőgazdasági és külkereskedelmi vállalat, valamint termelőszövetkezet részvételével megalakult a Magyar Borkereskedők Egyesülése. Azzal a céllal hozták létre, hogy összehangolják tevékenységüket a nemzetközi piacon, elősegítve, hogy külföldön kedvező áron értékesítsék a magyar borokat. Az egyesülés tagjai a társasági szerződésben rögzítették, hogy tiszteletben tartják egymás jogait, egyeztetik áraikat és külföldön fellépnek a partnereket sértő magatartás elleni A borkereskedők egyesülése olyan vállalkozás, amelynek létrehozására kedvező alkalmat teremtett az egyesülési törvény létrejötte. Az egyesülés szándékát az is indokolta, hogy a Kereskedelmi Minisztérium ez évtől levette a kivételi listáról a bort. ami azt jelenti: január 1-jétől minden olyan vállalat önállóan exportálhatja a terméket, amelyik a Kereskedelmi Minisztériumnál ezt a szándékát bejelentette. A kivitel ilyen fokú szabadsága azonban könnyen hátrányos helyzetbe sodorhatta volna a bortermelőket, exportálókat egyaránt amiatt, hogy egymástól elszakadva, esetenként érdekeik ellen tevékenykedve, akár egyenként, vagv együtt is hátrányba kerülnek a külpiaci versenyben; mindenekelőtt az áralakításban fontos a közös fellépés. összefogásuk nemcsak az egyesülés cégeinek érdekeit védi, hanem az általuk integrált többi bortermelő üzemekét is, az értékesítésben elért kedvezőbb árak ugyanis az egész élelmiszergazdaság számára előnyösen hatnak.
