Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-06 / 31. szám

1989. február 6„ hétfő o Jóska tanul E bédel a család. A nap­pali jókora asztalát hat gyerek üli körül. A hároméves Pisti •— a batto- nyai gyermekfalu legkisebb­je — lesz kész elsőnek. Ha a szája nem is mosolyog (bár ez ritka), a szeme min­dig nevet a kis Pántye-fiú- nak, s ez jókedvre ingerli két vér szerinti, s három családbéli testvérét. Sanyi alig nagyobb nála, de már szörnyű múltja van. Egy életre nyomot hagyott testén szülei szadista bánás­módja, csakúgy, mint a 10 éves Márián, akinek egyik szemét a világ legjobb orvo­sa sem adhatja vissza. A gyerekek jókedvűek. A kicsiket cipelik, cirógatják a nagyobbak. Ebédnél sok mindenről szó esik: ki mit hozott az iskolából, mi tör­tént délelőtt az óvodában. Az ovisok „anyut” hiányol­ják, akit — mivel pár na­pig szabadságra ment — most Lantos Zsuzsa pótma­ma helyettesít. — Csak tíz hónapja dol­gozom itt — mondja a ro­konszenves, farmernadrágos fiatal nő. — Mivel gyógy­szertárból jöttem, itt tanul­tam meg, mi is az a gye­reknevelés. Nekünk, pótma­máknak az a feladatunk, hogy ellássuk a családot, ha az „igazi” anyukának vala­mi dolga akad. A falu va­lamennyi lakóját ismernünk kell. Átballagunk a most téli álmát alvó, rendezett park szemközti házsorához. Út­közben bepillantunk a kö­zösségi épület irigylésre mél­tó kultúrtermébe, ahol mos­tanában rendszeres filmve­títés folyik. Félkör alakban 12 fehérre meszelt ház veszi körül a központi épületet. Egy kivételével valamennyi 6-8 tagú családnak ad ott­hont. Czitrom Andrea 34 éves anyuka gyerekei már túles­tek az ebéden. Paradicsom­(Már nem) SOS-jelek Battonyáról leves-illat terjeng a nappali­ban, amelynek lelkét, a konyhát bármelyik háziasz- szony megirigyelhetné. Pi- zsmás kisfiú fut be a föld­szinti szobába, s gyorsan magára húzza a takarót. — Józsika influenzás — magyarázza anyu — pár na­pig még feküdnie kell. A gyerekszobát hatalmas fekete zongora uralja. Nem dísz, hanem gyakorlóeszköz, hisz’ a másodikos Józsi te­hetségesnek tartott zeneis­kolás. A sportban is jeleske­dik, ezt az ágya fölött függő úszóoklevél árulja el. Szoba­társa, Csabi, a 4 évesek dél­utáni álmát alussza. Csabi testvére fogyatékos. Speciális iskolába jár, hét­főtől péntekig bentlakó. Saj­nos, már a kisfiún is felfe­dezhetők az enyhe fogyaté­kosság jelei. Közben megérkezik a na­gyobbik Jóska. Ebédel, az­tán mindjárt előkap egy könyvet. Felmehetne az emeleti szobájába is, de itt lent mindig történik valami. Kis baj van az olvasással, ám ez nemigen szomorítja el. Kedvenc időtöltéséről nem kell sikáig foggatni: fo­ci és fára mászás. Igaz, utóbbiról kellemetlen emlé­ket őriz: leesett és eltörte a karját. De hát ilyesmi gyak­ran megtörténik a 10 éve­sekkel ... Mint férfi a férfival * * * A faluvezető, Galambos György, határozottan állítja: élete legnehezebb, de leg­szebb esztendeje volt a ta­valyi. Egy éve pályázta meg ugyanis — még a Testneve­lési Főiskola sportszervező­jeként — ezt az állást. Hogy mit jelent neki, tősgyökeres budapestinek Battonya, s a magát lassan várossá feltor­nászó nagyközség szemefé- nye, az SOS-falu, arról órá­kat tudna beszélni. — Az elődöm egyetlen pa­pírfecnit sem hagyott rám. Annyit tudtam az intéz­ményről, mint egy átlagem­ber, de szépnek éreztem a feladatot. így hát fejest ug­rottam ! Először ki kellett békítenem egymással az anyukákat, s néhányukat el kellett küldeni. Bizony, el­Ebédel a család Fotó: Kováos Erzsébet telt egy kis idő, mire elju­tottunk odáig, hogy ne csak gondozzák, hanem valóban anyai szeretettel neveljék ezt a 77 gyermeket. Időbe telt, mire megtanultunk gaz­dálkodni; hisz három év után mi fedezzük a műkö­dési költségeket az SOS- Gyermekfalu Magyarországi Egyesületétől kapott 10 mil­lió forintból. Az árak nőt­tek, az összeg változatlan maradt. Azért nem panasz­kodunk, ugyanis segít a ta­nács, támogatnak a helybeli, a megyei gazdálkodó szer­vek. Ügy érzem, elfogadtak bennünket B^ttonyán. ' A gyerekek a „kinti” iskolába, óvodába, orvosi rendelőbe, ABC-be járnak, s mindegyik ház ajtaja — képletesen és a valóságban is — a község felé nyílik. Az SOS-falu mindennapi életét éli. Ügy, mint a világ többi 290 hasonló gyermek- intézménye (a legújabb Kecskeméten épül). Ügy tű­nik, Hermann Gmeiner pro­fesszor álma valóra vált, hisz’ családi körülmények között nevelődik a vjlág sok ezer családjavesztett gyer­meke. Gubucz Katalin II Münnich Ferenc Társaság nyilatkozata A Münnich Ferenc Társaság a társadalom helyzetéről, a szocialista megújulásról, egyes ezzel kapcsolatos vélemé­nyekről nyilatkozatot juttatót el a Magyar Távirati Irodá­hoz. Ebben hangoztatja: a megújulást szolgáló célok eléré­sének biztosítéka a szocialista társadalmi rendszer stabili­tása, a munkásság, a parasztság, és az értelmiség aktív együttműködésén alapuló népi hatalom. A Münnich Ferenc Társaság ma is időszerűnek tartja ezt, a májusi pártérte­kezleten megerősített irányvonalat. Ügy látja azonban, hogy az elmúlt időszakban felerősöd­tek olyan nézetek, amelyek — a társaság véleménye szerint — akadályozzák a szocialista megújulás folyamatát, mivel a szocializmus demokratikus továbbfejlődésével szemben a a demokrácia különféle polgári, kispolgári ideáljait kíván­ják feleleveníteni. Ezek a — végeredményben burzsoá és restaurációs — törekvések figyelmen kívül hagyják a pol­gári kritika által bírált negatívumokat. A Münnich Ferenc Társaság szerint a nehéz gazdasági­társadalmi helyzetből való kilábalásnak kulcskérdése a kor­mány stabilizácóis programjának a megvalósítása, ami ál­dozatokkal jár. Ugyanakkor szükségesnek tartja a társaság a lakosság nagy többsége érdekeinek védelmét, az igazsá­gos, teherviselést, a munka szerinti és tisztességes vállalko­zói hasznot méltányoló elosztást, annak szigorú intézmé­nyes és dolgozói ellenőrzését. A társaság véleménye szerint az érdekkülönbségek egyeztetésének olyan — a szocialista demokratizmus és pluralizmus alapján történő, — közérde­ket szolgáló, a konfliktusok kiélezését elkerülő továbbfej­lesztésére van szükség, amely intézményes garanciát is je­lent a jövő építésében. A dokumentum leszögezi, hogy a Münnich Ferenc Társaság elszántan küzd a korrupció, a protekcionizmus minden megnyilvánulása ellen. Szükségesnek tartja a társaság a múlt kritikai értékelé­sét, ám nem ért egyet kiérleletlen, leegyszerűsíthető állás- foglalásokkal és azzal a felfogással, amely a magyar fejlő­dés 1919-ben, majd 1948-ban választott útját — az elköve­tett törvénysértésekre, szektás, dogmatikus torzulásokra hi­vatkozva — a maga egészében elhibázott útnak próbálja feltüntetni, a Magyar Népköztársaság és a szocialista rend elleni támadást pedig népfelkelésként igazolni. Mindez ugyanis nemcsak történelmi kérdés — hangsúlyozza a tár­saság nyilatkozata —, hanem a jelen és a jövő fejlődési irányválasztásával is szoros összefüggésben áll. A Münnich Ferenc Társaság szerint aggodalmat keltő tény az is, hogy a készülő alkotmánykoncepció megfogal­mazásában kérdésessé akarják tenni a szocialista, a nem­zetközi és hazai demokratikus progresszió hagyományait, így például megkérdőjelziek a Magyar Népköztársaság el­nevezést is. Végül leszögezi a nyilatkozat: a Münnich Ferenc Társa­ság a társadalmi, nemzeti megújulás fontos feltételének tartja az alkotó vitát, és az együttműködést minden szocia­lista, demokratikus hazafias erővel. U Szabad Demokraták Szövetségének nyilatkozata A Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivő tes­tületé az MSZMP-n belül, az 1956-os események érté­keléséről folyó vita kapcsán vasárnap, a testület ülését követően nyilatkozatot jut­tatott el a Magyar Távirati Irodához. A testület üdvözli, hogy az eddigi hivatalos állás­pontban változás történt, a „népfelkelés” minősítést elő­relépésnek tartja, álláspont­ja szerint azonban — noha még tisztázni kell a lezaj­lott történések számos moz­zanatát — a nemzet számá­ra soha nem volt kétséges: a megmozdulást a társada­lom demokratikus erőinek tevékenysége jellemezte. A nyilatkozat kitér arra, hogy a minősítés kérdésé­ben a párton belül már a február 10-ére összehívott központi bizottsági ülés előtt különböző nézetek csaptak össze. A dokumentum ki­emeli: pártonkívüliek szá­mára is nagy jelentőségű, hogy az MSZMP fontos kér­désekben hogyan foglal ál­lást, ezért a nyilatkozat hangsúlyozza „a Központi Bizottság történelmi felelős­ségét” a demokratizálódás, a reform folyamatának meg­valósításában. Művészek az erdélyi menekültekért Búcsúznak és elmennek — de hová? Legtöbben a szakmunkásképzőbe (Folytatás az 1. oldalról) Félreértés ne essék, ez ön­magában nem azt jelenti, hogy három év múlva — tudniillik, amikor ezek a gyerekek kézhez kapják a szakmunkás bizonyítványu­kat —, automatikusan 300 felesleges szakmunkással kell számolni. A megyei ta­nács főmunkatársa ezt így indokolja: — Az adatokból arra nem következtethetünk, hogy há­rom év múlva pontosan hány szakemberre lesz szükség a munkahelyeken, a különbö­ző szakmákból. A vállalatok ma még nem tudják, hogy a termelési szerkezetük ho­gyan változik addigra, más­részt a szabályozórendszer miatt nem voltak érdekelve szakmunkástanuló-képzés­ben. (A múlt idő használata azért indokolt, mert a na­pokban jelent meg a jog­szabály, amely ezt az érde­keltséget megváltoztatja !) A befektetés nem ott térült meg,. ahol a pénzt erre a célra előteremtették. A vég­zettek közül jó' néhányan ugyanis más cégnél helyez­kedtek el. Annyit beszélünk manap­ság a termékszerkezet-váltás szükségességéről, az új kö­vetelményekről — s hadd ne soroljam tovább a jól ismert kívánalmakat —, hogy azt gondolhatnánk, ez meglát­szik a vállalatok által jel­zett szakemberigény össze­tételében is. Ezért volt meg­lepetés számomra, hogy a képzésben erre utaló jelek alig-alig vannak. Tamásné Lehoczki Aranka így fogal­maz: — A szakmák összetétele tulajdonképpen nem válto­zott jelentősen az elmúlt évekhez képest. Például ki- küldtük az iránymutatást a lehetséges új szakmákról, illetve kértük a vállalatokat: jelezzék milyen, eddig nem képzett szakemberre lenne szükségük. De mindezek alapján egy-két új szakma képzése kezdődik meg csak Békés megyében a szeptem­berben induló tanévben! Az egyik a textil- és ruhaipari gépszerelő, a másik — ha a szükséges engedélyeket meg­kapjuk hozzá — a tejter­mékgyártó. Változatlanok a slágerszakmák is: fodrász, kozmetikus, fogműves, fény­képész. Pedig idén a fod­rászokból 20, a kozmetiku­sokból pedig 15 a felvehető létszámunk ... Könnyebb be­jutni most is a nehezen be­iskolázható szakmákba: — hegesztő, öntő, marós, vas- és fémszerkezet-lakatos, vagy állattenyésztő. — Ezek szerint semmiféle változás nem észlelhető nap­jainkban? — De igen. Minden való­színűség szerint ezen szak­mák keretszámait könnyebb lesz feltölteni, már* csak a nagyobb létszám miatt. Idén nő az átirányítottak, kény­szerpályára kerülők száma. A gyerekeknek és szüleiknek a korábbinál jobban meg kell gondolniuk, hová adják be kérelmüket. Az elhelyez­kedési lehetőségek, tehát a majdani megélhetésük múl­hat az ésszerű választáson. (lovász) Egy évvel ezelőtt indítot­ta útjára „Segíts, hogy se­gíthessünk!” elnevezésű ak­cióját a Magyar Vöröske­reszt a Romániából mene­kültek anyagi támogatására. Ehhez a mozgalomhoz csat­lakozott megyénk is, amikor szombaton délután egy nagy­szabású, a vártnál lényege­sen nagyob érdeklődést ki­váltott programot szervezett Békéscsabán, a Tégla Közös­ségi Házban. Harmincnégy képző- és iparművész — hivatásosok és amatőrök — ajánlottak fel egy-több alkotást, amely­nek kiállítását dr. Hantos János, a Vöröskereszt főtit­kára nyitotta meg. A mű­alkotásokat a február 12-ig, naponta 9 és 17 óra Között látogatható bemutatón meg is lehet vásárolni. A vételár egyrészt közérdekű kötele­zettségvállalásnak minősül, így adóalapcsökkentő, más­részt azt a rendezők befize­tik az áttelepültek megsegí­tésére szánt összeget gyűjtő OTP-számlára. A kiállítás megnyitóját követő percek­ben volt vásárlás: egyik ter­melőszövetkezet három kép árát fizette ki... Hz Erdélyi Szövetség választmányi ülése Az Erdélyi Szövetség szom­baton Budapesten megtar­totta első választmányi ülé­sét, amelyen a testület meg­vitatta a vidéken kiépülő városi, illetve megyei szer­vezeteik helyzetét. Elhang­zott, hogy a múlt év de- , cemberi megalakulása óta az elmúlt hetekben Szom­bathelyen, Tatabányán, Eger­ben, Csongrádon és Száz­halombattán jöttek létre a szövetség megyei, illetve vá­rosi szervezetei, immár ezer­nél több taggal. Az ülésen megvitatták a szövetséggel együttműködő különböző társadalmi szervezetekkel és csoportokkal való kapcsola­tok alapelveit is. A képző- és iparművészeti bemutató megnyitóját köve­tően a közösségi ház nagy­termében több mint másfél órás műsort tartottak, amelyre közel negyedezren váltottak jegyet. A belépők árát szintén az említett számla javára utalták át. A sokszínű és magas hőfokú műsorban — amelyet Józsa Mihály, a Jókai Színházmű­vésze vezetett — békéscsa­bai Bartók Béla leánykar, Banner Zoltán előadómű­vész, Gyenge Gyula klari­nét- és Gyenge Enikő zon­goraművész (ők hárman a közelmúltban menekültek Erdélyből), Holl Zsuzsa és Dariday Róbert színművé­szek, a Békés Banda, a gyu­lai Cimborák gyermek nép­táncegyüttes, valamint a bé­késcsabai Balassi táncegyüt­tes szerepelt. Természetesen az előadók, az együttesek tiszteletdíjukat is felajánlot­ták a menekültek megsegí- tésére N. L.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents